I. Médiahasználat és identitás
3. Fiktív médiafelület hierarchia a határon túli magyarság
A határon túli magyarság eltérő identitású rétegei információforrásokhoz való viszonyának vizs-gálatát egy fi ktív médiafogyasztási szituációra vonatkozó kérdéskör ismertetésével kezdjük. A „Ha két héten át csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?” kérdéssel kapcsolatos válaszadói reakciók azt illusztrálják, hogy a különböző médiafelületek között a befogadók milyen hierarchikus (fontossági) sorrendet állíta(ná)nak fel. Bár a 6. ábrán, valamint a továbbiakban látha-tó megoszlások nem a tényleges médiahasználatot tükrözik, mégis igen plasztikusan szemléltetik az egyes médiafelületek közötti erősorrend jelenlegi állapotát a határon túli magyarság körében.
6. ábra
50,8% 51,9% 46,2%
8,7% 7,2% 10,6%
2011 2014 2011 2014 2011 2014 2011 2014
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Ha két héten át csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?
(2011–2014)
a televíziót a rádiót a nyomtatott sajtót az internetet
A grafi konon látható idősoros adatok régiónként igen ritkán tapasztalható, azonos irányú fejlemények meglétét bizonyítják. Egyfelől megkérdezetteink a rádiót és a nyomtatott sajtót továbbra is csupán a 2011-ben rögzített igen alacsony szinten választották egyetlen hírforrás-ként. Néhány százalékponttal mindegyik régióban tovább csökkent ugyan az említett két ha-gyományos médiafelület fi ktív népszerűsége, nagyságrendileg azonban ugyanolyan kevesen, mindössze 2,5–14,4% között választanák csupán őket egyedüli hírforrásként. Ehhez képest a már három évvel ezelőtt is vezető két médiafelület közötti fi ktív erőviszonyok mindenütt alapvetően átrendeződtek. Három régióban (Erdély, Kárpátalja, Vajdaság) erőteljesen bezá-rulni látszik a korábban a televízió javára még másfél-két és félszeres távolságot mutató olló az internetet választók 10–15 százalékpontos megnövekedésének jóvoltából.17
Ami a nemzeti identitástípusok szerinti médiafelület hierarchiát illeti, elmondható, hogy a különböző régiók szerint alapjaiban eltérő preferenciákat regisztráltunk.
17 A teljes népességekre vonatkozó elemzést lásd: Dobos i. m. (1. lj.) 11–20.
8. táblázat
Fiktív médiafelület hierarchia nemzeti identitástípusok szerint*
Erdély Felvidék
tv rádió internet tv rádió internet
Szilárd nemzeti + 0 – – 0 + 0
Megtagadó/defenzív nemzeti
++ + 0 – 0 – – –
Kárpátalja Vajdaság
tv rádió internet tv rádió internet
Szilárd nemzeti + + 0 + + 0 0 + +
Megtagadó nemzeti + + 0 + 0 0 0
Defenzív nemzeti + + + + + + + + + 0 0 + +
„Ha Ön két héten keresztül az alábbiak közül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?”
* regresszió-analízis, modellált béta-együtthatók18
Amíg például a Vajdaságban identitástípusokra való tekintet nélkül a regionális átlagokkal megegyező arányban választották a televíziót, illetve a rádiót egyedüli hírforrásként, Kárpát-alján a leginkább tévé- illetve rádiófüggőknek a magyarságukat hátrányként megélő defenzív identitásúak bizonyultak, Erdélyben és a Felvidéken pedig ugyancsak kismértékű a hagyo-mányos médiafelületek preferálása közötti eltérés a két identitástípusba tartozók körében.
Az internettel, mint egyre feltörekvőbb információforrással kapcsolatban identitásváltozók szerint két régióban találtunk megegyező tendenciát: a kárpátaljai és vajdasági szilárd-, illetve defenzív nemzeti identitásúak bizonyultak átlag fölötti arányban az internetet preferálóknak.
Erdélyben ezzel szemben a szilárd nemzeti identitással rendelkezők mutattak a legkisebb érdek-lődést az internet, mint fi ktív kizárólagos információforrás iránt, aminél kevésbé csupán a fel-vidéki magyarságukat megtagadó/defenzív identitástípusba tartozók választanák az internetet.
Már az eddigiekből is látható, hogy az identitásuk szerint elkülönülő rétegek nagyrészt eltérő módon viszonyulnak az egyes – ez esetben még fi ktív – médiafelületekhez. A további-akban azt vizsgáljuk, hogy az egyéb identitásváltozók szerint kimutathatók-e a most látottnál nagyobb fokú regionális egyezések.
18 A regresszió analízis és a modellált béta-együtthatók leírását lásd: Melléklet – Adatelemzési módszerek.
7. ábra
62,7%
6,3%
27,5%
44,8%
6,7%
45,5% 44,1%
12,2%
36,1%
55,9%
8,8%
35,3%
54,4%
7,3%
35,1%
34,2%
9,1%
54,3%
51,8%
11,3%
34,6%
47,4%
10,1%
40,1%
0,0%
10,0%
20,0%
30,0%
40,0%
50,0%
60,0%
70,0%
televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Fiktív médiafelület hierarchia*
(státus-és létidentitás szerint)
státus-identitás lét-identitás
Jelmagyarázat:
* „Ha Ön két héten keresztül az alábbiak közül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?”
státusidentitás: leginkább Szerbiát, Ukrajnát, Szlovákiát és Romániát érzi hazájának;
létidentitás: leginkább a Délvidéket, Kárpátalját, a Felvidéket és Erdélyt, valamint szűkebb szülőföldjét érzi hazájának.
A státus-, illetve létidentitás változó szerint az előzőeknél már egyértelműbb tendenciákat tapasztaltunk.19 Eszerint a hazájuknak országukat tekintő rétegek tagjai három régióban is (Erdély, Felvidék, Vajdaság) sokkal inkább televízió függőknek bizonyultak, mint a szülő-földjüket hazájuknak érzők. A tárgyalt fi ktív helyzetben való internethasználat szempontjá-ból viszont a helyzet fordított: az említett, legnépesebb határon túli magyar régiókban élő létidentitású válaszadók használnák többen az internetet.
Ebben a vonatkozásban tehát az asszimiláns rétegek tagjai kötődnének inkább a hagyo-mányos elektronikus médiafelülethez (a televízióhoz), a nemzeti gyökereikhez ragaszkodók pedig az előbbiekhez képest relatíve nagyobb arányban választanák az interneten való tá-jékozódást.
19 Tekintettel arra, hogy a rádiót kizárólagos hírforrásként választók részaránya alig, vagy nem haladja meg a 10%-ot, emellett pedig egyik identitásváltozó szerint sem regisztráltunk érdemi eltéréseket, a továbbiakban csupán a televíziót, illetve az internetet preferálók megoszlásaival foglalkozunk.
8. ábra
televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Fiktív médiafelület hierarchia*
(házasságtípusok szerint)
vegyes házasság homogén magyar házasság
Jelmagyarázat:
„Ha Ön két héten keresztül az alábbiak közül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?”
9. ábra
televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet televízió rádió internet
Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság
Fiktív médiafelület hierarchia*
(iskolaválasztás szerint)
a gyermekek magyar iskolába járnak a gyermekek többségi nyelvű iskolába járnak
Szemben az előzőekkel, házasságtípusok szerint (8. ábra) sokkal kisebb arányú eltéréseket tapasztaltunk. Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban mind a televíziót, mind az internetet közel azonos nagyságrendben választották a homogén magyar, illetve vegyes házasságokban élők, s csupán Kárpátalján jellemző, hogy televíziót inkább azokban a családokban néznének, ahol mindkét házastárs magyar nemzetiségű, az internetet pedig a vegyes házasságban élők választanák többen (közel kétszer akkora arányban, mint a magyar házasságtípusba tartozók).
A gyerekek számára való iskolaválasztás szerint (9. ábra) regionálisan az a tendencia érvénye-sül, hogy a többségi nyelvű iskolát választók három régióban is erősebben kötődnek a televízió-hoz, mint a gyerekeiket magyar iskolába járató szülők, s csupán Kárpátalján fordított a helyzet.
Az internetet egyedüli hírforrásként választók között ezzel szemben mindenütt az anya-nyelvi oktatást preferálók vannak többségben.
A fi ktív médiafelület hierarchiával kapcsolatban a vizsgált identitásváltozók közül a legszá-mottevőbb szegregációs távolságokat – nem kis meglepetésre – a „puha identitásváltozóként”
kezelt migrációs potenciállal kapcsolatban mértük.
10. ábra
Fiktív médiafelület hierarchia*
(migrációs potenciál szerint)
szülőföldön maradni kívánók elvándorolni kívánók
Jelmagyarázat:
* „Ha Ön két héten keresztül az alábbiak közül csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?”
Ennek lényege, hogy amíg a szülőföldön maradók mindegyik régióban a televíziót, mint hagyományos hírközlőeszközt preferálnák egyetlen hírforrásként, a szülőföldjükről elvándo-rolni kívánók hozzájuk képest információforrásként mindegyik régióban kiugró mértékben az internetről kívánnának tájékozódni.
Mindez arra enged következtetni, hogy az internet által lehetővé tett, illetve biztosított interaktív információcsere funkciók igen számottevő szerepet játszanak az úgynevezett inter-perszonális migrációs burok – az egyik legalapvetőbb elvándorlást generáló tényező – kialakí-tása és fenntarkialakí-tása szempontjából, ami mögött az elvándorolni kívánó rétegek körében egyre elenyészőbb szerepet kap a csupán egyirányú információforrásként használható televíziózás.
A fi ktív médiahierarchiával kapcsolatban vázlatosan bemutatott tendenciák ez esetben is betekintés engedtek a határon túli magyarság médiahasználatának rejtett dimenzióiba és a (közel)jövőben várható fejleményekbe, melyek a következőkben elemzésre kerülő valós mé-diafogyasztási gyakorlat legkülönbözőbb vonatkozásaival kapcsolatban is vissza fognak tük-röződni/igazolódni.