A Rákos-patak a Gödöllői-dombságból ered, és a pesti Dagály fürdőnél torkollik a Dunába. A Duna magyarországi szakaszának leghosszabb bal parti mellékvize négy agglomerációs települést - Szadát, Gödöllőt, Isaszeget, Pécelt - és öt fővárosi kerületet - Rákosmentét, Kőbányát, Zuglót, Angyalföldet és a XVI. kerületet - érint, vonzáskörzetében mintegy egymillió ember él.
A Rákos-patak 44,3 km hosszú (ebből 22 km Budapesten belül), kb. 0,1 km2 (kapcsolódó vizes élőhelyekkel együtt) vízfelülettel. A középszakaszon (Pécelnél) 150-260 m3/s a vízhozama, itt a vízse-besség 4-5 km/h. A partvonalak hossza kb. 100 km a kapcsolódó vizes élőhelyekkel együtt, ez a Velen-cei-tó partvonalának több mint háromszorosa. Az átlagos vízmélység (középszakaszon-Pécelnél) 0,5 m, vízgyűjtő területének nagysága 185 km2.
A Rákos-patak Pest határában levő szakaszán a XVIII. században történtek az első szabályozási munkálatok, lecsapolások, felmérések. Az Ör-dög-malomtól délre eső területet (a mai Váci út környéke) a későbbiekben szabályozták. Balla Antal Pest megyei mérnök javaslata alapján 1760 és 1780 között a meder kiszélesítésével, valamint egy nagyobb csatorna építésével vezették a mocsarak vizét a Dunába. Ezzel egyidejűleg zajlottak a töltés-építési munkálatok is.
Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak a patak áradásakor egyre több kárt okozott a víz, ezért itt is szükségessé vált a szabályozás. A Rákos-patakkal kapcsolatban egy grandiózus terv is létezett a XX.
század elején, a rákosi hajózható csatorna terve már Szemere Bertalan elképzelései között is szerepelt.
A terv azonban csak terv maradt, így a szabályozás is későbbre halasztódott.
1918-ban a főváros 6 millió korona kölcsön fel-vételéből a patakot szabályozta volna, de a háborús összeomlás miatt elhalasztották az építkezéseket.
Végül 1925-ben fogtak hozzá a patak 3 kilométeres, pesti szakaszának rendezéséhez. Az 5 évig tartó munka során új medret ástak, amit betonlapokkal raktak ki. A legnagyobb technikai bravúrra akkor volt szükség, amikor a Rákosrendező pályaudvar alatt vezették át a patakot. A fővárosi szakasz teljes kiépí-tése 1941 nyarán indult meg.
A Rákos-patak medre teljes hosszon szabályozott, Budapest közigazgatási határától betonmederben fut.
A budapesti szakaszon kisebb műtárgyak (hordalék-fogók – surrantók) találhatók, sok a kiépített vízbefo-lyó, valamint illegális szennyvízbefolyási gócpontok is vannak. A szennyezések jelentősen lecsökkentek az 1960-80-as szinthez képest, de azért nem álltak meg teljesen. Rengeteg illegális szennyvízbekötés szeny-nyezi a patakot, ezek ellen pedig nehéz hatékonyan fellépni, sokszor nagyon nehezen észrevehetők.
A belvizek a szabályozás és a medermélyítés következtében, illetve a patak mentén kiépülő csa-padékvízelvezetési létesítmények miatt gyakorlati-lag megszűntek. A X. és a XVII. kerület természetes zöldterületein azonban kisebb területeken ideiglene-sen még ma is jelen vannak, ami nagyon jót tesz az élővilágnak. A kiépítetlen szakaszokon természetvé-delmi szempontból nagyobb kiterjedésű belvizekre lenne szükség, ami a patak medrének megemelé-sével megoldható lenne. Az áradások és a belvíz kérdése a patak tekintetében túlbiztosításra került, sok helyen még ma is lenne létjogosultsága a patak kiöntésének és a belvizek jelenlétének.
A patak szabályozásakor a mocsarak jelentős részét lecsapolták. A patak útját különféle típusú vizes élőhelyek (kiszáradó kékperjés láprétek, mo-csárrétek, nedves kaszálók, időszakos vízborítású területek, patakmenti ártéri galériaerdők) szegélye-zik, amelyek élővilága nagyon gazdag. A patak Pest megyei szakaszát több helyen nádas kíséri. Ezen kívül sok helyen megfigyelhetünk fűz-nyár ligeterdő-ket és néhány ponton kiszáradó kékperjés láprétek is megmaradtak. Kiemelendő, hogy a Magyarorszá-gon vadon előforduló növényfajok kb. 20%-a megta-lálható a Rákos-patak mentén.
A patak fontosságát növeli, hogy télen nem fagy be, nyáron pedig nem szárad ki, így egész évben ivási és fürdési lehetőséget biztosít számtalan madárfaj részére. A patak mentén megtalálhatók a rendszeresen itt áttelelő hegyi billegetők (Motacilla cinerea): a többnyire fiatal madarak szeptember elejétől március végéig itt tartózkodnak. A füsti- és molnárfecskék (Hirundo rustica, Delichon urbica) egész nyáron megfigyelhetők a patak környezeté-ben. A mederben több helyen fészkel a tőkés réce
(Anas platyrhynchos) és barázdabillegető (Motacilla alba) is. Egész évben megfigyelhető a vörös vércse (Falco tinnunculus) és a karvaly (Accipiter nisus).
Vonuláskor légykapóktól (Muscicapa spp), füzikék-től (Ficedula spp) és poszátáktól (Phylloscopus spp) (nyüzsögnek a bokrok. Megfigyelhető még a terüle-ten többek között a gatyás ölyv (Buteo lagopus), a ka-basólyom (Falco subbuteo), az erdei szalonka
(Sco-lopax rusticola), a jégmadár (Alcedo atthis), a havasi pityer (Anthus spinoletta), a házi rozsdafarkú (Phoe-nicurus ochruros), a cigánycsuk (Saxicola torquata), a rozsdás csuk (S. rubetra), valamint a nádi sármány (Emberiza schoeniclus) is.
A teljes patakmente jelentős rekreációs terület, mely a X. kerülettől keleti irányba haladva sok he-lyen megőrizte eredeti természeti értékeit.
2. ábra: A Rákos-patak nyomvonala
Forrás: Google Earth alapján saját szerkesztés, 2020
2.4.1 SZADAI SZAKASZ
A patak forrása közvetlenül Gödöllő és Szada határán helyezkedik el, területét jó állapotú erdőségek és cserjés állományok veszik körül. A forrásvidék nem védett terü-let, bár magukat a forrásokat ún. ex lege védett termé-szeti értéknek tekintjük. A patak medre és vonalvezetése itt teljesen természetes állapotú.
1. kép: A Rákos-patak forrása
Forrás: Szabó Zsófia
2. kép: A Rákos-patak szabályozatlan medre a forrástól kb. 100 m-re
Forrás: Szabó Zsófia
2.4.2 GÖDÖLLŐI SZAKASZ
A patak településen belüli hossza kb. 10,5 km, a vá-ros belső részein újra betonburkolatot kapott. A patak közvetlen környezetében nagyon sok, jelentős műemlék található, a város belső részein nagy kiterjedésű parko-kat talál a látogató. A város déli részén több természet-védelmi terület fekszik, amelyek Isaszeg felőli oldalán egy tórendszer található.
3. kép: A Rákos-patak gödöllői szakaszának látképe az Alsóparknál
Forrás: Dr. Keller Krisztina, 2020
4. kép: A Rákos-patak gödöllői szakaszán mellékág becsatlakozása
Forrás: Dr. Keller Krisztina, 2020
2.4.3 ISASZEGI SZAKASZ
A patak mentén egyedül itt maradtak meg tőzegesedő nádastavak az egykori nagy kiterjedésű patakmenti vizes élőhe-lyekből, amelyek fontos vízszűrési feladatokat látnak el és értékes élővilágnak adnak otthont. Isaszeg északi részén a patak menti vizes élőhelyeket horgásztavakká alakították át, a patak településen belüli hossza kb. 6,8 km.
5. kép: Az Isaszegi-nádastó a város irányából
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
6. kép: A nádastó látképe Gödöllő felől
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
7. kép: Az isaszegi Nagy-horgásztó látképe
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
8. kép: A Rákos-patak a horgásztavak mellett
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
2.4.4 PÉCELI SZAKASZ
A település nyugati végénél kezdődik a patak kibetonozott szakasza (M0-s híd közelében), ettől keletre a meder már nem vágódik be mélyen. A medervezetés továbbra is döntően egyenes, kisebb kanyarulatok azonban itt már megta-lálhatók. Kisebb-nagyobb állóvizek jelennek meg a patak régi kiöntéseinek helyén, melyeket döntően horgászvízként hasznosítanak. A patak mentén dombsorok jelennek meg erdőkkel és száraz sztyepprétekkel, illetve gazdag élővilág-gal, amelyek részben a Gödöllői Tájvédelmi Körzethez tartoznak. A patak településen belüli hossza kb. 4,5 km.
9. kép: A péceli szennyvíztisztító befolyója
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
10. kép: A Rákos-patak a házak között
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
11. kép: Löszdombok értékes élővilággal
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
12. kép: Péceli horgásztavak a Rákos-patak mentén
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
2.4.5 XVII. KERÜLET – PÉCELTŐL A HATÁRMALOM UTCÁIG
A terület egy része beépített, a kibetonozott patakmeder a teljes szakaszon jellemző, mely összefüggő. Ezen a szakaszon a természetes és természetközeli zöldterületek sok helyen megszakadnak, az élőhelyfoltok frag-mentáltak. A patak kerületen belüli szakaszának hossza kb. 7,5 km. A Rákoscsaba út és a Cinkotai út között van kiépített kerékpárút.
13. kép: A X. kerülettel határos részen található galéria-erdők
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
14. kép: Süllyedő kastély a Rákoscsaba utcánál
Forrás: Bajor Zoltán, 2019 1
15. kép: A Rákos-patak egyik hordalékfogója
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
16. kép: A Pécel határán véget érő kibetonozás
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
2.4.6 X. KERÜLET – A HATÁRMALOM UTCÁTÓL A KEREPESI ÚTIG
Ebben a kerületben részben beépített a környezet, a kulturális látnivalók a pataktól távolabb helyezkednek el. A pa-takmeder kibetonozott, megjelenik a mezőgazdálkodás (főként állattartás, kaszálás). Nagy kiterjedésben megjelennek a természetes és természetközeli zöldterületek a patak mentén, melyek egy összefüggő egységet alkotnak (részben védett területek). A patak kerületen belüli szakaszának hossza 5,8 km.
17. kép: Lovasvölgyi út: eltűnnek az épületek
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
18. kép: Piócásgödrök a Rákos-patak mentén
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
19. kép: Természetes vizes élőhely (Túzok utca)
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
20. kép: Kiterjedt kaszálók a Rákos-patak mellett
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
2.4.7 XIV. KERÜLET – A KEREPESI ÚTTÓL A RÁKOSRENDEZŐIG
A patak teljes mértékben körbeépített, ebben a kerületben mélyen bevágott, kibetonozott mederrel rendelkezik. Sok közúti híd keresztezi, az épített zöldfelületek a patak mentén keskenyek. A természetes zöldfelületek teljesen eltűn-tek. A patak kerületen belüli szakaszának hossza 5,6 km. A Csömöri út és a Füredi út között kerékpárút fut.
21. kép: A Rákos-patak látképe az M3-asnál
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
22. kép: A Csömöri utca medre
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
23. kép: A Rákos-patak a Lantos Mihály Sportközpontnál
Forrás: Bajor Zoltán, 2019
24. kép: A Rákos-patak a Rákospatak utca mentén
Forrás: Bajor Zoltán, 2019