3.3 Az elit sport és az állami szerepvállalás a sportban
3.4.1 A versenyképesség értelmezése a sportban
3.4.1.3 A siker, mint a sportpolitika hatékonyságának kimeneti mértékegysége
Az élsport teljesítményének mérésére számos módszert alkalmaznak, melyek többségében, de nem kizárólagosan éremalapú mérőszámok, úgymint: éremtábla-helyezés, a nyert aranyérmek száma, az összes nyert érmek száma, a nyert érmek súlyozott értékének összege (pl. arany = 3, ezüst = 2, bronz = 1), vagy akár a relatív siker (az elért eredmény viszonyítva a lakosság számához, GDP/fő stb.). Az eredményesség mérésének ezen módozatainál azonban több anomália is tapasztalható volt (Stocker & Szabó, 2011; De Bosscher, Heyndel, De Knop, van Bottenburg, &
Shibli, 2008). Először is az éremtáblán elfoglalt helyezést a teljesítmény egy abszolút mérőszámának tekinti az irodalom, annak ellenére, hogy ez egy részleges, ordinális mérési skála. Nem ad részletes információt a helyezések közötti abszolút különbségekről, sőt az is lehetséges, hogy egy ország javítsa pozícióját a rangsorban egyszerűen annak következtében, hogy egy másik nemzet kevésbé jól teljesített. Ez
58
pedig nem tekinthető a sportpolitika által elért fejlődésnek. Az éremtáblák másik fő gyengesége, hogy figyelmen kívül hagyja az adott ország összteljesítményét.
Ezen problémák kezelésére szolgált az elért helyezések pontszámokká alakítása, azonban ennek a módszernek is maradtak korlátai, hiszen az olimpiák programja és résztvevői létszáma is folyamatosan bővült, illetve változott. Az első újkori olimpiai játékokon 14 ország 241 versenyzője vett részt, és 9 sportág szerepelt a versenynaptárban, míg 2016-ban 28 sportágban, 306 versenyszámban mérték össze tudásukat a sportolók, több mint 11000-ren, 207 országból.8 A siker mérésére alkalmazott mérőszámok hiányosságainak kiküszöbölésére De Bosscher és munkatársai (2008) megalkottak egy standardizált mérőszámot, a „piaci részesedést”, mely a nyert pontok arányát adja meg, az összes megnyerhető pontokhoz képest (9. táblázat). A piaci részesedés használatával sokkal pontosabb standardizált idősoros mérőszám állítható fel (De Bosscher, Heyndel, De Knop, van Bottenburg, & Shibli, 2008). A mutató nem csak az országok közötti eredményesség egy árnyaltabb megközelítésére, de a sportágak közötti különbségek kiszűrésére, valamint a sportpolitika hatásának meghatározására is alkalmas.
9. táblázat: A piaci részesedés számításának módszere a riói olimpia példáján keresztül Arany Ezüst Bronz Összesen Piaci részesedés
Összes érem 307 304 360 973 -
Pontszám 6 3 2 - -
Összes pont 1842 912 720 3474 100%
Magyarország (12.) 8 3 4 15 -
Pontszám 48 9 8 65 1,87%
Brazília (13.) 7 6 6 19 -
Pontszám 42 18 12 72 2,07%
Forrás: Gracenote Sport, saját szerk.
A piaci részesedés nemcsak egyes eseményeken alkalmas a nemzetek teljesítményének összehasonlítására, hanem annak idősoros összevetésére is használható. A 10. táblázatban látható, hogy Magyarország az éremtáblázat 12. helyén végzett Rióban, míg Brazília éppen mögötte a 13. helyezést érte el. Ha a piaci
8 https://www.olympic.org/athens-1896; https://www.olympic.org/rio-2016
59
részesedésük alapján elemezzük a két ország teljesítményét, akkor valamelyest eltérő eredményt kapunk. Magyarország a játékok házigazdája előtt végzett az aranyérmek alapján történő rangsorolásban, de a nemzetek összteljesítményének összehasonlítása során, mikor az elért helyezések súlyozásra kerülnek, akkor már azt láthatjuk, hogy Brazília piaci részesedése magasabb, mint hazánké. Ezzel a módszerrel elvégezhető a két ország teljesítményének összehasonlítása bármely választott időszakra is, ahogy a 10. táblázat is mutatja.
10. táblázat: Piaci részesedés idősoros elemzése
Magyarország Brazília
Piaci részesedés (%) Rio, 2016 1,87 2,07
Piaci részesedés (%) London, 2012 2,1 1,48
A piaci részesedés változása -0,23 0,59
A piaci részesedés %-os változása -11 40
Az éremtáblán elfoglalt helyezése 2016-ban 12. 13.
Az éremtáblán elfoglalt helyezése 2012-ben 10. 21.
Forrás: Gracenote Sport, saját szerk.
Egyes nemzetek relatív teljesítményének mérése során különböző makro változók, mint például a lakosság száma, vagy a jólét eredményességre gyakorolt hatása is bevonásra kerülnek. Azaz, a relatív siker esetében azt vizsgálhatjuk meg, hogy egy nemzet, hogyan teljesít az exogén makro változók figyelembevételével. (De Bosscher, Shibli, Westerbeek, & van Bottenburg, 2015) e modellek esetében a súlyozott piaci részesedés százalékos mutatóját találták az output legmegfelelőbb mérőszámának összevetve, a korábbi elemzések során alkalmazott egyéb mérőszámokkal (kvalifikált sportolók száma, 1-8. helyezések száma, nyert érmek súlyozott pontértéke) szemben.
A teljesítmény mérésének problémája nemcsak egyes nemzetek összehasonlítása során vetődik fel, de különösen problematikus a kérdés, mikor a sportágak eredményességét szeretnénk meghatározni egymáshoz képest. Márpedig a mezo szintű elemzések során, mikor az egyes sportpolitikákat vizsgáljuk, az egyik fő kérdés a forrás allokálásának hatékonysága, ahol számos nemzet esetében láthatjuk majd, hogy az elosztás elsődlegesen eredményességi alapon történik az egyes sportágak között.
A 11. táblázat és a 10. ábra jól szemlélteti, hogy a sportágak egymással való összehasonlítása nagyon megtévesztő, különösen akkor, ha mindezt csupán az érmek
60
számával tesszük, hiszen az egyes sportágakban nyerhető érmek száma jelentősen eltér.
A sportágak finanszírozását is befolyásoló ilyen jellegű eredményességmérés hibásan érdemtelen hátrányba sodorhatja azokat a sportágakat, melyekben kevesebb érem szerezhető.
11. táblázat: Az elemzett sportágak versenyszámai és az ezekben nyerhető érmek száma
Forrás: saját szerk.
* Elméleti szám, azt mutatja, hogy körülbelül hány érmet osztanak ki az adott sportágban egy eseményen.
Ez a szám a holtversenyek és egyéb versenylebonyolítási módok következtében kismértékben változhat.
Elemzett sportágak Versenyszám A nyerhető érmek száma*
Egy sportoló által több érem is
nyerhető
Asztalitenisz 4 12 x
Atlétika 47 141 x
Birkózás 18 72
Evezés 14 42 x
Judo 14 42
Kajak-kenu 16 48 x
Kerékpár 18 54 x
Kézilabda 2 6
Ökölvívás 13 39
Öttusa 2 6
Sportlövészet 15 45 x
Súlyemelés 15 45
Torna 18 54 x
Tenisz 5 15 x
Úszás 34 102 x
Vívás 10 30 x
Vízilabda 2 6
61
10. ábra: A nyerhető érmek száma és a versenyszámok száma az elemzett sportágakban a riói olimpián
Forrás: saját szerk.
A 12. táblázat tanulságai szerint Magyarország kajak-kenuban, úszásban és vívásban volt a legsikeresebb a jelzett időszakban az összéremszám és az aranyérmes helyezések alapján, azonban az ugyanezekre a versenyekre kiszámított piaci részesedés összértéke rávilágít, hogy a sorrend jelentősen változott (12-13.táblázat).
12. táblázat: Magyarország eredményei az 1992-2012 közötti olimpiákon, Európa- és világbajnokságokon
Sportág Helyezések száma
1. 2. 3. 4-8. Összesen
Kajak-kenu 340 237 159 321 1057
Úszás 186 168 133 367 854
Vívás 147 161 282 388 978
Öttusa 107 70 59 170 406
Judo 57 68 149 222 496
Torna 55 42 37 161 295
Atlétika 43 65 72 188 368
Ökölvívás 32 20 47 73 172
Birkózás – kötöttfogás 27 32 43 71 173
Lövészet 24 28 23 95 170
Lovaglás –– díjugratás 22 15 24 65 126
Asztalitenisz 20 27 56 86 189
Evezés 17 19 23 115 174
Vízilabda 16 20 15 25 76
Forrás: Gracenote Sport, saját szerk.
0 50 100 150 200 250
Versenyszám Nyerhető érmek száma
62
13. táblázat: Magyarország piaci részesedése különböző sportágakban az 1992-2012 közötti olimpiákon, Európa- és világbajnokságokon
1992-2012
(%) Helyezés 1992-2015
(%) Helyezés 2013-2015
(%) Helyezés
Kajak-kenu 21.15 1. 15.93 1. 11.24 2.
Öttusa 19.31 2. 14.83 3. 7.07 4.
Vízilabda 17.78 3. 15.19 2. 13.01 1.
Vívás 8.20 4. 5.27 4. 3.90 5.
Kézilabda 4.32 5. 1.99 6. 0.62 9.
Úszás 4.01 6. 3.71 5. 8.26 3.
Torna 2.55 7. 1.86 7. 1.17 7.
Judo 2.36 8. 1.29 9. 1.45 6.
Lövészet 2.09 9. 1.53 8. 0.87 8.
Atlétika 0.41 10. 0.30 10. 0.37 10.
Forrás: Gracenote Spor, saját szerk.
Az output különböző fajtájú mérései különböző eredményekhez vezetnek. A 13.
táblázat azt hivatott bemutatni, hogy fontos számításba venni a sportágak egyenkénti jellemzőit az ösztönzési rendszerek, a nemzeti finanszírozási alapok létrehozásánál, hiszen ellenkező esetben könnyen igazságtalan és egyenlőtlen lehet az elosztás, mely hosszú távon gátolhatja egyes sportágak fejlődését.
Mind a makro, mind pedig a mezo elemzéseim során egyaránt a piaci részesedés módszerét alkalmazom egy ország, vagy egy sportág teljesítményének a mérésére a továbbiakban.