Már mi Jean Pault illeti, e mesét hihetbbnek gon- gon-dolom, mert a költ minden felemelkedése mellett néha

Már mi

Jean Pault illeti,e mesét

hihetbbnek

gon-dolom, mert a

költ minden

felemelkedése mellett

néha

mégis oly triviális, oly visszalök,

hogy némi

soraiban valóban

úgy

^látszik,

mintha

bizony lappangna

egy

kis

^lábviz* okozta inspiratio.

Egyébiránt igen meglehet,

hogy

a költészet terén a bármiáltali felingerlés ueai árt

vagy

szinte hasznos,

st némi

egyénre nézve

még

tán szükségesis.

És

pedig

egy-szeren

azon okból, mert a költészet alapja sokszor

st

rendszerint

nem

egyéb, mintillusio, képzelet,phantasia, álmodás,

—

miket sokaknál, mint a tapasztalásmutatja,

— 104

-az injfcrlu szer,a szeszesital

uemesak

el

nem

íojt,de

in-kább

elsegít, söt szül.

l^y

például a szerelemis, épcu mertvak,

nem

egyél) mintköltészet,

minthogy

egész varázsereje phantasián és illusion alapul éstüsténtprosára sülyed,

mikor

ezek

meg-szümiek.

A

szoros és positiv

tudományok

terén

azonban

épen ellenkezleg áll a dolog. Mintpéldául matliesisben,

ter-mészet buvárságban, status bölcseségljen és

mindazon

számtalan ismeretek ésmesterségek felfogásábanés keze-lésében,

melyek

a csillagászattól kezdve, a meclianikiín, technikán, stb.keresztül le egészen akonyhamesterségig, többet-kevesebbct szinte

minden embernek

élctczélját képzik.

így ^például minél fényesb illusio, elevenebb

képze-let,

tündöklbb

pliantasia és édeuibb

álom

tart valakit fogva, annál

kitnbb költ

lehet, hae mellett

egyszer-smind

azon ritkatermészeti ajándékbanis elég

bven

ré-szesült,

melyhez

képest mindazt kijelenteni,

kell

sza-vakba

illeszteni és igy

másokkal

is éreztetni tudja, mit bármily inspiratio varázsa által, legyen ezföldi,legyen tán isteni, saját

maga

sejt, érez, lát és bámul.

Ámde mindezen most

elsoroltkölti kellékek

ugyan

lehetnek-elegkisebbhasznára annak, kipéldául a bolygó csillagok eddigelé

még nem

ismert törvényeit iparkodik kifejteni; Víigy veheti-e

azoknak

hasznát a chemicus, ki teszem, amagyarországi borvizek igazán talpra esett ana-lysisát

tzi

ki

magának

czélul;

vagy

végre használhatnak-e ezen költi ingredientiák de csak

egy

cseppet^is a

gomb-köt vagy

esztergályosegyéniségnek?

Épen

nem,

st ha

Galilei, Newton, Leibnitz, Kejjler, etc. költi sajátságtól pesg, sokban az emberiség

még ma

is világosság helyettcsak »sötétet<

vagy

legfelebb

»ho-— 105

-mályost« látna,

—

^(js igy lefele

muideu

positiv emberi foglalatosságra nézve.

Jaj azért azon nemzetnek is,

mely nem

alétez rea-litás s

nem

az iclö általfelképezett tapasztalás útmutatása ntán kormányoztatik, de valami képzelet és pliantasia súgta emésztetlen theoriák^és experimentek szerinti

zsar-nokoskodásnak

esikmartalékul! Sapientisnt!

Már

^lia, mint érintk, a

költnek

tán nincs oica

ma-gát

minden

felingerl élvezettl eltiltani: oly egyénre nézve, mint volt Galilei,

Newton

etc. abor, a pálinkaés általában

minden

felingerl szer, kivált

nagyobb

mennyi-ségbenés naponként rendesen basználva, teljes

meggy-zdésünk

szerint, bizony

nem

leliet czéliráiiyos,

nem

leltet hasznos,de épen ellenkez eftectust szülnikénytelen.

Kivételek, mint mindenütt, itt is vaunak,

—

delia

mindazon nem

költi, de positivcelebritások életrendsze-rét vizsgáljuk gyökérig, kik e földet

annyiakban

felvilá-gosították; akkorazt fogjuk stereotip pontossággal bebi-zonyítva találni, liogy

azoknak

legnagyobb része

meg nem szn

abstractióban ésmintegy

magukon

kivüli

mé-lázásbanélvén, kivált azon

idkben,

mikorlelkük

legna-gyobb

mííködésben volt, alig ettek valamit,

jobbadán

tej-jel, mézzel

vagy

valami felette

könnyvel

táplálták

ma-gukat,

—

saz ismert mottóhozképest

bet

szerint:

»nem

azért éltek,

hogy

egyenek,

hanem

azért ettek egykeveset,

mikép

élni

meg

ne sznjenek.*

En ersen

hiszem,

hogy

igazilángész okszerinti lelki idomítás által,

— ha

t. i. ezenidomításlelkérenézve épen oly

magas

felfogással vétetik

munkába,

mint a

mennyi

józan tapintattal volt az kezelve afent említett csaplár-bajnok testérenézve,

— csakhogy nagy

tapasztalatú,

mély

belátásu »lelki idomár« tudtomra legalább

még

nincs,

ha

- 106 —

t. i. gr. Tinin

Leú nem

ilyes;

mondom,

lia igazi líingész, kit isten oly kitünú'eu áldott

meg

lelkiépséggel és ervel, valamint az angol

championt

láttakegyesenel testi épség-gel és ervel,

—

mindent elkövet, miszerintlelke lelietö Icgmagasabl) acmejét érje el: az ilyes, halandó emljcrlicz képest, aránylag igen magasra emelkedlietik az istenek felé ésmint nolia korlátolt tehetség »clair voyautt, so-kakatláthat a jelenben,sotnémileg

még

a

jövendben

is,

mi más

emberekre nézve tökéletes sötétségben leneklik.

Es

ittviláglik ki akülönbség a

költ

ésalátó közt.

A ^költ

^{álmodik,a látó méláz. Sokszor}a két szerep egy-befoly,

—

igy példáid Berzsenyi és

Vörösmarty nemcsak

költ, delátó is volt.

Az els mikor

a

magyarokhoz

szó-lott,amásik mikor »szózatát«jövendölleg elmondta!

És ugyan miben

állhatna alélek idomítása!

Erre nézve legels útmutatást adottBz.-János és ki-váltKrisztus maga.

Nem akarom

profonálni és Voltairi szemtelenséggel illetnia sz. irás titkait,

—

és azért

nem

vizsgálom, azon

40

napi böjt,melyet Krisztus

trt

mieltt a viliig- refor-matio mezejére lépett, igazi tény-e

vagy

csak fictio!

—

S ugyan minek

is,

~

mert legyen tény,legyen fictio,

—

nem

nyitja-e fel a gondolkozni akarónak, de gondolkozni

tudónak

isszemét villám-sebességgel,

hogy

alelki idomí-tásnak

f tényezje nem

egyéb, mint a testnek

minden módoni

gyötrése,

ugy hogy annak

vágyai és szükségei

mintegy

elnémuljanak,

vagy ha

az lehetetlen, legalább a legalantibb fokra szoríttassanakle.

Koplalás, szomjazás,

álomnak lehet

megrövidítése,

— im

ezek azon

f

factorok a lélek-idomítás ügyében,

melyek —

legalább fictióként ^- Krisztust a legtisztább

—

¹⁰⁷

—

clairvoyantraemelték,kivalalia aföldetjelenlétével feldi-csöité.

Ámde maga

Krisztus

sem

koplaltés

nem

szomjuzott mindig, merthiszen tudjuk,

vagy

legalább hiszszük,

hogy nem

egyszer lakomázott tanítványaival, sötnéha bortis ivott,

—

és

ckkép —

meglehet

—

^{liogy Gralilei,}

Newton

etc. is élvezték az életjavaitkellleg ésrendesen, éscsak akkor állottak a J>nélkülözés« rendszeréhez szigorúan és többidú're,mikorleiküknek hasznát

kitnen

venni akarták.

Nékem ugy

látszik,

vagy

inkább én

ugy

sejtem,

hogy

az ember,ha igazi, azistentl

lehet legnagyobb

intelli-gentiával megajándékozott lángész:bizonyos pontig pró-fétaimagasságra emelkedhetik,

— ugy hogy

én mind-azon prófétákat,

kikrl

a Bibliatesz említést,

nem

tartom csupán csak fictionalislényeknek, de

ersen

hiszem,

hogy

valamint régibb

idkben ugy ma

^{is lehetnek,}

st vannak

isjóslók, kik messze látnak a

jövendbe, ha nem

isigen világosan és

minden

balfogalomnélkül.

Bizonyos pontig

minden ember

jósló.

—

_így pél-dául

minden ember

ha reggel vau,

elre

látja,

st egy

minutára

elre

is

megmondhatja, hogy hány

órakorfog ismét besötétedni.

E

^{kis >}csudatételre«

nem

kell egyéb, mint azonpillanatnak, mikor jósol, tökéletes ismerete.

És

ehhezmegint

nem

szükség egyéb, mint óra és nap-tár; mert

ha

teszem, az óra reggeli 3-ra mutat, a nap-tárpedigarratanít,

hogy

példáulaugusztus 31-ikétéljük, mikoranap 8 óra

45

m, búcsúzik ela földtl:

mi

egész pontossággal profetisalhatjuk azt,

mikép sem

több

sem

kevesebb

idt nem

fogunkvárni a

napnak

lementevégett, mint

14

órátés

45

minutát.

Ha

tudom,

hogy

február állanaptárban és ez hi-teles, igen

könnyen

jósolhatom a szüretnek

minden

bi-- 108

--zoiiyiiyíili l)eiilliísiit uéiiii t;'ijakoii

már

8 lii')nap IcforgAsa

iitibi, ii legvárakozóbb lielyekcn pedig

minden

esetre

10

liólepergése eltt.

Ha kezembe

veszek

egy makkot

éslátom tökéletes épségét, künnyen-igyjósolhatok:

»E

szerénykisgyümölcs, liaaztföldbeteszik,

2— 300

év iitánmint különös nagyságvi tölgyfa fog büszkélkedni,

—

feltéve

ha

valakiel

uem

gázolja, sertésfel

nem

tiirja,

—

ha

pedigfeln', kecske

meg uem

rágja,a villám belé

nem

csap, a szélvész ki

nem

dönti,

— elbb

ki

nem

vágják,

vagy

valami pásztor szegény legények, tövibe tüzet rak-ván, fel

nem

perzselik^c stl).

Ez

esetben ajóslás különösen feltételes; valaminta bibliai jóslások is igen conditionatusok.

Ks ember

töb-betkevesebbet csakckképjósolhat.

A

jóslás tisztaságis pontossági gradusalegfó'kép attól függ,

hogy

vajon milyélesen ésmily

mélyen

bírja ajósló ajelennektitkait felleplezni.

Az

id'

nem mozog

darabosan, demindig legszorosabb

nexusban

folyik,

úgy hogy

^{valaminta mai}

napnak

legbi-zonyosb

következménye

a holnap ^és a holnap után,

—

és az idü Jietfüró'l

nem

ugrik szombatra;

ugyfoly egy

hó,

egy

év,

egy

század,

egy

ezred a

másikba minden

szakadás nélkül.

Es ha

az emlierek általán véve igen keveset

lát-nak elú're,

annak

oka az,

hogy nem

képesek ajelennek igazi voltátgyökeréigfelfogni.

így például kinek ^{nincsórája, kit sötét} börtönben tartanak éski

nem

nézhet anaptárba, és azt

sem

tudja,

mely hónap hányadika

van,

—

az

még

azon

egyszer

In document SZÉCHENYI ISTVÁN. (Pldal 111-116)