De mivel ránk nem akadtak, elmondták a ce- ce-rasusbelieknek, hogy csudálkoznak, miért tartottuk

- 221 —

tak el nekünk a mást a mijök volt: s nekem ugy látszik, hogy közületek is mentek néhányan ezek-nek legl: özelebb helységébe s vásárolván valamit ismét visszajöttek. 14. Erről h) megtudván Clearet, a kapitány, hogy kicsiny és, mivel magát baráti viszonyban állni i) gondolta, őrizetlen; elleuők megy éjnek idején pusztításokat véghezviendő, a nélkül hogy valakinek szólt volna. 15. Szándoka volt pedig, ha elfoglalná e helységet, többé vissza nem jönni a táborba, hanem hajóra szállva, melyen sátortársai épen arra elvitorláztak, és rárakva, ha valamit zsákmányolna, elhajózni és eltűnni a Pon-tosból. És ezt megengedték neki a hajón találkozó sátortársai, a mint én most kitudtam. 16. Elhiván tehát a kiket rábírhatott, elvezette őket a helység ellen; de indulása közben eléri őt a viradó nap, és az összecsődült emberek erősített helyekről dobálva és verve mind Clearetot ölik meg, mind a többiek -ből számosokat. Néhányan közölök azonbau Cera-susba is vonulnak vissza.

17. Ezek ama napon történtek, midőn mi

jónak őket megtámadni. Miután azonban ők k) megmondták l) s azt is tették hozzá, hogy nem kö-zős elhatározásból tőrtént a dolog nagyon őrül-tek m) és ide akartak hajózni, hogy mondanák me»

nekünk a történteket, s megparancsolták , hogy.

az elesteket vigyék és temessék el az erre szoru-lók n). 19. D e némelyek a menekült hellenekból még Cerasusban találkoztak 8 értesülvén, hogy hová mennek a barbárok o), magok is vakmerös·

ködtek őket kövekkel megdobálni s másokat is buzdítottak; és a férfiak megköveztetve halnak meg, noha követek voltak és pedig hárman. 20.

Miután ez tőrtént, hozzánk jönnek a corasusbeliek és elmondják a dolgot, és mi, a vezérek, hallván ezt, boszankodtunk a történteken s tanácskoztunk a eerasusbeliekkel, miként temessék el a hellenek halottjait. 21. S egyesülve a fegyverek előtt, rög-tön nagy zajt hallunk :l„Üas, üss; verj, verj;" s azonnal látunk számosokat ellenünk rohanni, köve-kettartva k ezeikben,s másokat a földről is föl vévé p).

22. És a cerasusbeliek, mintha látták volna a történtet, rémülve vonultak vissza a hajókhoz. De voltak Isten bizony közöttünk is olyanok, kik fél-tek. 23. Én tehát hozzájok mentem és kérdeztem, mi baj ? 8 noha voltak közöttük, kik mitsem tud-tak, még is köveket tartottak kezeikben. Midőn azonban egyre, ki a dologról tudott, akadtam, azt

k) cerasusbeliek. — l) Az okát. — m) Ama hárman.

— ») A rokonok. — o) A követek. —p ) Köveket.

— 2 2 3 —•

mondja nekem, hogy a vásárfelügyelők legirtóza-tosabban bánnak a sereggel. 24. E közben látja valaki Zelarcbot a vásárfelügyelőt, a tengerhez vo-nulni, és fölkiáltott. Ők r ) pedig a mint hallották, reárohantak valamint midőn vagy vadkan vagy szarvas tűnik elő. 25. A cerasusbeliek viszont, a mint látták az egyenkint rohanókat, bizonyosnak^

Tartván, hogy ellenök törnek, futva futnak és a ten-gerbe esnek, s együtt estek bele közölünk is né-\

melyek és belefu.lt, a ki épen nem tudott úszni.

;26. S mit gondoltok ezekről? Ók el nem követtek J semmi jogtalanságot, hanem féltek, nehogy vala-' mely dühösség fogja el őket, valamint a kutyákat, Ha tehát ezek igy fognak folyui s), meglátjátok minő leend hadseregünk állapota. 27. Néktek mind-nyájatoknak nem lesz hatalmatokban sem háborút kezdeni, a kivel akarnátok, sem megszüntetni, ha-nem a kinek tetszik, az külön fogja a sereget tet-szése szerinti czélra elvezetni. Es ha némely köve-tek jönnének hozzátok békét vagy más valamit kérni, megölvén ezeket, a kiknek tetszik, azt fog-j á k eszközleni, hogy ne is hallfog-játok a hozzátok

jövők beszédeit.

28. Azután, kiket ti mindnyájan főnökül fog-tok választani, semmi tekintélyben sem állandanak, hanem akárki önmagát választaná vezérnek és mondani akarná : „üss, üss," az képes lesz mind r) A 21 dtk §-ban emiitett emberek. — a) Ha a kato-nák ilyen dolgokat követendnek el.

- 2 2 4 —

vezért, mind közlegényt közőletek tetszése szerint itélet nélkül megöletni, ha vannak, kik reá hall-gatnak, valamint most is történt. 29. De vizsgáljá-tok azt is, mit ezen föltolakodott vezérek mái el is követtek. Zelarch ugyan a vásárfölűgyelő, ha elle-netek jogtalankodott, elhajózik és eltűnik, a nélkül hogy részetekről lakolna; ha pedig nem jogtalan-kodott, megszökik a táborból, félve nehogy igaz-ságtalanul itélet nélkül haljon meg. 30. Ellenben, kik a követeket agyonkövezték, azt okozták, bogy az összes hellenek közöl egyedül számunkra nincs biztonság Cerasúsban, ha csak haderővel nem ér-kezünk oda; a halottakat illetőleg pedig, kiket előbb magok a gyilkosaik eltemetni parancsoltak, azt okozták, hogy ezeket már békejel alatt sem biz-tos elvinni. 31. Mert kicsoda akarna mint békekö-vet oda menni, ha békeköbékekö-veteket ölt meg ? Azért mi a cerasusbelieket kértük, bogy temessék el őket. H a tehát ez rendén van t), hozzatok helyeslő végzést, hogy, mivel ilyen dolgok még előfordulan-danak, kiki magánlag őrködjék s erősített magas-latok birtokában iparkodjék sátorozni. 32. H a ellen-ben vadállatiaknak, nem pedig emberieknek tart-játok az ilyen tetteket, gondolkozzatok megszünte-tésükről; különben az Istenért, miként fogunk az-isteneknek áldozni, szívesen követvén el istentelen dolgokat, vágy miként harczolni ellenséggel, ha egymást öldököljük? 33. S melyik baráti

város-t) A mit a katonák elkövettek.

fogad föl minket, mely· annyi törvénytelenséget' látna közöttünk ? 8 kicsoda fog valamit bátran vá- · sárra hozni, ha legszentebb ügyek ellen ily mérték-ben látszandunk vétkezni ? 8 a mely dicséretet mindenkitől gondolunk elérni, kicsoda adná azt nekünk, ha ilyenek vagyunk? Tudom legalább, hogy mi gonoszaknak neveznők azokat, kik ilyeneket követnek el.

34. Erre fölkelvén mindnyájan, mondák hogy azok, kik ezt kezdték, büntetést kapjanak, s jövőre ne szabadjon többé törvénytelenségeket kezdeni · há pedig valaki kezdene, halálra vittessék: s az összes vezérek ia állítassanak törvény elébe; s az is lakoljon, ha valaki más bűnt követett el, mióta Cyrus meghalt. S birákul rendelték a kapitányokat 35. Xenophon intésére pedig és a jósok tanácsára azt is határozták el, hogy a hadsereg bűntől meg-tisztuljon w). Es történt tisztulás.

YIII. F e j e z e t .

1. Az is lön határozattá, hogy a vezérek fele-lösök legyenek az elmúlt időért; sleTeTősségre vo-natván Thiléz és Xán"{hiclés_elmarasztatott a hajó-jószágok fölötti hanyag őrködés miatt husz ininát tevő hiányban. Sophanet pedig, mivel vezérül vá-lasztatván hanyag volt, tiz minában. S Xenophont is vádolták némelyek mondván, hogy megverte őket, s mint valamely sértegető ellen intézték a

vá-•u) Behintés által szentelt vizzel.

Xenophon Anabaaiaa. 1 5

- 2 2 6 —

dat. 2. És Xenophoo fölkelvén parancsolta, hogy

• mondja meg az első vitató, hol verte meg. Az pedig válaszolt: A hol fagy által kellett volna elvesznünk és legtöbb hó volt. 3. S ö mondá: "Valóban ha csak-ugyan olyan hó volt, mint te mondod, s étel is hi-ányzott, a a bornak még szagát sem lehetett erezni, elfaradva levőn sokan a hajaktól s ellenek követ-vén minket, ha ilyen időben sértegettem, megval-lom, hogy a szamaraknál is pajkosabb voltam, me-lyekben mint mondják, nem jelentkezik fáradság negédök miatt. 4. Mindazáltal mondd meg azt is, miért kaptál verést; vájjon'kértem valamit tőled, a miután nem adtad nekem, akkor vertelek meg?

Yagy visszakértem valamit? Vagy kedvenczek.

miatt a) vagy mámorban pajzánkodtam? 5. S mi-után ezek közöl egyet seni igenlett, kérdezte öt, vájjon nehézfegyverese-e ? Tagadá. ismét b) váj-jon könnyüfegyveres-e ? Ezt is tagadta ; hanem c).

hogy öszvért hajt, sátortársaitól arra rendeltetve, noha szabad ember. ,

6. Ekkor már mpgismeri őt s kérdezte : vaj-jon^vte vagy-e az, ki a beteget elvitted ? Igen, Jupi·

tefre, mondá; hiszen te kényszeritél. s az én sátor-társaim málháit szétszórtad. 7. De a szétszórás, mondá Xenophon, igy történt valahogy : elosztot-tam mások között, hogy vigyék és parancsolelosztot-tam, hogy hozzám szállítsák és átvévén mindent jókar-ban adtam neked vissza, miután te is megmutattad

a) Vertelek meg ? — b) Kérdezte. — c) — Mondá.

nekem a férfiút d). Minő volt légyen azonban a do-log, halijátok, mondé, megérdemli. 8. Egy férfiú

visszamaradt, mivel már nem volt képes indulni, és én annyiban megismertem a férfiút, mivel egyike volt a miéinknek. Kényszeritettelek pedig őt vinni, nehogy elpusztuljon, mert a mint gondolom, ellen-ség volt nyomunkban. Az ember igenlette ezt.

Nemde tehát, mondá Xenopbon, miután előre kül-döttelek, oda jővén az utócsapatiakkai ismét elér-telek, midőn vermet ástál eltemedendő az embert?

És hozzád lépve megdicsértelek. 10. De midőn mi mellette állván, lábszárát hajította meg a férfiú, fölkiáltottak a jelenlevők, hogy a férfiú él. Te pe-dig mondád : a menuyit akar e);. én ugyan el nem viszem. Ekkor megvertelek. Igazat mondasz. Mert te látszottál hasonlítani a tudóhoz hogy ő é l / j . 11.

Hát mit,"mondá, kevésbé halt meg, miután őt neked megmutattam ? Igaz, mondá Xenopbon, mi is fo-gunk mindnyájan meghalni; elevenen kell-e tehát ezért minket eltemetni? 12. Erre mindnyájan föl-kiáltottak, kogy ennek kevés verést adott. 8 máso-kat is szólított föl, mohdanák meg, miért vert meg mindegyiket; de miután föl nem keltek, maga mondta :

13. Én megvallom, oh férfiak, hogy bizony vertem embereket a rendetlenség miatt, kiknek

d) A kit, mint beteget vittél. — e) Miattam élhet a meddig tetszik. — f ) Azért· vertelek meg, mert valószínűleg

tndad, hogy él.

15*

- 228 —

tetszett ugyan, bogy általunk óva vannak midőn rendben indulunk és a hol kell harczoluok; de el-hagyván a sátorokat előre szaladtak s rabolni akar-tak és többet bírni mint mi. Ha pedig ezt mind-nyájan tettük voloa, mindmind-nyájan fogtunk elveszni.

14. De némely henyélőt is már s fölkelni nem akar-rót, hanem önmagát az ellenségnek kitevőt meg-vertem, s indulni kényszeritettem. Mert az erős hidegben magam is várván egykor néhány utraké-szülő embert, miután sok ideig ültem, észrevettem, hogy alig vagyok képes fölkelni s lábaimat kinyúj-tani. 15. Magamon tapasztalván tehát ezt, azóta mást is, valahányszor ülni s henyélni látnám, zak-lattam ; 'niert a mozgís és megerőtetés némi fölme-legülést s virgonczságot okozott, az ülést és nyug-vást pedig láttam előmozdítójának lenni a vér me-^; revülésenek és lábu jjak rothadásának, miben sokan szenvedtek, a mint ti is tudjátok, ltí. Mást ismét, mivel talán könnyelműségből maradt vissza s mind titeket elől, mind minket hátul indulni akadályo-zott, megöklöztem, nehogy lándzsával sújtanák őt az ellenek. 17. Most tehát, miután megmenekültek g), szabadságukban is áll, ha tőlem valamely jog-talanságot szenvedtek, büntetést kívánni. Ha pedig az ellenek hatalmába fogtak kerülni, mit tűrtek volna oly nagyot, miért büntetést kérhettek voln?&).

18. Védelmem mondá, egyszerű. Ha jóra bűn-g) Általam, — h) Kérhettek-e volna bármily nagy bán-talmakért büntetést az ellenségtől ?

- 229 —

tettem valakit, méltónak tartom, hogy olyan bün-tetést kapjak, minőt a szülék fiaiktól, és a tanítók tanítványaiktól. Hiszen az orvosok j s égetnek és metszenek^Jidv okáért. 19. HapecTig azt KiiziteS:, hogy ezt~nege5böl tettem, gondoljátok meg, hogy most inkább bizom az istenekben, mint akkor, s bátrabb vagyok most, mint akkor, és több bort iszom de még sem verek senki ; mert biztonság-ban látlak benneteket.

20 Midén azonban zivatar van és a tenger magasan hánykódik, nem látjátok-e, hogy egy hunyorítás miatt is haragszik a fősajkamester a liajó előrészén levőkre, s haragszik a kormányos is azokra, kik a taton vannak ? Mert ily helyzetben a kis vétségek is elegendők a r r a , hogy mindent tönkre tegyenek. 21. Hogy pedig igazságosan ver-tem-őket, azt ti is ítéltétek. Kardot tartva, nem szavazati köveket, álltatok ott és szabadságtokban volt nekik segíteni, ha akartatok volna. De

Istenem-re, ti sem ezeknek nem hoztatok segélyt, sem meg nem vertétek velem a rakonezátlankodót 22. Kö-vetkezőleg szabadságot adtatok a roszaknak közö-lök, pajzánkodni hagyva őket. Mert azt vélem, ha vizsgálni akarjátok, ugy fogjátok találni, hogy ugyanazok voltak akkor is a legroszabbak, s most is a legelvetemültebbek. 23. Boiseus legalább a thessa'i öklész, akkor vonakodott azon ürügy alatt, hogy fáradt, pajzsot vinni, most pedig, a mint h a l -lom, sokat fosztott már meg ruhájától a cotyori-ták közöl.

- 2 3 0 —

24. Ha tehát józanul gondolkodtok, ezzel'el-lenkezőleg fogtok bánni, mint a kutyákkal bánnak.

Ugyanis a mérges kutyákat nappal megkötik, s éj-jel szabadon bocsátják ; ezt pedig, ha eszetek van,

éjjel fogjátok megkötni s nappal elereszteni. 25.

De csudálkozom valóban, mondá, hogy ha valakivel közöletek összevesztem, arról emlékeztek s el nem hallgatjátok, ha pedig vagy hidegtől megóvtam, vagy tőle az ellenséget visszaűztem, vagy

"gyön-gélkedőnek vagy szűkölködőnek valamit nyújtot-tam, ezekről, senki sem emlékezik. Sem ha valakit szép tette miatt megdicsértem, sem ha valakit mint vitéz férfiút megbecsültem, a mint tőlem kitelt, — ezekről nem emlékeztek. 26.J!íᣠpedig dicső, igaz-ságos, szent és kedvesebb inkább a jbroT," mint a 7bszr é 1 ém lé kezni.

Érre tehát fölkeltek ős emlegették i). És a dolog ugy végződött, hogy minden jól volt.

i) Xenophon jótéteményeit.