1873-ban az akkor 22 éves Melvil Dewey, még az Amherst College hall-gatójaként hozzákezdett a tizes számrendszer alapján felépített jelzetek-bõl álló, egyetemes osztályozási rendszerének és a hozzá tartozó speciá-lis mutató, a „relatíve index” kialakításához. A tervezetet a College könyvtárában három éves próbának vetette alá, majd 1976-ban Tizedes Osztályozás néven adta közre (Classification and Subject Index for Cataloguing and Arranging Books and Pamphlets of a Library). Az elsõ kiadás 42 oldalból állt; száz év múlva a 17. kiadásnak 2480 oldal a terje-delme. A Tizedes Osztályozásból a századforduló után az ETO formájá-ban a világ egyik legelterjedtebb – mesterséges nyelven alapuló – könyv-tári osztályozási rendszere alakult ki.
Az 1859-ben a Harvard Divinity School-ban végzett Cutter 1869-tõl a bostoni Athenaeum könyvtárosa 1893-ig, ahol a cambridge-i egyetem szellemi környezetébe kerül. Szinte ugyanabban az idõben, amikor a Ti-zedes Osztályozás megjelent, 1874 és 1882 között 5 kötetben kiadja az Athenaeum könyvtárának nyomtatott szótárkatalógusát. Szellemi és mód-szertani felismeréseit két kötetben publikálta:
II. Report on a Library Catalogues
II. Rules for a Prionted Dictionary Catalogue.
Az utóbbi 1904-ig három kiadást ért meg.
Cutter katalógusának információkeresõ nyelve – a tárgyszórendszer – ter-mészetes nyelven alapult. Szemben Dewey osztályozási rendszerével, mely egyértelmûen jelzetekkel meghatározott osztályokat tartalmazott, Cutter nem egy adott rendszert készített, mely meghatározott, minden felhaszná-láskor ugyanúgy leírt osztályokat tartalmazott (noha ilyet is létrehozott, de munkásságában nem ez a lényeges), hanem a tárgyszavas információkere-sõ nyelv szabályrendszerét alkotta meg. A Cutter elvei alapján készült tárgyszavas rendszerek az alkalmazástól függõen különbözõ szavakat tar-talmazhatnak, de a tárgyszavak alkotásának módja azonos.
Ettõl a idõszaktól kezdve a dokumentumok – elsõsorban a könyvek – tar-talmi feltárásában ez a két osztályozási rendszer/információkeresõ nyelv vetélkedett egymással több mint egy évszázadon keresztül.
1876 az amerikai könyvtártörténet „csodálatos évének” számít. Cutter és Dewey megalakítják a világ elsõ könyvtári testületét, az Amerikai Könyvtárosok Egyesületét (American Library Association; ALA), és megindítják az elsõ könyvtári szakfolyóiratot, a Library Journal-t. Az Egyesült Államokban 1847 óta folyó könyvtár-támogatási program ered-ményeként kialakult közmûvelõdési könyvtári hálózat szükségessé tette a közös katalogizálás létrehozását. Cutter az ezzel foglalkozó Cooper-ative Committee elnöke, titkára pedig Dewey lett.
Cutterre mélyen hatott Dewey osztályozási rendszere. Ebben az idõszak-ban termékeny együttmûködés alakult ki közöttük. 1886-idõszak-ban megszüle-tett a raktári osztályozási rendszere („Shelf Classification System”), az ún. Cutter-számok. Idõközben tovább dolgozott tárgyszórendszerén is.
Noha Dewey és Cutter rendszereinek nyelvi alapjai ellentétesek, szerke-zeti elveikben egy szempontból nem állnak távol egymástól, mert mind-kettõ lényegében hierarchikus. A hierarchiát a Tizedes Osztályozásban (és az ETO-ban) a jelzet fejezi ki, Cutter tárgyszórendszerében pedig a fõ- és altárgyszós szerkezet, kiegészítve a melléktárgyszavakkal. Például a „16. századi latin nyelvû mûvekrõl készült bibliográfiát” Cutter rend-szerében a következõ fõ-, al- és melléktárgyszavas szerkezettel kell osz-tályozni: „Bibliográfia, Latin nyelvû mûvek, 16. század.” Lényeges, hogy a három, nagybetûvel kezdõdõ kifejezés egyetlen tárgyszót alkot, és a katalógusban is egyetlen osztály fejez ki (a tárgyszórendszerben is egyetlen betûrendi helyen, a Bibliográfiáknál jelenik meg. A Bibliográ-fia–Latin nyelvû mûvek láncban az elsõ kifejezés domináns szerepet ját-szik, ez a fõtárgyszó, melynek a Latin nyelvû mûvek altárgyszó lazán alá van rendelve).
Ugyanez az ETO szerint: 013=71”15”
Hozzájuk képest egy mai tezaurusszal vagy indexelõ rendszerrel végzett tartalmi feltáráskor teljesen más szerkezet alakul ki, mivel mind a három, nagybetûvel kezdõdõ és Cutter elvei szerint hierarchikusan különbözõ szerepû kifejezés teljesen egyenrangú: önálló deszkriptort, indexkifejezést képviselhetnek, s ezek mint ilyenek egymástól teljesen függetlenül he-lyezkednek el a tezauruszban a betûrend különbözõ helyén, a katalógus-ban sem alkotnak egyetlen információkeresõ-nyelvi osztályt.
Egy idõ után anyagi és szemléleti ellentétek miatt feszültté válik Cutter és Dewey viszonya, és útjaik szétválnak. Cutter 1887 és 1889 között az ALA elnöke, és Dewey heves bírálatainak célpontja.
Dewey 1883-ban a New York-i Columbia Colleg könyvtárosa lesz, 1885-ben megjelenteti a Tizedes Osztályozás 2. kiadását, 1888-ban megindítja
saját szervezésében a Library Economy Schoolt, közben más fõiskolákon is tanít. 1905-ben megy nyugdíjba.
Cutter 1891 és 1893 között adja ki saját tárgyszavas osztályozási rendsze-rének elsõ részét (Part I. Expansive Classification. First six schedules). A második rész kiadására már csak a halála után kerül sor.
1892 után Dewey lesz az ALA elnöke, Cutter visszaszorul. Az Athe-naeummal megromlik a viszonya. Az intézmény újabb keletû sikertelen-ségéért az õ adminisztrációs elképzeléseit és extravagáns ötleteit teszik felelõssé. 1893-ban megválik az Athenaeumtól, európai körútra indul, Amerikába visszatérve a northhamptoni Forbes Library könyvtárosa lesz, kis fizetéssel, nagyobb szabadsággal. Halála elõtt még mindkét fiát el-veszti. Dewey élete kiegyensúlyozott, hatvan éves kora után is tudomá-nyos tevékenységet folytat, önmagával és a világgal elégedett emberként hal meg.
A tárgyszó fogalma
A tárgyszó kifejezést a magyar szaknyelvben meglehetõsen sokféle érte-lemben használják.
1. Értik rajta a hagyományos, Cutter által bevezetett, az összetett tárgya-kat többnyire fõ-, al- és melléktárgyszavakkal kifejezõ szerkezetet.
Például az alábbi 7 tárgyszót, melyek az elsõ kivételével mind össze-tett tárgyszavak és egymással nem kombinálhatók:
Bibliográfia
Bibliográfia, Régi nyomtatványok
Bibliográfia, Régi nyomtatványok, 16. század Mûvészet, Lexikonok
Alumínium, megmunkálás Szalag, Réz, Felületi kezelés Hidak, Pillérek
2. Értenek rajta minden, nem a tezaurusz szabvány szerint kezelt (nem te-zauruszba foglalt) természetes nyelven alapuló osztályozó kifejezést.
Például az alábbi 12 teljesen egyenrangú, és egymással szabadon kom-binálható kifejezést:
Bibliográfia
Régi nyomtatványok 16. század
Mûvészet
Lexikonok
(vagy: Mûvészeti lexikonok) Alumínium
Megmunkálás
(vagy Alumínium megmunkálás) Réz
Szalag
Felületi kezelés (vagy: Rézszalag
Felületi kezelés
vagy: Rézszalagok felületi kezelése) Hidak
Pillérek
(vagy: Hídpillérek)
3. Értenek rajta minden tartalmat kifejezõ természetes nyelven alapuló osztályozó kifejezést.
Cutter tárgyszavainak azon kívül, hogy természetes nyelvûek, semmi kö-zük a 2 értelemben vett tárgyszavakhoz.
A 2. értelemben vett tárgyszó használata egyrészt akkor indokolt, amikor a szöveg szabadon választható tárgyszavairól van szó – az ún. szabad tárgyszavakról –, továbbá akkor, ha a kifejezéseket nem tezauruszból vá-lasztják.
A 3. értelemben a tárgyszó kifejezést valójában jobb híján használják, mivel a szakmailag pontosabb „természetes nyelven alapuló dokumentá-ciós nyelv szava”, vagy „természetes nyelven alapuló deszkriptor” meg-lehetõsen körülményes és csak kevesen értik (Deszkriptoron ugyanis spe-ciális értelemben a tezauruszok lexikai egységeit, általános értelemben azonban minden olyan kifejezést értünk, mely információkeresõ nyelvi kifejezésként dokumentumok/információk tartalmának leírására használ-ható.)2 A terminológiai helyzetet az alábbi címkézett, irányított gráffal szemléltethetjük:
2 Lásd erre vonatkozóan Wersig, G., Neveling, U.: Terminology of documentation. Paris:
The Unesco Press, 1976. pp. 113.
A folytonos vonalú nyíl (gráfél) a nem-faj relációt jelzi: pl. az egyszerû tárgyszó fajtái a fõ-, al- és melléktárgyszó.
A szaggatott nyilak az egész-rész relációt jelzik: fõ-, al- és melléktárgy-szó az összetett tárgymelléktárgy-szó részeként létezik.
A katalógusok fajtái
Az alábbiakban összefoglaljuk a kötet szemelvényeibe elõforduló kataló-gusok fajtáit.
A rendezés szempontjából megkülönböztetünk rendszerezõ (szisztemati-kus) és mechanikus (betûrendes) katalógusokat. Az elsõre az ETO-n ala-puló, a másodikra a deszkriptorokon alapuló katalógusok a példa.
A feltárás szempontjából megkülönböztetünk formai katalógusokat (me-lyekben a besorolási adatok a bibliográfiai adatok) és szakkatalógusokat
dokumentációs nyelv szava
= deszkriptor (és nemdeszkriptor)
természetes nyelven alapuló doku-mentációs nyelv szava (a 3.
érte-lemben vett „tárgyszó”)
mesterséges nyelven alapuló doku-mentációs nyelv szava (=
osztályo-zási jelzet)
tezaurusz deszkriptora (és
nemdeszkrip-tora)
a 2. értelemben vett tárgyszó
ETO jelzet nyelv kódszava, stb.
az 1. értelemben vett, Cutter elvei szerint képzett tárgyszó
kötött tárgyszó szabad tárgyszó
összetett tárgyszó egyszerû tárgyszó
fõtárgyszó altárgyszó melléktárgy-szó
vagy tárgyi katalógusokat (melyekben a besorolási adatok szerepét a tar-talmat jelölõ, természetes vagy mesterséges nyelven alapuló osztályozó kifejezések játsszák). Az elsõre a szerzõ–cím szerinti, a másodikra az ETO-n alapuló katalógus a példa.
A dokumentációs nyelv szava alapján megkülönböztetünk – kulcsszó,
– tárgyszó, – deszkriptor, – ETO-, stb.
katalógusokat.
A katalógusok lehetnek kevert, több szempont szerint kialakítottak is. Lé-tezhet például
– betûrendes illetve rendszerezõ tárgyi katalógus (pl. a deszkriptoros ill.
az ETO-n alapuló),
– szótárkatalógus (melyben mind a bibliográfiai egységesített adatok – pl. személynevek –, mind pedig a tárgyszavak egyaránt rendszavak), – betûrendes rendszerezõ tárgyszókatalógus (amikor a legfelsõ szintû
tárgyszavak betûrendben szerepelnek, alattuk hierarchikusan az alá-rendeltjeik) illetve,
– nem betûrendes rendszerezõ tárgyszókatalógus (mikor a legfelsõ szintû tárgyszavak logikai – szisztematikus – rendben következnek.
A lehetséges (és lehetetlen) változatokat az alábbi táblázat tartalmazza. A jelölések:
– = lehetetlen;
n = nem szokásos;
×= lehetséges.
Mech.
–
×
×
×
×
× –
Rend.
– –
× n
× n
×
Form.
× – – – – – –
Tárgyi
×
× –
×
×
×
×
Kulcs
× n –
× – – –
Tárgysz.
×
× –
× – – –
Deszkr.
× n –
× – – –
ETO –
× –
× – – – Mechanikus
Rendszerezõ Formai Tárgyi Kulcsszó Tárgyszó Deszkriptor ETO
Az egyes katalógusfajtákat az alábbi címkézett, irányított gráfon tekint-hetjük át. A jelölések: alárendelt (fajta) fölérendelt (nem);
rész egész
Dewey osztályozási rendszerével és az ETO-val szemelvénygyûjtemé-nyünkben De Grolier foglalkozik „Osztályozás száz évvel Dewey után”
címû mûvében.
Cutter és számos más szerzõnek a tárgyszavakkal foglalkozó mûveibõl vett részleteket az alábbi szemelvénygyûjtemény tartalmazza:
Szilágyi Tibor: A tárgyszó és a tárgyszókatalógus
Budapest: Könyvtártudományi Módszertani Központ, 1968. 123 p.
deszkriptorok.
mechanikus k. rendszerezõ k.
formai k. katalógus tárgyi k. ETO-k
tárgyszók
(nem kevert k.) kevert k.
rendszerezõ tárgyszók.
szótárk. betûrendes rendszere-zõ tárgyszók
nem betûrendes rend-szerezõ tárgyszók.