Miután pedig megtörténtek az italáldoza- italáldoza-tok s elénekelték a hadidalt, fölkeltek először a

thrákok s fuvolyaszó mell o t t . fegyverben^ tán czolá-r czolá-rkV8 r n aoa a a n és könnyen"ugrándozának y kardo-ÉaíTőrgá'tágák. Yégre egyik megvág egy másikat, (ug y hogy mindnyájoknak látszott, mintha

megse-sbesitette volna az embert. Az pedig némi ügyesség-fgel lerogyott. És a paphlagónok fölkiáltottam. 6. S

amaz megfosztván a másikat fegyverétől, kiment , dalolva a Sitalcátc); mások pedig a thrákok közöl (mint halottat-vitték ki a másikat, noha semmi baja

sem volt. 7. Ezután fölkeltek az ajiiánok és mag-nesiabeliek, kik az úgynevezett carpáátd) fegyver-ben tánczolták. 8, A táncz módja pedig ez v o l t : az egyik félretevén fegyvereit vet és szánt, sokszor visszafordulva, mintha félne. S előjön egy rabló.

Amaz pedig midőn észreveszi, megragadván fegy-verét elébe megy és harczol a járom előtt. S ezek is üteny szerint tevék ezt fuvolyaszó mellett. Yégre a rabló megkötözvén az embert, ejviszi igásaival együtt; de némelykor a szántóvető ember is a rab-lót e), azután befogván őt ökreihez hátrakötött ke-zekkei hajtja.

| 9. Ezután egy jnysiaijjött be, mindkét kezé-'ben kis pajzsot t a r t v a j l s majd,*miatha ketten har-czolnának ellene, taglejtezve tánozolt, majd mint csak egy ellen.forgatta pajzsait, majd pedig körben forgott és bukfenczeket vetett pajzsaival együtt, .ugy hogy szép látvány kínálkozott, lü. Yégre a

r) Nemzeti dalt. — d) Mimleges táncz szántóvető em-ber és lator között. — e) Kötözi meg.

perzáv tánczolta összecsapva pajzsait s térdre esék esToTKőíe. S mindezt üteny szerint végezte fuvolya-szó mellett. 11. Erre föllépvén a.mantineia]L8jn|£

sok az arcadok közöl állván föl, kitelhetőleg leg- { szebbenTölfegvverkezve menének üteny szerint | fuvolyától kísértetve fegyverindalójukban, s harczi j dalt énekelének és tánczolának, valamint mene· » tekben az istenekhez. Látván pedig ezt a paphla-gőnok, nagyon csudálkozának,_hogy minden táncz fegyverben történi?. 12. S egy'mysiai észreve vén, i hogy ők e miatt bámulnak, valamely arcadiainak engedelmével, ki "egy tánczosnő birtokában volt, b e - / Xezeti ejst, miután^aTmirít lehetett legszebben felöl- · tőztette és kőnnyfi pajzsot adott neki. És.ez köny-"_

nyeden tánczolta a fegyvertánczot. 13 Ekkor nagy -Í5E1keletkezett. És. a paphlagónok kérdezték,

vaj-jon_iipFfe harczolnak-.a. .veTölc Ők pedig válaszol-tak, hogy azok a királyt is elkergették a táborhql.

Ezen éjnek fehát ez lön a vége.

14. Másnap elvezették őket a táborba ; és a katonák elhatározták, sem meg nem bántani a paphlagónokat, sem tőlük meg nem hántatni. Ez-után a követek elmentek, s a görögök, minthogy elegendő hajók látszattak kéznél lenni, reájok szállván egy napig s egy éjig hajóztak kedvező széllel, baloldalukon maradván Paphlagónia. 15.

Másnapon pedig Sinopóba¹ érkeznek és Sinopénak Harméne kikötőjében horgonyt vetettek. S a sino-pebeliek Paphlagónia területén laknak'ugyan, de a milósiusok gyarmatosai. Ezek,pedig

vendégaján-- 2 3 4 —

dékul küldenek a görögöknek háromezer mérő árpalisztet s ezerötszász félakő bort. 16. S itt meg-érkezett ChirÍ6oph egy háromevezőssel. A katonák várták ugyan, hogy ő hoz nekik valamit vissza-térve, de ö miteem hozott, hanem jelentette, hogy Anaxibius is, a hajóparancsnok, s a többiek is di-csérik őket, s hogy Anaxibius ígérte, ha a Pontu-son tul érkeznének, bérfizetések leend nekik.

17. S ezen Harmenében öt napig maradtak a katonák; a mint pedig gondolták, hogy közel

van-nak Hellashoz, már inkább mint azelőtt gondol-kodtak arról, miként jöhetnének haza valaminek birtokával. 18. Azt vélték tehát, ha (ej* y vezért választanának, inkább volna képes egy, mint sok-uralom létekor, a sereget éjjel és nappal haszno-san alkalmazni, és ha valamit titokban kellene tar-tani, jobban rejthetné el, és ha valamit viszont gyorsan kellene eszközölni, az kevésbbé hátráltat-n é k ; meit hátráltat-nem volhátráltat-na szükség egymássali érteke-zésre, hanem a mi ezen egynek jónak látszanék, azt véghez lehetne vinni; holott az előbbi időben mindent szótöbbség szerint tettek a hadvezérek.

19. S a mint ebben megállapodtak^Xaaaphojahoz—

fordultak; s a kapitányok hozzámenvén mondák neki, hogy a hadsereg igy gondolkodik; és mind-egyik tanúsítván jóakaratot, reábeszólte öt, hogy vegye át az uralmat. 20. Xenophon azonban akarta ugyan egy részről ezeket, hiven, hogy igy

nagyob-buland tisztelete barátainál s nagyobb hire jutand

a városba/), s hogy talán g) valami jónak szerző-jéül is válhatik a hadra nézve.

21. Ilyen gondolatok ösztönzék tehát megkí-vánni, hogy korlátlan hatalmú vezérré legyen ; de midőn más részről meggondolta, hogy minden em-ber előtt bizonytalan, mikép leend a jövendő, s hogy ezért veszélyben is foroghat az előbb kivívott dicsőséget is elveszteni, habozott. 22. .8 midőn ha-bozott, hogy mire határozza el magát, legjobbnak látszott neki az istenektől tanácsot kérni. És elho-zatván két állatot, föláldozta a királyi Jupiternek, ki neki Delphiből volt kijelentve h). És" valóban azt gondoltá, hogy az álmát is ezen Isten befolyása által látta, melyet látott, midőn azt, hogy a sereg-ről másokkal együtt gondoskodjék, magára vállalni kezdte i). 23. És emlékezett hogy, midőn Ephesus-ból elindult Cyrusnak magát ajánlandó, jobbján egy sasf^ápogott, de ülve, melyről a jós, ki őt ki-sérte, mondá, hogy ez nagy jósjel ugyan, és nem magánemberre vonatkozó és dicsőségét hirdető, de bajjelentő; mert a madarak leginkább az ülő sast támadják meg; hogy a jósjel azonban nem jelent, pénzszerzést, mivel a körölrepülő sas inkább keres élelmet. 24. így már az áldozónak világosan je- "

lenti az Isten, hogy se ne keresse az uralmat, sem ha választanák el ne fogadja. Ez tehát igy történt.

/ ) Athénba. — g) Τυχόν. —. h) Hogy t. i. tiszteletéle áldozatot rendezzen. Lásd III. Κ. 1. fej. 6. §. — i)Lásd III. K.

l . f e j . 11. és köv. §§.

-- 796 —

25. De a sereg összejött és mindnyájan mondák, hogy egyot kell választani, s miután ezt elhatároz ·

ták, öt k) hozták javaslatba. Midőn pedig bizo-nyosnak látszott, hogy öt fogják választani, ha va-laki szavazatra bocsátja a dolgot, fölkelt és ezt moadá:

26. Én, oh férfiak örvendek, hogy ti engem megtiszteltek, hiszen ember vagyok l), és hálával tartozom nektek s kérem az isteneket, engednék meg, hogy nsktek valami jónak a szerzője legyek;

azt azonban, hogy nekem adtok elsőséget a vezér választásában, midőn egy lacedamoni férfiú van jelen, sem reátok nézve nem tartom hasznosnak, 'sőt inkább annál kevésbbé kapnátok me^ e miatt,

ha valamit kérnétek tölök m); sem magamra nézve viszont nem gondolom ezt nagyon biztosnak. 27.

Mert. látom, hogy hazám ellen sem szűntek meg előbb háborút viselni, miglen ki nem eszközölték az egész város beleegyezését, hogy a lacedamonok legyenek az ő n) vezérei. 28 Miután pedig ebben

megegyeztek, azonnal, megszűntek háborúskodni és azontúl nem ostromolták többé a vámost. Ha te-hát én ezeket látván, amazok tekintélyét ott, hol tőlem kitelnék megerőtleniteni látszanám, az forog eszemben, nehogy nagyon hamar szerénységre uta-sítsanak. 29. A mit pedig ti gondoltok, hogy ke-fe) Xenophont. — l) S minden ember szeret tiszteletben részesülni. — m) A lacedámonoktól. — n) Athén városa pol-gárainak. A peloponnézi báboru bevégezte után, 404-bfln K.·

e. a lacedamonokra ment át az egész Hellas fölötti elsőség.

- 237 —

vésbbé üthetne ki lázadás, ha sokan helyett egy uralkodnék, hadd tudjátok jól, hogy ha mást is választtok, engem nem fogtok lázadónak találni;

mert én azt hiszem, hogy a ki háborúban levén vezére ellen föllázad, az saját üdve ellen lázad föl;

ha ellenben engem fognátok választani, nem ceu-dálkoznám, ha találnátok valakit, a ki reátok is, reám is neheztelne.

30. Miután ezeket szólá, sokkal többen keltek föl, mondván, hogy neki kell uralkodnia. A styrn-phali Agasias pedig mondá, hogy nevetséges volna, ha igy áll a dolog, hogy a lacedámonok akkor is haragudjanak, ha mint vacsoratársak összejővén nem választanának iacedámoni embert lakomafő-nökül o). Mivel, ha csakugyan igy áll a dolog, mondá, kapitányoknak sem szabad lennünk, a mint látszik, minthogy arcádok vagyunk. Itt már han-gos tetszésre fakadtak, hogy jól beszélt Agasias.

31. És XenophoD, miután látta, hogy többre van szükség p), kilépvén szóla: Most hát, oh fér-fiak, hogy jól tudjátok, esküszöm előttetek az ösz-szes istenek- és istennőkre, hogy én valóban, mi-után véleményetektől értesültem, áldozatot rendez-tem r), váljon jobb-e reátok nézve reám bízni ezen uralmat, s magamra nézve azt elvállalni; és az is-tenek ugy nyilatkoztak irántam az áldozatokban,

o) Azaz , nevetséges volna, ha lacedámonok magán-ügyekben is elsőséget igényelnének. — p) Hogy erösebb indokok szükségesek. — r) Megtudandó.

- 798 —

- ho»*y a vatlan ember is ismerhetné meg, miszerint tartózkodnom kell az egyuralomtól. '32. I g y j e h á t JCjijrisophot választják. Chirisoph pedig m i u t á n - ;

megválasztátott, ki 1 épvén szóla: Hadd tudjátok hát ezt, oh férfiak, hogy én sem pártoskodtain volna, ha mást fogtatok választaaí. Xeuophonnak azon-ban örömet csináltatok meg nem választván ő t ; mivel Dexipp s) már most is rágalmazta őt Anaxi-biusnál, a mennyire töle kitelc, noha én nagyon is

hallgatásra intettem. Ő t) azonban hinni mondá, hogy az u) inkább akar a dardáni Timasionnal ve-zértárs lenni, a ki Glearch seregéből való, mint ma-agával, a ki lacedamoni ember. De miután engem

választottatok, mondá, én is fogok iparkodni a meny-nyire tőlem kitelik, nektek jót tenni. 33. És ti ugy készüljetek el mint holnap, ha lehetséges a hajó-. zás o), elindulandókhajó-. A hajózás pedig lesz Heraclea

felé. Kell tehát, hogy mindnyájan iparkodjanak arra tartani; a többiről pedig tanácskozunk, mi-után oda őrkezendünk.

II. F e j e z e t.

(Vagy V. Könyv. X. Fejezer.)

1. Innen másnap kedvező széltől vitetve két napig hajóztak a szárazföld hosszában. És mellette elhajózva szemlélték Jasonia partját; hol, mint

s) Lásd.V. K. 1. fej. 4. §- — í) Dexipp. — u) Xeno-phón. — v) Ha kedvező szél lenne.

mondják Argo horgonyt vetett, és a folyók torko-latait : először Thermodonét, azután Irisét, erre

Halysét s ez után Partheniusét. S e mellett elha-józván Ileracleába, hellen városba, a megaraiak

gyarmatára érkeztek, mely a mariandynok terüle-tén feküdt. 2. És horgonyt vetettek az acheruziai Chersonéz mellett, hol Hercules, mint mondják, a Cerberus kutyáért szállt le, mely helyen most is mutatják a több mint két stadiumnyi mélységű le-menet jeleit. Itt a heracleóták vendégajándékokat küldenek a helleneknek: háromezer mérő árpalisz-tet, kétezer félakó bort, husz ökröt és száz juhot.

Itt a lapályon keresztül foly Lycus nevü mintegy 200 lábnyi széles folyó.

4. A katonák pedig összegyülekezvén tanács-koztak a további útról, vájjon szárazon vagy ten-geren kell-e indulniok a Pontusból. S fölkelvén az achai Lycon mondá: Nagyon csodálkozom a vezé-reken, oh férfiak, hogy nem iparkodnak nekünk útpénzt szerezni; mert a vendógajándékok bizony-nem szolgálnak három napi éleimül a hadseregnek;

8 nincs honnan élelmezni magunkat, mondá, út-közben. Én tehát jónak tartom, hogy kérjünk a heracleótáktól nem kevesebbet mint háromezer cyzicéni aranyat. 5 Másik pedig mondá, nem ke-vesebbet tízezernél, és azonnal követeket választ-ván, mialatt gyűlésben ülünk, a városba küldeni a)

s tudomásul venni, akárminö hirt hozandanak, és o) Jónak tartom.

- 2 4 0 —

ezek szerint tanácskozni. 6. Erre követekül aján-lották először ugyan Chirisophot, minthogy főve-zérül választatott, s némelyek Xeuophont is ; deők nagyon ellenszegültek, mivel mindketten ugyanazt gondoltak, hogy nem kell kényszeríteni hellen és baráti várost arra, mit önként nem adnának b). 7.

Miután tehát ezek nem látszottak hajlandóknak, az achai Lycont és parrházi Callimachot és stym-phali Agasiast küldik. Ezek odajővén megmondot-ták a határozatokat ;. s mondák, hogy Lycon fenye-getőzött is, ha ezeket nem tennék. 8. A heracleó-ták ezt hallván mondák, hogy tanácskozandanak ; s azonnal összeszedték szántóföldeikről a jószágot, a vásárt belől szerelték föl c), és a városkapui be voltak zárva, s a bástyákon fegyverek mutat-koztak.

9. E miatt azok, kik e zavart okozták, a ve-zéreket vádolták, hogy cserben hagyják a vállala-tot. És zendülőleg jövének össze az arcádok s ácháok ; s élökön állt leginkább a parrházi Caili-mach és az achai Lycon. 10. S beszédeik ezek vol-tak, mintha gyalázatos dolog volna, hogy egyetlen egy athéni uralkodjék a peloponnéziak és laceda-monok fölött d), a ki semmi haderőt nem nyújtott a seregnek; s hogy ők a fáradalmakat birják, má-sok pedig a nyereségeket, noha ők eszközölték a

b) A város lakosai. — c) A városban; mert eddig a városon kívül volt. — d) Xenopbont értették, ki nem név-szerint ugyan, de tettleg volt a fővezér.

— 2 4 1 —

megmentést; mert ennek létesítői az arcádok és acháok, a többi hadsereg pedig semmi. És valóban az arcádok s acháok többen voltak az egész sereg fölénél. 11. Ha tehát ezeknek eszök volna, össze-állván s önmagok közöl vezéreket választván, kü-lön tehetnék meg az utat, s megkísérthetnék va-lami hasznot nyerni. 12. Ez határozattá lőn s el-hagyván Chirisophot, ha netalán némely arcádok és acháok nála találkoztak, valamint Xenophont is, összeálltak s önmagok kőzöl tiz vezért választanak!

3 elhatározták, hogy ezek azt tegyék, mi szavazat-többség szerint jónak látszanék. Ekkor megszűnt tehát Chirisophnak az egész fölötti uralma', hatodik vagy hetedik napon, miután megválasztatott.

13. Xenophou azonban közösen akarta velők