611/B/2003. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány alap -ján meg hoz ta az aláb bi
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság Bu da pest Fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a Kép vi -se lõ-tes tü let Szer ve ze ti és Mû kö dé si sza bály za tá ról szóló 1/2007. (II. 23.) ren de let 1. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság Bu da pest Fõ vá ros XIV. ke rü -let Zug ló Kép vi se lõ-tes tü le té nek Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szóló 38/1998. (XI. 24.) ren de let 1. §-a alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló el já -rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság hoz for dult és Bu da pest Fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Kép vi se lõtes tü le té -nek Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ról szóló 38/1998.
(XI. 24.) ren de le te (továb biak ban: Ör.1.) al kot má nyos sá gi vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te, mert ál -lás pont ja sze rint az ön kor mány zat el ne ve zé se el len tét ben áll a Bu da pest fõ vá ros köz igaz ga tá si te rü le té rõl és ke rü le ti be osz tá sá ról szóló 1994. évi XLIII. tör vény (a továb biak -ban: Ke rü le ti tv.) 2. § (1) be kez dé sé vel. Az in dít vá nyo zó ki fej tet te, hogy a ke rü let egé szét le fe dõ „Zug ló” meg ne ve -zés hasz ná la ta sér ti a Rá kos fal ván la kók ér de ke it, ugyan is a XIV. ke rü let nek ha gyo má nyo san csak egyik ré sze Zugló. Az ön kor mány za ti ren de let ezért – vé li az in dít vá -nyo zó – ma ga sabb jog sza bály ba üt kö zik, s így sé rül nek az Al kot mány 44/A. §-ában fog lalt ren del ke zé sek.
II.
Az Al kot mány érin tett ren del ke zé se sze rint:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ-tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
A Ke rü le ti tv. irány adó sza bá lyai ér tel mé ben:
„2. § (1) Bu da pest fõ vá ros köz igaz ga tá si te rü le te a kö -vet ke zõ ke rü le tek re ta go zó dik: I. ke rü let, II. ke rü let, III. ke rü let, IV. ke rü let, V. ke rü let, VI. ke rü let, VII. ke rü -let, VIII. ke rü let, IX. ke rü let, X. ke rü let, XI. ke rü let, XII. ke rü let, XIII. ke rü let, XIV. ke rü let, XV. ke rü let, XVI. ke rü let, XVII. ke rü let, XVIII. ke rü let, XIX. ke rü let, XX. ke rü let, XXI. ke rü let, XXII. ke rü let, XXIII. ke rü let.
(2) A fõ vá ro si ke rü le ti kép vi se lõ-tes tü let a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ban ha tá roz za meg a ke rü let el ne ve -zé sét.”
Az Ör. 1. in dít vány be nyúj tá sa kor ha tá lyos szö ve ge:
„1. § Az ön kor mány zat el ne ve zé se: Bu da pest-Zug ló Ön kor mány za ta.”
Bu da pest Fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek a Kép vi se lõ-tes tü let Szer ve ze ti és Mû kö dé si sza bály za tá ról szóló 1/2007. (II. 23.) ren de le te (a ha tá lyos sza bá lyo zás) ér tel mé ben:
„1. § Az ön kor mány zat el ne ve zé se: Bu da pest fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta”
III.
1. Az in dít vá nyo zó ál tal vizs gál ni kért Ör.1. 1. §a sze rint: „Az ön kor mány zat el ne ve zé se: Bu da pestZug ló Ön kor mány za ta.” Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen Bu da pest fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a Kép vi se lõtes tü let Szer ve ze ti és Mû kö -dé si sza bály za tá ról szóló 1/2007. (II. 23.) ren de le te (a továb biak ban: Ör.2.) 73. § (2) be kez dés a) pont ja az Ör.
1.-et ha tá lyon kí vül he lyez te és új sza bá lyo kat al ko tott. Az Ör. 2. meg vál toz tat ta a ke rü let hi va ta los el ne ve zé sét, az 1. §a ér tel mé ben: „Az ön kor mány zat el ne ve zé se: Bu da pest fõ vá ros XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta”. Az Al -kot mány bí ró ság – ál lan dó gya kor la ta sze rint – mó do sí tott vagy ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle -nességét ki vé te le sen, az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989.
évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. §-ában fog lalt bí rói kez de mé nye zés és a 48. § sze rin ti al kot mány jo gi pa nasz ese té ben vizs gál ja [10/1992. (II. 25.) AB ha tá -ro zat, ABH 1992, 72, 76.]. Mi vel a be nyúj tott be ad vány nem az Abtv. 38. §, il let ve 48. §-a sze rin ti ké re lem, ezért az Al kot mány bí ró ság az Ör. 1. vo nat ko zá sá ban az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te -lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro za ta (ABH 2003, 2065.) 31. § e) pont já ra fi gye lem mel az el já rást meg szün tet te.
2.1. Az Al kot mány bí ró ság ugyan ak kor ész lel te, hogy az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett prob lé ma to vább ra is fenn áll;
az Ör. 2. nem utal – az in dít vány ban ki fo gás ol tak alap ján – Rá kos fal vá ra. Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint,
ha a fe lül vizs gál ni kért, de idõ köz ben ha tá lyon kí vül he lye zett ren del ke zé sek he lyé be ha son ló tar tal mú – az in dít -vá nyok ban meg je lölt szem pon tok sze rint vizs gál ha tó – sza bá lyo zás lé pett, ak kor az in dít ványt ha tá lyos in dít vány -nak te kin ti az új sza bá lyo zás ra is. (Lásd elõ ször a 137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 47.) Er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság a vizs gá la tot az Ör. 2. te kin -te té ben le foly tat ta.
2.2. Az Al kot mány bí ró ság fõ vá ro si ke rü let kép vi se lõtes tü let ál ta li el ne ve zé sé vel több dön té sé ben is fog lal -ko zott. A 38/2005. (X. 18.) AB ha tá ro zat (a továb biak ban:
Abh.) meg ál la pí tot ta: „A Ke rü le ti tv. ál la pí tot ta meg Bu da pest fõ vá ros köz igaz ga tá si ke rü le ti be osz tá sát, a ke rü le tek hi va ta los meg je lö lé sét, ami egy ben a ke rü let köz igaz -ga tá si hely ne ve. A tör vény a már ki ala kult és el fo -ga dott meg je lö lést, a ró mai szá mok kal való meg je lö lést, hely ne ve ket ál la pí tot ta meg. A tör vény meg al ko tá sá ra azért ke -rült sor, mert meg fe le lõ kez de mé nye zés és elõ ter jesz tés nyo mán eggyel nõtt a ke rü le tek szá ma, a XX. ke rü let bõl ki vált a ko ráb ban ide egye sí tett So rok sár Bu da pest fõ vá ros XXIII. ke rü let ként. Az Or szág gyû lés dön té se alap ján a Bu da pest fõ vá ros mel lett a ró mai szá mo zás je len ti a fõ vá -ro si ke rü le tek hi va ta los köz igaz ga tá si hely ne vét.
A Ke rü le ti tv. ugyan ak kor el fo gad ta azt a hely ze tet, hogy több köz ség nek és vá ros nak Bu da pest tel 1949-ben tör tént egye sí té se, a fõ vá ro si ke rü le tek ró mai szám mal tör -tént meg je lö lé se után is egyes ke rü le tek ben to vább élt az elõ zõ te le pü lés név (pl. So rok sár), ezért ren del ke zett ak ként, hogy a ke rü le ti kép vi se lõtes tü let a szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tá ban ha tá roz za meg a ke rü let el ne ve zé sét. Ez nem kö te le zõ, a he lyi igé nyek ese té re adott fel ha tal -ma zás, amely fel ha tal -ma zás sal szá mos ke rü let élt is.
A ke rü let nek a kép vi se lõ-tes tü let ál tal való el ne ve zé se ön kor mány za ti ren de let ben tör té nik, így az a ke rü let ille té -kességi te rü le tén kö te le zõ. Az egyes fõ vá ro si ke rü le tek ben hasz nált el ne ve zé sek vagy le fe dik a ke rü let tel jes te rü le tét, ese ten ként név össze té tel ben, vagy jel lem zõ ek az adott ke -rü let re.
A fõ vá ro si ke rü le tek hi va ta los köz igaz ga tá si hely ne ve az, amit a Ke rü le ti tv. ál la pít meg ró mai szám mal és a ha tár vo nal pon tos meg ál la pí tá sá val. A hi va ta los köz igaz ga tá si hely név (Bu da pest fõ vá ros XII. ke rü let) mel lett ne vez he ti el a kép vi se lõtes tü let a ke rü le tet (pél dá ul Hegy vi dék -nek).” (ABH 2005, 682, 687.)
Az Abh. ezen in do kok alap ján a Ke rü le ti tv.b e üt kö zõ nek tar tot ta a „Bu da pest Hegy vi dék XII. ke rü let Ön kor -mány zat” meg ne ve zés bõl a „Hegy vi dék” szö veg részt. Az Abh.ban fog lalt ér vek figye lembe véte lével egy má sik ha tá ro zat, a 120/2008. (X. 3.) AB ha tá ro zat tör vény és egy ben al kot mány sér tõ nek ta lál ta a „Fe renc vá ro si Ön kor -mány zat Kép vi se lõ-tes tü le te” hi va ta los meg ne ve zést, s nyo ma té ko sí tot ta, hogy a Ke rü le ti tv. alap ján a ke rü let köz igaz ga tá si hely ne vé nek tar tal maz nia kell a „Bu da pest fõ vá ros (ró mai szám) ke rü let” meg ne ve zést. (MK 2008, 142. szám 15825, 15827.) Je len ügy ben meg ál la pít ha tó, hogy az Ör. 2. e kö ve tel mény nek meg fe lel, az 1. §a sze -rint: Az ön kor mány zat el ne ve zé se: Bu da pest fõ vá ros
XIV. ke rü let Zug ló Ön kor mány za ta. Mind ezek mel lett az Al kot mány bí ró ság azt is meg ál la pí tot ta, hogy ez az el ne -ve zés – az in dít vány ban fel -ve tett szem pon tok sze rint – nem te kint he tõ al kot mány és tör vényellenesnek. A Ke rü -le ti tv. 2. § (2) be kez dé se alap ján – amely fel ha tal ma zást ad a ke rü le tek nek, hogy a tör vény ke re tei kö zött az SZMSZben meg ha tá roz zák a ke rü let el ne ve zé sét – az ön kor mány za tok nak dön té si sza bad sá ga van a hi va ta los el -ne ve zés meg ha tá ro zá sa te kin te té ben. Ez az Al kot mány 44/A. § (1) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott ön kor -mány za ti alap jog ból (az ön kor -mány za ti ügyek ben való ön ál ló sza bá lyo zás jo gá ból) is kö vet ke zik. Az ön kor mány -za ti kép vi se lõ-tes tü let nek a tör vény ke re tei kö zött tör té nõ dön té se a ke rü let el ne ve zé sé rõl, a he lyi kö zös ség aka ra tá -nak a kép vi se let út ján tör té nõ meg je le ní té se. Már a fen tebb idé zett Abh. is meg ál la pí tot ta, hogy a hi va ta los köz igaz ga -tá si hely név mel lett a kép vi se lõ-tes tü let meg ne vez he ti a ke rü le tet, amely el ne ve zé sek vagy le fe dik a ke rü let tel jes te rü le tét, ese ten ként név össze té tel ben, vagy jel lem zõ ek az adott ke rü let re. Ilyen a je len ügy ben vizs gált Ör. 2. ön kor -mány zat el ne ve zé sé rõl szóló 1. §-a is.
Er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ör. 2. 1. §-a nem üt kö zik a Ke rü le ti tv.-b e, an nak alkot mány elle nességét ezért nem ál la pí tot ta meg. Mind ezek alap ján az Al kot mány bí ró ság az in dít ványt el uta sí -tot ta.
Bu da pest, 2008. no vem ber 17.
Dr. Kis s Lász ló s. k., Dr. Ko vács Pé ter s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k.,
elõ adó al kot mány bí ró
134/B/2004. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság Bu da pest Fõ vá ros IV. ke rü let Új -pest Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek a la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek el ide ge ní té sé rõl szóló 7/1994. (V. 4.) ren de le te 4. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó Bu da pest Fõ vá ros IV. ke rü let Új pest Ön kor mány zat Kép vi se lõ-tes tü le té nek a la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek el ide ge ní té sé rõl szóló 7/1994. (V. 4.) ren de le te (a továb biak ban: Ör.) 4. § (3) be kez dé sé nek fe lül vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét kér te. A tá ma dott ren del ke zés elõ ír ja, hogy az ön kor mány za ti la kás el ide ge ní té se ese tén, ha a ve võ rész let fi ze tést vá lasz tott, a min den ko ri tárgy év el sõ nap ján ér vé nyes jegy ban ki alap ka mat nak meg fe le lõ mér té kû ka ma -tot kö te les fi zet ni a hát ra lé kos vé tel ár te kin te té ben. Az in dít vá nyo zó rá mu ta tott, hogy a la ká sok és he lyi sé gek bér le té re, va la mint az el ide ge ní té sük re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló 1993. évi LXXVIII. tör vény (a továb -biak ban: Lt.) 54. § (1) be kez dés c) pont ja, va la mint az 1. § (3) be kez dé se alap ján a szer zõ dé ses ka mat mér té két a Ptk. szab ta ke re te ken be lül ha tá roz hat ja meg az ön kor -mány zat ren de le te. Azon ban min d az Ör. el fo ga dá sá nak ide jén, min d az in dít vány be nyúj tá sa ide jén a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény (a továb -biak ban: Ptk.) 232. §-a ál tal meg ál la pí tott ka mat mér té ke ala cso nyabb volt, mint az ak kor ak tu á lis jegy ban ki alap -ka mat – amit az Ör. a rész let fi ze tés ké rel me zé se ese té re elõ ír. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét sér ti, hogy a Ptk. 232. §ában meg ha tá ro zott mér té ket meg ha la dó, a jegy ban ki alap ka mat nak meg fe le lõ ka mat fi ze té sét ír ja elõ az Ör. 4. § (3) be -kez dé se, ezért kér te an nak meg sem mi sí té sét.
Az Al kot mány bí ró ság ész lel te, hogy a szer zõ dé ses jog vi szo nyok ban irány adó ka mat mér té két meg ha tá ro zó Ptk. 232. § (2) be kez dé sé nek ha tá lyos – az in dít vá nyo zó ál tal in dít vá nyá ban még figye lembe nem vett – szö ve gét a 2002. évi XXXVI. tör vény 1. §a ál la pí tot ta meg, a mó -do sí tás 2004. má jus 1-jén lé pett ha tály ba. Er re te kin tet tel fel hív ta az in dít vá nyo zót, hogy nyi lat koz zon: a meg vál to zott jo gi hely zet alap ján fenn tart jae in dít vá nyát. Az in dít vá nyo zó újabb be ad vá nyá ban to vább ra is kér te in dít -vá nyá nak el bí rá lá sát.
Az Al kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint az utó la gos nor ma kont roll ra irá nyu ló vizs gá la tot a ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin te té ben ak kor foly tat ja le, ha az tar tal mi lag a ko ráb bi val azo nos és ez ál tal azo nos a vizs gá lan dó al kot má nyos sá gi prob lé ma. [137/B/1991. AB ha tá -ro zat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB ha tá -ro zat, ABH 1992, 579, 581.; 1425/B/1997. AB ha tá ro zat, ABH 1998, 844, 845.; 1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2000, 1049.] Te kin tet tel ar ra, hogy az in dít vá nyo zó ál tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma a vi ta tott sza bá lyo zás ha -tá lyos szö ve gé vel kap cso la to san vál to zat la nul fenn áll, az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá la tot az el bí rá lás ide -jén ha tá lyos sza bá lyo zás te kin te té ben vé gez te el.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ-tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
2. Az Lt. érin tett ren del ke zé se:
„1. § (3) Az e tör vény ben nem sza bá lyo zott kér dé sek ben a Pol gá ri Tör vény könyv (a továb biak ban: Ptk.) ren -del ke zé sei az irány adó ak.”
„54. § (1) Az ön kor mány za ti ren de let ben kell meg ha tá roz ni az e tör vény alap ján elõ vá sár lá si jog gal érin tett la ká -sok el adá sa ese tén
(...)
c) a rész let fi ze tés idõ tar ta mát és a szer zõ dé ses ka mat mér té két, ille tõ leg a ka mat men tes ség le he tõ sé gét és fel té -te le it;”
3. A Ptk.nak az in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá lyos kap -cso ló dó sza bá lyai:
„232. § (1) A szer zõ dé ses kap cso la tok ban – ha jog sza bály ki vé telt nem tesz – ka mat jár. Ma gán sze mé lyek egy
„232. § (1) A szer zõ dé ses kap cso la tok ban – ha jog sza bály ki vé telt nem tesz – ka mat jár. Ma gán sze mé lyek egy