• Nem Talált Eredményt

I. Médiahasználat és identitás

3. Televíziónézési szokások tömb–szórvány szerint

3.2. A televíziózásra fordított napi átlagos időmennyiség

Az eddigiekben bemutatott adatsorok a határon magyarság médiahasználatának csupán po-tenciális (szubjektív-fi ktív médiafelület erősorrend, valamint strukturális – műszaki és vételi) kereteit illusztrálták. A vázolt tendenciák tehát még koránt sem a tárgyalt médiafelületek tényleges használatának mértékét tükrözték, hanem mindössze annak lehetséges dimenzióit.

A továbbiakban ezért rátérünk annak vizsgálatára, hogy az eddig megismert keretek között jelenleg milyen valós médiahasználati (elsőként tévénézési) gyakorlat jellemzi a határon túli magyarságot, és e téren milyen eltérések tapasztalhatók a különböző régiók tömb–szórvány megoszlásai szerint.

A televíziózásra fordított napi átlagos időmennyiség bemutatását paradox módon a tele-víziót egyáltalán nem nézők megoszlásának rövid áttekintésével kell kezdenünk. Idősoros adataink ugyanis – a médiahasználat tekintetében egyelőre még vezető pozíciót betöltő – te-levíziózás relatív, ám egyre növekvő háttérbe szorulását igazolják. Eszerint 2001-ben a válasz-adóknak még csupán 0–3,8%-a nem nézett egyáltalán televíziót, amely arány jelenleg már 3–8,2%-ot tesz ki.54

13. ábra

4,9%

8,1% 8,3%

8,1%

3,1%

2,5%

4,2%

2,8%

0,0%

1,0%

2,0%

3,0%

4,0%

5,0%

6,0%

7,0%

8,0%

9,0%

tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Televíziót soha nem nézők részaránya (tömb–szórvány szerint)

Ez utóbbi értékek tömb–szórvány szerint régiónként egymástól jelentősen eltérő tenden-ciákat tükröznek. Amíg az erdélyi szórványlakosok között csaknem kétszer több a televíziót nem nézők részaránya a tömbben élőkhöz képest (4,9% és 8,1%), a Felvidéken e téren nincs különbség: mindkét almintába tartozók 8%-a nem néz egyáltalán televíziót.

54 Dobos Ferenc: A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság körében.

(2001-2014). BFI, Kutatási jelentés, 2014. 24.

Kárpátalján és a Vajdaságban a televíziót nem nézők ennél lényegesen kevesebben vannak, ám mindez mindkét régióban a tömb területek lakosaira jellemző egy árnyalatnyival inkább.

A televíziónézésre fordított napi időmennyiség55 szempontjából régiók szerint ugyancsak eltérő tendenciákat tapasztaltunk.

14. ábra

138

147

126 125 127

98

147

128

0 20 40 60 80 100 120 140 160

tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Naponta mennyi ideig (hány percig) szokott televíziót nézni?

(tömb–szórvány szerint)

Ez alatt az értendő, hogy amíg Erdélyben és a Felvidéken tömb–szórvány szerint naponta közel azonos időmennyiséget néznek televíziót, Kárpátalján és a Vajdaságban egyértelműen a szórványban élők televízióznak kevesebbet (az előbbi régióban 29, az utóbbiban 15 perccel).

Mindebből az látható, hogy a korábban bemutatott műszaki, vételi és egyéb téren relatíve előnyösebb helyzetű szórványlakosok töltenek aránylag kevesebb időt televíziónézéssel.

A következő két grafi kon igen fontos információkat hordoz az anyanyelvi, illetve többségi nyelvű televízióhasználat dimenziói szempontjából.

55 Adataink a hétköznapokon való televíziózásra fordított időt tartalmazzák. Válaszadóink mindegyik régió-ban egységesen mintegy 40-50 perccel töltenek több időt televízió nézéssel a hétvégén (valamint az ünnepnapo-kon), mint egy átlagos hétköznapon.

15. ábra

73

66

72 74

79

73

81

68

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Milyen nyelvű televíziót néz Ön?*

Jelmagyarázat:

* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–csak többségi nyelvűt….100–csak magyart

Elsőként arra kapunk választ, hogy az asszimilációs nyomásnak inkább kitett szórványban élő határon túli magyarok vajon összességében/általában kevesebbet néznek-e magyar nyel-ven sugárzó televíziócsatornákat a tömbrégiók lakosaihoz képest, s ha igen, mennyivel.

Adataink ezzel kapcsolatban azt mutatják, hogy három régióban (Erdély, Kárpátalja és Vajdaság) a szórványterületek lakói a tömbben élőkhöz képest ugyan valóban ritkábban kap-csolnak magyar nyelvű csatornákra (Erdélyben 7, Kárpátalján 9, a Vajdaságban pedig 13 átlagponttal), ami azonban korántsem mondható számottevő különbségnek.

Amennyiben mindehhez hozzávesszük, hogy az identitásvesztés szempontjából leginkább érintett Felvidéken mindkét almintába tartozók ugyanolyan intenzitással néznek televíziót az anyanyelvükön (72 és 74 átlagpont), az egyébként aggodalomra okot adó, valós nyelvváltási és beolvadási folyamatok végső soron nem tükröződnek a szórványban élő válaszadók általá-nos szintű televíziónézési gyakorlatában.

16. ábra

84,1

73,6 80,1

83,3 86,9 88,9

78,2 79,1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány tömb szórvány

Erdély Felvidék Kárpátalja Vajdaság

Televízió-nézési szokások – anyanyelvi és többségi nyelvű dimenzió (tömb–szórvány szerint)

Jelmagyarázat:

„Milyen nyelven nézi Ön azokat a műsorokat, melyeket egyszerre (egyazon időben) a magyar, illetve a román, szerb, ukrán, szlovák televízió is közvetít?”

* 100-as skálára transzponált átlagok: 1–kizárólag többségi nyelven….100–kizárólag magyarul

Az említett tendenciát még inkább igazolják a „Milyen nyelven nézi Ön azokat a műso-rokat, melyeket egyszerre (egyazon időben) a magyar, illetve a román, szerb, ukrán, szlovák televízió is közvetít?” kérdésre kapott válaszmegoszlások is.

Amint látható, három régióban (Felvidék, Kárpátalja és Vajdaság) csaknem százalékpontra azonos arányban nézik az említett műsorokat anyanyelvükön a tömbben, illetve szórványban élők, s csupán az erdélyi szórványlakosok kapcsolnak mintegy 10 átlagponttal kevésbé a ma-gyar televíziócsatornákra, mint a tömbben élők (túlnyomórészt székelyföldiek), ha ugyanazt a műsort románul is megnézhetik.

A most vizsgált nyelvi dimenzió szerint tehát a magyar nyelvű televíziócsatornák általános szinten mindegyik régióban megőrizni látszanak népszerűségüket mind tömbben, mind szór-ványban. Mindez azonban nyilvánvalóan nem mondható el mindegyik televíziócsatorna eseté-ben, ezért a továbbiakban annak bemutatásával folytatjuk, hogy a különböző – döntően anya-nyelvi, kontrollként pedig többségi nyelvű – csatornatípusok nézettségének intenzitása hogyan alakult a vizsgált határon túli magyar régiók tömb-, illetve szórványlakosainak körében.

3.3. A magyar és többségi nyelvű televíziócsatornák nézettségi intenzitása