nem repeszti, semmi fel nem emeli! — s ugyan mi emelje azt fel, ha nem a viz ? tán a vármegye vagy a város, vagy

most a

Handelskammer

és a

Gemeinde-Rath

Brgermeis-terével együtt?

vagy

a jég tán bevárja^{júliust és}

augus-tusi, ésszépenbehorpadjon és elolvadjon?!

Már

most vegyük, havalaki

1838

-ban a vizözöneltt ezta

három

factort csakegy kissé egybe illeszti,

im

ily

módon

prófétálhat és pedig ez esetben

minden

bujósdi hátkapunélkül.

szÉCHEsri:önisjierei. o

114

-»A

dunai ji'gtábln 12 lábbal áll

magasabban

mint a városi imoda, tizennégygyei

magasabban

mint a város-házaés négygyei mint^anemzeti casino fészkeetc. és ek-kép, mert adunaizaj soha

meg nem

indul,de

nem

^is in-dulhat meg, mieltt 6, 8, 10'

—

ésmost merta

Duna

vize

némi

helyeken szinte fenékigbe

van

fagyva, tán 12 láb-bal

nem

nö,

—

és ezért a városiimodában,

ha

hermetice be

nem

dugják

bemen

éstán

egyéb

lyukait,a fölböszült

szke Duna

bizony 18 láb magasra fog emelkedni,a vá-rosház körül 20-ra, a casino pitvarában 12re.«

És ha

hibázik^is

—

fájdalom, a

meg nem

jelent pró-féta 1, 2, 3,

st 4

lábbal

—

ezazon jjreantiókra nézve, melyet aváros jó eleve vehet, épen

nem

lett volna káros következésü, mert oly egyénre nézve, ki teszem 5 láb 7

hüvelyk

magasságú, s ilyen a budapesti lakosnak

nagy

része, s

ha nem

jó úszó: aztánmindegy, akár 7

vagy

77 láb

mélység

viz nyeli-e

t

^el.

S ha

valaki

nem

lamentál mint Kassandra,

—

ki vi-gyázathelyettcsak

unalmat

gerjeszt,

—

^ de

ers

hanggal profetisalskészfejétajánlani zálogul,

mikor még

ideje volt

:

ugyan nem

világos-e,

hogy

Budapesten de egyetlen

egy ember sem

lett volnaaz általános vakságnak áldozata.

Mert

a próféta a dolgok természete szerint,

—

ha tisztán látja,

mikép

a

Duna

bizony kegj-etlenül elborítja szinte az egész várost,

—

alkalmasint azt is kikutatja,

hogy

apesti

házak nagyobb

részevajon

mibl

vanépitve

—

és azon ismeretre jutván, mi?zerint azok

nagy

része;

bizony csak fecske-fészk

monu

ment,

nagy

Hexeumeister-ság nélkül

egy

kis erltetéssel tán az is eszébe villámlik,

hogy

azok bizony

ugy

el fognak olvadni a vizben, mint czukor a kávéban, s

magok

alá temctendik azon szeren-csétleneket,kikjó

idben odább nem

állnak.Miliezképest jóeleve a buta gondatlanságból az i'ij

Dávid

által felri-asztva mindenki

magasb

helyetkeres, kilábainak hasznát

115 —

veheti; kipedig nem, azt veszélytelen helyrevittékvolna, niilyentBudapest

környékén

találni

nem

fáradságos,mert csak Pest városa és

Budának

alanti része van a kiöntés medrében,

—

és

mind

a két várost,

Budát

oly hegyek, Pestetpedig oly

magasságok

veszik körül,

hová

a

Duna

sohafelfolyni

nem

leszelég szemtelen,

mig

az üstökösök

békében

hagyjáka földgömböt.

S ha most meggondoljuk, saját

magunkkal

együtt miért voltunk

mindnyájan

sineexceptione oly igenvakok, oly igen buták, mihezképest az érintett alkalommal sem-mit

nem

birtunkészre venni, és azannyira kézzel fogható dunai excessusokat elre látni, ha

mondom,

ezt higgadt fontohSraveszszük^:akkor bizony tökéletesen

meg

leszünk arról

gyzdve, hogy

^ígondolkozástól« bizony a legoko-sabb embert islassan elszoktatja a sok >

kormányi

dajká-lás«, s

hogy

általán véve csak azgyakorolja

magát

» gon-dolkozásban« férfiúhozillöleg,kitsokban egészen

magára

hágjanakés

nem

tartjákszünetlen beamter

vagy

zsandár-féle járszalagon, -- mit, köztünk maradjon a szó,

nem

egy mai osztrák minister-szakács vajmi

nagy

haszonnal dörzsölhetnevelejébe.

S

ugyan

is Pestena lielytartói, városi, baudirectió etc. etc. dajkák szalagai közt senki

nem

akarta

magát

sok gondolkozással fárasztani,

—

a dajkák sorában pedig,

nagy számuk

daczára, véletlenül épen

1838-ban nem

volt Illés.

S

ha

valakikérdi, ezenfelejthetlen epochában

mikép

jártak lakosaiazon alacsony helységeknek,

melyek

a

Duna

partjánhelyezvék^: szinte mirabile dictuaztválaszolhatják,

hogy

azokban bizony senki

nem

veszté életét s pedigmerf a

vármegyéktl

századokonnyert tapintatnál fogva soha feleslegesen

nem

dajkáltatván, _»gondolkozásra kénysze-ritve voltak« és azon

magyar mondás

szerint: »

Legény

kell a gátra«,

mi annak

antithesise, mit az osztrák oly 8*

- IIG

-graficc ós

magúra

sokszor oly igen illó' >Mandel...Sterz«

által teszeuki, ^- l)izonyaz egész helység,

nagy

és kiesi, férfi és asszony kiállt a gátra és azt

mindegyre

tíiltöget-vén, eró'sitvén s magasítván,

nem

engedte, liogy a azöke

Duna

rajta

ert

vegyeu.«

Meg nem

szünü])arancsiíoki

vagv kormányi

dajkálás elvégre egész népeket bnta gondolatlanságlja sülyeszt. s

pedig elannyira,

mikép

ezenantipliilosophiai eljárás

vagy

tán »fogás«következményeit

semminem

^tanoda,apuszta iskolákon kezdve az universitáig,

nem

compensálliaíja.

mertaz

embernek

lelki felsó'bbségét általán véve

nem

az határozzael,

hogy

vajon»sok

tudományt

vertek-efejéV)e«,

hanem hogy

tud-etisztán gondolkozni.

A

^felhozott pesti árviz alkalmávalpéldául igen he-lyesen profétisálhatott volnavalaki, kicsak olvasni

sem

tud, dee helyett _»gyakorlott gondolkozó*; --

midn

az erreképtelen lett volna, kinekfejébenegész könyvtár van felhalmozva, de csaka legközelebbi

napnak

kézzelfogliató eseményét

sem

képes eló're kiszemelni,

ha mélyebb

gon-dolkozásra soha

nem

erltette

egy

kissé magát, és

ekkép

»csakiigytud gondolkoznia, mint

amilv

kltünö

sebesség-o-elfut az, ki eo-ész éltében s ...én ült vag^v áo-yban he-vert.

Honnét

aztán igen sok »tudósszamára

van

a világon midó'nszámtalan tudatlannak

kitn

okosságán

bámulmnik

kell. S pedig mert az

els

speciesmindig csak tanult s

gondolkozásra soha

nem

vcdt kedve, szüksége

vagy

:^ pa-tentalt engedelme«,

—

a másik faj ellenben,

noha még

csak olvasni

sem

tanult, részint körülményei által volt

meg nem

szünö gondolkozásra és észrevevésre

ugy

szól-ván kényszerítve, részint lelkülete szerint inkábbkészlett

—

117

—

volna ebédjének etc. részét,só't telét

aknrmányi

fogaknak átengedni, mieltt csak legtávolabbrólis eltrhettevolna,

hogy

valaki

más

gondolkozzék érette.

Ha

valakinek kivált bécsinek ^. . . azt proponálnák,

hogy

vannak, kik készek helyette

mindannak

felét

vagy

kisebb részét

megenni

és meginni, mit

magas

sörházi

Stammgast

missiójánál fogvao naponként

nagy

tálakból s

még

tágasb üveg korsókból

magába

siilyeszt:

ugyan

milyindignatióvallökne ilyajánlást vissza.

Ámde ha

azt

mondják

neki: »Tiidod-e mit?

Ne

fáraszd

magad

sok gon-dolkozással, mertlásd, akkor

nem

emészthetszannyit

-—

és Stammgast-féle

magas

hivatásodnak csak csorbásau fe-lelhetsz

meg; nehogy azonban

^Rcspublica quid detri-menti capiat«, mi fogunk éretted gondolkozni.«

— Am

mit

mondana

erre a »sógor«

vagy

inkább: mit

mond?

Tán

akkor isindignatiora

gyulád? Hogy mikép

merik öt férfiiúméltóságánál fogva eltol megfosztani akarni, mi az

embernek

legbecsesbkincse, t.i. aszabad gondolkozhatás

—

és alkalmasint

nagy

haragra

bszül

fel?

Épen nem,

de szivének legnagyobb

ürömében

büszke szójárásához képest azt mondja: »Kiss die

Hand!«

S Hansjörgel az osztrák champion, kinekapoliczcy, zsandár, Gevvölbrath, Marktaufseher etc. sora

még

korántsem eléghosszú,

egy

Odysseát intonál az annyira >atyáskodó«

kormány

hi-perból dicséretére,

maga

személyében összesitvén az az

együgy

paraszt,tántorithatlanpatriot, Voltaire élességü satiriciis, higgadt osztrák reformátor, bölcsnéptanár, a jó Ízlés felkent papja s

ha

kell, ütlegezó' és pofonvágó

ger-mán

stb. olysok oldalú és olyfényes szerepét!

Sigaz, azelhozottkét irány választása többet keve-sebbet »gustustól« függ,

melynek

külön voltátazon

kutya

és farkas közti dialóglegjobbanillustrálja,melyet Jjafon-tain a két tanácskozó által olv mesterien elmondat.

- 118

-Ezen

tliéiiiátazonban most ideiglenesen félbe szakí-tom,nchog)

okoskodásom

ffonala egészen kicsuszszék

kezeimbl.

A

^testnek

acme

kifejtésére, mint fentebb elhoztuk, léteznek

már

bizonyos törvények,sötoly ^•testidomárok

<

is, kik ezen törvények alkalmazását hajtják végre.

Már mennyire

talpra esett ezen törvények conipen-diuma, mily okosakazilyféle idomárok,éslétezik-e e kér-désekkörül valami

non

plus ultra, én bizony

nem

tudom, de ezt fejtegetni és kitudni

nemcsak nem

szükséges, de

nem

is érdekes, mert oly

acme

testi

ernek

haszna és

ekkép

becse,mint amilyenreazangolcsaplár-bajnok csigáz-tatottfel, napról-napralejebb száll, és

most

miután nincs többé se minotaur, se sárkány és

egy

kis golyó

minden

testi

erlködésnek

rögtön véget vet, bizony

már

egészen lejárt, valamint

Theseusnak

és Sz.-Györgynek,

ugy

Kini-zsinekés

Bendegúznak

ideje is. Kivált miután

más

részrl óráról-órára növekedikaz értelmi súlynak hatalma,

ugy hogy

bár mily phisicaiert, legyen ez nyilvános

vagy

machiaveli árokásás és szétszakítás, fejtsen iski mai

nap

a leghatalmasb parancsár^:

elbb

mint gondolnók,

ugy

olvad ^el

minden

hatalma az emberi kimíívelt ész melege

által, a mint

hogy

egylelketlen és szívtelenjégszobor is a világos napsugáribanvizzé válik.

És

azért

mai idkben nem

azvan napi renden,

mikép

az emberitestnek ereje fejtessék kimint

supremumbonum, hanem

az a

f

kérdés,

hogy

vajon

mi módon

emelheti az

ember

lelki tehetségét

acme

magasságra.

Ámde

ezen oly annyirafontoskérdést ezalkalommal szinte fel

akarom

függesztenis pedig, mert mint

már

fen-tebb

mondám,

ezenelucubratiót, melyet az emberi test-tel kezdettem, csak akkor,mikorekezdetetnémileg bevég-zém,

szándékozom

a lélek terére átvinni.

— 119

-Azon

kéi-dés: egészségesvagyok-e?

—

melyet az álta-lunkképzelt

24

éves férfiú

magának

tettés kit

eladá-sunk könnyítése végett ezúttal

Dana Emil

névre keresz-telünk,

—

^{minketszintevalamiorvosi}tractatustéboldojába vezetett.

A

hosszúés elég tarka-barka

okoskodásunk

fö

the-mája

azonban,

ugy

biszszük, mindig és mindenütt

kitnt

és

mely nem

egyéb,

minthogy

egészség dolgában, legyen az aztán fentartási

vagy

helyreállítási mtétei,

legfbb táuyez

:

1-0 mindenkisaját

maga

és 2-0 czélirányos életrendszer.

Én

orvosokraigenkevesettartok. S pedig

mindenek

eltt, mert, legalább tvidtomra, egyorvossincs,

—

azokat kivéve,kik koldusbottal járnak,

—

kinek

nagyobb

érdekében lehetne és ekkép volnais betegét kigyógyítni, mint saját

magát

kiváltjó fizet betegével, hosszasb nexusban tar-tani.

S

aztán mert

Hahnemann

feltünte óta a divatozó

nagy

tulságból oly annyiraesett

más

túlságba az orvosi legio, mint azon elázott

német

postillon, ki

nem

birván nyeregbe^szállni,

minden

szenteket felhítt segítségül és ezek mégissegítették annyii-a,

mikép

a másik oldalon megintföldre jutott, hol

minden

szentek ellen protestált és csak néhányat kért

meg kell

segédeimért. Józan középút aWiener-trankli iszonyviságai és adecilion sem-miségeközt

még

nincs kelllegkitapogatva.

Továbbá

azért

nem

viseltetemazoi'vosok iránt

nagy

bizodalommal, mert azemberi sajátságokban ezerárnyéklatokat tapasztaltam, melyeket egy hosszú élet leforgása alatt

még

azok

sem

ismernek,kikben ezen sajátságok lappangnak, ésekkép

mikép

méltányolhassa azokat az orvos, ki

még

tegnap tán

nem

istudta,

hogy

betegeszint itt van a

földgömbön

és

ma már nem

csak prescribált valamit, de azon

rend-— 120 —

szert is szigorúan cUiatiirozla, inolynek saráglái közt

annak

mozo<ínia ós élnieIclict, süt kell.

Azon

különbséget,

mely

éles és krónikus bajok _közt

létez,

nem

szabad

szembl

szalasztaui. Mert

ha meg

is

engedjük, miszerint accut bajokban azonorvos,ki minket legeló'ször lát, mégis tegyen tüsténtlegjobbat eszeés belá-tásaszerint,

ugy más

részrlazt liiszszük, liogy krónikus bajoknál mieltt a

gyógytanár

felgyógyításunkra valami okosat ajánlhat,

—

legyen az például tenger-, hideg-, meleg-, vas-, kénkó'- etc. fürd,

vagy

magas, szái'az, ala-csony, nedvestáj,

vagy

hús és miféle húsra zöldség és miesodazöldségre etc. alapított evésrendszer, borvizés milyféle borviz használata,szll-, eper-kura etc. koplalási sok, kevés és

milynemü

mozgás, savó,tokai

vagy más

bor élvezése,

vagy végkép

a patikának melyik

üvegben

rejl gyógyszere etc. melött

mondom

ezen hosszú litániából okszcrintilegajánlhat valamitaz orvos, szükségkép több hétig,

st

több havigkellene betegét

elbb

observalni.

S ugyan

történik-e ez?

S

vajon találtatik-e sok olyegyén, ki igen hajlandó volna egy kissé

mélyebben

ereszteni kezéterszényébeazért, mert

t

»observáljákv<, és lOO közt

nem

kiáltana-e legalább

90

igy fel: i-En bizony

nem

azért

zetem

a doctort, mihez képest

engem

csak néz-zen ésobserváljon,

hanem hogy

kikúráljon^{?^í}

Mi

az

emberek

olykülönszinü sajátságaitilleti,

már hoztam

példát saját

magamról

fel, mihez képest

nékem

a bab, pedig jó

nagy

mennyiségben,

egy

cseppet

sem

ártott,

midn egy

kanálkával teliazon

ev

tekintélyt, kit fentebb lepingáltam,

minden lehet

bajokbasülyeszt vala.

Legyen

szabad megintsaját

magamról egy más

pél-dával szolgálnom.

Én

ffájásl)an sokat és igen kinosan általán véve

nem

szenvedtem, de mégis néha, kivált

ha

—

121

—

AiistriábanésMagyarország Austriáhozközelt'ekvö

részé-ben

utón v^oltam, legtöbb korcsmai ebéd következtében igen

nagyon

fájt szegény í'ejera,

ngy hogy

sokszortöbb

nap sem

idó'mnek,

sem magamnak nem

vehettem igazi hasznát. Gondolkoztam, combinál

tam

és vajmi sokorvost, kérdeztem, ennek vajon

mi

lehetneokay

De

^azt soha

nem

tudtamkitanulni, noha én igen okos soha

nem

voltam mert haaz lettem volna, most

nem

ülnék itt, hol ülök

hanem

^azértmégis, a kr)zönséges szójárásszerint, az esze-sebb

emberek

sorábanállok; azon gyógy-bölcsek pedig kiknél világot kerestem, mindjárt találtak

akárhány

okot melyre rálehetettfogni a bajt, de az igazi >^bnbakrav' sehogy

sem

tudtak akadni.

Vagy

húszévvel ezeltt Biglitonbau találkoztam bol-dogult

Turuey

Clarkal.

Ebédhez

ülvén, leves után, angol divathoz képest,szinte egyfertályborjúból álló

gyönyör

sülttel rakták

meg

atáblát. Clark azonban, kit

egy

szép szelettelkínálgattam,

nem

mert ahhoz nyúlni,

noha

leg-kedvesebb étke. S vajonmiért? "Slcvt a b(n-juhús-ffájás tekintetében »rá nézve, mint számos

más

egyénre, mint^ó' tapasztala,alegnagyobb méreg.

«

S

alig

mondta

ki eszavakat, mikormintegy

Dagero-typ

által igazi

bnbak

képében tüstént lelkem eltt

fel-tnt mindazon

stereotyp ?Schnitzli« és »Kalbernes mit Andivi«,

mely

Austriában és Austria szélén

torkomon

csúszott le!

A

mit észbeli és conibiuáló tehetségem

nem

bírt fel-leplezni, mit a segítségrehivottmélybelátásu (!) doctorok

nem

tudtakki »stetoskopázni«,aztegyvéletlen fedezte fel.

Most

ha visszaemlékezem

gyermekkoromra, mikor

In document SZÉCHENYI ISTVÁN. (Pldal 121-129)