A Fürdés leggyakoribb értelmezéstípusai:
A) Etika-lélektani irányultságúak, melynek aránya az öt csoportban
16-37 százalék; átlagosan 3.2-es árnyaltság! szinttel. A leggyakoribb altí
pusok a következők:
Al) Az érzelmek kimutatása: a) A szeretet kimutatásának hiánya; b) Mutas
suk meg érzelmeinket és ne ítélkezzünk. Leggyakoribbak diplomások körében.
A2) Az apa és a fia kölcsönös elhidegülése: a) A harag rossz tanácsadó, b) Az apa-fiú viszony elhalása, mely tragédiával végzó'dik.
A3) Apa és fiú örök ellentéte, a) Az apa mintha szégyellem a fiút, aki nem ér fel nyomdokain, és csak későn döbben rá,milyen fontos számára fia. b) Mindig élj úgy,\ hogy ne kelljen megsajnálni, amit tettél! A4) A megbocsátás elmara
dása: a) A tudat alatt érzett harag eluralkodott rajta, pánikba esett. B) Hiány
zott a megbocsátás. Zömmel diplomások.
A5) Felelőtlenség: a) Az apa nem tudta kezelni érzéseit, b) Amikor dühös volt, a gyerek kegyetlennek érzi. c) Felelőtlen volt. Zömmel diplomások.
A6) Elfojtott haragból gyilkosság: a) Elfojtott haragja vezetett gondatlan
ságba, kegyetlen, felelőtlen cselekedetre, b) A következmény gyötrő lelkiis- meretfurdalás, késői bánat.
A7) A megismerés és megértés fontossága: a) A kifiú csupa félelem, gát
lás, elnyomorodás a dinamikus apa mellett, aki saját vágyaival kínozza gyerekét, b) A másik megismeréséhez, megértéséhez valami önismeret is kell.
A8) Az apa saját vágyait kéri számon: a) A kifiú csupa félelem, gátlás, el
nyomorodás a dinamikus apa mellett, aki saját vágyaival kínozza gyerekét, b) A másik megismeréséhez, megértéséhez valami önismeret is kell.
A9J A túlzott szigor hatása: a) Az apa eltúlozta a pótvizsgát, bosszúja rosz- szul sült el; b) Erős és okos embert akart faragni fiából, de nem tudta, hogyan te
gye. c) Szigorral nem lehet mindent elérni.
A 10) Anyai szeretet, apai szigor: a) Az anyai szeretet és a apai szigor né
ma konfrontációja, b) Az apai érzelmek változnak.
B) Az etikai-filozófiai irányultságú értelmezések (átlagosan 2.9-es árny altsági szinttel) a különböző 8-22 százalékos arányban fordulnak elő, a következő altípusokban:
Bl) A szeretetet kimutatni addig, amíg lehet: a) A szeretet elmulasztása végzetes lehet, b) A lehetőségek terepe az itt és most. Legnagyobb arányban a humán szakos egyetemisták körében.
B2) A kikerülhetetlen véletlen: a) Az apában nem volt rossz szándék, b) A véletlent nem lehet kikerülni.
B3) Az apa jót akart, szerette fiát: a) Az apa haragudott fiára, mert nem tanult, b) Emögött törődés van, de nem jól. Zömmel gimnazisták.
B4) Hirtelen megváltozhat életünk: Gyorsan változik mikrokörnyezetünk, gyökeresen átformálnak bennünket, élvezzük ki minden percét, harag nélkül.
C) Az etikai irányultságú egydimenziós értelmezések (az előbbieknél jóval alacsonyabb, átlagosan 2.3-s árnyaltsági szinttel) 8-24 százalékban fordulnak elő; a következő altípusokban:
Cl) Az emberi kapcsolatok ápolásának fontossága: Ápolni kell az emberi kapcsolatokat. Legnagyobb arányban a gimnazisták körében.
C2) Harag hevében cselekvés: a) Pillanatnyi harag hevében az emberek olyat tesznek, amit sosem tennének, b) A család a legfontosabb az ember életében, ezért nem dominálhat a harag; a versengés.
C3) Az érzelem és a szeretet kimutatásának fontossága: A szülők meg
büntették gyermeküket, és ez végül tragédiába torkoll az érzelmek kimutatásának elmaradása miatt.
C4) Bizonyítás és megfelelés: Bizonyítási vágy az apa,, megfelelési vágy a fiú részéről
CS) Önzés: a) Ilyen önző módon nem lehet elérni a gyerek szeretetét. b) Úgy látszik, nincs ingyen semmi, a szeretet sem.
D) A lélektani irányultságú egydimenziós értelmezések aránya 2-17 százalék. Átlagos árnyaltsági mértékük (2.9) jóval magasabb, mint az eléggé redukáló módon moralizáló etikai irányultságúaké. Míg az etikai irányultságú értelmezések között több volt a moralizálgató, mint a reflektív etikai, ez esetben arra számíthatunk, hogy a pszichologizálgatók mellett szép számmal bukkanhatunk reflektív lélektani értelmezésekre is.
Altípusok:
Dl)Túlzott elvárás: a) A gyerekkel szembeni túl nagy elvárás tragédiához ve
zethet. b) Nem várható el a gyerektől hogy minden áron megfeleljen a szülőknek.
D2) Megfelelni akarás: a) Egy család teljes kudarca a megfelelni akarástól a szorongáson át az agresszióig és a bűntudatig, 'b) A kialakult családi helyzetből már nem jöhet ki jól az apa.
D3) A csalódott apa.* A csalódott apa piszkálja érzékeny fiát, és azt hiszi, hogy ezzel jól formálhatja. De talán tudja, hogy ez nem igaz, csak így könnyebb.
D4) A tudattalan működése: Az apa dühös volt fiára, öntudatlanul is a ha
ragja okozhatta a fiú halálát.
D5) A tekintélyes apa szerepe: Az apa tartja magát szerepéhez, meg akar
ja tartani tekintélyét, melyet túlzásba vitt.
D6) Lélektani megfulladás: a) Édesanyja túlbuzgóságával felemás helyzet elé állítja fiát és férjét, és az ebből adódó feszültséget a gyerek halála oldja fel. b) A gyerek nem is akart följönni, ez egy lélektani megfulladás.
E) Az egydimenziós filozófiai irányultságú értelmezések aránya 3-14 százalék, átlagos árnyaltsági mutatójuk 2.6. A legfontosabb altípusok:
El) Véletlen: Akaratlanul is történhetnek szörnyű dolgok, bárhol, bármikor, szándéktól függetlenül
E2) Rövid időn belül döntő változás: Rövid idő alatt olyan események tör
ténhetnek, melyek megváltoztatják életünket.
E3)Túl későn döbbenünk rá az értékekre: Az ember sokszor csak utólag döbben rá arra, hogy milyen értékeknek van birtokában, miután elveszítette.
E4) Mulandók vagyunk: A halál bármikor elérhet valakit. Leggyakoribb bölcsészhallgatók értelmezéseiben.
E5) Életünk fordulópontjai: a) Vannak az ember életében olyan időszakok, amikor összesűrűsödik az idő és a tér, ezért a történések fordulópontjai lesznek éle
tünknek, s bár „megtörténik” velünk, mégis múltunk és jövők meghatározó pont
jai. b) Egyszerre vagyunk ezeknek a történéseknek részesei és alakítói és elszenve
dői, és azt kérdezzük: miért így? miért én, miért most?”
F) A filozófiai-lélektani irányultságú értelmezések a gimnazisták köréT ben hiányoznak, a többi csoportban 3-10 százalék az arányuk, árnyaltsá
guk átlagértéke 3.0, ami azt ígéri, hogy a erősen redukáló filozofálgatók mellett reflektív filozófiai értelmezésekre is számíthatunk. Altípusok:
FI) Anyai szeretet: Nem tudjuk, hogy a megengedő szeretet vezethet-e célra, vagy más módon változtathatunk a körülöttünk lévő kis világon; nincs semmire biztos válasz. Diplomások értelmezései.
F2) A halál váratlanul bukkan föl: Minden pillanatot ki kell használni, amit a másik emberrel töltünk, mert nem tudhatjuk, mit hoz a sors, mely a mű
ben mintha megbüntette volna az apát, mert túl sokat várt.
F3) Indulataink és az élet kiszámíthatatlansága: a) Fél órán belül megvál
tozhat az ember élete, családok hullhatnak széjjel, b) Életünk múlandó, c) Nem szabad hagyni, hogy megjátszott sértődöttségünk eluralkodjon rajtunk.
F4) Elrejtett szeretet: a) A végén kiderülnek az apa érzelmei, b) Tetteink mögött észrevehetetlenül is ott lehet a szeretet.
FS) Fontossá válik, ami nem volt fontos: a) Elet képszerű valóság és tragé
dia, ami azt igazolja, hogy a „fontatlanságokat” élezzük fontossággá, b) A drá- maiság örök velünk járó.