Sustainable production and consumption
2. Consumption patterns, on which indicators for energy use (electricity and final energy use), food con- con-sumption and motor vehicle stock give a comprehensive picture
3. On production patterns, a good overview is given by changes in the number of enterprises with an environment management system, in the volume of eco-labelled products, in areas receiving agri-environmental payments, in the extension of eco-farming and in the density of livestock.
2.1. Erőforrás-termelékenység Resource productivity
Az erőforrás-termelékenység a GDP és a hazai anyagfel-használás hányadosa. Megmutatja, hogy mennyire gaz-dálkodik jól egy adott ország a felhasznált erőforrásaival.
A mutatószám segítségével meghatározható, hogy a gaz-dasági növekedéssel egyidejűleg milyen mértékű a ter-mészeti erőforrások igénybevétele.
Resource productivity is the ratio of GDP to domestic material consumption. It shows how well a given country manages its used resources. With the help of this indicator, it may be de-termined how much natural resources are used simultaneously with economic growth.
Az EU megújított fenntartható fejlődési stratégiájájának egyik legfőbb célkitűzése a gazdasági fejlődés és a kör-nyezeti károk előfordulásai között meglévő összefüggések megszüntetése. A természetvédelem, az agrár-környezet-védelem és a környezetgazdálkodás eszközei segítségé-vel hosszú távon biztosítani kell és lehet tehát az ökológiai rendszerek működését, segítve ezzel mindazon erőfor-rások fennmaradását, amelyektől az emberi társadalom léte is nagymértékben függ.
A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia a ter-mészeti erőforrások, termelés és fogyasztás témakörében az egyik legfontosabb cselekvési területként (TF4) a kö-vetkezőket jelöli meg: „Támogatni kell a fenntartható ter-melés és fogyasztás kialakulását, építve a már létező kezdeményezésekre az erőforrás- és hulladékgazdálko-dási politika, az integrált termékpolitika és -normák, a környezetirányítási rendszerek, valamint az innovációs és technológiai politikák területén”.
One of the major objectives of the renewed, sustainable strat-egy of EU is to eliminate interactions between economic growth and occurrences of environmental damages. Applying the tools of nature conservation, agri-environment protection and environment management, the operation of ecological systems must and may be ensured in the long run, supporting the preservation of all those resources, which strongly influ-ence the existinflu-ence of human society.
In the theme of natural resources, production and consumption the National Sustainable Development Strategy sets out the following as one of its major activity areas: „The development of a sustainable production and consumption culture should be encouraged, building on already existing initiatives in the areas of resource and waste management policy, integrated product policy and norms, environmental management systems as well as innovation and technology policies”.
Erőforrás-termelékenység Resource productivity
(euró/tonna – euro/tonne) Megnevezés
Denomination 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Erőforrás-termelékenység
Resource productivity 466 482 584 594 576 535 653
A mutatószám növekedése a rendelkezésre álló erőfor-rások termelékenységének növekedését jelzi, ami lehe-tővé teszi a kevesebb környezeti kárral együtt járó gaz-dasági növekedést.
Magyarországon 2000-ben egységnyi tonna erőforrás fel-használása 466 euróval járult hozzá a bruttó nemzeti ter-mékhez. A vizsgált időszakban a mutató értéke egyenlete-sen növekedett, 2006-ra a 2000-es érték 140%-ára.
As for this indicator, an increase indicates a growth in the pro-ductivity of resources available, which makes an economic growth associated with less environmental damage possible.
In Hungary, the use of a resource equivalent to one tonne con-tributed in 2000 with EUR 466 to the gross national product. In the observed period, the value of this indicator had an even growth and amounted to 140% on the 2000 value by 2006.
A hazai anyagfelhasználás és a GDP változása Change in domestic material use and GDP
0 50 100 150 200
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
2000=100%
Hazai anyagfelhasználás – Domestic material use GDP
2.2. Egy főre jutó települési szilárd hulladék Municipal solid waste per capita
Az egy főre jutó települési szilárd hulladék indikátora a települési önkormányzatok által vagy megbízásukból ösz-szegyűjtött hulladék egy főre jutó mennyiségét mutatja. A települési hulladékok körébe sorolandó a háztartásokból származó vegyesen vagy szelektíven gyűjtött hulladék, a lomtalanítási hulladék, valamint az intézményekben, ke-reskedelemben, irodákban keletkezett hulladék.
The indicator on municipal solid waste per capita shows the volume of waste per capita collected by or on behalf of local governments. Waste originating from households collected in a mixed form or selectively, bulky item wastes, as well as waste originating form institutions, commerce and offices may be classified as municipal waste.
A termelési és fogyasztási folyamatok elkerülhetetlen ve-lejárója a közvetlenül vagy közvetve a környezetet veszé-lyeztető hulladékok képződése.
An inevitable concomitant to production or consumption proc-esses is the generation of wastes directly or indirectly hazard-ous to the environment.
Egy főre jutó települési szilárd hulladék Municipal solid waste per capita
(kg/fő – kg/capita) Ország
Country 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Ausztria
Austria 438 517 532 532 563 581 578 609 609 620 619 617a)
Csehország
Czech Republic 302a) 310a) 318a) 293 327 334 273 279 280 278 289 296
Lengyelország
Poland 285 301 315 306 319 316 290 275 260 256 245 259
Magyarország
Hungary 460 468 487 484 482 445c) 451 457 463a) 454 460 468
Németország
Germany 624b) 642b) 658b) 647b) 638b) 643b) 633b) 640 601 587 564 566
Szlovákia
Slovakia 295 275 275 259 261 254 239 283b) 297 274 289 301
Románia
Romania 350 333 333 284 322 363 345 383 350 345 377 385a)
EU-15 505 520 537 540 555 569 572 576 568 567 560 563 EU-27 474 485 499 497 511 524 522 527 519 516 512 517
a) Becsült érték. – b) Eurostat becslés. – c) Módszertani törés.
a) Estimated value. – b) Eurostat estimate. – c) Break in series.
Forrás: Eurostat Source: Eurostat
Hazánkban az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége 1995–2000 között kismértékben csökkent (4%), a legmagasabb érték az 1997. évi, ekkor egy lakos-ra 487 kg hulladék jutott. 2000-től 2006-ig kis mértékű növekedés tapasztalható, ebben az időszakban a legma-gasabb érték a 2006. évi (468 kg/fő), közel 5%-kal maga-sabb, mint 2000-ben.
In our country, the volume of solid waste per capita slightly in-creased (4%) between 1995 and 2000, 1997 had the highest value when 487 kg waste fell on a resident. From 2000 to 2006, a slight increase was experienced, in this period, 2006 had the highest value (468 kg/capita), nearly 5% higher than in 2000.
A 27 tagállamot tekintve 2006-ban egy lakosra számolva átlagosan 517 kg települési szilárd hulladék keletkezett, Németországban és a Cseh Köztársaságban ennek mind-össze a fele, Ausztriában közel egyötödével több.
As for the 27 member states, in 2006, calculating for a resi-dent, on average, 517 kg municipal solid waste was generated, in Germany and in the Czech Republic a half of this, in Austria by more than nearly one fifth.
1995–2006 között a 15, illetve a 27 tagállamot tekintve átlagosan közel 10 százalékkal nőtt az egy lakosra jutó települési szilárd hulladék mennyisége, Németországban és Lengyelországban ugyanilyen arányban csökkent.
Between 1995 and 2006, regarding the 15 as well as the 27 member states, on average, the per capita volume of munici-pal solid waste increased by nearly 10 percent, while in Germany and Poland decreased at the same rate.
Az egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyiségének változása Change in per capita volume of municipal solid waste
0 20 40 60 80 100 120 140
Cseh-ország –
Czech Republic
Lengyel -ország – Poland
Német-ország – Germany
EU-27 Magyar-ország – Hungary
Ausztria – Austria
Szlovákia – Slovakia 2000=100
2002 2004 2006