Az állami beavatkozás elméleti okai

A fejlett piacgazdaságok esetében az erőforrások elosztásának elsődleges koordinátora a piac, a kereslet-kínálat-ár hármasa által. A sportba áramló piaci forrásokkal szemben a sportpolitika aktív szerepvállalása következtében megjelenő alternatív megoldások kívánatosságának jobb megértése céljából érdemes megvizsgálni a hagyományos piaci kudarcokat, melyek a tökéletes verseny kisebb, vagy nagyobb hibáira mutatnak rá (Downward, Dawson, & Dejonghe, 2009). Ezen keresztül az is világossá válhat, hogy piaci verseny által allokált erőforrások gazdasági logikája sok esetben szemben áll a sport egyes érintettjeinek célkitűzéseivel.

Közgazdasági megközelítésben két fő oka lehet a kormányzati beavatkozásnak: a hatékonyság vagy a méltányosság elősegítése. A hatékonyság az erőforrások felhasználásához és elosztásához kapcsolódik, míg a méltányosság a szerzett hasznok megosztását jelenti a társadalom egyénei között.

A jóléti közgazdaságtan első tétele alapján, ha elegendő piac létezik, és minden piacon minden termelő és fogyasztó tökéletes versenyzőként működik, valamint az összes piacon létezik egyensúly, akkor abban az egyensúlyi pontban az erőforrások eloszlása Pareto- hatékony⁷ lesz. Minden olyan jelenséget, mely megakadályozza ennek kialakulását, piaci kudarcnak nevezzük (Zerbe & McCurdy, 2000). Ez tehát azt jelenti, hogy a gazdaságpolitika fő célja nem lehet más, mint a piaci kudarcok minimalizálása

7 Pareto-hatékonyság: Az az állapot, amikor egy gazdaságban egyetlen egyén hasznossága, illetve elégedettsége sem növelhető az erőforrások átcsoportosítása vagy a javak cseréje révén anélkül, hogy valaki más hasznossága, vagy elégedettsége ne csökkenne közben.

35

és a Pareto-hatékony piac feltételének minél szélesebb körű megteremtése. A piaci kudarcok esetén gyakran indokoltak lehetnek a közösségi akciók ezek enyhítésére, ugyanakkor kormányzati kudarcok is okozhatják a fent vázolt tétel nem teljesülését.

Ezért egy állami beavatkozást csak akkor tekinthetünk sikeresnek, ha a piaci és a kormányzati kudarcok negatív hatásának összege csökken.

Stiglitz (2000) alapján a téma szempontjából releváns piaci kudarcok azonosíthatóak, melyek indokolhatják a kormányzat tevékeny fellépését a gazdaságban:

 A verseny kudarca. Az adott piacon valamilyen oknál fogva nem érvényesül a verseny (pl. monopólium alakul ki).

 Közjavak léte. Léteznek olyan javak, amelyeket a piac nem biztosít az egyének számára, vagy ha igen, akkor túl kis mértékben. A tiszta közjavak ismérvei, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás igénybevétele minden további egyén számára költségek nélkül lehetséges, illetve nehéz vagy lehetetlen kizárni az egyéneket igénybevételükből. Ilyen például a nemzeti identitástudat erősödése az élsportolók sikerei által. A klubjavakat és a közös javakat együttesen vegyes javaknak is nevezik. A klubjavak esetében a kizárás könnyen megvalósítható, de nem kell versengeniük a nem kizárt fogyasztóknak a fogyasztásért. Ezek jellemzően díjköteles javak, melyek bizonyos határokon belül nagyobb embercsoport számára is fogyaszthatók. A közös javak esetében nincs mód a kizárásra, viszont túlzsúfoltság alakulhat ki használatuk során, ami rontja a fogyasztásuk által nyerhető hasznosságérzetet (4. táblázat).

4. táblázat: A gazdasági javak csoportosítása

Kizárás megvalósítható Kizárás nem valósítható meg Van rivalizálás

Tiszta magánjavak pl. sportcipő

Közös javak pl. szabadtéri futópálya, szabad

strand

Nincs rivalizálás

Klubjavak pl. közösségi fenntartásban

levő sportlétesítmények, uszodák, sportcsarnokok

Tiszta közjavak

pl. köztulajdonban lévő erdők, utak használata sportoláskor

Forrás: Downward, Dawson, & Dejonghe, 2009

 Externáliák léte. Az externáliák külső gazdasági hatások, melyeket egy adott gazdasági ügylet során a közvetlenül nem érintett gazdasági szereplők élveznek

36

vagy szenvednek el, attól függően, hogy az őket ért hatás pozitív vagy negatív. Az érintett külső szereplők nem fizetnek és nem is kapnak ellenszolgáltatást az őket ért externális hatásért cserébe, így akár pozitív, akár negatív externáliáról van szó, a piaci erőforrás-elosztás torzul, és ahol a piac nem képes az erőforrásokat hatékonyan elosztani a piaci szereplők között, ott piaci kudarcok állnak elő. A sport területén számos esetben találkozhatunk példával pozitív externáliára, gondolhatunk itt arra, ha a lakosság körében növekszik a fizikai aktivitás, annak társadalmilag számos külső gazdasági (pozitív) hatása van, vagy az élsportolók sikerei által a lakosság jó érzésének növekedése során.

 Nem teljes piacok. Nem csak a tiszta közjavak és közszolgáltatások kínálata maradhat el a szükségestől, de magánpiacokon is előállhat ilyen helyzet. Például a rendszerváltás után a professzionális sport piaci alapú működése nem alakult ki.

 Információs kudarcok. Az egyének és a gazdasági szereplők nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű információval az adott területről, illetve az információ megoszlása aszimmetrikus. Léteznek olyan kapcsolatok, amelyekben az információs aszimmetria nem szüntethető meg (orvos-beteg kapcsolat). Ezekben az esetekben a kormányzat feladata lehet, hogy szükséges információkkal lássa el az egyént, hiszen az információ nyújtása egy újabb egyén számára nem csökkenti a rendelkezésre álló információ mennyiségét.

 Munkanélküliség és infláció kialakulása. A hagyományos iparágak hanyatlása következtében kialakulhat munkanélküliség, mely a technológiai változás, az alapvető fogyasztói ízlés, valamint a változó globális gazdasági és politikai körülmények eltolódásának következtében létrejövő hosszú távú strukturális gazdasági változásokból fakad.

 Meritórikus javak. Önmagukban értékes, illetve érdemesítésen alapuló javak tartoznak ebbe a csoportba. Egyfajta pozitív megkülönböztetésnek fogható fel, ezért megkülönböztetett javaknak is szokás hívni. Ezek legtöbbször olyan (köz)szolgáltatások, amelyek fogyasztását a lakosság vagy annak egy része számára a kormányzat közérdeknek tekinti, ezért ingyen, vagy nagy támogatással biztosítja.

Ilyen lehet például a mindennapos testnevelésóra vagy az úszásoktatás az alapfokú oktatás során. Ezek körét jogszabályban rögzítik. Például az emberek bizonytalanok a testedzés hosszú távú hatásainak megítélésében, ezért igen gyakran kevéssé

37

hatékony fogyasztói döntéseket hoznak, és sportszolgáltatásokból

„alulfogyasztanak”.

A piaci kudarcok mellett definiálhatjuk a kormányzati kudarc fogalmát is.

Kormányzati kudarcról akkor beszélhetünk, amikor a kormányzat a felsorolt okok miatt nem képes megvalósítani célkitűzéseit, melyek lehetnek (Stiglitz, 2000):

• korlátozott információk,

• a magánpiaci reagálásmódok korlátozott ellenőrzési lehetőségei,

• a szakapparátusok felett gyakorolt ellenőrzés korlátai és

• a politikai folyamatokból következő korlátok.

A kormányzati beavatkozás kritikusai e négy tényező jelentőségét tekintve úgy látják, hogy a kormányzatnak tartózkodnia kell a piaci folyamatokba történő beavatkozástól, nem orvosolhatja a piacok elégtelenségeit. A legtöbb közgazdász felfogása szerint a korlátozott kormányzati beavatkozás enyhítheti a legsúlyosabb gondokat.

A sportgazdaságtannal foglalkozó szakemberek többsége elfogadja azt az álláspontot, hogy a fejlett gazdaságok, mint Európa és az Egyesült Államok, a gyártásalapú gazdasága mára szolgáltatásalapú gazdaságokká váltak, mely ágazatnak a sport is része lett. Így a kormányzatok által a sportba történő beruházásokra tekinthetünk úgy, mint e fejlődés előmozdításának egy eszközére. Fontos megjegyezni, hogy kezdeti beruházás nagyságának nem kell megegyeznie a jövedelem hosszú távú visszaesésének és a munkanélküliség következtében kialakult strukturális problémák ellensúlyozásához szükséges teljes összeggel, a multiplikatív hatás miatt.