A bolgár kalauz értelmezései

A) A kiemelkedően leggyakoribb értelmezéstípus az egydimenziós lé­

lektani irányultságú, amely 31-53 százalékát adja a különböző csoportok értelmezéseinek, amelyek árnyaltságának átlagértéke 2.7, ami inkább pszichologizáló, mint reflektált lélektani értelmezéseket ígér. Altípusok:

Al) Szavak nélkül is lehet kommunikálni: A szó másodlagos, a metakom­

munikáció elsődleges. Legnagyobb arányban a gimnazisták és az egyetemis­

ták, vagyis a fiatalabb korosztály értelmezéseiben fordul elő.

A2) Érzelmekkel történő kommunikáció: a) Az ember képes értelmezni a másik érzéseit, ha figyel arra,, ahogyan mondja, b) A kalauz mesélni kezdett és megvigasztalódott. Zömmel nem humán diplomások értelmezéseiben for­

dul elő.

A3) A meghallgatás fontossága: a) Meghallgatni a másikat örömforrás, b) A másik megértése nélkül is aranyat ér a meghallgatás, c) Nem kell érteni a sza­

vakat ahhoz, hogy értsük mások érzelmeit. Főképpen a bölcsészek értelmezé­

seiben fordult elő.

A4) A nyitottság fontossága: Merjünk nyitottak lenni, és ne ellenséget lás­

sunk az emberekben!

A5) Mások előtt megnyílás, az érzelmek kimutatása: Az ember megnyí­

lik, ha bizalmat ébresztenek benne, s ha ez megtörtént, az illetőnek már nagy a befolyása.

A6) Emberismeret: A főhős bravúrjához nem akármilyen emberismeret szükséges, de sokszor nem elég a leleményesség a másik megértéséhez.

A7) Fontos az idegen nyelv ismerete: Idegen nyelv ismerete nélkül nem le­

het külföldiekkel beszélni, mert nagy kavarodás támadhat belőle.

A8) A megértés szándéka: Ahhoz, hogy megértsük egymást, elsősorban szán­

dékra van szükség.

A9) Az intuíció fontossága: Két ember kapcsolata rengeteg komponensre bontható szét, melyben a legfontosabb az ösztönszerű felismerés.

A 10) Egymás mellett elbeszélés: Félszavakból értjük és nem értjük egymást.

B) Az etikai-lélektani irányultságú értelmezések aránya is elég nagy:

20-31 százalék. Árnyaltságuk átlagértéke 3.2. Altípusok:

Bl) Játék emberi érzésekkel: Játékos kedvű ember unalmában játékba kezd\ s a játék komolyra fordul. Nem szabad emberi érzésekkel játszani. Legnagyobb arányban a gimnazisták és a diplomások értelmezései között fordulnak elő.

B2) A másik tiszteletbe tartásának fontossága a kommunikációban: A kommunikáció, a nyelven kívüli eszközök, valamint az embertársainkra való odafigyelés, egymás érzései tiszteletben tartásának fontossága.

B3) A meghallgatás és a megnyílás fontossága: Az embernek szüksége van odafigyelésre és meghallgatása, közvetlenséggel könnyen teremthetünk kapcsolatot idegenekkel. Elsősorban diplomások értelmezéseiben szerepel.

B4) Nyitottság: Nem csak akkor lehet megérteni a másikat, ha ugyanazt a nyelvet beszéljük. Merjünk nyitni az emberek felé.

B5) Elbeszélés egymás mellett: Elbeszélés egymás mellett, értés nélkül: fél­

revezetés. Ne mutass többet, mint, amit érsz.

B6) Önteltség, lekezelés: Tudatlanságát felsőbbrendűségével palástolja.

B7) Bűntudat és megbocsátás: a) A kalauznak szüksége volt arra, hogy va­

laki meghallgassa, majd igazat adjon neki. b) A főhősnek szüksége volt egy való­

di, frázisok nélküli beszélgetésre, c) A novella a bátorságról, bűntudatról és a megbocsátásról szól. ”

B8) A kommunikáció korlátlan volta: Bárkivel beszélgethetünk; empátia, metakommunikációs eszközök lehetnek segítségünkre.

C) A filozófiai-lélektani irányultságú értelmezések aránya 9-34 százalék, ámyaltsági mutatója a legmagasabb (3,5). Az értelmezések között nem egy olyan akad, melyek a hivatásos olvasókéi közé sorolhatók. Altípusok:

Cl) Kapcsolatteremtés, megértés: Minden embernek vannak titkai, nyo­

masztó történetei, csak a meghallgatás hiányzik.

Cl) A nyelvismeret nem akadálya a megértésnek: a) Az embernek nincs szükség arra, hogy értsék, a mesélés a lényeg, b) A nonverbális jelek felszínre hoz­

zák az emberi megnyilvánulásokat, c) Ne a beszédre figyeljünk, ez félrevezető, el­

terelheti a figyelmet az EMBERRŐL.

C3) Korlátok nélküli esendőség: Mennyire emberek vagyunk: humorosak, találékonyak, ostobák, érzelmesek, kiszolgáltatottak, önzők, magányosak, £/z#/- maskodók, vagyis korlátok nélkül esendőek.

C4) Észrevenni a sorsdöntő pillanatokat: a) Az éto folyamán rengeteg do­

log mellett úszunk el, holott egy jó barátot, kedvező helyzetet, tató/z magát, a tár­

sa, a boldogságot hagyjuk eltűnni. b)A sorsdöntő dolgok csak sejttetik magukat, rajtunk áll, hogy hagyjuk-e magunkat közelükbe férkőzni.

D) Az etikai-filozófiai irányultságú értelmezések aránya csak csupán 2- 17 százalék, átlagos árny altsági mutatójuk 3.0, a gimnazisták körében hi­

ányzik. Például: a) ye/e/zí #z e/wfer és ember közötti út. b) Van-e mentség, miért nem kívánjuk megérteni embertársunkat, c) Van-e az egésznek értelme?

E) Az etikai irányultságú egydimenziós értelmezések eléggé ritkák (3- 9 százalék), átlagos árnyaltsági mutatójuk legmagasabb az egydimenziós értelmezések között. Altípusok:

El) Megbocsátás: a)Tévedni emberi dolog, b) Meg kell tudni bocsátani.

E2) Gátlástalanság, a másik lebecsülése: Erkölcsös-e ilyen „segítés”, vagy csak tudásunk, szellemi fölényünk fitogtatása, a másik kicsúfolása?, Mind diplo­

mások értelmezései.

E3) Odafigyelés, törődés: a) Az író szereti az embereket, b) Osztozni kell mások bánatában, örömében.

E4) Elfogadás: a) Fontos a másik ember elfogadása, alkalmazkodás, empátia.

b) Nem szabad ítélkezni.

F) A filozófiai irányultságú egydimenziós értelmezések csak három csoportban fordulnak elő, átlagos árnyaltsági fokuk mindössze 2.5, ami arra utal, hogy inkább csak filozofálgató, mint valódi filozófiai reflexiót tartalmazó értelmezésekkel találkozhatunk ebben a típusban. Például: a) Mi emberek, egyformák vagyunk, b) Minden külsőség (nyelv, származás, kinézet) ellenére emberek vagyunk, vagyis társas lények. Legnagyobb arányban a ma­

gyar szakos hallgatók értelmezéseiben találhatók.

G) A háromdimenziós értelmezések aránya mindössze 5-12 százalék, átlagos árnyaltsági mutatójuk, eléggé magas (3.3). Altípusok:

G l) Etikai-filozófiai-lélektani. Például: Rávilágít az emberek közötti űrre, ami az egymástól való távolság, elidegenedés, érthetetlenség okoz. Az emberek nem figyelnek egymásra, elrohannak a lényeges dolgok felett, pedig szavak nélkül is meg lehetne érteni egymást, ha odafigyelnénk egymásra.

G2) Etikai-lélektani-szociológiai. Például: Ajég hátán is megélő utazó. A nyelvismeret alapvető hiányának túllépése. Az emberi kapcsolatok tisztasága.