Kisfaludy h a l á l a azonban megakadályozta e t e r v megvalósítását, Stettner pedig egyre jobban é r e z t e az e r k ö l c s i kényszer s z o r í t á s á t , hogy c s a l á d j a m e g é l h e t é s é hez t i s z t e s s é g e s mértékben járuljon hozzá. Mivel ezt az irodalom nem tette l e -hetővé, s P e s t e n megfelelő á l l á s t nem t a l á l t , 1833-ban P á p á r a ment t a n á r n a k . (Ezekről az é v e k r ő l lásd: Bodolay Géza tanulmányát A pápai kollégium t ö r t é n e t e , című műben, Budapest, 1981.) T a g j a volt a "Tudós T á r s a s á g n a k " , s V ö r ö s m a r t y nak ezután is sokat segített — különösen s z ó t á r s z e r k e s z t é s i munkákban —, T o l d y nak pedig az akadémiai kiadványok t e r j e s z t é s é b e n , előfizetők gyűjtésében. Az i r o -dalmi élet m é g i s elvesztette egyik sokra hivatott f ő s z e r e p l ő j é t , akire pedig éppen a harmincas években fontos feladatok vártak volna; részben a z é r t , m e r t s z e m é l y é -hez nem kapcsolódtak olyan s z é l s ő s é g e s indulatok, mint Bajzához és Toldyhoz, részben a z é r t , m e r t a népdal "divatba h o z á s á " - n a k egyik kezdeményezője volt.
Stettner kora legtájékozottabb irodalmárai közé tartozott, lenyűgözve olvashatjuk például a Németországban utazgató Toldyhoz í r t egyik levelét, amelyből k i d e r ü l , hogy műveik alapján mindazokat i s m e r t e , akiket b a r á t j a f ö l k e r e s e t t ; sőt a l e g -f r i s s e b b újdonságokról is tudott. 1833 után F e n y é r y -fokozatosan eltűnt a Kazinczy emlegette " k i s körből"; amely az irodalomban vezető s z e r e p r e t ö r t . Hiába í r t a B a j z a 1833. j a n u á r 30-i levelében: " í r j édes b a r á t o m , különben azt h i s z e m , hogy a pápai életbe s z e r e l m e s e d v é n , barátaidat elfeledted, hogy a szép négyest h á r m a s s á akarod csinálni": az irodalomtörténet "négyes" helyett m a m á r általában csak a V ö r ö s m a r t y - B a j z a - T o l d y " t r i á s z t " emlegeti.
Kazinczy igen nagyra becsülte Stettnert. Levelezésük kezdetén költői k í s é r l e -teit bírálta, s e g í t e t t e , később neki fejtette ki sokat emlegetett figyelmeztetését a
" r e i n menschlich" védelmében, végül pedig t ő l e remélt m e g é r t é s t a P y r k e r - p ö r b e n ,
az árulónak, kétszínűnek tartott Toldyval és a kíméletlennek minősített B a j z á v a l . Korábban Stettner t e r e m t e t t e meg a kapcsolatot V ö r ö s m a r t y é s Kazinczy között, s nem r a j t a múlott, hogy a helyzet e l m é r g e s e d é s e idején ő is csalódást okozott a széphalmi m e s t e r n e k . Toldynál higgadtabb, Bajzánál türelmesebb egyénisége nem csupán a s z e r k e s z t ő i munkával kínlódó V ö r ö s m a r t y , de az egész magyar irodalom s z á m á r a nagy n y e r e s é g e t jelentett, míg Pesten é l t . Nem volt ugyan Kölcseyhez m é r h e t ő e s z m e t e r e m t ő géniusz, de páratlan olvasottsága és nyitottsága képessé tette az új eszmék befogadására é s közvetítésére. Ha a körülmények nem k é n y -s z e r í t i k a pápai á l l á -s elfogadá-sára, irodalmunk alighanem többet nyer vele egy s z o r g a l m a s munkásnál. Hosszabb távon talán e l j á t s z h a t t a volna azt a kiegyenlítő s z e r e p e t , amit Kazinczy hiába r e m é l t tőle, elősegíthette volna az i r o d a l o m k r i t i ka egészségesebb — azaz nem csupán Bajza é s Toldy véleményéhez igazodó — f e j -l ő d é s é t . Éppen az e-lszántságnak é s magabiztosságnak az a hiánya, a m á s nézetek iránti nagyobb r u g a l m a s s á g segíthette volna ebben, ami végül a r r a késztette, hogy irodalmi terveit a pápai "biztos" á l l á s é r t feladja.
Stettner György elsők között i s m e r t e föl a k é z i r a t irodalomtörténeti f o r r á s é r t é k é t , elsők között gyűjtötte az í r ó k levelezését i s . Pápa, Nov. 6d. 1843 k e l t e -zésű levelében a r r ó l biztosította Toldyt, hogy h a m a r o s a n e l ő k e r e s i gyűjteményéből Csokonai Vitéz Mihály "pajkos levelét" Sándor Dánielhez, lemásolja é s e l k ü l -di. L e m á s o l j a , mivel az értékes e r e d e t i t nem hajlandó kezéből kiadni. ígéretét néhány nap múlva t e l j e s í t e t t e (s ezt a Csokonai-levelet csak ebből a másolatból i s m e r j ü k ) , s azt is vállalta, hogy somogyi kapcsolatai révén utánanézet ottani C s o konaidokumentumoknak i s . 1844ben küldött is újabban fölkutatott C s o k o n a i l e -velet, ez a másolata azonban e l v e s z e t t .
1848/49 Stettner — azaz i m m á r Zádor — György fölött s e m múlott el n y o m t a -lanul. A régi b a r á t , Deák Ferenc h í v á s á r a Pesten vállalt á l l á s t , amit a bukás után elvesztett p e r s z e . Sorsának kedvező fordulata meglehetősen homályos, nem t u d -juk, m i késztette r á — valószínűleg a megélhetés! —, hogy Bach-korszakban állást vállaljon. Mindenestre hamarosan Bécsbe került m a g a s beosztásba.
A hatvanas években a legfelső b í r ó s á g , a hétszemélyes tábla b í r á j a volt, s e z -zel szokás m a g y a r á z n i , hogy a n á l a lévő V ö r ö s m a r t y kéziratokat é s leveleket nem adta át a költő é l e t r a j z á n dolgozó Gyulai Pálnak s e m . Ezzel kapcsolatos álláspontja a beavatottak előtt i s m e r t lehetett, hiszen 1859ben Kazinczy Gábor hasonló k é r é -sét is megtagadta, s a következőket í r t a Bécs, Nov. 23d. 1859 keltezésű levelében Toldynak: " . . . viszonyaim, miket t e nem é r t e s z , vagy érteni nem a k a r s z , n e m e n -gedik meg Kazinczy F e r e n c z c e l i levelezésem közzé t é t e l é t . . . " Ám a következőkből k i d e r ü l t , hogy t i l t á s a nem politikai, hanem e r k ö l c s i okokból fakadt. Ez az á l t a l á -ban nem idézett r é s z ugyanis így hangzik: "A közölöttem levelet v i s s z a k a p t a m . Te abban is bántást k e r e s s z , hogy azokat nem egyenesen hozzád küldtem, hanem, m é g -pedig harmadik kéz á l t a l , Vörösmartynéhoz! Ámde ha higgadtan tekinted a dolgot, azt kellene következtetned, m i s z e r i n t én nem csak hinni, de tudni, s szükség e s e -tén bizonyíthatni is kívántam, hogy azon levelek Vörösmartyné beleegyezésével mentek sajtó alá. . . "
Tisztelnünk kellene ezt az álláspontot, ha Vörösmartynéval vagy m á s élő s z e méllyel kapcsolatos levelekről volna szó. De nem így van. A kéziratok f o r r á s é r t é
-kének ismerője nyilvánvalóan a z é r t ilyen aggodalmas, m e r t attól fél, hogy a fiatal Vörösmartyhoz szóló Kazinczy-levelek (és m á s kéziratok) "árulkodóak" lehetnek.
Azzal a tudatos t ö r e k v é s s e l találkozunk tehát, amelynek c é l j a a költő e s z m é n y -képpé m a g a s z t o s í t á s a volt. Olyan eszmény-képpé, amely a kiegyezésre készülő Mag y a r o r s z á Mag politikai irányítói ízlésének, e r k ö l c s i é s viláMagnézeti fölfoMagásának m e Mag -f e l e l t .
Ennek jegyében vigyázott oly féltő gonddal a Bécsben élő Zádor helyett Deák F e r e n c — rendkívül nagy politikai elfoglaltsága mellett — Gyulai készülő V ö r ö s -m a r t y - é l e t r a j z á r a . Ezt szolgálta az é l e t r a j z í r á s r a pályázó Toldy -m e l l ő z é s e , -majd az adatokat gyűjtő Gyulai udvarias e l u t a s í t á s a . "Engem Vörösmartyval Zádor i s -m e r t e t e t t -meg — í r t a Deák P u s z t a Sz László aug 9-én 1864 keltezésű levelében Gyu-l a i n a k — , ha emGyu-lékezetem nem c s a Gyu-l még taGyu-lán 1824-ben. Z á d o r , kinek iGyu-ly doGyu-lgokra hű emlékezete van, leg jobban meg mondja még talán a ' napot i s . Ez idő ó t a z a v a r -talanul állott fenn s z o r o s barátságunk. Egyes adatokat életéből, leg alább olyano-k a t , miolyano-ket Ön nem tudna, én nem tudoolyano-k m o n d a n i . . . " (Az én olyano-kiemelésem — T T E . ) S n e m csupán a fentieket kell n é m i kételkedéssel olvasnunk, de az is h o z z á t a r t o -zik a dologhoz, hogy Deák gondosan ellenőrizte, mit írt Gyulai, addig nem engedte a kéziratot nyomdába adni, mig ő el nem o l v a s t a , noha a kiadó nagyon s ü r g e t t e Gyu-l a i t . Deák és Zádor e Gyu-l z á r k ó z á s a miatt kapott GyuGyu-lai munkájában fokozott s z e r e p e t a harmadik f i a t a l k o r i b a r á t , Fábián Gábor. Megdöbbentő módon azonban Fábiánnak idevágó levelei hiányoznak Gyulai hagyatékából, noha későbbi — jelentéktelen — korrespondenciáját gondosan m e g ő r i z t e . Akad az ügyben m á s meglepetés i s . F á -bián Gábor, a kéziratgyűjtő Zádor régi b a r á t j a a következő föltűnően naiv választ adta a levelezését publikálás végett k é r ő Abafy Lajosnak: "Két év előtt (1874) t a r -tott szemlekor, midőn Önnek az az életrevaló e s z m é j e még meg nem s z ü l e t e t t , hogy irodalomtörténetünkhöz magánosok ily s z e r é n y rejtekéből is adatokat gyűjtsön s napvilágra hozzon, sokat, a legnagyobb r é s z t e l é g e t t e m , minők voltak p l . . . nagy h a l m a z levelet Zádor György, V ö r ö s m a r t y b a r á t a i m t ó l s t b . Most bánom, hogy ez Autodafét elkövettem. Ezentúl megtartok mindent. Juttatok annak idején belőlük kegyednek i s . " (Kara György: Fábián Gábor levelezése ItK. 18 93. 224 1.) í r j a p e -dig mindezt Gyulai adatgyűjtő munkája után! Szomorú tény, hogy sokra hivatott Stettner-Zádor György utolsó irodalomtörténeti s z e r e p e a V ö r ö s m a r t y - k é z i r a t o k s o r s á v a l kapcsolatos. Márpedig k ö z i s m e r t , hogy e kéziratokból viszonylag kevés m a r a d t csak r á n k , ennek egy r é s z e i s a véletlen jóvoltából, s főleg a l e v e l e z é s nagyobbik fele lappang, elpusztult vagy elpusztíttatott.
Ugy véljük, éppen ez, hogy a fiatal V ö r ö s m a r t y baráti körének levelezéséből oly kevés maradt fenn, tehát hasznos a d a t f o r r á s s a ezen gyűjteményünknek.
0
Kedves B a r á t o m !
ígéreted szerint hogy el nem küldötted Hozzám Leveledet
Ezzel Barátodat ki s z e r e t Tégedet Bánatba ejtetted.
Mig te a* falusi vig Szüretelésben Találod Ö r ö m e d '
Én álmokba ölöm unalmas időmet, ' S bús emlékezésbe.
Nappal Grúszt olvasom ' s igy amúgy elmentem A' Testamentomig
De tudod hogy addig
Nem megy a ' t a n u l á s mig nincs c s e n d e s s é g e m . Reggel ha felkelek elmegyek Dávidhoz
Egy c s é s z e k á v é r a
Estve ki sétálok a ' P r o m e n á d é r a ' S le ülök a ' hidhoz.
A ' Csillagos Égnek pislogó m é c s e i t Sóhajtozva nézem
'S valyon Lilám rájok (:tőlök azt kérdezem:) Véti e ' Szemeit?
' S e ' kétes gondolat engem boldoggá tész Hogy ő is m o s t talán
B á r csak futólag rólam gondolkodván Éppen reájok n é z .
Mig én igy álmodom mult k o r o m álmait Mellyektől el estem
' S mig a ' jövendőnek r ó s a színnel festem Borongós Napjait.
Te addig olvasod Ovidod r e m e k é t : Hogyan kell s z e r e t n i .
*S Zrinyi dolmányba próbálod öltöztetni Hálátlan gyermekét.
Vagy puskát ' s tarisznyát akasztván v á l l a d r a Bokorbol kivered
A' nyulat ' s madárkák fészkét f e l v e r e d Egy Uj Nimród módra.
Sőt talán m o s t éppen b a r á t i Adó-dat Odá-dat készitted
És Szavadnak álván megörvendezteted Véle B a r á t o d a t . —
Károlynak i r t a m hogy e ' T ö r v é n y Szünetben Még én tiszteletem
' S kéz esókolásomat házoknál m e g t e s z e m Ha lehető l é s z e n .
í r t a m Lilának egy W e r t h e r i Levelet 'S i r t a m hogy eltemet
Bánatom engemet
Ha kedvező nem lesz r e á a* felelet, írtam de tudd tehát még el n e m küldöttem
Sőt magam viszem m e g Hogy a m a szép Szemek
Mellyek elrablották adják m e g életem.
Kérlek Édes Lelkem i r j á l igen sokat í r j á l Romantice
Mert külömben V i c e
-Hiba l e s z ; — itt küldök m y r i á s z csókokat.
Barátod György
2.
Stettner György — Fábián Gábornak
1. No n o D u k a S e p t . 21d. 1821.
Kedves Gáborom!
Aug. 25d. P e s t r ő l irott Leveledet, e* folyó Holnap 19d. jóllehet elég későn, — v e t -t e m , minő ö r ö m é r z e -t e k közö-t-t, nem szükség hoszszasan fej-tege-tnem; egy s z ó v a l ki mondom illyen kedves L e v e l e t , még soha senkitől nem v e t t e m , ' s csak a k k o r
vetelemben, ha Zsámboki c s e n d e s vérű m é n j e i nem r e t t e g t e t t e k i s , hogy Hypolitus-nak, vagy Phaetonnak d i j j á r a jussak; de m é g is elég méltó okaim lehettek az aggó-d á s r a , hogy az átkozott [ J egy p á r e r aggó-d e i Szörnyet külaggó-d előmbe (:mint Neptun tengerieket Hyppolitnak:) F e r e n c z Bátyámék képekben, a' kitől ugyan ha tátosaink [jav, ebből: paripáink] nem i s , de m a g a m bizonyosan m e g ijed-tem volna: m e r t b á r ha zacskómból minden [ . . . 1 dohányomat kirablották volna i s , azt József bátyámnak s z í v e s s é g e csak ki pótolta volna, de elrabolhatták volna leg drágább k i n c s e m e t , elrabolhatták volna Lilám kegye* z á l o g á t , mellyet az ujjamon v i s e l t e m , ' s ezt f e l é r n i , nem lett volna k é p e s , a ' sok tekintetben olly igen g a z dag A m e r i k a , minden Dohány P l a n t e g e j a i v a l i s ; — de én ú j r a hálával t a p a s z t a l -t a m , azon Era-to sugal-t-ta soroknak valóságosságá-t hogy: B a j á b a n nem hagyják az Istenek, A' Szeretőt a ' Művészt és a ' Hivet. m e r t bár ha néha elhagyni látszanak is tisztelőjüket; ' s veszélyekkel hagyják is küzdeni: de elsüllyedni csakugyan nem engedik azt, a ' ki t i s z t a lélekkel, ' s alacsony haszonlesés nélkül jár el t i s z t e l e t -iekben. Bizonyítja ezt az én példám, kit E r ó s z azért hagya három Évekig remény nélkül epedni, hogy ezen Jákobi szolgaesztendőknek kiteltek után, változatlan hű-séggel kiállott s z e n v e d é s e i m é r t annál t e l j e s e b b elégtételt nyújthasson: jóllehet én m a g a m r a a* fentirtt h á r o m Charakterekk csak kettejét alkalmaztathatom.
De bizonyítja ezt legközelébb a Plutus Sclávja Hotyhay i s , ki azon L a b y r i n -tusbol mellybe Venus U r a n i a (:mint az ő oltárához hívatlan j á r u l t a t , vakmerősége nemiinemü büntetéséül:) v e z e t t e , a ' Resignationak biztos Ariadnei fonalain, k i t a -pogatván, — bosszúságában Venus Vulgivaganak verbungjába állott, sőt epés b o s s z ú j a itt sem engedé megállapodni, hanem igazi Verbungosos Launával Poétává lett, csak hogy nyomrult ollyan pórul j á r t , hogy Bromius nektárjából bő mértékben r é s z e s ü l v é n , pókhálós s z e m e i v e l egy, Hypocrene vizével ittasultt, és sületlen v e r -seivel mindenkit vegzaló Satyrt nézett el Apollonnak, ' s attól kért az uj é s szokat-lan pályán segédet, a* ki is ezen Neodxionnak ostobaságát t e r m é s z e t i tulajdona s z e r i n t , é r d e m e felett is m e g büntette, sugalván nekie a ' Levelemhez toldalék képpen ragasztandó *s a ' s z e r z ő t n e v e t s é g e s s é tevő d a r a b o t . — És még i s Hoty-hai is t a p a s z t a l t a m a l a s z t j á t uj Istenének, m e r t elhiszi tökéletesen a' m i t Istene nekie a* 7d. Versben dictált hogy:
Azt gondolta a* te gonosz álnok szived hogy t e tsaltad m e g azt ki volt igaz hived mihelt t a p s z t a l t a t s a l f a tsaldi szived
azért a ' viskóban ot is hagyot tiged.
' s m á r most a ' szemtelen még ollyak előtt i s kik az e g é s z történetet közelebről i s -m e r i k ollyan positurában a k a r j a -magát tenni -mintha ő v e t e t t e volna -meg T ü n d é r Ilo-n á j á t . — No de láttd e* őt ez a hite idveziti, ' s e ' m e Ilo-n t e t t e meg a ' k é t s é g b e e s é s t ő l , magát agyon lövéstől ' s ki t u d j a még minő b a l e s e t e k t ő l . ' S be t e l t t r a j t a is kedves Ovidodnak eme vigasztaló intése: Saepe p r e m e n t e Deo fest Deus a l t é r opem. Azon megjegyzéseid mellyeket ad vocem Hotyhay a ' szerencse ' s születés külömbségeiről tettél egészen szivemből vannak ki irva ' s c s a k ezt adom hozzájok toldalék képen Fáybol hogy: a ' születések köztt talán legszerencsétlenebb az m i
-dőn valaki gazdagnak születik ' s a ' nevelés legfeljebb gőgöt told h o z z á . — Ezen m o n s t r u m o t is tehát megtartom m i n t hogy a' Kegy Istennék bocsánatjokat Ígéred;
' s m a g a m is úgy h i s z e m hogy nem vétek ha a' M ú z a barát elvétve Jocusnak is n y ú j t áldozatot! — P r o f . Rumy Ur á l l í t á s a előttem jóllehet nem s z i n t e u j , ennek v e l e m lett közlését én tartozó h á l á v a l veszem annyiban is a* mennyiben ez nekem az ezen tárgy felől való gondolataimnak előtted lehető rövidséggel leendő k i f e j t é s é -r e alkalmat nyujta. Nem tudom de -r e m é l l e m egy é-rtelemben fogsz velem lenni ha o k a i m a t hallandod. Én sem Rumy U r állítását s e m a ' Tiedet kifogás nélkül hely-ben n e m hagyhatom sőt ugy találom hogy az Igasság itt is s z e r e t e t t helyén középett á l l . A* Költő és F e s t ő köztt minden atyafiságok m e l l e t t is nagyobb a ' különbözés m i n t , hogy őket egy regula alá r e k e s z t e n i vagy egy szempontbol Ítélni lehetne m i n deniknek meg van a ' maga pályája mellyen a ' m a g a műveinek a* m á s i k által u t o l -é r h e t e t l e n meg t u d j a adni a' neki tulajdon g r á t z i á t , c s a k hogy a ' f e s t ő munkássági k ö r e sokkal szűkebb é s igy p á l y á j a keskenyebb ' s nehezebb is innét van hogy öt hat derék költőt is létünk addig mig egy r e m e k Festőt alig! — A' F e s t ő t a r t o m á n y a inkább a ' látható t e r m é s z e t * s legfőbb é r d e m e és fénye ennek hiv m á -solásában áll, a ' Költőé inkább az elvontt a' láthatatlan a ' f e l s é g e s e b b ! A' Festő h a jó Festő csak m á s o l ó a Költő p e d i g teremtő; az a ' maga P r o t o t y p j a i t állítja s z e m e i n k eleibe ez önteremtett I d e á l é j i t zengi j o b b á r a , — a* F e s t ő c s a k ollyakat f e s t , akár a ' t e r m é s z e t után akár phantasiájábol a ' mellyeket ha a* magok való-ságokban vagy élve láthatnánk még jobban fognának bennünket gyönyörködtetni és b á j o l n i ; én legalább soha nem é r z e k annyi gyönyört a ' legigézőbb m e z ő s é g (Landschaft:) vagy a legbecsesb i d e á l i s szépség f e s t é s é b e n mint fognék a* hasonló s z é p s é g ű vidék vagy Lyányka l á t á s á n , — a ' Költő pedig a* szebb l e l k e s e d é s ó r á j á b a n ban ollyakat lát ' s ollyakat állit előnkbe mellyek az avatatlan s z e m e k előtt örökös homályban rejtegettetnek! — De épen ebben a ' t e r m é s z e t hiv m á s o l á s á b a n is áll a ' F e s t ő legfőbb é r d e m e hogy ő a ' f e l v e t t képet a ' m a g a legkissebb sajátosságaival (:Individualitál:) b á j o l j a előnkbe ' s a ' festésnek ez a két ága a ' T á j f e s t é s és P o r t r a i t f e s t é s az a ' hol a' Költő ő t ő l e véghetetlenül h á t r a m a r a d é s igy értve h a p l u s c r e d a n t homines oculis quam a m i b u s Rumy U r n á k igaza van. — De ha Lélek á b r á z a t o t (rSeelenphysiognomie:) h a indulatokat kell festeni m á r itt a ' Költő utolérhetetlenül felül m ú l j a a ' Festőt é s pedig annyival a ' mennyivel a ' szózatos b e -s z é d érthetőbb a* némáknak tagmozdulatjainknál (:Gebárden-sprache:) a ' Fe-stő magokat az indulatokat nem adhatja elől csak azoknak némely j e g y e i t , ő ezekből c s a k egyes tettet foghat fel ' s csak egy bizonyos időben (:igy példáúl a ' szikrázó s z e m e k , tajtékzó s z á j , öszvevont vagy felrántott szemöldökök, a* feldagadtt e r e k , k i f e s z ü l t inak, — a ' boszszúnak; az az olvadó ' s olvasztó tekintet mellyben E l y s i -um mosolyg a' kegyeltt s z e r e t ő r e , a ' boldogító s z e r e l e m n e k , — a ' jég ábrázal, m e r ő üveg s z e m e k , — kőhöz hasonló t e s t á l l á s ' s a ' t . a ' kéttségbe esésnek csak j e g y e i , de nem m a g a a ' bosszú; — boldog s z e r e l e m ; — ' s kétségbe e s é s ; —:) h o -lott ezeket a ' Költő legkissebb vonásaikkal együtt váltogattva zengi. Ha a ' Költő indulatokat énekel azt a ' leg butább i s é r t i ; ha a ' F e s t ő ezeket f e s t i azt csak a ' Psychologus fogja művein kitalálni! — A ' Festő ha a b s t r a c t a ideákat akar festeni nem lel színeket, ' s kénytelen h o l m i értetlen Symbolákhoz ' s Hieroglyphokhoz folyamodni a' mit a ' századik e m b e r alig é r t , a ' Költő előtt pedig t á r v a van a '
Ez a* darab előttem különös kecsével b i r csak hogy fájdalom nagyon nagyon g o n d a t helyeket a* többieknek t e l j e s helybenhagyásomat adom.
A közlött Német Verseket kívánságodra lefordítottam én is a* Bátyám is, s a j -nálom hogy Ádám fordítását is meg nem küldötted ime itt van mind a* két fordítás:
| :Stettner Istváné: ]
A* mi Ádámnak az Eroticus Versekhez való izetlenségét illeti: midőn az ez eránt tett jelentésedet olvastam alig hittem szemeimnek ezt Ádámról hallani valóban v á r a t -lan reményletlen volt. — Más midőn ezt egy 60 Esztendős Philosophustol halljuk mint Márton vagy egy ollyan Apathicus e m b e r r ő l mint T a m a s s a , —de egy érzékeny P o e t a i geniusi 26 Esztendős Ifjúról mint Ádám ezt gondolnom is csak nem lehetetlen! Vagy talán E r ó s z miatt szenvedett c s a l a t á s a i t a k a r j a ezen hideg felsemvevéssel meg bosszúlni? ő a* ki a* mennyire én is tudom hordozza Cypria é d e s igáját. — Én r é -szemről azt t a r t o m Kisfaludyval: hogy Szerelem é s Hazafiúság nélkül minden eddig
volt és még leendő nagy Poétáknak Quinteaentiája ls csak keveset é r . — Vedd ki a*
Költeményből a ' S z e r e l m e t , ' s nem m a r a d ott semmi is P o é t á i mint a ' c s u p a s z á r a z v e r s . — A* mit pedig Poezisnek ugy h i s z e m Ádám s e m fog t a r t a n i . — Ha általnézzük a* Poezisnek h á r o m fő e l á g a z á s a i t , az Epost, a* Lyrát, é s D r á m á t , mindenikben fő é s különös r é s z e van a ' S z e r e l e m n e k . Mi t e s z i olly k e l l e m e s s é az Iliást, mint a * Szerelem különböző Scénájinak f e s t e g e t é s e , mi bírhatta vala a* B a j nok A c h i l l e s t . á ' g ö r ö g tábor v e s s z t e k í v á n á s á r a , mint s z e r e t e t t B r i s e i s e e l r a g a d a t t a -t á s á n való b o s s z ú s f á j d a l m a , ' s mindeneknek fele-t-te mi indi-tha-t-tá az egész Görög országot a r r a hogy egy m á s Világrészben virágzó királyság feldulására t ö r e k e d -j e n , — mint Helenának elragadtatása: — úgy hogy ha Helena el nem raboltatik vala,
— az Iliasnak lehetetlen lett volna születnie. Az Eneisben, Didónak epkedő k e s e r v e , A* megszabadított J e r u z s á l e m b e n , Armida s z e r e l m e i , — a* Henriásban, Hemilnek D ' c a s t r e e Gabrielléhez való szenvedelme, ollyan fűszerek mellytől az egész m i n t egy uj életet kölcsönöz. Minő b á j t hint Ossziánnak Eposi t ö r e d é k j e i r e is a ' k i m e ríthetetlen s z e r e l e m . Ezekben minden s z e r e l m e s Episodionok vágynák m é g is m i n -denikből millyen különböző i n g e r r e l és k e c c s e l hat ez az e g y f o r m a ? s z e r e l e m az olvasó l e l k é r e . És csak most tudom helyes okát adni, m i é r t n e m olly kedves e l ő t -tem a ' Hunnias mint akár a* Zrínyi, akár a* Murányi V é n u s , m e r t bele un, bele fárad a ' lélek az örökké e g y f o r m a Csaták é s harczok olvasásába ha ollykor ollykor a* kifogyhatatlan bájú s z e r e l e m oxymellével n e m f r i s s i t t e t i k m e g . — A* L y r i k u -s o k r a nézve egy Ki-sfaludynak egy P e t r a r c a n a k munkájuk igazolják é r t e l m e m e t . — Én r é s z e m r ő l elmondom ' s a* világ előtt i s p i r u l á s nélkül mondanám el hogy a ' Világon még olly Költő nem volt mint Kisfaludy — Himfyjében. És Regéjiben *s Hunyadyjában i s akkor áll a* m a g a bámulandó nagyságában, fennségében, mindőn a ' S z e r e l m e t é r d e k l i . A' m i végre a* D r á m á t illeti, alig i s m e r e k egy v a l a m i r e való Drámai Darabot mellyben a* S z e r e l e m n e k , nevezetes Rolleja ne volna. így vagyon ez Schillernek: Don Carlosában, Wallensteinában, — Goethenek: Clavigojában, T a s s o j á b a n , Iphigeniájában etc. — M o s t következik az én Poétái V a l l á s t é t e lem: Én előttem legnagyobb Poéta: Himfy, utánna Ossian, Ovid (: a ' M e t a m o r p h o s i -s á é r t : ) Virgil (: az Enei-sért:) Ber-senyi, V i t é z , Schiller, Matthi-son, G e -s -s n e r , Dayka e t c . Virgil Georgicona s e m m i v e l sem különb P o é z i s a* Columella Kertész könyvé-nél Horáczot s z e r e t e m mint ki az élet minden á l l á s p o n t j á r a alkalmazható regulákat versekbe foglalt de Poétának igen középszerűnek t a r t o m , kivévén azon D a r a b j a i t mellyeket valóságos Eroticus lélekkel i r t t , ' s a* mellyek teszik előttem minden Poétái é r d e m é t . — Igen csudálkozom hogy szülhet két ugyan azon pricipium két nem egészen különböző fokben olly különböző Resultatumokat: — Ádám azt t a r t j a hogy a/
Szerelem m á r magában is P o é z i s , mellyről minden csak Poétái lélekkel é s é r z e -ménnyel é r e z . Csak ezen utolsót az író receptivitásához képest kisebb *s nagyobb mértékben é r t v e , — ezt t a r t o m én i s . De Ádám azért olvas é s i r s z e r e l m e s v e r -seket m e r t e r r ő l úgy mond minden egyformán tud érezni, — a ' mi nem igaz, — én pedig azért olvasom ezeket különböző kedvel m e r t azt hiszem hogy s e m m i r ő l s e m lehet ollyan Poétáin irni mint e r r ő l . Én r é s z e m r ő l a* legközönségesebb Köznépi s z e r e l m e s Dalban több Poézist lelek mint a* legmagasztaltabb Epigrammban — igy például a ' Széna van az Ólban etc. vagy a* J a j rózsám be szeretlek e t c . — Még egy megjegyzést Ádámról: — aligha Horácz s z e r f e l e t t való tiszteletében n e m fekszik
nem annyi s z e r e n c s é v e l mint Horacz é s B e r z s e n y i , — kik mind ketten valódi Philo-sophiai s z e l l e m m e l i r j á k ezen n e m ű v e r s e i k e t ; holott az Ádám alkalmi verseiben nem lelni egyebet dicséreteknél é s többnyire nem igaz dicséreteknél! — De ezen t á r g y r ó l m á r elég.
Most térek m á r azon t á r g y r a m e l l y kezemnél lévő Leveledre felnyomja a ' H a l -hatatlanság bélyegét, 's melly azt m é g késő vénségemben is előttem, a ' legkedves-sebbé fogja tenni mind azok között mellyeket még e ' korig vagy tőled vagy m á s akarkitöl kaptam. — September 19d. estve gyertyagyújtáshoz hozta meg Bátyám, Leveledet, Búzáséval és Kacskovicséval együtt. — Felírásod és pecséted mingyárt e l i s m e r t e t t é k velem; — nagyon megörvendeztetett szokatlan nagysága, — felbon-t o m , — forgafelbon-tom — láfelbon-tom hogy v e r s e k is — , ezen még inkább örülfelbon-tem olvasgafelbon-t- olvasgattam imitt amott, nem rendbe, hát a ' mint a ' 3d. féliv utolsó l a p j á r a fordítok l e g -elsőbb is eme s o r o k r a bukkantam: Kérdezősködvén J — ád felőled azt mondotta etc.
nem képzelheted minő gondolatok j á r t á k e g y s z e r r e k e r e s z t ü l kasul f e j e m e t ! — hol találkozhattál vele a ' F e j é r v á r i V á s á r b a n e ' ? Nyéken e ' ? vagy talán Szilason?
sőt tán P e s t e n ? ennyit ' s még több számtalant gondoltam egy secundában, — de a*
mint valóban történt ugy meg s e m álmodtam! — de azonban magamhoz térvén v i s s z a fordítok ' s látom hogy te S z . István napján midőn én Téged m á r Pesten gondoltalak Cs-en mulattál. — O! mit nem adnék é r t e ! , — nem hogy ezen napot tőled e l r a b o l j a m , — hanem csak hogy annak szerencséjében veled osztozhattam volna! — Én az nap S z . István napján délelőtt az erdőben sétáltam ' s a* m e s s z e jövendőröl álmodoztam, — de valyon c s a k kívánjak én is a ' jövendőre gondolni a ' nélkül hogy Téged J - á m m a l é s még egy m á s valakivel l á s s a l a k ? ! — De azonban ingyen sem gondoltam hogy Te valósággal is olly közel légy hozzá mint P h a n t á s i á m -ban! — Dél után pedig a ' Dukai Urak gubacs Lititatiojokban, — hol nyüsgött a* sok ' S i d ó , — peshedtem. — Elolvastam Leveled *s minő exáltált e l r a g a d t a t á s s a l nem tudom kimondani. — ízetlen volt a* v a c s o r a , feledtem földi létemet ' s alig vártam hogy magányos szobámba vonulhassak, — hol levetvén magam ágyamba, két pipa dohánynál ú j r a vagy négyszer által repültem L e v e l e d ' , dobogott szivem az öröm m i a t t , alig tudtam elaludni, — ' s az egész éjt Róla való álmdozásokkal húztam ki.
— O! de minő szorongva irsz r ó l a , alig várom hogy hallhassam feleleteidet. — Mi-nő foglalatosságban találtad? hogy volt öltözve? e g é s z s é g e s e ' ? volt e ' jó kedve?
hogy jöttem elől a ' beszédben? ki emlékezett először r ó l a m ? ő e ' ? Te e ' ? vagy R - a ? miket kérdezett tőled felőlem? Hát R - a az a ' jó szivű Angyal, hogy van, e g é s z s é g e s e ' ? emlékezett e ' r ó l a m ? Hát az öreg U r ? Nagy-Asszonyság? vagy Lajos szóltak e ' f e l ő l e m ? Kérdezte e ' J - a hogy mikor megyek oda? mondta e ' hogy meg Ígértem hogy még az Ő s s z e l meglátogatom? hát Te bizonyossá tetted e ' e r á n t a ? ezek ' s még ezerek azon k é r d é s e i m m e l l y e k r e alig várom hogy s z e m é -lyesen felelj. — A' m i képzeltt nyavalyámon való aggódásit illeti a ' Kegyesnek kész lettem volna akarmelly betegséget szenvedni (:bár mennyire hízelkedjen is ezen r é s z v é t e l e hiúságomnak:) csak azokat meg esetlenné tehetném! O! egy s z á n a l kodó könnye, egy résztvevő s ó h a j t á s a az Angyalnak Léthet á r a s z t a n a akarmelly e l szenvedett nyomorúságomra i s . — De talán nem is úgy volt a ' mint i r t a d , csak n e -kem akartál egy k i s vigasztalást nyújtani. De akarhogy volt legyen is minden képen
nagy hálával t a r t o z o m neked a k a r jó szivedért é s szándékodért, akár pedig a z é r t hogy imádott J - m a l az értem való aggódástol fel mentetted! —O! b a r á t o m csak egy illyen részvételt mutató tett h a l l á s a , f e l é r egy r e m é n y nélkül töltött Esztendőt!!! —
Hogy az Bátyám és magam s z á m á r a készített Testimoniálisokat Postán meg n e m küldötted nagyon helesen e s e t t (: Sali mondása szerint:) mivel a* mint magad i s tudod mostanában nincs olly nagy szükségünk r e á ; azt azonban kedvesen vettem volna ha a' L a j o s Bátyám feleletének Summáját velem közöljed. —
Varga Jancsinak 1. Sept. Csehiből irott Levelét épen m a vettem mellyben j e -lenti hogy most a ' Komárom V - e i Földmérő mellett p r a c t i z á l , a ' Jövő Iskolai Esztendőre ismét P e s t r e szándékozik é s hogy neked is ugyanazon dátumról i r t L e v e l e t . Utóirásábol sejtem hogy őt i s megsebezte E r ó s z ! így a ' mi B a r á t i T r i u m -virátusunkból egy derék hatos c z ú g j a kerül ki Á m o r Ú r f i n a k ! ! ! —
A* Tudós F e j é r Személyekről kinyilatkoztatott érzelemedet nagy r é s z i n t e l v á l a l o m , csak hogy én csupán a ' tudatlan de tudósságot fitogató Asszonyoktol ' s f ő -ként Lyányoktol i r t ó z o m , kik a ' mélyebb tudományoknak néhány m e s t e r s z a v a i t megmemorizálván vagy netalán n é m e l l y princípiumait is felfogván, azoknak untig való rebesgetésével kívánnak fényleni ' s Imádójikat egy sarokba beszorítván r e á
A* Tudós F e j é r Személyekről kinyilatkoztatott érzelemedet nagy r é s z i n t e l v á l a l o m , csak hogy én csupán a ' tudatlan de tudósságot fitogató Asszonyoktol ' s f ő -ként Lyányoktol i r t ó z o m , kik a ' mélyebb tudományoknak néhány m e s t e r s z a v a i t megmemorizálván vagy netalán n é m e l l y princípiumait is felfogván, azoknak untig való rebesgetésével kívánnak fényleni ' s Imádójikat egy sarokba beszorítván r e á