Annak ellenére, hogy a regény tetszésindexe közel állt a közepeshez, a Milyen hatással volt Önre?kérdésre 16 százalékuk válaszolta azt, hogy kö
zömbösen hagyta őket a regény, és 10 százalékuk számolt be negatív elő
jelű hatásról (ínem értem, nehéz és fárasztó, ingerült lettem, nem átütő, homá
lyos, nem tetszett az elit elkülönülés1). Fenntartásos (nehezen megállapítha
tó előjelű) választ adott a kérdezette 11 százaléka (furcsa, titokzatos, vegyes
érzéseket keltett, zavaró és megdöbbentő, szélsőséges érzéseket kelett, fokozta szkep
szisem). A válaszok kétharmada pozitív előjelű hatásra utalt.
A pozitív hatást tükröző válaszok fele az elgondolkodtatottvolt (32%) 10 százalék volt az érdekes ésa hatásosválaszok aránya. 13 százalék volt a mé
lyebb hatásra utaló válaszok aránya: átgondoltam nézeteimet, átgondoltam döntéseimet, megdöbbentett, örömöt okozott, felemelő és tanulságos, átformálta ér
tékrendszeremet, „ezentúl másképpen gondolok a tanári hivatásra, nagyon meg
érintett, magával ragadott, kizökkentett a hétköznapokból, úgy hatott, mint a Stalker, sok mindenre rádöbbentett, világképem kiszélesedett, megerősítette világ
felfogásom. A válaszok 7 százaléka kapcsolódott olyan tartalmi mozzana
tokhoz, mint például: az önfeláldozás és önzetlen segítés fontossága, a tanulás miénkétől eltérőfogalma.
A. Milyen mozzanatok ragadták meg leginkább?kérdésre minden negyedik válasz: „nem volt ilyen”. Ok összesen annyianvoltak, mint ahányan kö
zömbösen maradtak, és akikre a mű negatív hatással volt. Ez esetben a válaszolók nagyobb része többféle mozzanatot is említett. A válaszok négyötöde Knecht személyéhez kapcsolódik. Leggyakrabban a rend el
hagyása felöli döntést említik (14%), néhányan Knecht halálát (6%), Knecht és a zenemester kapcsolatát (6%), a kínai remetét (3%), Desig- norival való barátságát (2%), az életrajzokat (2%). A kérdezettek majd
nem fele (46%) említet kifejezetten pedagógiai mozzanatot, de többnyire inkább általánosságok szintjén: a) kasztáliai nevelés,b) tanulási folyamat, ta
nulás egész életen át, c) a tanulás sokféle lehetősége, d) a tanítást a gyökereknél kell kezdeni jó példával, e) a mester és tanítvány szerepkör. 10 százalék volt azoknak az aránya, akik valami filozófiai és erkölcsi fogalmakkal jelölték meg az őket megragadó mozzanatokat.a) a művészet új forrása, b) a halál nem megsemmisülés, c) áldozatkészség, önzetlenség, elhivatottság, d) istenkeresés, e) a döntések súlyossága, fi életidegen létmód.
5. A REGÉNY ÉRTELMEZÉSE
Az egymáshoz szorosan kapcsolódó Hogyan értelmezi ezt a regényt?és Mi tart a regény legfontosabb gondolatának?kérdések valamelyikére kérdés
re 98 százalékban válaszoltak, és a két kérdésre adott válaszokban átlago
san 3 értelmezés-elem szerepelt.
A leggyakoribb értelmezés-elem - a kontextusnak köszönhetően érthe
tően - valamiféle pedagógiai mozzanatra épült (74%). Ezen belül a követ
kező értelmezés-elemek szerepeltek; leggyakrabban: pedagógiai utópia vagy alternatíva (13%), a tanítás nehézsége és szépsége(13%), a tudás átadásá
nak fontossága (9%) magoltatás és idomítás helyett nyitottá tenni a gondolkodás
ra, kérdezésre (4%), a tanulás fontossága (2%), élethosszig tartó tanulás (2%) Az értelmezések kétharmadában (63%) található filozófiai jellegű értel
mezés-elem. Ezek közül a legtöbb (13%) a tudásra vonatkozó (tudásvágy, tudomány\ elméleti és gyakorlat, túlzott racionalitás, tudás és alkotás, # tudás nem töltheti be teljesen az ember életét, lehet öncélú). További filozófiai jellegű értelmezés-elemek: harmónia, áfef & ember (4-4%), igazságosság (4%), tárgyilagosság; méltóság, bölcsesség; szabadság (3-3%), lehet őség, értelem, alkotás, újítás, tökéletesség, szellem, minden egy (2-2%)
Az értelmezések 30 százalékában szerepel az utópia. Egyesek csupán azt hangsúlyozzák, hogy Kasztália egy egészen másféle világ (7%). Ugyan
ennyién pozitív utópiát látnak benne; például: a) egy olyan világ, ahol a szel
lemet magasabban művelik; b) romantikus antikapitalizmus: c) visszavonulás a szellem és a tudomány világába; d) a háború és a szörnyűségek elől menekülés egy # tiszta, fensőbbséges, tehetséggel és művészettel teli világba. Ugyanennyi a nega
tív utópiának értelmezők aránya is; például: a) falanszter; b) disztópia; c) ön
célú belterjes gépezet, mely önmaga vesztévé válik dogmatizmusával és elitizmu- sával; d) mesterséges, túltenyésztett tudás. Mások olyan utópiának értelmezik Kasztáliát, mely a) csak a tökéletes emberek számára élhető, b) ahol csupán csak az üveggyöngyjáték tökéletesítése a cél; c) ahol a társadalomtól való eltávolodása inkább a múltat, de világnézete a jövőt idézi; d) akár valóságos is lehetne.
Az utópia-értelmezésekével azonos (29%) az erkölcsi értelmezés-elemek aránya; ezek közül az önzetlenség és szolgálat (5%), a felelősségérzet (4%), az alá
zat (3%), az akarás és küzdés (2%) és az elhivatottság (2%) a leggyakoribbak.
A kérdezettek 13 százaléka - részben vagy egészben - Knecht szemé
lyéhez kapcsolja értelmezését: legtöbben egy fejlődéstörténetnek értel
mezve a regényt (4%), a többiek honvágyát, kétségeit, kiábrándulását, az elitzmus és a hagyomány elleni lázadását, a zárt világból való kitörését, az utópia valóság nélküliségére való rádöbbenését, a sikerorientáltság tu
dásátadással való felváltását, lelki nyugalma megtalálását említik.
Az értelmezések 8 százalékában szerepel a világok összehasonlítása ér
telmezés-elem: a) egy szabad világ és egy szakrális világ; b) naz intézményes és a szabad világ; c) a platóni és a valódi világé; d) a keresztény és a keleti világ;
e) az túlidealizált és a valóságos vilkág.
Kifejezetten az üveggyöngy játékhoz a kérdezettek 5 százaléka kapcsol
ja értelmezését. Ketten az üveggyöngyjátékot a szellemi élet megtestesü
lésének tartják Egy-egy személy szerint a) alázat és elkötelezettség a tudo
mánnyal szemben; b) egy játék, ami mindent belefoglal magába; c) absztrakt szintézis. Egy valaki viszont idegennek érzi az üveggyöngyjátékot.
6. A REGÉNY „ALKALMAZHATÓSÁGA”
6. 1. M iben je le n te tt ú jat?
Nem lehet meglepődni azon, hogy a Megtudott-e valami újat a világról ebből a regényből? kérdésre a kérdezettek fele nemmel felelt. Legtöbben (13%) filozófiai és/vagy erkölcsi hozadékot említenek: a világ sosem lehet tökéletes, a) mert állandóan változik, komplex, mindig jelen van jó és rossz, b) mert csak nehezen lehet a világot megváltoztatni, c) mert alázat nélkül nincs élet, d) mert még mindig jobb elzárva lenni a világtól, # rossz világban él
ni, e) egy ilyen zárt világban is fontosak az értékek, f) werí nincsenek örök igazságok, ie # nietzschiánus relativizmus veszélyes g) meri a valóság felülmúl
ja a képzeletet.
A kérdésre válaszolók 12 százaléka számára ez az olvasmány egy más
féle világ megismerését jelentette, elsősorban egy új világképet (7%), kö
zülük néhányan (2%) kritikusan nézik ezt a világot.
Többen (7%) pedagógiai jellegű újdonságot” említenek, elsősorban a tanulásnak és a tudománynak magasra értékelését, a világ felfedezésére való nevelést, a kreativitás fejlesztése, értelmiség nevelés, a tanítás mint
alkotás. l
6.2. M it lá t másképpen?
A Van-e valami, 0 regény elolvasása után másképpen láty mint azelőtt?
kérdésre a kérdezettek több, mint fele (54%) kétharmada nemmel vála
szolt. Néhányan úgy érezték, hogy a mű „csak” megerősítette őket. Leg
többen (15%) a pedagogikum világát látják, másképpen a tanulás és taní
tás kérdéskörét; például: Az önmagáért való tanulás is érték; nem oktatni, ha
nem segíteni kell tanulót, nem kell sietni tudás elsajátításával. Egy-egy sze
mély úgy érzi, hogy a) ezután másképpen kell kezelnem a gyerekeket; b) a gye
rekeket nem lehet oktatni, csak segíteni lehet nekik, hogy felfedezzék a világot és képességeiket; c) a tudást át lehet adni, a bölcsességet nem; d) kasztáliaihoz képest a mi oktatásunk meddő tudásszomj; e) másképpen látom néhány régi tanáromat, akiknek módszerét nem szerettem.
A kérdezettek 10 százaléka erkölcsi-filozófiai dimenzióban látja más
képpen a világot; például: a) a felelősségtudat fontossága; b) hajlamosak va
gyunk megfeledkezni magunkról, elfeledkezni saját értékeinkről; c) az embert sem a tudomány\ sem a művészet nem elégítheti ki; d) a kasztáliaiak könnyen lemon
danak a szabadságról; e) nem kell meghúzni túlságosan a kategóriák határait;
nem elég a biztonság; kihívásokra is szükség van.
7. Ha t s z e r e p l ő: h a t p e d a g ó g i a i h a b i t u s
Némi nagyvonalúsággal a regény hat legfontosabb szereplőjét - Josef Knechtet, a zenemestert, Jakobus atyát, Fritz Tegnlariust, Plinio Desig- norit és a kínai remetét - hat pedagógiai felfogás képviselőjének is lehet tekintetni. A zenemester képviseli a kasztáliai pedagógiai klasszikus irányzatának a keleti filozófia iránt nyitott, mélyen humanista és indi- viduálpedagógiai változatát, Jakobus atya a kereszténység lényegét képe
ző realitást és történetiséget, Tegulalius a romantikus-liberális-individu- alista művész antipedagógiáját, Designori azt a racionális-pragmatikus világi nevelést, mely megpróbálja magába ötvözni Kasztália univerzaliz- musát, a kínai remete a keleti bölcsességre építő példával nevelés antipedagógiáját, Knecht pedig eleinte az üveggyöngy játék reformpeda
gógiáját próbálgatja, majd pedagógiai paradigmaváltásra: az evilági élet
ben, lent próbálja megszüntetve-megőrizve átültetni mindazt a bölcses
séget, amit a kasztáliai hagyományból, az ottani belső ellenzéktől, vala
mint Jakobus atyától és a kínai remetétől tanult.
A kérdezettek - négyfokú skálát használva - egyértelműen rokonszen
vesnek tartják Knechtet (3.6) és a zenemestert (3.4), valamivel inkább ro
konszenvesnek, mint ellenszenvesnek és Jakobus atyát (3.0) a „kínai” re
metét (3.0) és Designorit (2.9), és eléggé megosztottak Tegulariust illetően.
A Kit érez önmagához legközelebb a regény szereplői közül? kérdésre a vála
szolók 17 százaléka senkit sem jelölt meg. Ez alkalommal is tapasztalhat
tuk, hogy rokonszenvezés és az azonosulás különböző dimenziók, ugyan
is legtöbben (47%) - érthetően - a főszereplőt érezték önmagukhoz legközelebbinek, a többieket viszont jóval kevésbé: Tito 2, Tegulariust 3, Jakobus atyát S, a remete 7, a zenemester 10, Designorit 11 százalék. A Designorinál jóval rokonszenvesebb zenemesterrel nehezebben tudtak azonosulni, mint ővele.
8. V ÉLEM ÉNYEK AZ ÜVEG G YÖ N G YJÁ TÉK PEDAGÓGIÁJÁRÓL 8 .1. A m it ellenszenvesnek tartanak
A kérdezettek 15 százaléka nem válaszol erre a kérdésre. Lehetséges, hogy egy részük azért, mert nem talál ilyen a kasztáliai pedagógiában. 7 százalékuk ad egyértelműen nemleges választ, ketten viszont egészében ellenszenvesnek tekintik.
Legtöbben (33%) Kasztália bezártságát, elszigeteltségét említik: a való
ságtól való elszakítottságot, a szerzetességhez hasonló életformát, családtól
való távolságot, a szűk látókört, a lehatárolt, korlátozott nyilvánosságot, a
„titkos rend vagyunk is, meg nem is” magatartást, az életidegenséget, a túl- idealizáltságot, a világi dolgok kizárását, a történelemből való kimaradást.
A kérdezettek negyede az elitista kasztrendszert (a merev hierarchiát, a diszkriminációt, az erkölcsi elitizmust, a mindenáron való mesterkép
zést, a másként gondolkodó elitélését, a túlzott uniformizálást) ítéli el.
18 százalékuk kifejezetten a kasztáliai pedagógiát kritizálja; például: a) tanítási túlbuzgalom;b) a vallás és tudomány keverése;c) nevelői útmutatás he
lyett önéletrajz-iratás;d) szerintük a gyereket csak idomítani lehet
,
tanítani csak a felnőtteket; e) nem készítik őket fel a kudarcra;f) érzelemhiányos nevelés.12 százalék a merevséget bírálja, 5 százalék pedig a nők és a házasság negligálását, 4 százalék a vágyak elfojtását.