cí mû köny vét.
Az ol va só olyan tu do má nyos mun kát tar t a ke zé ben, amely nek leg fõbb tár gya a bün te tõ el já rá si jog, a bün te tõ el já rás és kisebb mér ték ben a kri mi na lisz ti ka. Így je le nik meg a bün te tõ el já rá si jog tu do má nyá nak és ko di fi ká ci ó já nak tör té ne te is.
Bócz End re több sí kon elem zi a bün te tõ el já rás tárgy kö re it. Az egyik a ko di fi ká ció- és tu do mány tör té ne ti as pek tus. Ezen be lül is mer te ti az 1808. évi fran cia kó de xek Eu ró pá ra ki ter je dõ ha tá sa it, ide ért ve az 1896. évi ma gyar Bûn vá di Per rend -tar tást is. A mun ka kü lön ér de kes sé ge és ér té ke a ná lunk úgy szól ván is me ret len cá ri orosz ko di fi ká lás tör té ne té nek, az 1864. évi kó dex nek és elõz mé nye i nek be mu ta tá sa.
A mû má sik ki ter jedt tárgy kö rét a nyo mo zás ad ja. A szer zõ rá mu tat itt olyan je len sé gek re, ame lyek nek rit kán jár tunk utá na a jo gi elem zés so rán. Ilye nek pl. a nyo mo zás ról mint a bün te tõ el já rás ön ál ló sza ka szá ról val lott né ze tek, il le tõ leg az azt ki fe je zõ in téz mé nyek.
A szer zõ az ügyész, a köz vád ló sze rep kö ré be szõ ve fog lal ko zik a bi zo nyí tás kér dé se i vel. Itt el sõ sor ban a fo gal mak – mint a „bi zo nyí tás”, „tör té nés”, „tény”, „fel de rí tés” – tisz tá zá sá ra tö rek szik. Nem mu laszt ja el szó vá ten ni a bûn ügyi tech ni ka je len tõ sé gét, a bi zo nyí tás ban vitt fej lesz tõ sze re pét és a kri mi na lisz ti kai kép zés hi á nyos sá ga it. Fi gyel met szen -tel a nyo mo zás be li tény fel tá rás (bi zo nyí tás) ter je del mé nek. Fel hív ja a fi gyel met a nyo mo zá si, vizs gá la ti sza kasz ban fenyegetõ egy ol da lú ság ve szé lye i re, fõ ként ar ra, hogy az ezt kö ve tõ dön tés be fo lyá so lá sá ra al kal mas.
Az ol va só ter mé sze te sen ma ga dön ti el, mit tar t a be mu ta tott mû bõl a leg ta nul sá go sabb nak.
A kö tet 224 ol dal ter je del mû, ára 3990 fo rint áfá val.
Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Köz löny ki adó Jo gi Köny ves bolt já ban (1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. Te l./fax:
318-8411), va la mint a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) szám alat ti Közlöny Centrumban (te l.: 3215971, fax: 3215275, ema il: koz lony cent rum@mhk.hu), illetve meg ren del he tõ a ki adó ügy fél -szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony bolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.
---MEGRENDELÉS
Meg ren de lem
Dr. Bócz End re
Bün te tõ el já rá si jo gunk ka land jai
Si ke rek, zá to nyok és var ga be tûk
cí mû, 224 ol dal terjedelmû ki ad ványt
(ára: 3990 Ft áfá val) ... pél dány ban, és ké rem, jut tas sák el aláb bi cí mem re:
A meg ren de lõ (cég) ne ve: ...
Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ...
Ut ca, ház szám: ...
Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ...
A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 na pon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy pos tai úton a fen ti cím re.
Kel te zés: ... ...
cég sze rû alá írás
A Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó gondozá sá ban meg je lent
AZ UNIÓS PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
– pá lyá za ti sor ve ze tõ he lyi ön kor mány za tok és kis tér sé gi tár su lá sok szá má ra –
Ma gyar or szá gon je len leg az egyik leg na gyobb ki hí vás az, hogy az eu ró pai uni ós csat la ko zás elõ nye i vel és le he tõ sé ge i vel ered mé nye sen tu dunke él ni. A csat la ko zá sunk óta el telt idõ szak ta pasz ta la tai rend kí vül fon to sak, hi szen a 2007–2013 kö zöt ti prog ra -mo zá si idõ szak ban még je len tõ sebb nagy ság ren dû tá -mo ga tás lesz el ér he tõ a helyi önkormányzatok, kistérségi társulások részére.
A pá lyá za tok el ké szí té se spe ci á lis szak ér tel met igé nyel a he lyi ön kor mány za tok tól. A fel mé ré sek ada tai sze rint a pá lyá zó ön kor mány za tok, több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok meg kö ze lí tõ leg fe le ma ga ké szí ti a pá lyá za ti do ku men tá ci ó kat. Ezen he lyi ön kor mány -za tok, több cé lú kis tér sé gi tár su lá sok min d a pá lyá -za tok ké szí té se, min d a már el nyert tá mo ga tá sok ról va ló el szá mo lás kap csán szá mos eset ben se gít ség re szo rul nak, mert nem tudnak megfelelni a szigorú elõírásoknak. Ma már igen szoros a pályázati verseny.
Amennyi ben a he lyi ön kor mány za tok, kis tér sé gi tár su lá sok ered mé nye sen sze ret nék el nyer ni az EU nyúj tot ta for rá so kat, gon dol -ko dás mód-, illetve szem lé let vál tás ra van szük ség. A pro jekt szem lé le tû fej lesz tés ter ve zés rend kí vül kre a tív szel lem i mun ka, amely több fé le szak is me re tet, készséget és szervezett csapatmunkát igényel.
A ki ad vány el sõ fe je ze te „sor ve ze tõt” ad ar ra, hogy az Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Terv (ÚMFT) és an nak ope ra tív prog ram jai mi lyen pri o ri tá so kat je löl nek meg, ame lye ket a ké sõb bi ek ben ak ció ter vek rész le tez nek és köz pon ti pro jek tek és pá lyá za tok for má já ban el ér he tõk lesz nek a ked vez mé nye zet tek szá má ra. A pro jek tek nek ugyan is össz hang ban kell len ni ük ezen, va la mint a ko hé -zi ó ra vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokban meghatározott célokkal.
A kö tet ge rin cét ké pe zik a pro jekt kö ve tel mé nyek, a pro jekt cik lus-me nedzs ment (PCM) el mé let, a PCM tí pu sú ter ve zés gya kor la ta, a stra té gi ai ter ve zés mód sze rei, a lo gi kai ke ret ter ve zés, a te vé keny ség ter ve zés, a pro jekt csa pat ki vá lasz tá sa, sze re pek, fe le lõs -ség, ha tás kö rök, a pro jek tek pénzügyi tervezése, a pályázati információk megszerzése.
A kö tet ben be mu ta tás ra ke rül a pá lyá zatké szí tés fo lya ma ta, a pá lyá zat ki dol go zá sa, a pá lyá za tí rás lé pé sei. Egy pá lyá zat ban egy adott pro jekt ke rül be mu ta tás ra, mely nek vég re haj tá sá ra nyer he tõk for rá sok. A ki ad vány fog lal ko zik a szer zõ dés elõ ké szí té sé vel, a Tá mo ga tá si Szer zõ dés meg kö té sé vel, módosításával.
Kü lö nös hang súlyt he lyez a ki ad vány a pro jekt vég re haj tás sza ka szá ban je lent ke zõ fel ada tok ra, a je len té si kö te le zett sé gek re, a pénzügyi elszámolásra.
A meg va ló sí tás fá zi sá ban ki emelt hang súlyt kap nak az utó la gos (ki fi ze tett szám lák ará nyá ban tör té nõ vissza uta lás) el szá mo lás -hoz szük sé ges össze sí tõk, bizonylatok, igazolások.
A ha té kony és ered mé nyes szak mai, pénz ügyi do ku men tá lást eset ta nul má nyok kal se gí ti a ki ad vány.
A ki ad vány egy fe je ze te kü lön ki tér to váb bá azon kö zös sé gi prog ra mok ra is (pl. Ak tív eu ró pai pol gár sá gért, LIFE+), ame lyek re a he lyi ön kor mány za tok nem az ÚMFT ke re té ben, ha nem köz vet le nül az Eu ró pai Bi zott ság hoz pá lyáz hat nak. Ezen prog ra mok ke -re té ben ki írt pá lyá za tok ra ugyan is spe ci á lis sza bá lyok vo nat koz nak.
A pá lyá zat nem cél, ha nem egy esz köz, az az olyan konk rét fej lesz té sek hez tör té nõ társ fi nan szí ro zás igény lé se, amely hozzá -járul a szé le sebb kö zös sé gek szá má ra is ked ve zõ, ki je lölt, kö zép- vagy hosszú tá von elérendõ cél megvalósításához.
A kiadvány hasz nos se gít sé get nyújt a nap i pá lyá za tí rá si és pro jekt meg va ló sí tá si munkánál.
A 256 ol dal ter je del mû ki ad vány ár a: 2961 Ft áfá val.
Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a Köz löny ki adó Jo gi Köny ves bolt já ban (1085 Bu da pest, So mo gyi B. u. 6. Tel./fax: 3188411), va -la mint a Bu da pest VII., Rá kó czi út 30. ( bejárat a Dohány u. és Nyár u. sar kán) szám a-lat ti Köz löny Cent rum ban ( tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-ma il: koz lony cent rum@mhk.hu), illetve meg ren del he tõ a ki adó ügy fél szol gá la tán (fax: 318-6668, 338-4746, e-ma il: koz lony bolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.
...
MEGRENDELÕLAP
Meg ren de lem Az uni ós pá lyá za tok ké szí té sé nek mód szer ta na cí mû ki ad ványt (ára: 2961 Ft + pos ta költ ség), ... pél -dány ban, és ké rem jut tas sák el az aláb bi cím re:
A meg ren de lõ (cég) ne ve: ...
Cí me (vá ros, irá nyí tó szám): ...
Ut ca, ház szám: ...
Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma: ...
A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma: ...
A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kézhez vétele után, 8 na pon be lül a Magyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra át uta lom.
Kel te zés: ………
………
cég sze rû alá írás
TARIFAJEGYZÉK
Ér vé nyes 2009. ja nu ár 1-jé tõl
A Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó ál tal gon do zott hi va ta los la pok ban (köz lö nyök ben) el he lye zett hir de tés egy-egy szak ma, ága zat kép vi se lõ i nek pon to san cél zott el éré sét te szi le he tõ vé. A nyom ta tott pél dány szám túl nyo mó rész e elõ fi ze té ses rend szer -ben ke rül az ol va só hoz, re mit ten da így gya kor la ti lag nem lé te zik, s ez a hir de tés költ ség ha té kony sá gát nagy ban meg nö ve li.
A Ma gyar Köz löny a Ma gyar Köz tár sa ság hi va ta los lap ja ként hir de té se ket nem kö zöl. Rend sze re sen meg je le nik vi szont a Magyar Köz löny mel lék le te, a Hi va ta los Ér te sí tõ, amely ben a hi va ta los köz le mé nye ken, hir det mé nye ken kí vül üz le ti cé lú hirde -tések is el he lyez he tõk.
A Hi va ta los Ér te sí tõ ben meg je len tet ni kí vánt egyéb köz le mé nyek és hir det mé nyek dí ja meg kez dett kéz irat ol da lan ként 52 000 Ft + áfa.
A köz lö nyök ben el he lye zett üz le ti hir de té sek ta ri fái a kö vet ke zõk:
1/1 bel ív (174 x 240 mm) 206 000
hát só bo rí tó 257 000
1/2 fek võ (174 x 120 mm) 109 000
ál ló (87 x 240 mm) 109 000
1/4 ál ló (87 x 120 mm) 59 000
Hir det mé nyek, köz le mé nyek dí ja (az ún. kö te le zõ köz zé té te lek dí ja et tõl el té rõ le het):
Bé lyeg zõk, ok ira tok, iga zol vá nyok
stb. ér vény te le ní té se egységesen 14 300
Egyéb köz le mé nyek, hir det mé nyek
meg kez dett kéz irat ol da lan ként 12 100
Be hú zott anya gok ol dal szám tól, súly tól és mé ret tõl füg gõ en egye di meg álla po dás sze rint he lyez he tõk el. Nyom da kész film hi á nyá ban 10% tech ni kai költ sé get szá mí tunk fe l. A fen ti árak az ál ta lá nos for gal mi adót nem tar tal maz zák. A ki adó fenn tart ja a hir -de té sek év köz be ni ár vál toz ta tá sá nak jo gát.
A hir de tés el he lye zõ je el fo gad ja a ki adó min den ko ri hir de té si üz let sza bály za tát, ame lyet ké rés re meg kül dünk. A ki adó fenn tart ja a jo got, hogy jog sza bály ba vagy a hir de té si üz let sza bály za tá ba üt kö zõ hir de té se ket vissza uta sít ja.
Meg je le nés/év
Bel ügyi Köz löny 24
Egész ség ügyi Köz löny 25
Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Ér te sí tõ 28
Hi va ta los Ér te sí tõ (a Ma gyar Köz löny mel lék le te) 52
Ok ta tá si és Kul tu rá lis Köz löny 36
Pénz ügyi Köz löny 18
Szo ciá lis és Mun ka ügyi Köz löny 12
Az Alkot mány bíró ság Ha tá ro za tai 12
El len õr zé si Fi gye lõ 4