1923. január 9-én Medgyesegyházán született.
Anyja Záborszky Angéla, akitől művészi hajlamait örökli, ő vesz neki színes ceruzát és festéket, ő vezeti elemi iskolás korában,
1944. márciusában bevonul Budapestre a német katonaság, elkezdődik a német megszállás.
A félelem és az erőszak légkörében a fajgyűlölet is lábra kap. Schéner Mihályt behívják katonának. November 23-án a Dunántúlról megszökik alakulatától, több társával és zsidó üldözöttekkel az Epres kertben bujkál, egy romos műteremben húzzákmeg magukat.
1945. január 13-án a szovjet hadsereg a Bajza utcát, az Epreskertet is felszabadítja. Sché
ner Mihályt az oroszok mint civilt, többször elfogják, de ő megszökik. Áprilisban végre hazatérhet Bihar megyébe a szüleihez.
1946. tavaszán megkezdődik a Képzőművészeti Főiskolán a tanítás, folytathatja tanul
mányait.
1947. őszén középiskolai rajztanári és festőmű
vészi oklevelet szerez. Szeptemberben az aszódi gimnáziumban és általános iskolában
elkezd tanítani. Később más iskolákban vállal tanári állást. Közben ráébred arra, hogy ha művész akar lenni, a tanári kötöttségektől meg kell válnia. Már bead akvarelleket és gouache-képeket a Képző művészeti Alaphoz, így ki tudja egészíteni csekély tanári jövedelmét.
1956-ban felveszik a Képzőművészeti Alap tagjai közé, elhagyja a tanári pályát. Ekkortól ez a szabadságra tesz szert ahhoz, hogy kiállí
tásokon szerepelhessen. De kiutazásra, nyugati tanulmányútra egyelőre nincs mód a „vasfüggöny” mögül. A szocialista realiz mus idején művészete eliminált, periférikus jellegű, országos tárlatokon sem szerepe).
Az erőgyűjtés és a kísérletezések ideje ez.
1963. tavaszán megnyílik első önálló kiállítása a budapesti Csók Galériában. Harmincnyolc expresszív képpel szerepel, az országos sajtó egyöntetűen elmarasztalja, sőt az egyik kritikus (Dudka Mária) lelki sérültnek nevezi, különösen a Három kalapos önarckép botránkoztatja meg. A művész kezdeti, súlyos válsága idején szinte égből jövő segítség volt, hogy Mr. E. Estorick londoni műgyűjtő ellátogat a Csók Galé riába, és megveszi mind a harmincnyolc elmarasztalt képet, sőt a művészt meghívja egy londoni útra. Az ott-tartózkodáshoz apanázst is biztosít. A Londonba tartó Sché
ner Mihály előbb Párizsba utazik. Itt érik az első nagy élmények: találkozás az válik. Júliusban utazik Párizsból Londonba, itt Mr. E. Estorick vendége.
151
1965-ben nyitják meg londoni kiállítását, a művek
Itthon is több támogatója akad, így Juhász Ferenc és Nagy László költők, Major Máté nézzen. Ekkor születik meg a mézeskalácsló motívuma, amely azóta szinte jelképe, emblémája művészetének. Karácsonyra tér vissza Párizsba. Összesen egy évig tartó külföldi útja alatt számtalan vázlatot készít, konstruktív, fakturális és játékos kompozí
ciók tervrajzaival tölt meg több füzetet.
Itthon évekig ezekből táplálkozik, sőt napjainkban is merít belőlük.
1967- ben tartják azt az emlékezetes baráti összejövetelt, melynek során a művész kiállításon Budapesten, a Fiatal Művészek Klubjában. Megnyitót Juhász Ferenc mond.
A korabeli művészetpolitika légkörében szinte merényletnek számít az esemény, a klub vezetősége a kapuban állva lesi, nem jön-e a rendőrség. Az absztrakt, fakturális és konstruktív képek iránt nagy érdeklődést tanúsít a közönség. Ebben az évben festi meg a Papirhuszárok című képet, amely iránymutató mű a pályáján.
1969. Kiállítása nyílik Oldenburgban, a Német
4-én Juhász Ferenc nyitja meg Budapesten a Csók István Galériában azt a kiállítást, amely a művész 60-as években készült anyagát mutatja be.
1970. Vadászat mézeskalácslovon című festményével nívódíjat kap, a 80x100 cm-es képet megvásárolja a Művelődésügyi Mi
Aujourd’hui kiállításán, előbbin anagy kon
struktív falóval, utóbbin a kis konstruktív lovacskával szerepel. Ez év december 23-án reggel repülővel New Yorkba érkezik, fél évet tölt az USA-ban, ebből néhányhónapot Los Angelesben. Hazaérkezve elkészíti a Magyar vizitátor New Yorkban című képet.
Nagy hatást tett rá a felhőkarcolók világa, a Bauhaus multiplikálását vélte bennük felfe
dezni. Hatott ráa pop-art (Segal) és Pollock szuverén absztrakt művészete is.
1972. Újra meghívják a két rangos párizsi tárlatra, Csepürágók című textilplasztikáját meg is vásárolják. A meghívások a következő években sem maradnak el, ám a művész rádöbben, hogy a „vasfüggöny” mögül túlságosan nagy nehézségekbe ütközik a művek kiszállítása, s ezért a továbbiakban nem vesz részt a Salon de la Jeune Sculp ture és a Grands et Jeunes d’ Aujourd’hui kiállításain. Ebben az évben nyolcvan masz kot készít a Szegedi Szabadtéri Játékok Peer Gynt előadásához. Művei állat-ember-nö- vény konfigurációk. A maszkok iránti érdeklődésből új ág hajlik ki művészetének fájáról. A későbbiekben is számtalan formá ban foglalkozik maszkokkal, filozófiai sí kon is felkeltik érdeklődését. Ugyanebben az évben rendezik Víg Tamás szobrászmű
1973. Bábokat készít Illyés Gyula A tüvétevök
Nagy hatást tesz rá Gaudi Sagrada Familia katedrálisa és a spanyol lélek hitének monumentalitása az irodalomban, az építé szetben, a szobrászatban, a spanyol barokk gazdagságában.
1974. Cegléden, a Kossuth Múzeumban nyílik kiállítása.
1975. Kiállítás Varsóban, a Magyar Intézetben, Amszterdamban, a Galéria Contactban és Hamburgban, a Mensch Galériában, ahol a tulajdonos meghívására egy hónapra otthont is talál. Ebben az évben Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban is kiállít.
1976-ban Egerben, Kecskeméten és Balmazújvá
rosban nyitják meg a kiállítását, ekkor jelenik meg az Elet és Irodalomban Nagy
László verse Vidám üzenetek Schéner Mihály festő-, szobrász- és kalap-gyűjtő művésznekcímmel. Ebben az évben kezdi el a művész két, több száz rajzot tartalmazó Játékfundamentum című, százlapos Fejstru
ktúrák és a szintén százlapos Rákóczi-testamentum című rajzalbumok összeállítá
sát, és elkészül aKerámiakivirágzások című vaskos grafikai gyűjtemény. magas Falovacská-i és a Tölgyfapipiké-t két esztendővel később állítják fel. A Lovak, bárányok, bikák és a Kosárfonóknak című százlapos rajzalbumokat is ez évben készíti el, és ekkor kerül sor a nagy spanyol körútra (Madrid, Toledo, Sevilla, Cordoba, Grana da, Malaga, Barcelona, Alicante). Elbűvöli
Gaudi és a spanyol építészet, valamint a puritánabb felfogású katalán szobrászat.
1978. Elkészül a több száz rajzot magába foglaló, édesanyjának emléket állító Katedrálisok, templomok, haranglábak, oltárok, imádkozó sutok című grafikai album. Ebben az évben Zsigmondi Boriska, Jeli Ferenc és Somló Andrea rendezésében három portréfilm készül Schéner Mihályról. Szamosi Ferenc művészettörténész tollából kis monográfia jelenik meg a művészről, a könyvet, a meleg hangú, baráti írással, negyvenhat oldalon, húsz színes és huszonnyolc fekete
fehér táblával, a Magyar Művészet sorozat
ban a Képzőművészeti Alap Kiadója adja ki. Címlapon a Nagy színes falovacska térplasztika. Ebben az évben tüntetik ki a művészt a Munkácsy-díjjal, és ebben az esztendőben nyitják meg kiállítását Aszód és Veszprém után Londonban, a Mail Galleriesben és a Német Demokratikus Köztársaságban, Berlinben.
1979- ben öthelyen nyílik kiállítása: Komáromban, a Kisgalériában (rendezte Aszalós Endre), végző Gopcsa Katalin, megnyitót Bereczky Lóránd művészet-történész mond, aki támo gatásával a későbbiekben is egyengeti a művész útját). A tihanyi kiállításhoz hatré szes színes plakát készül, amely már a happening előfutára, a hivatalos szemlélet felháborodik rajta. De a plakát mind elkel.
Ebben az évben lát napvilágot az V.-VIII.
textil kézplasztikáival, és sárgaréz állatfi gurákkal szerepel. Elkészül a százlapos
Vasvirágok című grafikai album.
1981-ben a Corvina Műterem sorozatában monog
ráfia jelenik meg Schéner Mihályról. A szerző Menyhárt László.
1982- ben díszleteket és jelmezeket készít Csukás István Gyalogcsillag című mesejátékához.
A darabot a békéscsabai színház viszi színre. Ekkor mutatják be Békéscsabán a János vitézcímű színdarabot is, díszleteinek és jelmezeinek tervezésével szintén a művészt bízzák meg. A pécsi Bóbita Színház számára bábokat készít. Ebben az esztendőben állítják fel Ökrös szekér című fa térplasztikáját a nagyatádi szoborpark
ban, az Atrox és Harlekin című térplasztikát Budapesten, a szabadsághegyi szobor
parkban, a Dorottyás kocsi játszótéri plasztikát szintén Budapesten, a III. kerületi Holdudvarban. Ebben az évben készül el a télmúlató játékokhoz rajzolt, több száz méteres nagyságban hat év múlva készülnek el. Ma is Békéscsabán láthatók. ötvenezren tekintették meg. A nagy érdek
lődés megerősíti a művészt abban, hogy
1984-ben jelenik meg a száz ördögrajzot tartal
mazó Diabolikon, a grafikákat a művész saját írásaival egészíti ki (kiadó az Új Auróra). A jó és a szép mellett Schéner Mihály a rosszat is művészi problema
tikájává teszi, azt vallja, hogy csak akkor lehet megragadni a rosszat, ha formát adunk neki. Fontos kultúrmissziójának tartja, hogy minden-hová elmenjen, ahová meghívják, ahol érdeklődnek művészete iránt; a szol noki Damjanich Múzeumban nyitják meg kiállítását. Ebben az évben nyeri el az Érdemes Művész kitüntetést.
1985- ben Schéner Mihály vezeti be Ágh István költői estjét az Egyetemi Színpadon. Ebben az évben kerül sor a művész újabb görög országi útjára, melynek során kialakul az a meggyőződése, hogy a kultikus helyek avat
ják a tájat az ember kultúrkincsévé.
1986- ban jelenik meg a művész rajzaival Tóth Éva Kámfor Benedek című mesekönyve (Móra Kiadó). A Mozgó Világ című folyóiratban P. Szűcs Julianna Dobos Marianne beveze
tőjével közreadja Schéner Mihály huszon egy ördögrajzát a művész írásaival. Ebben az évben készül el a száz rajzot egybefogó, -pontosan megfelel a Corbusier által kiala kított arányrendszernek, a Modulor mére tének. Az a meggyőződése alakul ki, hogy az emberi Modulor méreteit nem lehet
megerősítik a népiről vallott felfogásában, veszik fel a művészt a Debreceni Alkotó
közösség tagjainak sorába. A Soros-alapít
vány 300 ezer forintos támogatásban része
síti, a játékos alkotásainak otthont adó Meseházgyűjteményének gyarapítására.
1988. október 15-én adják át rendeltetésének a Meseházat Békéscsabán, a Békési út 17.
szám alatt. Avatóbeszédet Knopp András mond. Még ebben az esztendőben a művész templomokat, ahitben való elmélyülés szín helyeit, a trogloditák földbe vájt lakó helyeit. A látvány spirituális inspiráció a számára, megerősíti a csodákban való hitét, arról győzi meg, hogy az irreális is megvalósítható. A Velencei Biennálé meg
tekintése jó alkalmat teremt a művésznek ahhoz, hogy saját országa művészetét más országok művészetével összehasonlítsa.
Fontosnak tartja, hogy folyamatosan figye lemmel kísérje a különböző országokművé szetét alakító stílusirányzatokat. Ebben az évben emlékeznek meg Szent István halá
lának 950. Évfordulójáról, a jubileumra jelenik meg a művész grafikáival, Dobos
Marianne szerkesztésében a Szent István Meseház terveinek valóra váltásához. A Kiváló Művész kitüntetést is ebben az esztendőben kapja meg, s ekkor veheti át a
Békéscsaba Városért kitüntetést. Ősszel Olaszországba húzza a szíve, rabul ejti a mediterrán táj, a szelíd Umbria és Toscana delikát kedélyessége, játékossága. Hazatér ve ráébred, hogy az utóbbi időkben mindig Olaszország jut eszébe, ha kedélyén egy kis örömfüvallatot érez átsuhanni, úgy gondol
ja, hogy ősi létének bölcsője valahol a mediterrán tengerek tájékán, a víz, az ég és a föld között ringott, betege lenne annak, hogy ha többé nem láthatná Olaszországot.
Szereti azért is, mert igazi játékos művész nép lakja.
1990- ben tartják Hamburgban, a Katolikus Aka démia rendezésében a magyar gyermek kultúra egyhetes fesztiválját, amelyre Sché- ner Mihályt is meghívják, s amelyen Janikovszky Évával és a másik kitűnő grafikusművésszel, számos szép gyermek
könyv illusztrátorával, Heinzelmann Em mával nívódíjat kap. Ebben az évben jelenik meg - Barabás Ferenc tervezésében -Schéner Mihály esztétikai aforizmagyűjte
ménye a szép fogalmáról, címe: lOOxSzép (12x8 cm-es zsebkönyv). Azóta újabb száz aforizmában fogalmazta meg elgondolását a szerint minden létezőben benne van az Egy fogalma, és minden Egy-ben benne feszül a
állapotról is egybegyűjt ekkorra egy kötetre való aforizmát a művész. Úgy véli, hogy az
155
intermedialitás az emberi viszonylatok medialitás az egész világra kihat, az ember egyre kiszolgáltatottabb lesz. animációs filmje. A negyvenöt perces alkotástkétdíjjal is jutalmazzák. Egy másik film, B. Farkas Tamás és Kemács Gabriella lesz a Magyar Művészeti Akadémiának. A kiállítások sorából kiemelkedik a békés
csabai, a művész hetvenedik születésnap
jának tiszteletére rendezett gyűjteményes kiállítás, a Munkácsy Mihály Múzeumban.
Annak a sokéves művészi tevékenységnek az összegzése, amely Békéscsabához köti az alkotót, megnyitót Katona Tamás mond. Az ünneplés - számos barát és vendég részvé telével - a Meseházban folytatódik, ahol kisikolások műsora köszönti a művészt, aki ez évben az Ösiség és modernség címmel rendezett szombathelyi kollektív kiállításon kilenc művel szerepel. Az Eötvös-alapít-vány 200 ezer forinttal járul hozzá a
jeleneteit is magába foglalja, azt igyekszik rögzíteni, ami a maszk előtt, mögött és
1993-ban a Széchenyi István Irodalmi és Művészeti akadémia tagjai közé hívja Schéner Mihályt. A művész tizenkét festménye a szombathelyi múzeum képtá rának tulajdonába kerül, a Nemzeti Galéria hét festményt vásárol Schéner Mihálytól.
Halottak siratása címmel albumba rende ződik az első és a második világháború áldozatainak emléket állító száz grafika, és Schéner Mihály 151 rajza címmel, Dobos Marianne szerkesztésében, Kabdebó Lóránt tanulmányával jelenik meg az a grafikai album, amely T. S. Elit Üresek című versé
nek és a művész depressziós korszakából való rajzainak utólagos találkozásából született. Az albumot Kabdebó Lóránt a Magyar Napló című irodalmi folyóiratban ismerteti; Gyurkovics Tibor, Eigel István és Istvánné, Dobos Marianne, Kabdebó Lóránt és Schéner Mihály részvételével beszél getést is rögzítenek róla a rádióban. Az Emst Múzeum kollektív pop-art kiállításán Schéner Mihály azzal az öt textilplasz
tikával szerepel, amelyet 1975-ben a Grands et Jeunes d’ Aujourd’hui-n Párizsban is bemutatott. A kecskeméti Szórakaténusz Játszóházban nyáron nyitják meg játékos alkotásainak kiállítását, ezúttal is a régi barát, Juhász Ferenc mond ihletett megnyi
tóbeszédet. Ladányi Zsuzsa ez alkalomból inteijút készít a Magyar Rádió számára. A kiállítás rajzaibóljó néhányat a Forrás című folyóirat közöl, s közreadja Juhász Ferenc szövegét is. Ugyancsak ebben az évben a svéd televízió portréfilmet forgat a művész pesthidegkúti műtermében, a rendező Kiing
film-rendező operatőrének kamerája előtt sem hallgatja el. A felvételt a művész műtermében folytatják, a beszélgetésben résztvesz a szeretett kis unoka, Dikuka is.
1994-ben a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét nyújtja át a művésznek Göncz Árpád
1995. március 15. A művészt Kossuth-dijjal tüntetik ki. Indoklás: A képzőművészet minden ágában maradandót alkotott.
Március 22-én tartja meg a művész akadémiai székfoglaló beszédét a békés
csabai városháza dísztermében. A tanulmány az alkotás létállapotait taglalja.
Ugyanezen a napon kiállítás is nyílik a városházán, Juhász Ferenc ekkor mondja el
„Ki tilthatja az áldást?” című beszédét, felidézve szinte Schéner Mihály teljes életművét. Megjelenik a művész pályáját összefoglaló Schéner Mihály című könyv (írta és szerkesztette Ladányi Zsuzsa). A kamarakiállítással egybekötött bemutatót a
Decemberben Genfben (Office de Nations Unies) mutatja be Schéner Mihály műveit a Körmendi Galéria. Karácsonyra jelenik meg a „Kézkivirágzás ok" című könyv a művész közel kétszáz kézrajzával és a rajzokhoz írt szövegével. (Sajtó alá rendezte és szerkesz tette Ladányi Zsuzsa, kiadó a Bába és Társai Kft)
1997. február 18. A „Kézkivirágzások" kiállítással egybekötött könyvbemutatója Budapesten, a Damjanich utcai Körmendi Galériában. A művet Dávid Katalin művészettörténész ismerteti egy alapvetéssel felérő tanulmány nyal, melyben az emberi archae szimbólum teremtésének folyamatában mutatja be az alkotót. A „Kézkivirágzások" bemutatója és kiállítás Szegeden, áprilisban a BÁV Rt.
Kortárs Galériájában. Megnyitót dr. Berecz ky Lóránd mond, a könyvet Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője méltatja. „Jöjj, Ist
ván király!” címmel az Opusztaszeri Nem
zeti Történeti Emlékparkban rendezik meg a rajzokhoz írt szövegeivel. Ugyanez a kötet adja közre Schéner Mihály filozófiai
IRODALOM
Szamosi Ferenc: Schéner Mihály (Képzőművészeti Alap Kiadója, Budapest, 1978.)
Menyhárt László: Schéner Mihály (Corvina, Budapest, 1981.)
Schéner Mihály: Diabolikon; rajzok és elmélkedések a Rosszról (Magánkiadás, Békéscsaba, 1987.)
Szent István Archikon: Schéner Mihály rajzai, szerkesztő Dobos Marianne (Kiadó: Békés Megyei Tanács Művelődési Osztálya, Békéscsaba, 1988.)
Schéner Mihály: lOOxSzép; száz aforizma a művészi szépségről (Magánkiadás, Békéscsaba, 1990.)
Schéner Mihály: Az Egy; hatszáz filozófiai gondolat az Egyről (Magánkiadás, Békéscsaba, 1991.)
Meseházi Játékok - Schéner Mihály; a művész gyermekeknek készített plasztikáival, gyermekeknek tervezett játékaival és bútoraival berendezett békéscsabai Meseházat bemutató kiadvány, szerkesztő Ladányi Zsuzsa (Tevan, Békéscsaba, 1995.)
Ladányi Zsuzsa: Schéner Mihály (Magánkiadás, Békéscsaba, 1995.)
Kézkivirágzások: rajzolta és írta Schéner Mihály.
Sajtó alá rendezte és szerkesztette Ladányi Zsuzsa. (Bába és Társai Kft. 1996.)