101/B/2004. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Ká mo ni Ar bo ré tum Ter mé szet -vé del mi Te rü let bõ ví té sé rõl és ha tá ra i nak mó do sí tá sa i ról szóló 20/2003. (XII. 16.) KvVM ren de let alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz két azo no san meg szö ve ge zett in dít vány ér ke zett, ame lyek be nyúj tói kez de mé -nyez ték a Ká mo ni Ar bo ré tum Ter mé szet vé del mi Te rü let bõ ví té sé rõl és ha tá ra i nak mó do sí tá sa i ról szóló 20/2003.
(XII. 16.) KvVM ren de let (a továb biak ban: Mr1.) egé sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és vissza me nõ ha tá lyú meg sem mi sí té sét. Az Mr1. 1. § (1) be kez dé se meg je lö li azt 2,1 hek tár ki ter je dé sû te rü le tet, amellyel a Ká mo ni Ar bo ré tum bõ vül, ami egy ben ezen te rü let vé det té nyil vá ní tá sát je len ti, a (2) be kez dé se meg szün te ti egy 0,1 hek tár ki ter je dé sû te rü let vé dett sé gét, a (3) be kez dé se sze -rint a ter mé szet vé del mi te rü let in gat lan-nyil ván tar tá si hely raj zi szá ma it az Mr1. 1. sz. mel lék le te tar tal maz za. Az Mr1. 2. §a meg ha tá roz za az 1. §ban meg je lölt te rü let vál to zás cél ja it. A két in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint „a ren de let sú lyo san alkot mány elle nes, mi vel üt kö zik az Al kot
-mány 18. §-ában és 70/D. §-ában fog lal tak kal, va la mint a ter mé szet vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tv. 22. §-ával és 24. § (4) be kez dé sé vel és a kör nye zet vé del mé nek ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 1993. évi LIII. tv. 43. §ával”. Ál lí -tá suk sze rint a jog sza bály tar tal ma nem fe le l meg a valóságnak, az Mr1. 1. § (2) be kez dé sé ben meg je lölt te rü let vé dett ség aló li ki vo ná sá nak nem volt meg ala po zott ter mé szet vé del mi oka, ha nem ar ra egy köz út meg épí té se cél -já ból ke rült sor, sõt az Mr1.-nek „egyet len ren del te té se (...) az ar bo ré tum te rü le té ben a fent-hi vat ko zott út épí tés miatt el szen ve dett te rü let vesz tés kom pen zá lá sa (...)”. Sé rel mez -ték to váb bá az Mr1. cí mét is, mi u tán az nem je le ní tet te meg a vé dett ség aló li ki vo nás té nyét, ha nem azt a „ha tá ra i -nak mó do sí tá sá val” sza vak kal jut tat ta ki fe je zés re. Az egyik in dít vá nyo zó ké sõbb a köz út épí té se ha tó sá gi en ge dé lye zé si el já rá sá nak a rész le te zé sé vel is ér velt az Mr1. ál -ta la ál lí tott alkot mány elle nessége mel lett.
2. Az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ide ig le -nes ügy rend jé rõl an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro -zat (ABH 2003, 2065., a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (1) be kez dé se alap ján – tár gyi azo nos sá guk ra fi gye lem mel – az in dít vá nyo kat egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el.
3. Az Mr1.-t a Ká mo ni Ar bo ré tum ter mé szet vé del mi te rü let vé dett sé gé nek fenn tar tá sá ról szóló 162/2007.
(XII. 27.) KvVM ren de let (a továb biak ban: Mr2.) 5. § (2) be kez dé se 2008. ja nu ár 1-jei ha tállyal ha tá lyon kí vül he lyez te. Az Al kot mány bí ró ság az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §-a ér tel mé ben – fõ sza bály ként – csak ha tály ban le võ jog sza bály, il let ve az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze al kot má nyos sá gát vizs gál ja. Ez alól ki vé tel le het, ha az el
-já rás az Abtv. 38. §-a alap -ján bí rói kez de mé nye zés vagy a 48. §-a alap ján al kot mány jo gi pa nasz tár gyá ban fo lyik. Az in dít vá nyok nem tar toz nak ezek kö ré be, to váb bá, azok be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha tá lyát vesz tet te. Mi u tán az in dít vá nyo zók az Mr1. egé szé nek az al -kot má nyos sá gi vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét az Mr1.
egy konk rét ren del ke zé sé re [az Mr1. 1. § (2) be kez dé sé re]
hi vat ko zás sal kér ték, az Al kot mány bí ró ság vizs gá la ta azt is meg ál la pí tot ta, hogy az Mr2. nem tar tal maz ren del ke zést ter mé szet vé del mi te rü let rész vé dett sé gé nek meg szün te té sé rõl, így az in dít vá nyo zók ki fo gá sai az Mr2. vo nat ko -zá sá ban nem vizs gál ha tó ak.
Mind er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság az Mr1.
alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít -vá nyok tár gyá ban foly ta tott el já rást az Ügy rend 31. § a) pont ja alap ján meg szün tet te.
Bu da pest, 2008. no vem ber 17.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
242/B/2004. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a föld gáz köz üze mi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM ren de let 11. § (3) be kez dé se és 20. § (3) be kez dé se alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó a föld gáz köz üze mi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 96/2003. (XII. 18.) GKM ren de let (a továb -biak ban: R.) 11. § (3) be kez dé se és 20. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét kér te. Az R. 11. § (3) be kez dé se a szál lí tó ve ze ték rõl el -látott föld gáz fo gyasz tók te kin te té ben az alul vé te le zés (a nap i igény be je len tés nek meg fe le lõ fo gyasz tást el nem érõ vé te le zés) ese té re is a vi szont el adói gáz díj 10%-ának meg fe le lõ díj meg fi ze té sét ír ja elõ. A tá ma dott 20. § (3) be -kez dés ha son ló an ren del ke zik a nem ház tar tá si ár sza bás alá esõ, 500 m3 -nél töb bet fo gyasz tó te kin te té ben –, aki az R. 20. § (2) be kez dé se sze rint fo gyasz tói igény be je len té si kö te le zett ség gel ren del ke zik. A tá ma dott ren del ke zé sek az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint el len té te sek a föld gáz el lá
-tás ról szóló 2003. évi XLII. tör vény (a továb biak ban: Ftv.) 43. § (2) be kez dé sé vel, amely csak a túl fo gyasz tást te kin ti szer zõ dés sze gés nek, az alul vé te le zést – amit az R. szin tén szer zõ dés sze gés ként ke zel – vi szont nem te kin ti szer zõ dés sze gés nek az Ftv. E miatt a tá ma dott ren del ke zé sek sér -tik az Al kot mány 7. § (2) be kez dé sét és a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 1. § (2) be kez dé sét.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg ál la pí tot ta, hogy az R. in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott ren del ke zé se it a jog al ko tó több al ka lom mal mó do sí tot ta. Az R. 11. § (3) be kez dé sé nek ha tá lyos szö ve gét az egyes föld gáz árak kal, dí jak kal kap cso la tos mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá ról szóló 44/2006. (VI. 30.) GKM ren de let (a továb biak ban: MódR.) 4. §a ál la pí tot ta meg. Az R. 20. § (3) be kez -dé sé nek ha tá lyos szö ve gét a MódR. 7. §-a ál la pí tot ta meg.
Mi vel a mó do sí tá sok az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot -má nyos sá gi kér dé se ket is érin tet ték, az Al kot -mány bí ró ság – ha tár idõ tû zé sé vel – fel hív ta az in dít vá nyo zót: nyi lat koz zon ar ra vo nat ko zó an, hogy az új jog sza bá lyi ren del ke zé -sek re ki ter jeszt ve fenn tart ja-e az in dít vá nyát és je löl je meg, hogy az új jog sza bá lyi ren del ke zé se ket az Al kot -mány mely ren del ke zé se i vel és mi lyen in do kok alap ján tart ja el len té tes nek. Az in dít vá nyo zó az in dít vá nyát vissza vonta.
Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vá nyo zó az in dít vá nyát vissza von ta. E ren del ke zés al kal ma zá sá val, va la mint az Al kot mány -bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 20. §-a alap ján, mely sze rint az Al kot mány bí ró ság az er re jo go sult in dít vá nya alap ján jár el, az Al kot mány bí ró ság az R. 11. § (3) be -kez dé se és 20. § (3) be -kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló el já rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2008. no vem ber 17.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kis s Lász ló s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
1429/B/2007. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló el já rás tár gyá -ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság Du na ke szi Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a vál toz ta tá si ti la lom el ren de lé
sé rõl szóló 18/2005. (VIII. 25.) ren de le te alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó jo gi kép vi se lõ je út ján in dít ványt ter jesz tett elõ, amely ben kér te az Al kot mány bí ró ság tól Du -na ke szi Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek a vál toz ta tá si ti la lom el ren de lé sé rõl szóló 18/2005.
(VIII. 25.) ren de le te (a továb biak ban: Ör.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és Du na ke szi Vá ros Ön kor -mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek Du na ke szi Vá ros He lyi Épí té si Sza bály za tá ról szóló 16/2006. (VII. 03.) ren de le te ha tály ba lé pé sé nek nap já ra, 2006. au gusz tus 3ára vissza -me nõ le ges ha tá lyú -meg sem mi sí té sét.
Az in dít vá nyo zó meg íté lé se sze rint az Ör. azért alkot -mány elle nes, mert az Ör. 3. §-a a ren de let idõ be li ha tá lyát 3 év ben ha tá roz ta meg, s ezért sér ti a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) 1. § (2) be kez dé sét, va la mint az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del -mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban:
Ét.) 20. § (2) és (3) be kez dé sét, to váb bá az Al kot mány 7. § (2) be kez dé sét és a 44/A. § (2) be kez dé sét. Az in dít vá nyo zó az in dít ványki egé szí té sé ben ki fej tet te, hogy – ál lás -pont ja sze rint – az Ör. meg sér tet te a Jat. elõ írásait az zal, hogy ha tá ro zott idõ re, há rom év re ren del te el a vál toz ta tá si ti lal mat, to váb bá nem elég sé ges a jog sza bály ban meg ál la pí tott idõ be li ha tály, ha nem az Ör.t ha tá lyon kí vül kell he -lyez ni, ille tõ leg a jog al ko tó ön kor mány zat nak „meg kell ál la pí ta nia, hogy a he lyi épí té si sza bály zat ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a vál toz ta tá si ti lal mat ren de lõ ön kor mány -za ti ren de let hatályt veszti”.
Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör.
2005. au gusz tus 25-én, ki hir de té se nap ján lé pett ha tály ba, és az Ör. 3. §-ának ren del ke zé se sze rint 2008. au gusz tus 25-én ha tá lyát vesz tet te. Az Al kot mány bí ró ság meg jegy zi, hogy amennyi ben az Ör. nem tar tal ma zott vol na idõ be li ha tá lyá ra vo nat ko zó ren del ke zést, ak kor is az Ét. 21. § (1) be kez dé se alap ján az 2008. au gusz tus 25-én ha tá lyát vesz tet te vol na.
A Jat. 13. §-a sze rint a jog sza bály ak kor vesz ti ha tá lyát, ha más jog sza bály ha tá lyon kí vül he lye zi, vagy ha a jog sza bály ban meg ha tá ro zott ha tár idõ le járt. A Jat. nem ha tá roz za meg egy ér tel mû en, hogy utób bi ha tár idõ nek ki fe je zet ten a jog sza bály ha tá lyá nak meg szû né sé re vagy al kal
-maz ha tó sá gá ra kell-e vo nat koz nia. Az Al kot mány bí ró ság több ha tá ro za tá ban a Jat.nak ezt a ren del ke zé sét a jog sza bály al kal maz ha tó sá gá ra vo nat ko zó ren del ke zés ként ér tel -mez te. Kö vet ke ze te sen ér vé nye sí tett ál lás pont ja sze rint a sza bály al kal ma zá sá ra a jog sza bály ban elõ írt ha tár idõ le tel té vel, az zal, hogy a ki fe je zet ten ha tá lyon kí vül nem he -lye zett jog sza bá lyi ren del ke zé sek tel je se dés be men tek, és így már nincs mód ar ra, hogy a jog ala nyok a jog sza bá lyi ren del ke zés alap ján jo got sze rez ze nek, a jog sza bály lé nye -gé ben ha tá lyát vesz ti. [1239/B/1990. AB vég zés, ABH 1991, 905, 906.; 298/B/1994. AB ha tá ro zat, ABH 1994, 696, 700.; 670/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1999, 600,
603.; 385/B/2001. AB vég zés, ABH 2001, 1670,
1672–1673.; 35/2004. (X. 6.) AB ha tá ro zat, ABH 2004, 504, 505.]
Az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be fõ sza bály ként csak ha tá lyos jog sza bá lyok alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la ta tar to zik. Ha tá lyon kí vül he lye zett, ille tõ leg mó -do sí tott jog sza bá lyi ren del ke zés al kot má nyos sá gá nak vizs gá la tá ra az Al kot mány bí ró ság ha tás kö re csak ak kor ter jed ki, ha an nak al kal maz ha tó sá ga az el dön ten dõ kér -dés. (335/B/1990. AB vég zés, ABH 1990, 261.) A konk rét nor ma kont roll két ese té ben, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. § (1) be kez dé se alap ján be nyúj tott bí rói kez de mé nye zés és 48. §a sze rint elõ ter jesz -tett al kot mány jo gi pa nasz alap ján az Al kot mány bí ró ság már nem ha tá lyos ren del ke zés alkot mány elle nességét is vizs gál ja. Az Ör. alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá -ra irá nyu ló in dít ványt jog sza bály alkot mány elle -nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány ként ter jesz tet ték elõ. Az Al kot mány bí ró ság ezért – az is mer te tett gya kor la tá nak meg fele lõen az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, mó do -sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü.
ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pont ja al kal ma zá sá val (az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg szün te ti, ha az in dít vány be nyúj tá sa után a vizs gá lat alá vont jog sza bály ha -tá lyát vesz tet te, és ez zel az in dít vány -tárgy ta lan ná vált) – az Ör. alkot mány elle nességének vizs gá la tá ra irá nyu ló in -dít vány ügyé ben az el já rást megszüntette.
Bu da pest, 2008. no vem ber 17.
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kis s Lász ló s. k.,
alkotmánybíró elõadó alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró