145/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vá nyok tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény 170. §–170/D. §ai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít vá nyo kat el uta sít ja, az ér de mi el bí rá lás ra al kal mat lan in dít vá nyo kat pe dig vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény (a továb biak ban: Mt.) lel tár hi á nyért va ló fe le lõs sé get sza bá lyo zó ren del ke zé sei alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re. Két in dít vá nyo zó szak szer -ve zet a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII.
tör vény, a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény, a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény, az igaz ság ügyi al kal ma zot tak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1997. évi LXVIII. tör vény, az ügyész sé gi szol gá la ti vi szony ról és az ügyész sé gi adat ke ze lés rõl szóló 1994. évi LXXX. tör vény, a bí rák jog ál lá sá
-ról és ja va dal ma zá sá -ról szóló 1997. évi LXVII. tör vény, va la mint a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i -nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi LVI. tör vény (a továb biak ban: Módtv.) 18. §át, amely egy részt az Mt. 170. §át mó -do sí tot ta, más részt a 170/A–D. §-ok kal egé szí tet te ki, az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé bõl szár ma zó jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel va ló el len té te miatt tart ja alkot mány elle -nesnek. Azt sé rel me zik, hogy az Mt. 1999. au gusz tus 17tõl ha tá lyos 170. § (1)–(3) be kez dé sei alap ján lel tár fe le lõs sé gi meg ál la po dá so kat a ke res ke del men és ven dég lá -tá son kí vü li te rü le te ken (pl. egész ség ügy ben, ok ta -tás ban) is szé les kör ben köt nek a mun ka vál la lók kal (akik azt hely ze tük bõl fa ka dó an nem uta sít hat ják vissza), így az ér de -kelt mun kál ta tó dön té sé tõl is füg gõ mér té kû hi á nyért va ló, vét kes ség re te kin tet nél kü li fe le lõs ség in do ko lat la nul szé -les kör ben ér vé nye sül het. Ez kö vet ke zik az Mt. 170. § (2) be kez dé sé nek „ke ze lés re sza bály sze rû en át adott és át vett” for du la tá ból is, amely nek alap ján a ki emelt fe le lõs -ség nem csak a rak tá ri vagy ér ték ke ze lõi mun ka kö rök ben dol go zók ra, ha nem szint e min den mun ka vál la ló irá nyá ban elõ ír ha tó. Az in dít vá nyo zók sze rint sé rül a jog biz ton ság a fe le lõs ség meg ál la pí tá sá nak „mód ja alap ján”, hogy a mun ka vál la ló is me ret len ok ból be kö vet ke zõ hi á nyért vá lik vét kes sé gé re te kin tet nél kül fe le lõs sé, más részt az ide so rol ha -tó mun ka vál la lók kor lá to zás nél kü li tág kö ré re te kin tet tel, har mad részt „mert a hi ány mér té ké nek meg ha tá ro zá sá ban, sõt az Mt. 170. § (3) be kez dés e) pont ja alap ján még a lel tá ri kész let õr zé sé vel kap cso la tos mun kál ta tói kö te le zett sé gek sza bá lyo zá sa is – ti pi kus hely zet ben, vagy is a kol lek -tív szer zõ dés vagy a fe lek el té rõ meg ál la po dá sa hi á nyá ban – az ügy ben ér de kelt mun kál ta tó jo ga”. Az in dít vá nyo zók el fo gad ha tat lan nak tart ják a lel tár fe le lõs ség le he tõ vé té te
-lét olyan hely ze tek ben, ami kor meg te remt he tet len a lel tá ri kész let vé del me. Ilyen ese tek, ha a lel tá ri kész let a fe le lõs mun ka vál la ló nyílt, má sok (vá sár lók, tu laj do no sok, csa -lád ta gok, ta ka rí tók, biz ton sá gi õrök, sze re lõk stb.) ál tal sza ba don, de le ga láb bis a fe le lõs mun ka vál la lók en ge dé lye, el len õr zé se, rá te kin té si le he tõ sé ge nél kül meg kö ze lít -he tõ tér ben nye r el -he lye zést, il let ve ha a mun ka vál la ló nak a fel ada tai, a mun kál ta tó tól ka pott uta sí tá sok alap ján nincs mód ja a mun ka vég zés so rán a lel tár kész let re fel ügyel ni.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a lel tár fe le lõs ség
„rend kí vül tág sza bá lyo zá sa ezért nem egyéb, mint esz köz a mun kál ta tói üz le ti koc ká zat csök ken té sé re, eset leg ki kü -szö bö lé sé re”, amely nek „gyö ke re az el múlt év ti ze dek szov jet tí pu sú az ál la mi tu laj dont az alap ve tõ jog el vek kel el len té te sen is vé de ni kí vá nó elõ írásaiban rej lik (...)”. Ál lás pont juk sze rint a tá ma dott sza bá lyo zás ak kor ten ne ele -get a jog biz ton ság kö ve tel mé nyé nek, ha a lel tár fe le lõs ség ér vé nye sí té sé re ki zá ró lag a fe le lõs mun ka vál la lók ál tal ke zelt és meg kö ze lít he tõ, zárt, biz ton sá gos he lyen el he lye -zett lel tá ri kész let vo nat ko zá sá ban len ne le he tõ ség.
Egy má sik in dít vá nyo zó, amely szin tén szak szer ve zet, az Mt. 170. §–170/D. §ai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be, 70/A. § (1) be kez dé sé be és 70/B. § (3) be kez -dé sé be üt kö zés miatt kez de mé nyez te. Az in dít vá nyo zó – váz la to san is mer tet ve a mun ka vál la lói kár fe le lõs ség utób bi mint egy negy ven évé nek sza bá lyo zá si tör té ne tét – de mok ra ti kus jog rend szer ben meg en ged he tet len nek íté li az Mt. je len le gi sza bá lyo zá sát, mert az ob jek tív fe le lõs sé gi rend szer be ve ze té se nyo mán a ke res ke de lem és a ven dég lá tás hasz nát a mun kál ta tó lát ja, koc ká za tát vét kes ség re te kin tet nél kül a bol ti, üz le ti mun ka vál la lók vi se lik. Hi vat -ko zik ar ra, hogy a meg õr zé si fe le lõs ség rend szer e is a mun ka vál la lók vét len sé gén alap szik, az át vett anya gok ál -lan dó õri zet ben tar tá sa, ki zá ró la gos hasz ná la ta, ke ze lé se azon ban ala pot te remt az el szá mo lá si kö te le zett ség re, mert a be kö vet ke zett hi ány és a mun ka vál la ló ma ga tar tá sa kö zöt ti oko za ti kap cso lat va ló szí nû sít he tõ. Ál lás pont ja sze -rint a lel tár hi á nyért va ló fe le lõs ség – mi vel a hi ány és a mun ka vál la ló ma ga tar tá sa kö zött nincs re le váns oko za ti össze füg gés – nem kár té rí té si fe le lõs ség, ha nem anya gi el len té te le zést igény lõ koc ká zat vi se lés, to váb bá hogy a hi -ány nél kü li el szá mo lás ösz tön zé sé re szá mos más ha té kony esz köz (ju ta lom-, pré mi um-, ti zen har ma dik ha vi jut ta tás meg vo nás) áll a mun kál ta tó ren del ke zé sé re. Elõ ad ta to váb bá, hogy az 1949. évi ma gyar Al kot mány – amely a tár sa dal mi tu laj don fo ko zott vé del mét és gya ra pí tá sát az ál lam pol gá rok kö te le zett sé gé vé tet te – meg vál to zott, a tu laj -do ni for mák egyen ran gú sá gát ír ja elõ, ez zel szem ben az Mt. tá ma dott sza bá lyai „a ma már több, mint 90 szá za lék -ban ma gán tu laj don -ban lé võ ke res ke de lem és ven dég lá tás tu laj do no sa i nak vé del mét he lye zik elõ tér be, és sér tik a mun ka vál la lók nak az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé ben, az Al kot mány 70/B. § (3) be kez dé sé ben fog lalt al kot -má nyos jo ga it, ezért meg sem mi sí tés re szo rul nak”. Ezt köve tõen az in dít vá nyo zó – a kö vet ke zõk sze rint – kü lön pon tok ba szed ve rész le te zi al kot má nyos sá gi ki fo gá sa it. A
rend szer vál tás utá ni gaz da sá gi és nyil ván tar tá si kö rül mé -nyek kö zött (az árak gyors vál to zá sa, könyv sze rin ti kész let nap ra kész és zárt ve ze té sét nem te szi kö te le zõ vé jog sza bály stb.) a va lós kész let nem el len õriz he tõ, így a lel tár hi ány nem ha tá roz ha tó meg. Er re te kin tet tel sé rül a ke res ke -de lem és ven dég lá tás mun ka vál la ló i nak em ber i mél tó sá ga az ál tal, hogy az is me ret len ere de tû hi ányt a mun ka vál la ló nak kell meg fi zet nie, míg az is me ret len ere de tû lel tár több let a mun kál ta tót il le ti, egy ben alkot mány elle nes meg kü -lön böz te tést je len t a mun kál ta tó és a mun ka vál la ló kö zött.
Al kot mány el le nes nek te kin ti, hogy a lel tár fe le lõs ség kol -lek tív szer zõ dés ben va ló sza bá lyo zá sa „sem meg nyug ta tó a mun ka vál la lók ré szé re, mi u tán azt nem füg get len szak -szer ve zet, ha nem a szak -szer ve zet olyan tiszt ség vi se lõ je kö töt te, il let ve kö ti, aki a má sik szer zõ dõ fél: a mun kál ta tó al kal ma zá sá ban áll”, ami a ma gyar or szá gi szak szer ve ze tek üze mi ala pon tör té nõ szer ve zõ dé sé vel függ össze. Al -kot mány el le nes nek íté li azt is, hogy a jog al ko tó a kol lek tív szer zõ dés nek kor lá to zás nél kü li sza bá lyo zá si le he tõ sé get biz to sít a lel tár fe le lõs sé get il le tõ en: az Mt. 170/C. § (4) be -kez dé se alap ján a tel jes hi ány meg té rí té se is elõ ír ha tó, szem ben a gon dat lan kár oko zá sért va ló fe le lõs ség nek az Mt. 167. § (3) be kez dé sé ben fog lalt sza bá lyo zá sá val, amely „irá nyú” meg kü lön böz te tés nek sem tár sa dal mi, sem gaz da sá gi in do ka nincs. Az in dít vá nyo zó a mun ka vál la lói fe le lõs ség fel sõ ha tá rá nak ha t ha vi át lag ke re se tig ter je dõ meg ha tá ro zá sát az Al kot mány 70/B. § (3) be kez dé sé vel el -len tét ben ál ló nak tart ja, mert ez a mér ték nem fe le l meg az alap jog kor lá to zá sá val szem ben tá masz tott kö ve tel mé -nyek nek: a gya kor lat ban 8–12 ha vi net tó bér ki esést je len t, ami a mun ka vál la ló és csa lád ja meg él he té sét is ve szé lyez te ti. A mun kál ta tó és a mun ka vál la ló meg ál la po dá sán ala -pu ló lel tár fe le lõs ség sza bá lyo zá sá val kap cso lat ban utal az in dít vá nyo zó a mun ka vi szony ban ál ló fe lek egyen lõt len hely ze té re és a nagy ará nyú mun ka nél kü li ség re, amely bõl kö vet ke zõ en nem le het al kot má nyos „az a tör vény és az an nak alap ján lét re jött szer zõ dés, amely úgy ke let ke zett, hogy a ver seny hely zet ben le võ mun kál ta tó ki hasz nál hat ja (...) a mun ka vál la ló ki szol gál ta tott hely ze tét”. Az Mt. 76. § (3) be kez dé sé vel és 82. § (3) be kez dé sé vel, va la mint a tör vény in do ko lá sá val is el len té tes nek és a szer zõ dé si sza -bad ság in do ko lat lan kor lá to zá sá nak tart ja az in dít vá nyo zó az Mt. 170. § (3) be kez dé sé be fog lalt sza bályt, amely nek alap ján a kol lek tív szer zõ dés és a fe lek el té rõ meg ál la po -dá sá nak hi á nyá ban „egy ol da lú an a mun kál ta tó ál la pít ja meg a szer zõ dés nek a tör vény ben elõ írt va la mennyi fel té -te lét”. E sza bályt alkot mány elle nesnek vé li azért is, mert a mun kál ta tói ol dal ja vá ra min den éssze rû in dok nél kül elõ nyö ket biz to sít, amely a kü lönb ség té tel sér ti a ke res ke de lem és ven dég lá tás dol go zó i nak em ber i mél tó sá gát. Az in -dít vá nyo zó ki fej ti to váb bá, hogy a ke res ke de lem ben és ven dég lá tás ban dol go zó ala csony jö ve del mû mun ka vál la -lók ugyan olyan kis eg zisz ten ci á nak szá mí ta nak, mint a leg fel jebb tíz fõ fog lal ko zá sú mun ka vál la lót fog lal koz ta tó ma gán sze mély mun kál ta tók, ami in do kolt tá ten né, hogy a vét kes ség nél kü li fe le lõs ség tõl el té rõ fe le lõs sé gi sza bá lyok ál tal biz to sí tott vé de lem re ugyan úgy jo go sul tak le
gye nek. Az zal is ér vel az in dít vá nyo zó, hogy a lel tár fe le -lõs sé gi meg ál la po dás va ló já ban szol gál ta tá si szer zõ dés, a ha t ha vi vagy a tel jes hi ány meg té rí té sé nek vál la lá sért azon ban a mun ka vál la lót dí ja zás nem il le ti meg, a szol gál -ta tás és el len szol gál -ta tás így nem áll arány ban egy más sal, ezért sé rül az Al kot mány 74/B. §a is. Az in dít vá nyo zó to váb bi nyolc pont ban fej ti ki az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé bõl szár ma zó jog biz ton ság és az ab ból le ve ze tett nor -ma vi lá gos ság kö ve tel mé nyé nek sé rel mé vel kap cso la tos ér ve it, ame lyek a kö vet ke zõk ben fog lal ha tók össze. Az Mt. 170. § (2) be kez dé sé nek „(lel tá ri kész let)” szó hasz ná la ta fél re ért he tõ, a lel tár hi ány fo gal má nak meg ha tá ro zá sá ból az kö vet ke zik, hogy a lel tár hi á nyért va ló fe le lõ ség ki -ter jed az ál ló- és fo gyó esz kö zök ben ke let ke zett hi á nyok ra is. A for gal ma zá si vesz te sé get jog sza bály nem de fi ni ál ja, nem je lö li meg kel lõ en, hogy az áru ke ze lés sel já ró vesz te -ség kö zül mit (pl. a tö rést, se lej te zõ dést) fog lal ma gá ban.
Nincs sza bá lyoz va az sem, mi a for gal ma zá si vesz te ség el szá mo lá sá nak, vi szo nyí tá sá nak alap ja (ami le het a lel tár -idõ szak for gal ma, az el szá mo lás alap ja a net tó be szer zé si ár, az ÁFÁ-val csök ken tett for gal mi ár stb.); nem ért he tõ to váb bá, mit ért a tör vény for gal ma zá si vesz te ség ará nyán, e kér dés bõ vebb sza bá lyo zást (szak mai ér ték ha tá rok köz -re adá sát) igé nyel te vol na; nem fo gad ha tó el az sem, hogy az Mt. 170. § (1) be kez dés b) pont ja elõ ír ja azon áruk kö -rét, amely után for gal ma zá si vesz te ség nem szá mol ha tó el.
Sé rel me zi, hogy a tör vény nem sza bá lyoz za a több sze -mély ál tal üze mel te tett bol tok, üz le tek mun ka vál la ló i nak lel tár fe le lõs sé gi meg ál la po dá sát, nem tud ha tó, mi a fe le -lõs ség egy más köz ti ará nya, az áru kat, anya go kat ki nek kell át ad ni, il let ve át ven ni, és hogy a több sze mély ál tal kü lönkü lön kö tött meg ál la po dás nál mi lyen be osz tá sú mun ka vál la ló vál to zá sa kor kell lel tá ro zást tar ta ni. De fi ni á lat lan a cso por tos lel tár fe le lõs ség fo gal ma, meg ál la pít ha tat -lan hogy a bolt, az üz let ve ze tõ je, mint kép vi se lõ vagy az érin tett anyag ke ze lés sel fog lal ko zó mun ka vál la lók kö tik a meg ál la po dást a mun kál ta tó val, il let ve, hogy a meg ál la po dás egyet ér tés hi á nyá ban ho gyan jö het lét re. Az in dít vá -nyo zó ezen túl me nõ en nem tart ja el fo gad ha tó nak az Mt.
170/A. § (2) be kez dé sét, mert csak a lel tár hi á nyért nem fe le lõs, de az áru for gal mat is le bo nyo lí tó mun ka vál la ló fog -lal koz ta tá sá hoz ír ja elõ a lel tár fe le lõ sök egyet ér té sét, a
„bi zal mi elv bõl ki in dul va” in do kolt len ne a lel tár fe le lõ sök fog lal koz ta tá sá hoz va ló be le egye zés meg kö ve te lé se is, sé -rel me zi to váb bá, hogy a tör vényhozó fi gyel men kí vül hagy ta, hogy az áru for ga lom le bo nyo lí tá sá ban egyéb sze mé lyek (ta nu lók, meg bí zá si jog vi szony ban dol go zók, tu -laj do no sok, csa lád ta gok, ro ko nok stb.) is részt vesz nek.
El lent mon dá sos nak tart ja, hogy az Mt. 170/B. § (3) be kez -dé se nem ír ja elõ fel té tel ként, hogy a fe le lõs mun ka vál la ló az adott cég gel mun ka vi szony ban áll jon és a lel tár idõ szak több mint fe lé ben az adott bolt ban, üz let ben vé gez ze mun -ká ját, to váb bá azt is, hogy a tör vény nem ren de zi, hogy az árut, anya go kat egye dül ke ze lõ mun ka vál la lók anya gi fe -le lõs sé gé re mi kor al kal ma zan dók az Mt. 169. §-ában és mi kor a 170/C. §ában fog lalt sza bá lyok. Kü lö nö sen el lent mon dá sos vol ta miatt ki fo gá sol ja a cso por tos lel tár fe
le lõs sé gi meg ál la po dást kö tött mun ka vál la lók fe le lõs sé gé -nek mér té két ab ban az eset ben, ha a mun ka vál la lók szá ma csök ken, mi vel ez eset ben az egyegy mun ka vál la ló ra ki
le lõs sé gi meg ál la po dást kö tött mun ka vál la lók fe le lõs sé gé -nek mér té két ab ban az eset ben, ha a mun ka vál la lók szá ma csök ken, mi vel ez eset ben az egyegy mun ka vál la ló ra ki