A jezsuita kiadványok díszcímlapjain kidolgozott barokk oltárkompozíciók hasonló elrendezésben, oromzatukon a Napbaöltözött Asszony alakjával sorra megjelennek a korszak faragott, festett oltárain. Az egyik legelső ilyen oltár természetesen a nagyszombati egyetemi templom főoltára. A nagyszombati, volt jezsuita, majd egyetemi templom főoltára (Balthasar Knilling-Abraham Hermann asztalosok és Veit Stadler szobrász) 1637-1640 között készült. A barokk oltárok ikonográfiáját egy évszázadra meghatározó mű oromzatán, a középkori emlékeket megidéző holdsarlón álló Napbaöltözött Asszony, mint a Patrona Hungariae gondolat megtestesítője jelentkezik.712
Kevesebbet foglalkozott művészettörténet írásunk a templom szószékének faragványaival. Az előbb említett, három mester által készített barokk főoltár architektúrájához képest, higgadtabb modellálású, a reneszánsz klasszicizáló formáit idéző szószéket Abraham Hermann jegyzi.713 A félköríves záródású, aranyozott kagylókkal díszített fülkékben festett szobrok, szentek és középen a holdsarlón álló, kezében a gyermekét és kormánypálcát tartó, koronás Patrona Hungariae figurája jelenik meg, így is felhívván a templomban levő hívek figyelmét a Magyarok Nagyasszonyára (103. kép).714
Az újjonan alapított egyetem, ami alapítása pillanatától kezdve a magyar szellemi élet irányítójává vált715, alapítójának akarata szerint külsőségeiben, jelkép használatában is folytatta a század elején megkezdett utat. A Napbaöltözött Asszony alakja, mint a Magyar nemzet Patrónája, szinte minden fontos jelvényére rákerült.
Különleges helyet foglal el emlékanyagunkban a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem Máriás zászlója (104. és 105. kép). Az első alkalmi zászló, amely most az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermében látható, minden bizonnyal egyidős az egyetemmel (1635). Bár erősen restaurált, átfestett képe mai állapotában valószínűleg XIX. század második felében készült restaurálás eredménye lehet.
A fehér selyemből készült zászló előlapján a Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungariae fején a szent koronával, jobbjával a gyermek Jézust ölelve, baljában Bibliát tartva látható. A kis Jézus jobb kezében az országalma, az apostoli kereszttel. Mária lábánál, balról az I. H. S. betűk, kereszttel táblán ábrázolva, a másik oldalon a Pázmány
712 RADOS 1938. 62. és XCIII. képtábla. AGGHÁZY 1959. 1. 225., 278., 2. 192. AGGHÁZY 1959. 3.
XXVIII. tábla
713 HAIMAN-MUSZKA-BORSA 1997. 29.
714 AGGHÁZY 1959. II. 191-192.
715 KELECSÉNYI 1944-46. 211-226.
181
család címere a hármas strucctoll ismerhető fel. A hátlapon szintén ez az ábrázolás kapott helyet, azzal a különbséggel, hogy itt Mária baljával öleli Jézust. A körirat: „PATRONA HUNGARIAE MATER UNIVERSITATIS TYRNAVIENSIS‖. A kereten festett, aranyozott minta, aranyozott rojtokkal és a két szárnyon arany bojtokkal.716 Ezt a zászlót felvonulásokkor és ünnepélyeken használták, állandó helye az aula karzatán volt.
Pontosan a későbbi átfestések miatt, óvatosan kell bánnunk a Máriás zászlókról tanulmányt közzétevő Bíró Aurél azon megállapításával miszerint, annak, hogy Pázmány milyen fontos szerepet szánt az új Máriás képtípusnak egyértelmű bizonyítéka, hogy az egyetem lobogója az első olyan zászló ahol Máriát a magyar koronával ábrázolják.717 Az igaz, hogy a későbbi egyetemi zászlók (1817, 1935) is ezt az őstípust követik ikonográfiájukban. Illetve az egyetem zászlaja hasonlít az egyetem első pecsétjének képéhez, ahol úgy tűnik valóban a Szent Korona hatását akarta visszaadni az pecsét képét véső ötvös. A közvetlen minta II. Ferdinánd ebben az időben Körmöcbányán veretett forintjainak éremképe lehetett.
A hazai jezsuiták láthattuk következetesen, lépésről-lépésre jutottak el ehhez a logikus eredményhez, hogy a Magyarok Nagyasszonyát a Szent Koronával ábrázolják. Bár erre korábban is voltak példák (voltaképpen az 1527-es Beham metszeten is a Szent Korona ismerhető fel, akár az azt követő, már idézett 1600 körül készült metszeten).718 Kalauz első kiadásán (1613) Mária egy általános típusúnak mondható nyitott, abroncskoronával jelenik meg. Tíz évvel később a második kiadás címlapján már ugyanazzal a koronával ábrázolják, mint az ugyanebben a kompozícióban szereplő Szent Istvánt, ami a megrendelő és az alkotó szándéka szerint nyílván a Corona Sacra-t volt hívatva fölidézni.
A Szent Korona kultusza középkori előzmények után, a XVII. század elején kezdett újra szárba szökkenni. Rudolf 1580-ban a koronát Prágába vitette és majd három évtizeden keresztül a Hradzsinban őriztette. Öccse, Mátyás főherceg magyar csapatok élén kényszerítette ki Rudolf lemondását és a korona kiadását. 1608. november 19-én Mátyást a magyar Szent Koronával Pozsonyban megkoronázták. Ettől kezdve fordul az országos közvélemény érdeklődése egyre inkább a korona felé és ébrednek tudatára közjogi szerepének.719
716 PAPP 1982. 89., BORSODI-TÜSKÉS 2010. 16.
717 BÍRÓ i.m. 78. továbbá 98.
718 Nem is érzem megnyugtatónak egyik metszetnek a datálását sem.
719 A KORONA KILENC ÉVSZÁZADA 1979. 193-194.
182
Ezt a megélénkülő érdeklődést jelzi, rögtön a koronázás évében (1608) Elias Berger Bécsben nyomtatott, II. Mátyás magyar királynak ajánlott könyve a Szent Korona történetéről (RMK III. 1054.).720 Az udvari történetírónak a munkáját Révay Péter (1568-1622) koronaőrnek a Szent Korona történetéről írott kötete követte 1613-ból (RMK III.
1118.).721 Ebben jelent meg Wolfgang Kilian augsburgi mesternek a rézmetszete a koronáról, melyen ugyan a valósághűségre törekedett, de csak alapvonásaiban követte az eredetit. Mindennek ellenére ez a metszet a következő század végéig meghatározta a Szent Koronáról készült képzőművészeti ábrázolások megoldásait.722 Érdekes, hogy Révay és kortársai a Szent Koronát Szent István személyéhez kötötték, de művében egyetlen szóval sem említette a korona felajánlás történetét.
Pálffy Géza szerint 1608 után a magyar Szent Korona a „rendi nemzet‖
reprezentációjában kiemelkedő szerepet kapott. Révay munkájában már a királyság és a rendiség legfőbb szimbólumaként dolgozta fel történetét. Sőt a rendek és az udvar között kialakult egyensúlyhelyzetre utalt, hogy a Szent Korona ábrázolásán – a valóságtól eltérően – a Habsburg uralkodók is helyet kaptak.723
A kortársak érdeklődésére, még egy példa, két év múlva, 1615-ben a soproni humanista polihisztor Lackner Kristóf jelentetett meg könyvet a koronáról, melyben saját maga készítette rézmetszetek szerepeltek (RMK III. 1165.).724 A Thurzó György nádornak ajánlott könyv nem annyira a korona tényleges kinézetével, mint inkább a szimbolikájával foglalkozik, annak ellenére, hogy Lackner leírja, II. Mátyás 1608-as koronázásán, a közszemlére kitett koronát tüzetesen megfigyelhette.725
A Kalauz 1613-as kiadásának évében adta ki Révay a koronáról szóló művét, tehát a kötetben megjelent metszet csak a következő években termékenyíthette meg a képzőművészeti ábrázolásokat. Egy évtizeddel később, Pázmány művének a második kiadásakor már közkincsként tekinthettek az ábrázolásra, és a közérdeklődésnek megfelelően helyezték azt a Patrona Hungariae fejére.
Bergernek a Révay-műhöz fűzött magasztaló dolgozatában arról tájékoztat, hogy:”a legjobb és a legtudósabb magyar jezsuita” biztatására adták nyomdába a művet.
720 ELIAS BERGER: Jubilaeus de origine errore et restitutione S. Coronae Hungariae. Bécs, 1608.
721 PETRUS DE REWA: De Sacrae Coronae Regni Hungariae ortu, virtute, victoria, fortuna annos ultra DC clarissimae. Augsburg, Christoph Mang, 1613.
722 MATYÁS KIRÁLY ÖRÖKSÉGE 2008. (TÓVÍZI ÁGNES) 114., II-43.,
723 PÁLFFY 2009. 15.
724 Coronae Hungariae emblematica descriptio. Lauingen, Jacob Winter, 1615.
725 BÓNIS 1981. 49-50., JANKOVICH MIKLÓS GYŰJTEMÉNYEI (VELENCZEI KATALIN) 2002. 282-283., 263. kat. sz., MÁTYÁS KIRÁLY ÖRÖKSÉGE (TÓVÍZI ÁGNES) 2008. 122-123., II-52.
183
Bónis György szerint ez az utalás csak Pázmány Péterre vonatkozhatott.726 Tehát a jezsuitákat irányító szellemi elit nagyon is számításba vette a korona ábrázolásában rejlő propaganda lehetőségeket, s maguk is széles körben terjesztették azt. Nem is beszélve arról, hogy Pázmány II. Ferdinánd koronázása után (1618), amit maga celebrált, közvetlen kapcsolatba kerülvén, testközelből találkozott a királyi jelvényekkel. Úgy tűnik, öt évvel e koronázás után Pázmány és köre tehát, célzatosan választották ki a Szent Koronát.
Továbbá Pázmánynak még 1625-ben is módja volt Sopronban III. Ferdinándot megkoronáznia.
A XVII. századból négy olyan országtáblát is ismerünk, ahol a Szent Koronának a tartományok címereivel körülvett nagyméretű trompe-l’oeil-szerű ábrázolásával is találkozhatunk.727 Buzási Enikő kutatásaiból tudjuk, hogy ezek a festmények számítanak a XVII. században a korona leghitelesebb, legpontosabb ábrázolásainak, és ő vette észre, hogy ennek ellenére a század metszet ábrázolásaira, gyakorlatilag semmilyen hatással nem bírtak.728
Még egy szempontot megemlíthetünk. Mind Révay, mind Lackner evangélikus vallásúak voltak, ami még inkább megerősíti, hogy a Szent Korona-kultusza nem terhelődött felekezeti szempontú és tartalmú értelmezésekkel. Tehát ebben az esetben legalább, ha másban nem is a „nemesi nemzet‖ különböző felekezeten lévő tagjai egységes álláspontot foglaltak el.
Ebben az előző néhány esztendőben a korona körül történt zavaros események is megerősíthették őket. 1619-ben Bethlen elfoglalta egész Felső-Magyarországot és a Pozsonyban őrzött korona is a kezébe került. Amikor a hadi események hatására Bécs alól vissza kellet vonulnia, a koronát a zólyomi várba, majd 1621-ben Kassára, ezután a megerősített ecsedi várába vitette. A közben megkötetett nikolsburgi béke határozata szerint Bethlen a koronát visszaszolgáltatta II. Ferdinánd megbízottainak, akik azt Kassán, Lőcsén, Késmárkon keresztül Trencsénbe vitték.729 A korona képe ettől az időszaktól kezdve szerepelt Bethlen tallérjain és fél tallérjain (Huszár E. 374, Huszár E. 386).
A század elején a képzőművészet darabjainak a tanúsága szerint egy csapásra megfigyelhető érdeklődés a Szent Korona iránt valószínűleg nagyon tudatos irányítás következménye. Mind az uralkodó, mind a rendek érdekeltek voltak (eltérő politikai
726 BÓNIS 1981. 46.
727 TÖRTÉNELEM-KÉP 2000. (MIKÓ ÁRPÁD) 426-428.,VII-1., HOLLER 2000. 297-310., ZSÁMBÉKY 2001. 341-342.
728 MÁTYÁS KIRÁLY ÖRÖKSÉGE 2008. (BUZÁSI ENIKŐ) 115-119., II-45.
729 BENDA–FÜGEDI 1979. 159-163.
184
céljaiknak megfelelően) ebben az irányításban. Péter Katalin értelmezése szerint a Szent Korona a századfordulón megjelent újfajta interpretációja a három részre tagolt ország egységét jelképezte. Eszerint a koronához kapcsolódó eszmékkel definiálták az ország egyesítésének a programját, amelyhez természetesen szorosan kapcsolódott a török kiűzésének a sürgető célja is.730 A Kalauz második kiadásának címlapja, a jelek szerint közvetlenül is reagált a kortárs politika eseményeire.
A Káldi Biblia mindkét címlapján következetesen így jelenik meg a Madonna (1626). A harmincas években a nagyszombati egyetem, különböző jelvényeinél már föl sem merült más megoldás lehetősége, hiszen mindenütt a Szent Koronás Madonnát szerepeltették. A folytatásban, Inchofer Annales-ének (1644) Patronája ugyan korona nélkül látható, viszont itt a címlap közepén a Szent Korona került a centrumba. Később a Nagyszombati Kalendárium, különböző kiadásaiban is a Szent Koronás Magyarok Nagyasszonyával találkozunk.
Magyar pénzeken jóval később, először I. Lipót időszakából rendelkezünk olyan Patrona Hungariae ábrázolással, – egyébként az uralkodó által kiadott érmék egyik legszebbikén, az évszám nélküli a tízdukátoson (H:1283., U:955) – amelyen a Szent Korona allegorizált változatával találkozunk. Majd csak a XVIII. századból származó pénzeken, elsősorban Mária Terézia veretein és elvétve, apja III. Károly pénzein jelenik meg a Szent Korona a Madonna fején.
Az egyetemi zászló mellett a másik fontos, az intézmény identitását szimbolizáló jelkép a pecsét volt. A Pázmány Péter által alapított egyetem első pecsétjét az egyetem első rektora, Dobronoki György tervezte, és egy jezsuita szerzetes volt a vésnöke. Pázmány érsek ezt a pecsétet nem találta megfelelőnek, s helyette egy sokkal egyszerűbb maga tervezte pecsétet ajánlott. Az elveszett pecsét lenyomatát Székhelyi Maylád Miklós 1642-es diplomájáról ismerjük. Az ülő Napbaöltözött Asszony (itt is a Szent Koronával) jobbjában könyvet, baljában ülő gyermekét tartja. Az ábrázolás két oldalán egy-egy pajzsban: jobbról a vágásos, balról a kettős keresztes, a pecsétkép alatt a három strucctollas bíbornoki címer. Körirata: „PATRONA HUNGARIAE MATER UNIVERSITATIS TYRNA.‖ (106. kép)731
Ezekkel az emlékekkel összefüggésben érdemes megemlíteni az egyetem jogarait és díszbotjait, amelyek az universitas nemzetközi és országos rangját voltak hivatottak kifejezni. A nagyszombati egyetem pedumát, az-az a rektori jogart, a hagyomány szerint
730 PÉTER 1995. 226-227.
731 PAPP 1982. 77-78. BORSODI-TÜSKÉS 2010. 16.
185
Pázmány 1635-ben adományozta az Egyetemnek. Az alapítólevél használatának jogosságáról nem tesz utalást, viszont a királyi megerősítő levél szól róla. A részben aranyozott, ezüst, vert, öntött, poncolt, cizellált, vésett ékkövekkel díszített tárgyat az újabb kutatás 1630 körül készült augsburgi ötvösmunkának – talán Hans Lencker munkájának – tartja.732
Az egyetem első pecsétjéhez hasonlóan az álló Napbaöltözött Asszony szobra díszíti, amely a jogar fölső részéből kiemelkedő hat strucctoll által tartott korongra van helyezve. A kilenc drágakővel ékített aranyozott nap abroncsként fogja körül a Madonnát.
A szobrocska lába alatt két pajzs kapott helyet: az apostoli kereszttel és a négyvágásos címerrel. Két további címerrel egészül ki a kompozíció: VIII. Orbán pápa három méhet ábrázoló és Pázmány strucctollas címerével. Bizonyos vélekedések szerint elképzelhető, hogy a szobor nem a tárggyal egy időben, hanem a XVI. században készült (107. kép).733
Az universitas művészeti emlékei között érdemes megemlíteni az egy évszázaddal később, az egyetem kiadásában megjelent, Calendarium Tyrnaviense ad annum Jesu Christi MDCCXLII. című nyomtatvány Franz Leopold Schmittner (1703-1761) bécsi mester műhelyében készült címlapmetszetét (108. kép).734 Az 1742-ben megjelent rézmetszeten a nagyszombati egyetem allegóriáját látjuk. Az architektonikus keretezésű metszet középső részén Pallas Athéné egy könyvtárszobában ül egy asztal mellett, körülötte mértani és csillagászati eszközök. Pajzsa és lándzsája a falnak támasztva várják a tudományok művelésébe belefelejtkezett istennőt. Az ovális képekkel és jelképekkel gazdagon díszített keretezés bal fölső sarkában „Auxiliante‖ felirattal látható az Immaculata ábrázolás. Középen a magyar címer fölött a „Protegente‖ felírat olvasható, míg a jobb sarokban a Habsburg címer alatt a „Favente‖ felíratot olvashatjuk.735
Ez a hivatalos jelképhasználat természetesen megtette a hatását a környezetre és a hallgatókra is. Az egyetem szimbólumát ők is szívesen felhasználták céljaik elérése érdekében. Például megjeleníthették tézislapokon. Az egyetem volt hallgatóinak tézislapjai közül érdemes figyelmet szentelnünk Norssich Imre tézislapjának (MNM, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 73.118), mely 1740 körül készült, amikor is Norssich teológiai baccalaureusi címet szerzett Nagyszombatban. A kiváló kvalitású rézmetszetet Georg Philipp I. Rugendas és Christian Rugendas készítette Johann Lorenz Haid után. A rokokó
732 MÁTYÁS KIRÁLY ÖRÖKSÉGE 2008. (KISS ERIKA) IV-27.
733 PAPP 1982. 63.
734 Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz. 53.75
735 BORSODI-TÜSKÉS 2010. 31., 285., 39. kép.
186
stílust idéző, virágfüzéres keret négy sarkán latin feliratos imprézák, a középképen, a holdsarlón taposó, koronás Madonna jobbjában jogart, baljában gyermekét tartja.736
Mint látható a Pázmány által alapított nagyszombati egyetem minden hivatalos jelvénye, már az alapításkor a Patrona Hungariae alakját a Napbaöltözött Asszony ikonográfiájának megfelelően szerepelteti. Ikonográfiailag előrelépés az előző évtizedek ábrázolásaihoz képest, a magyar Szent Korona, vagy annak valamilyen derivátumának tudatos alkalmazása. Innentől kezdve válik a Patrona Hungariae egyre kiterjedtebb körben használt attribútumává.
Az egyetem mind három fakultásán a Matricula tanúsága szerint a hallgatóság túlnyomó többsége a katolikus ifjak közül került ki. A fundátor érsek szándékai szerint az universitas olyan fontos oktató-nevelő funkciókat töltött be, hogy az egyetem falai között megszerzett tudás és műveltség a volt hallgatók egész életre meghatározó zsinórmértéke maradt, amit aztán tovább közvetítettek. Így az átgondolt képi propaganda, a művészeti reprezentáció a fentebbi sorokban említett formái természetes, mondhatni szerves módon épültek be gondolkodásmódjukba. Ennek jelentőségét igazán akkor értékelhetjük, ha tudjuk, hogy az akkori Magyarország katolikus állami és egyházi vezetői jórészt ebből az Alma Materből kerültek ki.737