XXXII. Szükség lehet az egész könyvtári állománynak vagy egy részé-nek újraosztályozására,illetve az új szerzemények másfajta osztályozására.
Ezért a jelzetrendszer legyen gazdaságosan változtatható.
Az elõzõ alapelveket, meghatározásokat és megállapításokat a követke-zõképpen foglalhatjuk össze:
A könyvek tárgykörét, formáját és egyéb jellemzõit osztályozó rendszer a bibliográfiai szolgáltatások céljaira az érdekek, a gyakorlati igények és gazda-ságosság függvényében használható rendszerezõ szervezési eszköz, mely a legjobb hatásfokkal alkalmazható arra, hogy a releváns, specifikus tárgyakat átfogó, általános tárgyköröknek rendeljék alá, az alaptudományokat és a fonto-sabb alkalmazott tudományokat specifikusságuk sorrendjében elrendezzék, a tudományos és oktatási konszenzus alapján kialakított ismeretszervezéssel összhangban felosszák és alosztályozzák ezeket a tudományokat, az egymás-hoz közel álló (rokon) speciális tárgyakat összevonják és szintetizálják, az új tárgyakat a változó körülményeknek megfelelõen fölvegyék és alternatív mó-don besorolják. Az ilyen osztályozási rendszer maximálisan kényelmes és ha-tékony; szélesebb körben elérhetõ és viszonylag tartós, egyszersmind alkalmas a szabványosításra. Terminológiája legyen konzisztens, jelzetei legyenek kor-relatívak (kapcsolják össze az osztályozási rendszert, a könyveket és a raktári helyeket), bõvíthetõk, módosíthatók, fejleszthetõk és gazdaságosak; komplett betûrendes mutatójában minden tárgykört a megnevezése alapján megtalálhas-sanak. A szisztematikus segédtáblázatok alapján az ismétlõdõ és összetevõ szempontok és kapcsolatok is osztályozhatók legyenek.
könyvét megismerte. Elméletét a következõ három évtizedben tovább tö-kéletesítette, amirõl többek között a Prolegomena 1957. és 1967. évi ki-adásai is tanúskodnak.
Osztályozási rendszerét abból az elvbõl kiindulva készítette el, hogy le-hetetlen elõre meghatározni és rendszerbe foglalni az osztályozáskor szükséges összes tudomány- és szakterületet. Csak a legfontosabb, legát-fogóbb osztályokból célszerû megszerkeszteni az osztályozási táblázato-kat (magát a szisztematikus, hierarchikus, enumeratív osztályozási rend-szert). A rendszerén belüli további „felosztás” nem elõre adott, hanem az általa kidolgozott összetett-tárgykör alkotási eljárás alapján esetrõl-eset-re meghatározható, körülbelül úgy, ahogy adott szókincs segítségével esetrõl-esetre más-más mondatot fogalmazhatunk meg.
Korszakos jelentõségû, hogy felismerte, a dokumentumok tartalmát repre-zentáló összetett tárgyköröknek létezik valamiféle „szemantikai” szerke-zete („szintaxisa”). (Össszerke-zetett tárgykör helyett dokumentumképet is mondhatnánk.) Az összetett tárgykörök a legáltalánosabb szinten a követ-kezõ öt alapkategória szerint tagolhatók: EGYEDISÉG (P.), ANYAG (M), MOZGÁS (ENERGIA) (E), HELY (S) és IDÕ (T). Ezek Ranga-nathan szerint az osztályozás legáltalánosabb szemantikai összetevõi,
„szemszögei” vagy szempontjai, melyeket a rovarok összetett szemére gondolva fazettáknak nevezett el. Kezdetben a dokumentum tartalmát rep-rezentáló összetett tárgykörön belül a P:M:E:S:Tfazettákat kettõsponttal választották el, innen osztályozási rendszerének neve.
Rendszerének alapelvét azért kellett ennyire részletesen ismertetni, mert pontosan ez volt az, amely rendkívül termékenyítõen hatott a 20. század kö-zepének osztályozási elméletére és gyakorlatára. Az õ nyomán kezdték az osztályozást mint nyelvi mûveletet, az osztályozás eredményét (a dokumen-tum tartalmát reprezentáló összetett tárgykört, az ETO esetében például a jelzetláncot, tezaurusz esetében a deszkriptorláncot) pedig mint állítást ke-zelni, melynek szükségszerûen létezik valamiféle „szintaxisa”, s ezáltal tu-datosan felismert kapcsolat keletkezett az osztályok (a fogalmak szintje) és az állítások (a nyelv szintje) között. Kötetünk késõbb következõ két fejeze-tében olyan osztályozási szakemberek mûveibõl szerepelnek részletek, akik e felismerés fényében gazdagították az osztályozás elméletét.
A tudomány fejlõdésének búvópatakszerû útjához tartozik, hogy az euró-pai kultúrában is gyökeredzõ többszempontúság hagyományának indiai közvetítéssel kellett föltámadnia. (A tudományos felfedezésekre jellem-zõen Ranganathannal egyidõben, de tõle teljesen függetlenül 1931-ben Gerard Cordonnierfrancia tengerésztiszt, a fénylyukkártya felfedezõje is kidolgozta a „szempontokon” alapuló osztályozás elvét, de rendszerét so-ha sem hozta nyilvánosságra. Történetileg elõször Ampèrefrancia fizikus ismerte föl. 1834–43 között elkészített osztályozási rendszerének
elõsza-vában fogalmazta meg a szempont szerinti – fazettás – osztályozás szük-ségességét.)
Noha a kettõspontos osztályozási rendszer Indián kívül nem terjedt el, a kü-lönféle – többek között a második kötetben szereplõ Brian C. Vickeryáltal elméletileg tovább finomított – fazettás rendszereken keresztül a rganathani inspiráció világszerte érvényesült. Különösen erõsen hatott az an-gol Classification Research Group (Osztályozáskutató Társaság) tagjainak munkájára, a tezaruszok készítésére (példa rá a Jean Aitchison és a köte-tünkben szereplõ Alan Gilchrist által 1969-ben készített „Thesaurofacet”), az indexelõ rendszerekre (példa rá a kötetünkben ugyancsak szereplõ PRE-CIS automatizált rendszer) és az ETO reformjára is, amennyiben nagyobb lendületet adott az alosztások továbbfejlesztésének (az ETO egyes alosztá-sai egészen általános értelemben ugyancsak felfoghatók fazettákként.
Ranganathan a könyvtári osztályozás terén az egyik legnagyobb hatású tudós volt. A fazettás („szempontok szerinti”, „metszetes”) vagy más né-ven analitikus–szintetikus, többdimenzionális vagy perspektivikus12 osz-tályozási rendszer és a vele szorosan összefüggõ elmélet fordulópont volt az osztályozás fejlõdésének történetében. Ranganathan fellépésével lé-nyegében véget ért a rendszerezõ (szisztematikus), prekoordinált és ge-neralizáló osztályozási rendszerek történetének13„ösztönös”, elsõsorban a tudományok felosztásából kiinduló korszaka, és tudatosan megindult a közeledés a fogalmi osztályozás, s vele a nyelv felé.
Eredeti, merész általánosításokban és filozófiai meglátásokban bõvelkedõ elméletét a hindu gondolkodási hagyományok és az európai neveltetés egy-aránt befolyásolta. Gondolatait nagyon egyéni, a könyvtári osztályozás ad-digi gyakorlatában sokszor szokatlan nyelven, új szakkifejezéseket hasz-nálva fogalmazta meg. Az alábbi részletek a „Bevezetés a könyvtári osztá-lyozás” címû mûvébõl származnak, mely elméletének átfogó és legérettebb kifejtését tartalmazza. A részleteket úgy válogattuk össze, hogy elsõsorban osztályozásfilozófiájának fõ vonásait ismerhesse meg belõlük az olvasó.
Legfontosabb fogalmait nem volt könnyû értelmezni és még nehezebb volt magyarul kifejezni; szótári jelentésükkel szinte semmit sem kezdhettünk.
Aki szövegében hajlandó elmélyedni, megállapíthatja majd, hogy nemcsak szóhasználata különös, hanem egész szemlélete: az osztályozás világának,
12 Az „analitikus–szintetikus” és a „többdimenzionális” kifejezéseket maga Ranga-nathan vezette be a kettõspontos és a hozzá hasonló osztályozási rendszerek gyûjtõfogalmá-nak megnevezésére. A „fazetta” megnevezés ugyancsak tõle származik és eredetileg a rovarok összetett szemének elemi látószervét jelentette. A „perspektivikus” (nézõpontos, leképzésen alapuló) osztályozási rendszer fogalma pedig német nyelvterületen született meg.
13 A rendszerezõ osztályozás kifejezést magyar nyelven Polzovics Iván használta az ETO-típusú prekoordinált osztályozási rendszerekre, a generalizáló és individualizáló osztá-lyozás fogalompárját pedig Horváth Tiborvezette be.
az univerzumnak mély átélésébõl származik (nem véletlenül egyik alapfo-galma éppen az „universe”), s hatása egyáltalán nem volt véletlen, különö-sen angol nyelvterületen.
A kettõspontos osztályozási rendszert magyarul a legrészletesebben Babicz-ky Béla14, életmûvét pedig tanítványa könyve nyomán recenzió ismerteti.15
Bevezetés a könyvtári osztályozásba
16Ranganathan elõször azokat az alapfogalmakat határozza meg, melyek-kel elméletének ontológiai alapjai írhatók le. Fõleg saját intuíciójára tá-maszkodva abból indul ki, hogy minden, ami valamiképpen van – a Va-lami („Existent”) – vagy úgy fordul elõ mint vaVa-lamilyen – a lehetõ legálta-lánosabb értelemben vett – Dolog (Entitás), azaz valóságos vagy eszmei objektum, vagy úgy mint a Dolgok tulajdonságait, ismertetõjegyeit képvi-selõ Jellemzõ (Attribútum), vagy éppenséggel mint az elõbbiekbõl álló Összesség. Az utóbbinak speciális esete a Világ (Univerzum), az adott összefüggésben szemlélt Összesség. A Világ tehát maga is Dolog, de nem akármilyen, hanem dolgok összessége – de ezt a fajta dolgot az jel-lemzi, hogy összetett, több Dologból áll.
Ezek a fogalmak az elmélet alapvetõ fogalmi kategóriáit képviselik, me-lyekbõl minden más fogalom levezethetõ. Az összefüggések jól szemlél-tethetõk az 1. ábrán látható címkézett, irányított gráffal.
A kategóriák rendszerét elsõsorban a nem–faj reláció (folytonos, egyirá-nyú nyíl) strukturálja, de az Összesség és a Dolog, illetve a Jellemzõ kö-zött például egész–rész reláció áll fenn (szaggatott nyíl), a Dolog és a Jellemzõ között pedig tulajdonsága (pontvonalas nyíl) reláció.
Ranganathan elképzelései valójában nemcsak a hindu hagyományok-hoz kapcsolódnak, amire például a Világ kategóriájának bevezetése utal (gondoljunk csak a teknõsbéka hátán álló elefántra, amely a világot tart-ja), hanem az európai filozófiához is. A Dolog–Jellemzõ kategóriapárban valójában nem nehéz felismerni az arisztotelészi Szubsztancia–Járu-lékok (Jellemzõk) kategóriapárt.
14 Ranganathan Kettõspontos Osztályozása (1933) p. 175–185. In: Babiczky Béla: Be-vezetés a könyvtári osztályozás elméletébe és gyakorlatába : Kézirat. – 6. változatlan kiadásá-nak javított kiadása. – Budapest : Tankönyvkiadó, 1991. 323 p.
15 Szilvássy Zoltánné: Ranganathan: a rendszeralkotó. Srivastava, A. P.: Ranganathan:
a pattern maker. A syndetic study of his contribution. New Delhi: Metropolitan Book, 1977.
137 p. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztató, 25. köt. 4. sz. 1978. p. 189–192.
16 Prolegomena to library classification / by S. R. Ranganathan ...Assisted by M.A.
Gopinath. – 3rd ed. – Bombay : Asia, 1967. 640 p. – (Ranganathan Series in Library Science ; 20) A közölt részletek korábban már megjelentek: Ungváry Rudolf: Ranganathan osztályozásel-mélete. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1984, 31. köt, 5. sz, p. 161–175.
C Az osztályozás alapfogalmai és terminológiája17 CB Dolog és világ
0 Eleve ismertnek feltételezett kifejezések
Fejtegetéseinket néhány eleve ismertnek feltételezett kifejezéssel kezd-jük. E kifejezések alapvetõ jelentõségûek az Osztályozáselmélet számára. Né-hányról közülük adunk némi magyarázatot, a többieket azonban csak azok az összefüggések érzékeltetik, melyekben használjuk õket kijelentéseinkben. A szokásos köznyelvi kifejezésformát ugyancsak ismertnek tételezzük föl, ezek mindig közös segédeszközei bármiféle gondolkodásnak.
1 Valami (létezõ, „existent”)
Meghatározás nélkül eleve ismertnek feltételezett kifejezés.
2 Dolog (entitás)
Bármi, ami akár kézzelfoghatóan, akár fogalmaink között létezik – való-ságos vagy eszmei objektum.
Világ
Összesség
Valami
Dolog Jellemzõ
1. ábra.Ranganathan ontológiai alapfogalmainak gráfja
17 Chapter CB. Entity and universe. In: Prolegomena to library classification, p. 53–54.
Példa:
1 Fiú 3 Édesség 5 Kutatási tárgykör
2 Könyv 4 Filozófiai rendszer
3 Jellemzõ (attribútum)
Valamely dolog bármilyen tulajdonsága, minõsége vagy mennyiségi jel-lemzõje.
Példa:
1 A fiú esetében jellemzõk lehetnek a következõk:
11 Testmagasság 16 Kézírás 193 Életkor 12 Bõrszín 17 Testi erõ 194 Horoszkóp 13 Arcvonás 18 Származás 195 Hajviselet 14 Anyanyelv 191 Jellem 196 Öltözködés 15 Intelligencia 192 Születési idõ
2 A könyv esetében jellemzõk lehetnek például a következõk:
21 Témakör 24 Papírminõség
22 A téma kifejtésének formája 25 Szerzõ
(pl. káté, szótár, vázlat 26 A megírás nyelve
vagy elbeszélés) 27 A kiadás éve
23 A borítólap színe 28 Kötésforma
3 Az édesség esetében jellemzõk lehetnek az édesség fokozatai.
4 A filozófiai rendszer esetében jellemzõk lehetnek a következõk:
41 A föltételezett végsõ elvek száma (eszerint lehet szó pl. mo-nizmusról, dualizmusról, pluralizmusról)
42 A rendszer alapítója
43 A dolgok valóságosságával kapcsolatban elfoglalt álláspont (pl. idealizmus és realizmus)
44 Az az ország, ahonnan a rendszer ered
5 Valamely tárgykör esetében jellemzõk lehetnek:
51 Az általa átfogott terület
52 „Irodalom”, vagyis a tárgykörrõl szóló könyvek, dokumentu-mok összessége.
4 Összesség (aggregátum)
A dolgok adott sokasága ezek belsõ rendezettségétõl függetlenül.
Példa:
1 Fiúk csoportja 4 Országok csoportja 2 Könyvgyûjtemény 5 Összetartozó tárgykörök 3 Filozófiai rendszerek
5 Világ (univerzum)
Adott összefüggésben szemlélt összesség.
51 VÉGES VILÁG
Véges számú Dologból álló Világ.
Példa:
1 Adott szobában található bútorok 2 Diákok valamely adott tanteremben
3 Városok, mondjuk a 100 000 lakoson felüli lélekszámú települések 52 VÉGTELEN VILÁG
Végtelen számú Dologból álló Világ.
Példa:
1 Az egész számok világa. Akármelyik, bármilyen nagy egész számhoz találhatunk nála nagyobb egész számot, ha hozzá-adunk egyet. Ezért az egész számok világa végtelen.
2 A múltban élt, jelenleg élõ és a jövõben élõ összes ember világa.
53 NÖVEKVÕ VILÁG
Az a Világ, amelyhez új Dolgok adódnak, vagy amelyben idõrõl-idõre ilyenek keletkeznek.
Példa:
1. Könyvek a könyvtárban 2. Tárgykörök 3. Költõk […]
CP Az „osztályozás” szó jelentése18 0 A homonímia feloldása
A köznyelvben az „osztályozás” kifejezést több értelemben is használják.
Más szóval az „osztályozás” kifejezés homonima. A kommunikáció megbízha-tósága és a félreértések elkerülése érdekében azonban a homonímiát – ha csak lehet – fel kell oldanunk. Meg kell egyeznünk abban, hogy az „osztályozás” ki-fejezést a továbbiakban egyetlen jól meghatározott értelemben használjuk.
Az értelmezések nem mindegyike adható vissza egyetlen kifejezés-sel; Ranganathan maga csak az elsõ két értelmezést nevezte né-ven: „felosztás” és „rendteremtés (csoportosítás)”. Az elsõ nem más, mint osztályok alkotása magukból a Dolgokból. A többit némi leegyszerûsítéssel a következõ kifejezésekkel írhatjuk körül: „(meg-lévõ) osztályba sorolás”, „folytatólagos osztályba sorolás származ-tatott osztályalkotással” és „osztályozási rendszeralkotás”. A külön-féle jelentések tisztázása Ranganathan számára azért is fontos, mert további elemzésének és egész elméletének középpontjában csupán ez az utoljára említett jelentés áll: az osztályozásnak mint rendszeralkotásnak a fogalma. Maga a rendszer nem tartalmazza az osztályozott dolgokat, csak az osztályozás kereteit és azokat az elveket, amelyek szerint bizonyos dolgok osztályokba sorolhatók.
1 Osztályozás (1. értelem) Felosztás
Ez az „osztályozás” kifejezésének eredeti jelentése. Az 1. érte-lemben osztályozza a gyerek is játékszereit. Megvolt már az õsembernél is.
2 Osztályozás (2. értelem) Rendteremtés (csoportosítás)
A 2. értelemben vett osztályozás elválaszthatatlan az em-bertõl. Talán összefügg az idegi impulzusok véges sebes-ségével az emberi testben. Ha a sebesség véges, kialakul
18 Chapter CP. Meaning of „classification”. In: Prolegomena to library classification, p.
77–78.
valamilyen struktúra. Ahol struktúra van, ott valamilyen következés, viszonyítás vagy tevékenység is jelen van. Ha a szóban forgó tevékenység elõmozdítja az adott cél telje-sülését, akkor Osztályozásról beszélünk. A tevékenység, amely ösztönös igényként belénk van oltva, kihat az ideg-rendszeren kívülre is. A 2. értelemben vett osztályozás idegrendszeri szükségszerûség. A gondolkodás élessége, a kifejezés világossága, a hibátlan közlés, a találó válasz és a megvalósítás pontossága valójában egy melléktevékeny-ségen, a második értelemben vett osztályozáson múlik. A filozófusok és a rendszertan mûvelõi az osztályozással fog-lalkozó mûveikben általában az osztályozásnak erre a má-sodik értelmére gondolnak.
Az osztályozásnak erre az értelmére utal négy évtizeddel késõbb Dahlbergis: az õ szavai szerint az osztályozás „…ismérvek és ele-mek közötti összefüggések kidolgozása”.19Ranganathan magyará-zata szerint ebben az értelemben az osztályozás valójában elemi rendezési tevékenység (Ranganathan felfogásában ez emberi ref-lextevékenység is), amelynek minden osztályozási rendszer megal-kotásakor addig kell ismétlõdnie, míg maga a teljes rendszer ki nem alakul.
3 Osztályozás (3. értelem)
Ez nem más, mint a 2. értelemben vett osztályozás, plusz minden Vala-minek erre alkalmas jelek valamely rendszerébõl vett, sorszámszerûen rende-zett jelekkel való ábrázolása. A sorszámozásszerû jelölés arra szolgál, hogy a rend gépiesen fenntartható legyen azokban az esetekben is,
(1) amikor a helyérõl elmozdított Valaminek a helyét fenn kell tartani, (2) amikor új Valamit kell a soron belül a megfelelõ helyre beilleszteni,
akár interpolálással, akár extrapolálással.
Ez a sorszámszerû jel az osztályozási jelzet.
A 3. értelemben használjuk az osztályozást például a gazdasági életben, ha nagyszámú árut kell nyilvántartani. A vámhatóság is a 3. értelemben használja az osztályozást, amikor összeállítja a vámköteles áruk hivatalos jegyzékét.
19 Dahlberg, I.: Grundlagen universaler Wissensordnung. Probleme und Möglichkeiten eines universalen Klassifikationssystem des Wissens. Pullach bei München: Verlag Dokumentation, 1974. 366 p. – (DGD Schriftenreihe Band 3.) [az idézet az eredeti könyv 21.
oldalán szerepel; magyarul lásd kötetünkben Dahlbergmûvének részletét (a szerk.).]
4 Osztályozás (4. értelem)
Az osztályozás a 4. értelemben a 3. értelemben vett osztályozásnak az a különleges esete, amikor valamely bõvülõ Világ teljes rendszerezésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy a szüntelen rendszerezés folyamatában az újon-nan fölbukkanó Valamiket és az õket képviselõ Fikciókat további származta-tott sorozatokba rendezzük, mindegyiket a saját Osztályszáma szerint.
A 4. értelemben vett osztályozás ritkábban használatos. A gyakorlati élet-ben inkább csak a 3. és 5. értelemélet-ben vett osztályozásra szokott sor kerülni.
5 Osztályozás (5. értelem)
Az osztályozás az 5. értelemben a 4. értelemben vett osztályozásnak az a különleges esete, amikor a Valamiket egyszerûen elhagyjuk, és csak a Vala-mik helyének fenntartói, az osztályokba sorolt Fikciók maradnak meg – min-den osztály megtartja viszont a maga Osztályszámát.
Az 5. értelemben vett osztályozást akkor használjuk, ha (1) az osztályozott Világ végtelen, vagy
(2) az osztályozott Világ véges, de némelyik Valami ismeretlen, vagy nem ismerhetõ meg bármikor.
Nos, az osztályozás 5. értelme igazán fontos a könyvtárosi szakmában.
Emlékezzünk rá, hogy az 5. értelemben vet osztályozásban:
(1) maguk a Valamik nincsenek is képviselve az egész rendszerben, (2) osztályok veszik át a Valamik helyét, és így
(3) minden egyes osztály, még a kiindulópontul szolgáló Világ is, „osztá-lyokat tartalmazó osztálynak” tekinthetõ.
A 2. értelemben vett osztályozáskor is már osztályok rendszerérõl van szó. Az 5. értelemben azonban az osztályozás kifejezéséhez kimondottan az Osztályozási Rendszer képzete társul. A továbbiakban az „osztályozás” kife-jezésen az 5. értelemben vett osztályozást értjük.
[…]
CR Az eszmei objektumok – a fogalmak és gondolatok – terminológiá-ja20
1 Az eszmei létezés elõtti szakaszok 11 EGYSZERÛ ÉRZET
Jelentést hordozó benyomás, melyet valamely fõ érzékszervünkön ke-resztül kelt föl valamilyen dolog.
Ebben az értelemben lehetetlen olyan egyszerû érzékelés, amelyhez nem társul semmilyen vele egyidejûleg keletkezõ vagy más egyszerû érzékelés, ki-véve talán az újszülöttek elsõ érzékelését.
111 ÉRZÉKLET(PERCEPCIÓ)
Az érzéklet az érzet referenciája, az érzékelés tárgyi megfelelõje az el-mén kívül.
Az égen hunyorgó fénypont érzékelése, amelyhez a látás érzéke révén ju-tunk, a távoli csillag a létezõ dologi megfelelõje. A fény által keltett benyomás az emlékezetben az érzet, a csillag pedig az érzéklet.
Az angol „perception” valójában ugyanazt jelenti, mint a rövidebb, konkrétabb „percept”, azaz érzetet, érzékelést, észlelést. Rangana-than szóhasználatának önkényességét jellemzi, hogy az elsõt az ér-zékelés tárgyának/forrásának, a másodikat az érér-zékelés folyamatá-nak/eredményének a megnevezésére használja. Hogy szóhaszná-latának jellegét megtartsuk, a „perception” kifejezést nem az „érzé-kelés tárgya (az, amit érzékelünk)” kifejezésre fordítottuk (amit va-lójában Ranganathan szóhasználatában jelent), hanem „érzékletre”
(ami szótári értelemben ugyanazt jelenti, mint az „érzékelés”, „ér-zet”, és csak Ranganathan mûvének magyar fordításában jelenti azt, „amit érzékelünk”).
12 ÖSSZETETT ÉRZET
Az összetett érzet az emlékezetben elraktározott benyomásegyüttes, amely két vagy több egyszerû érzet egyidejû vagy egymást nagyon gyorsan követõ tár-sulásából származik.
20 Chapter CR. Terminology concerning ideas. In: Prolegomena to library classification, p. 80–89.
Képzeljünk el egy kisgyereket. Látóérzéke fölkelti az emlékezetében egy holló alakjának mint egyszerû érzetnek a képét. Hallóérzéke az emlékezetébe vési a „kár-kár” hang egyszerû érzetét. Ez a társítás hozza létre az összetett ér-zetet, a „károgó látomást”.
Tételezzük föl, hogy a gyerek anyja egyidejûleg kiejti a „holló” hangké-pet, és ennek egyszerû érzete szintén bevésõdik a kisgyerek emlékezetébe. E három egyszerû érzet társítása a gyerek emlékezetébe vési a „károgó holló”
összetett érzetet.
Tételezzük föl azt is, hogy a holló színének egyszerû érzete és az anya ál-tal kiejtett „fekete” hangkép egyszerû érzete társul a kisgyerek emlékezeté-ben. Így a gyerek emlékezetében kialakul a „károgó fekete holló” összetett ér-zet, konstatálva, hogy a „fekete holló” károg. Az összetett érzet tehát két vagy több egyszerû érzet társításából keletkezhet.
13 KÉPZET(ELKÉPZELÉS)
A képzet nem más, mint valami olyan alakzat, amely az emlékezetünk-ben már elraktározódott, agyunkba belevésõdött, eredetileg azonban pusztán érzetek társulása – egyszerû vagy összetett érzeteké.
Az összetett érzet és a képzet között nincs éles határvonal, az elõbbi át-mehet az utóbbiba.
131 A TUDATOSULÁS(TUDATOS ÉSZLELÉS, APPERCEPCIÓ)
A tudatosulás vagy appercepció az újonnan nyert érzékleteknek és az újonnan alakult képzeteknek az összeolvadása az emlékezetben már elraktá-rozott képzetekkel.
132 A TUDATOSULT GOMOLY
A tudatosult – appercepciós – gomoly az emlékezetben már elraktározott képzeteknek az a tömkelege, amellyel az újonnan nyert észleleteknek és az újonnan alakult képzeteknek össze kell olvadniuk.
2 Az eszmei létezõ („idea”)
Ranganathan nem egyszerûen fogalmakról, illetve gondolatokról be-szél, hanem ezek általánosabb gyûjtõfogalmáról, az Ideáról. Az Idea magában foglal minden lehetséges tudati képzõdményt, kezdve a dolgokat képviselõ fogalmaktól a dolgok közötti összefüggéseket ki-fejezõ gondolatokon át egészen az ítéleteket, nézeteket,
nézetrend-szereket képviselõ eszmékig, eszményekig, eszmerendszerekig. A magyar fordításban erõltetett és félrevezetõ lett volna az „idea” vagy az „eszme” fogalmának ilyen merész kitágítása ezért inkább szöveg-környezettõl függõen hol a fogalom, hol a gondolat kifejezéseket használtuk helyette. Összetett kifejezésekben legérthetõbbnek tûnt a „fogalom” szónak vagy valamelyik származékának a használata (pl. „idea plane” = fogalmi szint).
A fogalom a gondolkodás, a reflexió, a képzelet stb. olyan terméke, amelyhez az értelem a logika segítségével végrehajtott integrálás révén jut. Az integrálás úgy megy végbe, hogy az értelem válogat a tudatosult gomolyból, vagy abból, amihez közvetlenül jutott el az intuícióval. Az integrálás nyers-anyaga tehát mindaz, ami az emlékezetben elraktározódott.
A „gondolkodás”, „ismeret” és „információ” kifejezéseket Ranga-nathan gyakran a „fogalom” kifejezésének szinonimájaként használ-ja. A két utóbbi kifejezés értelme még tovább tágítható – ezt látjuk az 21. és 22. szakaszokban. Szûkebb értelemben mi inkább a „fo-galom” vagy a „gondolat” szavakat használjuk, gyûjtõfogalomként pedig az „eszmei étezõ” („idea”) kifejezést.
21 ISMERETEK
Az emberek által megõrzött fogalmak, illetve gondolatok összessége.
Ebben az értelemben az ismeret egybeesik a fogalmak, illetve gondola-tok világával.
22 INFORMÁCIÓ
Mások által velünk közölt vagy személyes tanulás, kutatás révén szerzett fogalom, illetve gondolat.
Ismeret és információ olykor szinonimák.
Ma – elsõsorban a számítástechnikában – az a felfogás uralkodik, hogy az információ valamilyen adathalmazon végrehajtott mûvele-tek összességének értelmezett eredménye. A mûvelemûvele-tek eredmé-nye maga is adat, végsõ soron tehát az információ értelmezett adat.
Fogalmi szinten az adatnak az ismeret felel meg. Az elõbbiek min-tájára azt mondhatjuk, hogy a tudás ismereteken végrehajtott gon-dolati mûveletek értelmezett eredménye, olyan gongon-dolati mûvelete-ké, amelyeknek eredménye is ismert. A tudás tehát az ismeretek ér-telmezése, kontextusba illesztett interpretációja.
Adat és információ inkább a konkrét, tárgyi megnyilvánulást helyezi elõtérbe (van némi „technikai” jellege), az ismeret és tudás pedig az elvont, képzetes (fogalmi) megnyilvánulást. Mindkét fogalompár esetében ugyanannak a kettõsségnek a megnevezésérõl van szó különbözõ szempontból.
23 AZ AGY-KAMRA
Az alábbi ábrán a fogalmak kialakulásának vázlatos sémája látható.
3 Tárgykör
A tárgykör a fogalmak szervezett vagy rendszerezett tartománya, amely-nek terjedelme és tartalma nem haladja túl a normális ember érdeklõdési kö-rét, megértése összességében vagy egy-egy szakmán belül nem okoz leküzd-hetetlen nehézségeket.
A tárgykörök terjedelme nem egyforma. Némelyik kifejtése több kötetre is rúghat, másoké a folyóiratcikk terjedelmét sem éri el. Gyakran egyetlen
fe-AGY (kamra)
intuíció
érzéki tapasztalatok értekezések
világa
intellektus (edény) gondolkodási
folyamat
intellektuális tapasztalatok
A fogalmak és gondolatok keletkezése
jezetre vagy szakaszra korlátozódik, vagy akár csak egyetlen szóra. Az aláb-biakban minden mondat egy-egy tárgykört jelöl ki:
1 A könyvtártudomány törvényeivel foglalkozó könyvek 2 Ez a könyv, vagyis a Bevezetés a könyvtári osztályozásba 3 E könyv egy fejezete, vagyis a CR fejezet
4 E fejezet egyik szakasza, vagyis a 3. szakasz
A tárgykör terjedelme egyre csökken, mélysége pedig egyre növekszik, ahogyan az említett példákat sorra vesszük.
A „Bevezetés a könyvtári osztályozásba” megírásának fõ célja a tárgykörök („subjects”) világára vonatkozó osztályozási elmélet ki-dolgozása volt. A fogalmakra és a gondolatokra vonatkozó termino-lógiával foglalkozó egész fejezet tulajdonképpen arra hivatott, hogy értelmezze az ezzel a világgal kapcsolatos legfontosabb – a továb-biakban soron következõ – szakkifejezéseket.
Ranganathan szerint a tárgykörökben határolható körül mindama tudás, amely „az emberek által megõrzött fogalmak és gondolatok összessége”.
Ezeknek a tárgyköröknek az alapján szerkeszthetõk meg az osztá-lyozási rendszerek. Most válik világossá, miért volt fontos Ranga-nathannak, hogy meghatározza az osztályozás 5. értelemben vett fogalmát. Az így meghatározott rendszerben ugyanis az egyes dol-gok maguk nincsenek képviselve; nem is lehetnek, hiszen nem elõ-re megadott dolgok osztályba sorolására akar osztályozási elõ- rend-szert kidolgozni. A kidolgozás alapja tehát a tárgykörök világának mennél behatóbb ismerete. A nyelvészettõl kölcsönzött mai kifeje-zéssel úgy is mondhatjuk, hogy a ranganathani felfogás az osztályo-zási rendszer osztályait a tárgykörökbõl „generálja”. Ez a felismerés azért jelentõs, mert valójában – talán szándékai ellenére – láthatatlan összekötõ kapocs a mesterséges és a természetes nyelven alapuló osztályozási rendszerek között.
30 A TÁRGYKÖRÖK FELOSZTÁSA
Egy tárgykör többnyire csupán egyetlen alaptárgyból áll, megeshet azon-ban, hogy összetevõi vannak; egy alaptárgy és egy vagy több izolátum szere-pét játszó fogalom. Az utóbbi esetben a tárgykör összetett. Ezeket a kifejezé-seket a következõ szakaszokban magyarázzuk meg.
31 IZOLÁTUM
Izolátum (vagy izolát) minden olyan fogalom vagy fogalomkomplexum, amely valamely tárgykör összetevõje lehet, de önmagában nem alkothat tárgykört.
1 A „gyermek” izolátumot jelöl. Magában nem alkalmas arra, hogy tár-gyakat képezzen. Ám több tárgykör összetevõje lehet, így például a gyermekgyógyászat, a gyermeklélektan, a gyermeknevelés, a gyer-mekszociológia, a gyermek jogi állása stb. tárgyköröké. Ha teljesség-re töteljesség-rekedve és behatóan tárgyalják a tárgyköröket, akkor mindezek a tárgykörök együttvéve meghaladják egyetlen normális ember szakér-telmét. Mindegyik tárgykör megköveteli a maga szakemberét.
2 Az „arany” ugyancsak izolátumot jelöl. Önmagában nem alkothat tárgykört, de több tárgykör összetevõje lehet, így például a követke-zõknek: aranyvegyészet, aranybányászat, aranykohászat, aranymûves-ség vagy az arany közgazdaságtana. Ha teljesaranymûves-ségre törekedve és beha-tóan tárgyalják e tárgyköröket, akkor mindezek együttesen meghalad-ják egyetlen normális személy szakértelmét. Mindegyik tárgykör meg-követeli a maga szakemberét.
3 A „struktúra” ugyancsak izolátumot jelöl. Önmagában nem képezhet tárgykört. Ám több tárgykör összetevõje lehet, így például a fizikai struktúra, a kémiai szerkezet, a geológiai szerkezet, a nyelvi struktúra, a politikai struktúra, a társadalmi struktúra stb. tárgyköröké. Ha teljes-ségre törekedve és behatóan tárgyalják õket, akkor e tárgykörök együt-tesen meghaladják egyetlen normális személy hozzáértését. Mind-egyik külön-külön szakember tárgyköre lehet.
4 „India” is izolátumot jelöl. Önmagában nem képezhet tárgykört, ám több tárgykör összetevõje lehet, például a következõké: India geológiája, India mezõgazdasága, India földrajza, India oktatásügye, India szociológiája.
Ha teljességre törekedve és behatóan tárgyalják e tárgyköröket, együtte-sen nem férnek bele egyetlen normális személy hozzáértési körébe.
Mindegyik tárgykörnek óhatatlanul meglesz a maga szakembere.
5 Az „1950” év sem lehet önmagában tárgykör. De több, történelmileg kifejezett tárgykör alkotóeleme lehet.
Az izolátum önálló (gondolatilag elhatárolható, egyedi) tartalmi összetevõ fogalom valamilyen tárgykörben. Ezt a szerepet bármely fogalom játszhatja, amely önmagában nem képvisel tárgykört. A megnevezés tehát csak a fogalom elkülöníthetõ jellegére utal a tárgykörön belül.
Ranganathan eme kifejezése nagyon hasznosnak bizonyult az osz-tályozáselméletben, nemcsak elméletileg, hanem azért is, mert szem-léletesen fejezte ki – s ezáltal kezelhetõvé tett – a különbözõ