I. Médiahasználat és identitás
5. Rádióhallgatási szokások
5.2. Rádióadók hallgatottsági intenzitása
A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a különböző identitásváltozók szerint hogyan alakult az egyes (anyanyelvi–többségi nyelvű, közszolgálati–kereskedelmi) rádióadók hallgatottsági intenzitása.
Adatsoraink a nyelvi dimenzió szerint különösebb meglepetést a tekintetben nem tartogat-nak, hogy a többségi nyelven sugárzó rádiókat az asszimiláns, a magyar nyelvűeket pedig az identitásőrző rétegek hallgatják inkább. Kutatásainknak azonban éppen az az egyik legfőbb hozadéka, hogy a médiahasználat terén meglévő szegregációs távolságok nagyságrendjét is pontosan követni tudjuk, aminek részleteit a 21–24. számú táblázatok alapján az alábbiakban ismertetjük.
Eszerint a többségi nyelvű közszolgálati rádióadók használata tekintetében Kárpátalján és a Vajdaságban van a legnagyobb különbség az asszimiláns, valamint az értékőrző réte-gek gyakorlata között. Ezekben a régiókban a státusidentitásúak és vegyes házasságban élők 23–32 átlagponttal intenzívebben hallgatnak ukrán, illetve szerb közszolgálati rádiókat, míg ugyanezek a megoszlások Erdélyben és a Felvidéken mindössze 6–15 átlagpontot tesznek ki.
A többségi nyelvű kereskedelmi rádiók iránti érdeklődés esetében néhány kivételtől elkintve hasonló nagyságrendű eltéréseket nem találtunk, noha az asszimiláns rétegek e te-kintetben is mindegyik régióban számottevően többet hallgatják a tárgyalt többségi nyelven sugárzó rádiók műsorait. Az említett kivételt a kárpátaljai státusidentitásúak, valamint az ottani és a vajdasági vegyes házasságban élők jelentik, akik az ukrán, illetve szerb kereskedel-mi rádiókat 30–34 átlagponttal nagyobb arányban hallgatják, kereskedel-mint a létidentitással rendel-kezők, illetve a homogén magyar házasságban élők.
A Kossuth Rádió, mint közszolgálati főadó hallgatottsági intenzitása szempontjából ugyan-csak az a kérdés, hogy műsorait az identitásőrző rétegekhez képest milyen mértékben hallgatják kevesebben az asszimiláns identitásúak. Státus- és létidentitás szerint meglepő módon
jelentő-29 Az említett kivételt a szerb iskolát választó szülők rádióhallgatási gyakorlata képviseli, akik az összes régiót tekintve a leginkább rádiófüggőnek bizonyultak: naponta csaknem három és fél órát töltenek rádióhallgatással.
sebb arányú különbségeket nem találtunk. Erdélyben például mindkét esetben 30 átlagpont körüli értékeket mértünk, a Felvidéken 15, Kárpátalján pedig mindössze 10 átlagponttal töb-ben hallgatják a Kossuth Rádiót a szülőföldjüket hazájuknak érzők, mint a státusidentitásúak.
Egyedül a Vajdaságban jellemző, hogy az utóbbiak már 20 átlagponttal kevésbé érdeklődnek csupán a Kossuth Rádió műsorai iránt, mint az ott élő létidentitással rendelkezők.
Ugyanez vonatkozik a vajdasági vegyes házasságban élőkre is, akik Kossuth Rádiót elenyé-sző, mindössze 12 átlagpontnyi intenzitással hallgatnak, holott a többi régióban élő hasonló házasságtípusba tartozók esetében ez az arány 30–42 átlagpontot tesz ki. Ez utóbbi tendencia azt mutatja, hogy a nemzeti identitásuktól eltávolodó határon túli magyar rétegek rádiós közszolgálati hírforrásai között a Kossuth Rádió továbbra is relatíve elfogadható pozíciót tölt be. Többek között ezt példázza, hogy a magyarországi médiafelületek iránt leginkább nyitott Kárpátalján a vegyes házasságban élők néhány átlagponttal többen hallgatják a Kossuth Rá-dió műsorait (69,5 átlagpont, ami több mint négyszerese a vajdasági hasonló házasságtípus-ban élők esetében tapasztaltnak), mint a homogén magyar házasságházasságtípus-ban élők (67,6 átlagpont).
21. táblázat
Rádióadók hallgatottsági intenzitása státus- és létidentitás szerint*
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Státus- identitás
Lét-identitás
Státus-identitás
Lét-identitás
Státus-identitás
Lét-identitás
Státus-identitás
Lét-identitás Többségi
közszolgálati
40,1 34,4 36,2 28,1 55,3 23,7 63,2 27,0
Többségi kereskedelmi
36,6 24,6 48,5 44,9 60,2 29,6 47,9 34,9
Állami rádió magyar adása
6,5 12,3 32,0 39,8 25,5 18,5 50,4 49,9
Magyar regionális
38,4 42,1 22,8 33,0 45,7 44,8 58,6 60,9
Kossuth Rádió 30,3 29,4 25,6 40,1 50,2 63,4 31,0 50,3
Petőfi Rádió 22,1 17,9 27,0 39,9 21,5 44,8 34,7 21,3
Magyarországi kereskedelmi
18,0 19,7 61,9 60,0 46,2 45,3 43,2 33,3
* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–soha……….100–gyakran
22. táblázat
Rádióadók hallgatottsági intenzitása házasságtípusok szerint*
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Homogén
26,4 40,3 29,7 45,3 22,9 55,3 27,9 41,6
Többségi kereskedelmi
25,4 47,2 40,1 53,0 28,5 62,7 31,6 63,3
Magyar regionális
41,2 24,0 33,3 29,4 44,6 20,1 65,3 36,8
Kossuth Rádió 37,2 29,5 39,1 40,0 67,1 42,5 37,3 11,9
Petőfi Rádió 17,0 29,2 35,8 42,9 44,4 29,5 27,4 15,5
Magyarországi kereskedelmi
16,4 22,1 62,3 45,3 44,1 26,9 32,7 17,4
* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–soha……….100–gyakran
23. táblázat
Rádióadók hallgatottsági intenzitása iskolaválasztás szerint*
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Magyar
22,6 34,5 28,2 35,7 21,2 38,2 27,1 30,8
Többségi kereskedelmi
21,9 31,8 42,4 41,6 26,9 36,3 34,3 30,8
Állami rádió magyar adása
12,1 19,2 43,4 32,3 15,8 26,6 52,4 27,1
Magyar regionális
41,2 29,3 36,3 23,1 43,0 34,9 62,7 37,9
Kossuth Rádió 42,1 30,8 43,7 29,1 67,6 69,5 34,8 20,6
Petőfi Rádió 16,8 24,6 38,8 30,5 45,5 40,2 24,2 6,4
Magyarországi kereskedelmi
22,8 14,9 59,4 66,8 43,0 35,2 34,3 20,7
* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–soha……….100–gyakran
24. táblázat
Rádióadók hallgatottsági intenzitása migrációs potenciál szerint*
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
24,2 24,2 27,9 31,0 25,1 22,5 27,0 28,3
Többségi kereskedelmi
24,0 34,7 39,0 51,0 29,1 33,8 31,0 39,1
Állami rádió magyar adása
12,4 10,0 37,8 34,4 20,4 13,8 51,8 46,4
Kossuth Rádió 31,9 25,6 42,2 27,8 67,2 53,3 39,1 21,7
Petőfi Rádió 16,5 24,5 36,8 36,5 45,8 39,4 23,7 20,1
Magyarországi kereskedelmi
16,5 26,1 57,6 71,8 40,0 54,3 30,7 37,0
* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–soha……….100–gyakran
A magyarországi kereskedelmi rádiók hallgatottsági intenzitásával kapcsolatban az összkép eltér a magyar nyelvű kereskedelmi televíziók esetében tapasztalttól. Mint láthattuk a különböző identitásfokozatokhoz tartozó rétegek egymáshoz igen közeli (és egyben magas) arányban nézték a szóban forgó tömegkulturális kínálattal rendelkező televíziók műsorait, ám a rádióhallgatás kapcsán ilyen tendenciát csupán a státus- és létidentitásúakkal kapcsolatban regisztráltunk.
A házasságtípusok, az iskolaválasztás és a migrációs potenciál szerint eltérő rétegek tagjai-ra – igen ritka kivételektől eltekintve – az jellemző, hogy az asszimiláns identitásúak sokkal nagyobb arányban hallgatják a többségi nyelvű kereskedelmi rádiókat, mint az értékőrzők.
Jellemző példája mindennek, hogy a kárpátaljai és a vajdasági vegyes házasságban élők az uk-rán és szerb kereskedelmi adókat a 60 átlagpontot meghaladó, a magyarországiakat azonban mindössze elenyésző 27, illetve 15 átlagpontnyi intenzitással hallgatják.
Ugyanez vonatkozik a migrációs potenciál szerinti megoszlásokra is, azzal az eltéréssel, hogy az elvándorolni kívánók mondhatók a leginkább kereskedelmi rádió függőknek, hiszen az összes régió-ban sokkal nagyobb intenzitással hallgatják ezeket az adókat, mint a szülőföldjükön maradó rétegek tagjai, méghozzá a nyelvi dimenzióra való tekintet nélkül mind magyar, mind többségi nyelven.
A rádióadók hallgatottsági intenzitásával kapcsolatban összességében elmondható, hogy a különböző identitásfokozatok szerint – a televíziócsatornák nézettsége esetében tapasztal-takhoz képest – sokkal inkább megmutatkoznak az identitás különbségek. A rádióhallgatás ugyan immáron csupán a vizsgált népességek mindössze felét-kétharmadát érinti, ám a rá-diózási gyakorlatuk sokkal inkább identitásuk függvényének bizonyult, mint azt a televízió nézéssel kapcsolatban tapasztaltuk.
Mindezek mellett adataink azt mutatják, hogy a határon túli magyarok rádióhasználata terén a Magyarországról sugárzott közszolgálati adók népszerűsége nem éri el a magyaror-szági televíziók esetében mért – és az utóbbi három év során relatíve megerősödött – szintet.
Ennek egyik példáját láthatjuk a határon túli magyarság számára sugárzott egyik legfon-tosabb magazinműsor, a „Határok nélkül” identitásváltozók szerinti hallgatottsági intenzitá-sára vonatkozó alábbi megoszlásokban is.
17. ábra
2011 2014 2011 2014 2011 2014 2011 2014
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Milyen gyakran hallgatja a Kossuth Rádió „Határok nélkül” című műsorát?
(2011–2014)
gyakran ritkán soha
A grafi kon adatsorainak tanúsága szerint ugyan a három évvel ezelőtt még meglehetősen alacsony gyakorisággal követett műsorfolyam hallgatottsága pozitív irányban számottevően átrendeződött30, ám mindez még mindig nem jelent kellően erős pozíciókat.
25. táblázat
A „Határok nélkül” című műsor hallgatottsági intenzitása identitásváltozók szerint*
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Státus-
27,3 31,3 17,7 40,1 55,3 64,2 33,9 38,8
Magyar
41,8 19,3 37,7 14,3 59,4 46,9 45,6 25,7
Magyar
52,3 39,0 43,2 24,4 63,0 57,9 39,6 32,7
Szülőföldön
41,4 23,8 39,4 31,5 61,8 42,4 42,4 31,5
* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–soha……100–gyakran hallgatja
A 25. táblázat adatsorai ugyanis azt mutatják, hogy lényegében csupán Kárpátalján éri el a műsor hallgatottságának intenzitása az 50 átlagpontot (még a státusidentitásúak, valamint az
30 Jelenleg már csupán 23,7–50,0%-ot tesz ki az érintett műsort soha nem hallgatók részaránya.
ukrán iskolát választók körében is), ám a többi régióban ennél lényegesen csekélyebb intenzi-tással követik a „Határok nélkül” adásait.
Ezzel együtt látható, hogy a műsorszám népszerűségének növekedése egyértelműen az identitásőrző rétegek korábbinál relatíve fokozottabb érdeklődésének köszönhető mindegyik régióban. Következésképpen elmondhatjuk, hogy az asszimiláció lefékezése szempontjából pozitív nemzeti identitástartalmakat és egyéb hasznos mindennapi információkat közvetítő
„Határok nélkül” az eddiginél fontosabb szerepet tölt be a rádióhallgatás tekintetében roha-mosan csökkenő határon túli magyarság médiahasználatában és identitásőrzésében.