A RÁKOSRENDEZŐTŐL A DUNA ARÉNÁIG
3. Empirikus kutatás az érintettek bevonása érdekében
3.1.2 A MEGSZÓLÍTÁS FOGALMI RENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSE
Az érintetti megszólítás folyamatának tervezése a későbbiekben használt fogalmak meghatározásával kezdődött (konceptualizálás). Első lépésként egy olyan fogalmi keret felállítása vált szükségessé, amelyhez a terepmunka során használt kérdések, valamint az érin-tetti hangok elemzése igazodni tud. A keret megalko-tásához a turizmus alapvető terminológiáját, fogalmait feltáró és a projekt szakmai csapatának céljait pontosító interjúk készültek a projekt belső érintettjeivel, a straté-gia készítésében résztvevő kollégákkal.
A belső érintetti interjúk nyomán alakult ki az a modell, amelyre a módszertani eszközök épültek. Az alábbi öt tág kérdéskör lefedi az érintetti megszólítás során meg-határozott témaköröket, amelyekben a válaszok, hangok, értelmezések gyűjtésre kerültek.
13. ábra: Az érintetti megszólítás témakörei
Forrás: Érintetti bevonás, 2020
A fenti öt kérdéskör mellett szükségessé vált három keresztmetszeti dimenzió is, amelyek amellett, hogy az egyes kérdésköröket árnyalják, a későbbi elemzést is segíteni hivatottak.
14. ábra: Az érintetti bevonás során vizsgált három alapvető dimenzió
Forrás: Érintetti bevonás, 2020
A természethez, személyes környezethez való kapcsolódás A helyi közösségekkel való viszony
A térség turisztikai hasznosításához való viszonyulás Kerékpárút a Rákos-patak völgyében
BEFOLYÁS ÉRDEKELTSÉG
HATÁS
A három keresztmetszeti dimenzió jelentése a következő:
• Befolyás: milyen befolyással bír az érintett az ökoturisztikai fejlesztésekre és a kerékpá-rút-építésre a Rákos-patak mentén?
• Hatás: milyen hatással vannak az érintettre az ökoturisztikai fejlesztések és a kerékpárút építése a Rákos-patak mentén?
• Kötődés, érdekeltség: Milyen az érintett érzel-mi, szemléleti kötődése vagy személyes érde-keltsége az ökoturisztikai fejlesztésekhez és a kerékpárút-építéshez a Rákos-patak mentén?
Az öt kérdéskör és a három keresztmetszeti dimenzió az alábbi ábrán látható módon kapcsolódnak. Ezekre a fogalmi kiindulópontokra épültek a kutatás eszközei.
15. ábra: Az érintetti bevonás témái és az azokat átszelő keresztmetszeti dimenziók
Forrás: Érintetti bevonás, 2020
Hibrid kutatást végeztünk, amely egyszerre foglalja magába az akciókutatást, a kvalitatív és kvantitatív módszereket. Minden esetben olyan kutatási módszert, eszközt alkalmaztunk, amellyel a mintában szereplő személyek, csoportok, illetve az adott terep hangjai a legeredményesebben összegyűjthetők, rendszerezhe-tők, értelmezhetők.
3.1.3 ESZKÖZÖK
A megszólítási folyamat eszközei kérdéssorok, kér-déstematikák. Olyan csoportosított kérdések és témák összefoglalói, amelyek egyrészt a terepmunka során könnyen használhatók, másfelől online kérdéssor épít-hető belőlük.
A fent látható öt kérdéskör három-három dimenziója mentén kerültek megformálásra a kérdések, amelyekbe beépültek az előkészítő szakaszban végzett szakértői interjúkban felmerülő témák és igények.
A kérdések illeszkednek az alábbi alkalmazott mód-szertani eszközökhöz.
Személyes, félig strukturált interjúk
Az interjú egy olyan társas helyzet, amelyben a kutató és az interjúalany között személyes találkozás jön létre, miközben a kutatási téma mentén előzetesen kialakított kutatói elgondolás, vagy tematika hivatott keretben tar-tani a beszélgetést. Az interjú célja, hogy az interjúalany részéről a kutatás témájának megfelelő belső tartalmak kimondásra, elmesélésre kerüljenek. A félig strukturált interjúk készítése során a kutatók leginkább az irányí-tottság, a kontroll és a szabad, kötetlen beszélgetés között egyensúlyoznak. A helyes arány megtalálása miatt az interjúkészítés egyik legfontosabb kritériuma a kutatói jelenlét. Az interjúk során az interjúalanyok személyes élményeinek, tapasztalatainak feltárása az elsődleges cél, melynek során nem a konklúziók megta-lálására törekszünk, hanem az interjú által megjelenített tartalmak jelentését próbáljuk – a válaszadókkal közö-sen – minél jobban körvonalazni (Kassai, 2015).
Szintén az adatgyűjtés mozzanataiként értékelhe-tők azok a beszélgetéseket, amelyek interjúhoz ugyan nem vezettek, ám mégis fontos közlések lehetőségeit teremtették meg. Ilyen alkalmak voltak többek között az érintettekkel való spontán, ad-hoc beszélgetések.
Fókuszcsoportos interjúk
Az interjú-technikák egyik speciális változata a fókuszcsoportos interjú, amely optimálisan 12-16 főből álló, lazán strukturált csoportfolyamat. Ez a fajta interjú azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők a kutatás szempontjából fontos témákról minél elmé-lyültebben beszélgessenek. A fókuszcsoport vezetője a moderátor, aki egyfelől ügyel a csoport terének biz-tonságára, másfelől támogatja, ösztönzi a beszélge-tésbe való aktív bekapcsolódást. A moderátor további fontos szerepe, hogy kezelje a csoport dinamikáját, illetve a dinamikából adódó csoportmozzanatokat.
A fókuszcsoport nagy előnye, hogy a csoportinterak-ciók mentén mélyebb értékekhez, preferenciákhoz, motivációkhoz férhetünk hozzá, miközben ezek a személyes tartalmak a csoport terében a többiek – reflexiói, véleményei, válaszai – által „megmérette-tésre” is kerülnek. A résztvevők személyes tartalmai egymással is kölcsönhatásba lépnek, így a kutatás szempontjából mélyebb „adatokat” tárhatnak elénk.
A fókuszcsoport során arra kell törekedni, hogy a beszélgetés kontrollja lehetőleg a csoport kezében maradjon. Ennek érdekében a moderátornak minél nagyobb teret kell adnia a strukturáltalan beszélgeté-seknek, párbeszédeknek (Síklaki, 2006).
A természethez, személyes környezethez való kapcsolódás
Befolyás Projekthatás
A helyi közösségekkel való viszony
A térség turisztikai hasznosításához való viszonyulás Kerékpárút a Rákos-patak völgyében
Kérdőíves kutatás
A kérdőív egy olyan adatgyűjtésre alkalmazott esz-köz, amely meghatározott kérdésekből áll, s amelynek kitöltése során nem feltétlenül van szükség a kutató és az adatközlő személyes találkozására. A kérdőív előnye
a gyors adatgyűjtés, valamint az egyszerűbb elemzési lehetőségek alkalmazása. Hátránya azonban, hogy az előre meghatározott, strukturált forma nem engedi be a kutatók számára ismeretlen adatokat, tartalmakat (Boncz, 2015).
3.1.4 MINTAVÉTEL
A mintavétel során a rendelkezésre álló forrásokra és a belső érintettekkel készített interjúkra építve kerültek meg-határozásra azok az érintetti csoportok, amelyek a megkérdezések, kapcsolatfelvételek irányait adták. Az alábbi ábra azokat az érintetti csoportokat mutatja, amelyekből településenként/kerületenként legalább egy érintett megszólítá-sát terveztük.
16. ábra: Az érintetti csoportok mintája
Forrás: Érintetti bevonás, 2020
A mintavételhez a projekt szakmai csapatának bevonásával több konkrét érintett társult. Az alábbi táblázatban szerepelnek azok az érintetti csoportok, amelyek megkeresésével, megszólításával az érintetti bevonás folya-mata elindult.
Önkormányzatok
Budapest (kerületi önkormányzatok) Fővárosi Önkormányzat
Pest megye (települési önkormányzatok) Pest Megyei Önkormányzat
Országos költségvetési szervek
Innovációs és Technológiai Minisztérium (Kerékpáros Koordinációs Főosztály)
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Önkormányzatok
Országos költségvetési szervek Országos regionális
szakmai szerkezetek Piaci szereplők Oktatási intézmények
Civil szervezetek (formális) Civil szervezetek (informális) Kulturális intézmények Egyéni területhasználók Turisták a terepen
Országos, regionális
és helyi szakmai szervezetek
Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Magyar Kerékpárosklub
Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség
Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége Magyar Turisztikai Ügynökség
BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (2021 óta: Budapest Brand Nonprofit Zrt., szerk.
megjegyzése)
Magyar Természetjáró Szövetség Magyar Kerékpáros Szövetség
Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal (Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály)
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapesti Közlekedési Központ Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.
Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.
Fővárosi Csatornázási Művek ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt.
Piaci szereplők
Cívis Komplex Mérnök Kft.
Turisztikai szolgáltatók (szálláshelyek, vendéglátóipari egységek, kerék-páros túraszervezők)
Virtuális felületek (www.holkerekparozzak.hu, www.biketourhungary.com, www.vuelta.hu)
Egyéb szolgáltatók (pl. élelmiszerbolt)
Kerékpáros üzletek (Péceli Kerékpárszervíz, Bike Kitchen Zugló)
Oktatási intézmények
Óvodák
Általános iskolák Középiskolák Egyetemek
Formális civil szervezetek
Magyar Kerékpárosklub (országos és helyi csoport) Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség
CivilZugló Egyesület
ZÖLD XVII Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Városfejlesztési Egyesület Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület Rákosmente Kerékpáros Sport és Szabadidő Egyesület
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (helyi csoportok) Fauna Állat- és Természetvédelmi Alapítvány
Informális civil szervezetek Természetvédelemmel, helyi ügyekkel foglalkozó Facebook csoportok Természetvédelmi, önkéntes események (pl. szemétszedő akciók) szervezői
Kulturális intézmények A projektcsapat által elkészített vonzerőleltár szereplői
Egyéni területhasználók
Helyi lakosok, helyben dolgozók (akik itt élnek vagy huzamosabb időt töltenek itt)
Kerékpárosok Futók
Gyalogosok Kisgyerekesek Autósok/motorosok Kutyások
Lovasok Gazdálkodók Horgászok
Turisták
Geocacherek
Szabadidős kirándulók és turisták Többnapos turisták