Az élőfakészlet indikátora mutatja meg az élőfakészlet mennyiségének éves alakulását. A faanyagmérleg az éves kitermelt fa és a bruttó éves folyónövedék aránya-ként határozható meg.
The indicator on growing stock shows annual changes in vol-umes of growing stock. A balance for growing stock may be determined as a ratio of the annual volume of timber extraction to the gross annual increase.
A fakitermelési arány megmutatja, hogy az éves átlagos kivágott fa mennyiségét pótolja-e az új növekedés. Az egy évi folyónövedék mennyiségén tíz év összes fatermésé-nek egy évi átlagát értjük
Timber extraction ratio shows how new increment replaces the annual volume of felled timber. On the volume of one-year in-crement, a yearly average of total timber increment in a dec-ade is meant.
A helsinki határozat leszögezi: „A fenntartható erdőgaz-dálkodás az erdők és erdőterületek gondozása és hasz-nálata olyan módon és ütemben, mely megőrzi biológiai sokféleségüket, termékenységüket, megújuló képességü-ket, vitalitásukat, és arra való képességüképességü-ket, hogy most és a jövőben meghatározott ökológiai, gazdasági és társa-dalmi feladatokat töltsenek be helyi, országos és globális viszonylatban egyéb környezeti rendszerek károsítása nélkül.”
The Helsinki Declaration makes it clear: “Sustainable forestry is to use and maintain forests and woodlands in such a way and schedule that conserve their biodiversity, productivity, renew-able potential, vitality and their ability to perform present and future ecological, economic, and social tasks in local, national and global contexts and which do not cause damages to other environmental systems”.
Az éves folyónövedék és a fakitermelés alakulása Changes in net annual increment and timber extraction
Élőfakészlet Standing timber
Fakitermelés Timber extraction
Fakitermelési arány Ratio of timber extraction Év
Year
1000 m3 %
1995 .. 6 049 53
1996 314 667 6 604 57
1997 317 160 6 713 58
1998 319 803 6 679 57
1999 323 086 6 901 59
2000 325 165 7 287 62
2001 326 410 7 011 59
2002 328 815 7 013 58
2003 330 869 7 086 58
2004 334 301 7 095 57
2005 337 025 7 167 56
2006 341 395 7 005 51
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Erdészeti Igazgatóság Source: Central Agricultural Office, Forestry Directorate
Az erdők fenntartható fejlődésének egyik fontos eleme a fenntartható módon való gazdálkodás, ami biztosítja a fo-lyónövedék fakitermelést meghaladó gyarapodását. Erde-ink évi átlagos növekedése 2000 óta eltelt időszakban 11,7 millió m3-ről napjainkra 13 millió m3-re növekedett, a faki-termelés pedig 7 millió m3 között mozgott. 2007-ben az élőfakészlet 347,4 millió m3 volt, mintegy 22 millió m3-rel nőtt 2000 óta.
An important element to sustainable development of forests is to manage forestry resources in a sustainable way to ensure an increase in increment exceeding timber extraction. In our forest, annualized average growth increased, in the period since 2000, from 11.7m3 to 13 million m3 nowadays, while timber extraction had avalue of around 7 million m3. In 2007, timber asset-samounted to 347.4 million m3, increased with around 22 million m3 since 2000.
8.9. Levélvesztés Defoliation
A megfigyelési rendszerben a levélvesztésen a lombozat veszteségét kell érteni az adott termőhelyen ideálisnak tartott lombsűrűséghez képest.
In the monitoring system, defoliation should be meant as foli-age loss compared with a folifoli-age density considered as ideal.
Az erdők egészségi állapota a levélvesztés alapján Health status of forests based on defoliation
(%) Gyengén
Slightly
Közepesen Medium
Erősen Seriously Év
Year
Tünetmentes
Symptom free Károsodott
Damaged
Elhalt Dead
1995 43,9 36,2 14,5 2,6 2,9
1996 43,2 37,5 14,1 2,4 2,8
1997 43,8 36,8 14,5 2,3 2,6
1998 42,5 38,5 14,6 2,2 2,2
1999 41,3 40,5 13,8 2,2 2,2
2000 38,8 40,4 15,9 2,5 2,4
2001 37,0 41,8 16,3 2,5 2,4
2002 38,1 40,7 16,0 2,7 2,5
2003 35,6 41,9 17,1 2,8 2,6
2004 39,9 38,6 15,6 3,1 2,8
2005 38,8 40,2 15,2 2,7 3,1
2006 41,3 39,5 13,9 2,4 2,9
Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Erdészeti Igazgatóság Source: Central Agricultural Office Forestry Directorate
Az erdők egészségi állapotának jó indikátora a lombozat állapota, ami sokszor már egyszerű megfigyelés útján is meghatározható. Magyarországon az erdővédelem komp-lex programján belül működik az az erdők egészségi álla-potát megfigyelő hálózati rendszer (4x4 km-es), amely egyúttal része az egész Európára kiterjedő erdővédelmi monitoringnak is.
A károsodások leggyakrabban – mintegy 40% körüli ér-tékben – a koronát érik. A levélvesztés mértéke alapján Magyarország az európai országok között a közepesen károsodottak közé tartozik.
Hosszú évek kedvezőtlen tendenciája után a 2006. évi felmérés a károsodás mértékét jelző csoportok mindegyi-kében pozitív változást mutat: nőtt a tünetmentes (2,5%
százalékpont), és csökkent a károsodott fák (gyengén:
0,7; közepesen: 1,3; erősen: 0,3 százalékpont), valamint az elhalt fák aránya (0,2 százalékpont).
Foliage condition, which in many cases may be determined with a simple observation, is a good indicator to forest health.
In Hungary, inside the complex programme on forest protec-tion a network system (4x4km) is operated to monitor forest health, which at the same time a part of a Europe-wide moni-toring on forest protection.
Damages affect the most – around a value of 40% – tree crowns. Based on the rate of defoliation, Hungary is among the European countries with medium damage
After long years of unfavourable tendencies, the survey of 2006, in all groups of damage rates showed a positive change:
symptom free trees showed a proportion increase (2.5 per-centage points), while damaged trees showed a proportion decrease (slight: 0.7%, medium: 1.3%, strong 0.3 percentage points).
A fafajok közül az őshonos bükk és gyertyán, továbbá a szárazságtűrő, Európa déli területein őshonos csertölgy egészségi állapota a legjobb: közel 90%-uk tünetmentes, vagy gyengén károsodott, és az elhalt, vagy erősen káro-sodottak aránya is alacsony. A legrosszabb állapotban az akácosaink vannak. Az ökológiai feltételeknek megfelelő fajok jobban bírják a környezeti terhelést.
Out of tree species indigenous beeches and hornbeams, fur-thermore xerophile turkey oaks (Quercus cerris) are in healthi-est conditions: nearly 90% of them are symptom free or slightly damaged as well as dead and strongly damaged ones also has a low proportion. Our Robinia-woods are in the worst con-dition. Species meeting ecological conditions are better able to bear environmental pressures.
A fafajok egészégi állapot szerinti megoszlása a levélvesztés alapján, 2006 Distribution of tree species by health status based on defoliation, 2006
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75
%
Egészséges - Healthy Károsodott - Damaged Elpusztult - Dead Kocsányos tölgy
Pedunculate oak Kocsánytalan tölgy Turkey oak Egyéb tölgy
Other oaks Cser Sessile Oak
Bükk Gyertyán Beech European hornbeam Akác Robinia Egyéb kemény lomb Other hardwood Nyár Populus Egyéb lágy lomb
Other soft wood Erdeifenyő Scots Pine Feketefenyő
Black Pine Lucfenyő
Spruce Egyéb fenyő Other pines
8.10. Nitrogéntöbblet Nitrogen surplus
A nitrogéntöbblet-mutató a mezőgazdasági talajok nitro-gén feleslegét jelzi hektárra vetítve, amit a mezőgazdasá-gi rendszerbe jutó (input) és az onnan kikerülő (output) nitrogénmennyiség különbözeteként számolunk.
Az input oldaláról a műtrágyából, a szerves trágyából, a biológiai megkötésből (pillangós növények), a vetőmag-ból, valamint a száraz és nedves légköri ülepedésből származó nitrogén mennyiségét, az output oldaláról a be-takarított szántóföldi növények és a takarmánynövények nitrogén tartalmát vesszük számításba.
Positive nitrogen balance indicates nitrogen surplus in agricul-tural soils on a hectare basis, which could be calculated as the difference of the nitrogen intake (input) and withdrawal (output) from the agricultural system.
Input is the sum of the nitrogen volume originating from organic manure, biological fixation (leguminous crops) and seed grain as well as from dry and wet atmospheric deposition. Output is determined by the nitrogen content of harvested arable and fodder crops
A mezőgazdasági talajokból történő tápanyag-kimosódás napjainkban a mezőgazdaság egyik állandó problémája. A vizekbe kimosódó tápanyagok kedvezőtlenül befolyásolják a vízminőséget, és a talajvizek elszennyeződését, a fel-színi vizek eutrofizációját okozzák.
A vízminőség javítása, megőrzése érdekében az alábbi fontosabb intézkedések születtek:
– a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembe-ni védelem (Korm. rend 49/2001. (IV. 3.) az uszembe-niós a szembe- nit-rát direktívával (91/676/EC) összhangban;
– a vizek megfelelő ökológiai státuszának, 2015-ig történő elérése (vízkeret irányelv (2000/60/EC).
Nutrient leaching from agricultural soils is one of the current and persistent problems of agriculture. Nutrients being dis-solved in waters unfavourably influence water quality, pollu-tion in groundwater assets and eutrophicapollu-tion in surface waters.
In order to improve and to preserve water quality the following measures were introduced:
– protection of waters from nitrate pollution originated from ag-riculture (Government Directive 49/2001 IV.3) in line with EC Nitrates Directive (91/676/EC);
– reaching a “good ecological status” for waters by 2015 (Wa-ter Framework Directive 2000/60/EC).
A nitrogénfelesleg alakulása Changes in nitrogen surplus
(kg/ha – kilogram per hectare) Év
Year Input Output Felesleg
Surplus
1970 91,7 49,0 42,7
1985 121,3 80,9 40,4
1990 89,0 72,1 16,9
1995 59,3 58,9 0,4
2000 73,8 50,1 23,7
2001 79,0 69,0 10,0
2002 82,0 55,7 26,3
2003 80,9 47,1 33,8
2004 82,6 81,8 0,8
2005 74,8 74,9 -0,1
2006 78,2 70,7 7,5
Forrás: MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete (TAKI)
Source: Research Institute for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hungarian Academy of Sciences
Hazánk mezőgazdasági hasznosítás alatt álló talajai a legmagasabb nitrogénmérleg-egyenleget (+43 kg nitro-gén/ha) az intenzív műtrágyázás időszakában (1970–
1989) mutatták. Az 1990-es években a műtrágya-fel-használás drasztikus visszaesése következtében a nitro-génmérleg-egyenleg számottevően lecsökkent (0 kg/ha), majd 2000-től 2006-ig erősen ingadozott.
In our country soils under agricultural use showed the highest nitrogen-balance (+43 kg N/ha) in the period of intensive fertilization (1970-’89). In the 1990s, due to a drastic setback in fertilizer use, the nitrogen-balance sig-nificantly decreased (0 N kg/ha) then strongly fluctuated from 2000 to 2006.
A nitrogénbevitel összetétele Composition of nitrogen input
2006
2,4%
5,2%
15,3%
2,1%
15,7%
61,7%
15,2%
61,9%
17,9%
2,6%
Műtrágya Fertiliser Szerves trágya Manure
Légköri ülepedés Atmospheric deposition Biológiai N-kötés Biological fixation Vetőmag
Seed 1970