I. P r i m j e r z a n i s k e r i j e č i , k o j e s e s v r š u j u n a s a m o g l a s n i k .
H i b a , p o g r j e š k a .
Jednina posjeda. Množina posjeda.
Jedn. 1. lice hibá-m, moja pogrješka hibá-im, moje pogrješke 2. „ hibá-d, tvoja pogrješka hibá-id, tvoje pogrješke 3. „ hibá-ja, njegova pogrješka hibá-i, njegove pogrješke Množ. 1. „ hibá-nk, naša pogrješka hibá-ink, naše pogrješke
2. „ hibá-tok, vaša pogrješka hibá-itok, vaše pogrješke 3. „ hiba-jok,njihovapogrješka hiba-ik,njihovepogrješke.
II, P r i m j e r z a v i s o k e r i j e č i , s v r š u j u ć e s e n a s a m o g l a s n i k .
T e v e , deva.
Jedn. 1. lice tevé-m, moja deva tevé-im, moje deve 2. „ tevé-d, tvoja deva tevé-id, tvoje deve 3. „ tevé-je, njegova deva tevé-i, njegove deve Množ. 1. „ tevé-nk, naša deva tevé-ink, naše deve
2. „ tevé-tek, vaša deva tevé-itek, vaše deve 3. „ tevé-jök, njihova deva tevé-ik, njihove deve.
III. P r i m j e r z a n i s k e r i j e č i , k o j e s e s v r š u j u n a s u g l a s n i k , t e n e u m e ć u s l o v o j .
H a l , riba.
Jedn. 1. lice hal-am, moja 2. „ hal-ad, tvoja 3. „ hal-a, njegova Množ. 1. „ hal-unk, naša 2. „ hal-atok, vaša 3. „ halok.njihova
riba
hal-aim, moje hal-aid, tvoje hal-ai, njegove hal-aink, naše hal-aitok, vaše hal-aik, njihove
ribe
IV. P r i m j e r z a v i s o k e r i j e č i , k o j e s e s v r š u j u
Jedn. 1. lice kalap-om, moj 2. ,, kalap-od, tvoj szá-m, moja usta szá-nk, naša usta
szá-d, tvoja usta szá-tok, vaša usta szá-ja, njegova usta szá-jok, njihova usta.
S a s t a v l j e n e r i j e č i : h a z a f i , z e m l j a k ; a t y a f i , r o d j a k ; n é v n a p , imendan, h á z n é p , služinčad.
dobi-oči Jedn. 1. lice szem-em, moje
2. „ szem-ed, tvoje
vaju lične nastavke o v a k o : hazámfia (doslovce preve
d e n o : sin m o j e d o m o v i n e ) , moj zemljak, hazádfia, tvoj zemljak, hazájafia, njegov zemljak, hazánkfia itd.;
nevemnapja, nevednapja itd.; atyámfia, atyádfia; hazám
népe itd.
A rossz társaságot mindig kerülni f o g o m . Hát az én társaságomat is kerülni f o g o d ? A te t á r s a s á g o dat nem f o g o m kerülni, mert becsületes és derék e m b e r vagy, és a derék e m b e r e k e t mindig szeretem.
Csészéink a házban vannak. Kutyám ugat. R e g g e l fülemilém szépen énekel. Az én házam m a g a s , a te házad alacsony. Órád rossz, mert nem jár. B a r á t o m m é g fiatal ember. Barátaim fiatal e m b e r e k . Inasom könyveket h o z barátomnak. Fáink virágoznak. Ki ol
vassa most ú j s á g o m a t ? M o s t tanítód olvassa. B o r o t o k n e m jó. T o l l a m rossz. Tanítónk derék e m b e r . Órám most nem jár. B o r o m é d e s , de s e r e m keserű. A mi kalapjaink szürkék, de a ti kalapjaitok feketék. J ó napot, é d e s barátom, az idő ma igazán felséges.
G y e r m e k e i t e k nem szeretnek tanulni. T a n í t ó m a kis g y e r m e k e t keresi. A n y á m a koldusnak alamizsnát ad.
A g y e r m e k e k kutyáitoknak húst hoznak. Én köny
v e m e t a vadásznak a d o m . Fülemiléim szépen énekel
nek. G y e r m e k e i n k szorgalmasan tanulnak. Tollaidat 22. V j e ž b a n j e .
játszani (ik), igrati se énekelni, pjevati hús. meso inas, podvornik
öltözködni (ik), obući se barát, prijatelj
éles, oštar idő, vrijeme
felséges, uzvišen* divan keserű, gorak
derék, valjan kerülni, izbjegavati, kard, mač, sablja
elutazni (ik), otputovati rokon, rođak
mosdani (ik), umivati se fivér, brat
megérkezni (ik), prispjeti édes, sladak
igazán, u istinu, zbilja szürke, siv
járni, hodati, ići máskor, drugi put társaság, društvo bor, vino sör, ser, pivo.
k e r e s e m . Az építész inasát küldi. K a r d o m a t a b á t o r katonának mutatom. Atyád ma este elutazik. H o l lak
nak r o k o n a i d ? Fivérem épen mosdik és öltözködik.
M i k o r fog barátod m e g é r k e z n i ? M a m e g fog érkezni.
T e g n a p érkezett m e g tanítóm. K é s e m nagyon éles.
B a r a n y á m a t k e r e s e m , de nem találom. H a jól keresni fogod, m e g f o g o d találni. G y e r m e k e i n k örülnek, m e r t tanítójuk megérkezett.
23. V j e ž b a n j e . kefélni, kefati
uj, nov ó, régi, star bő, širok művész, umjetnik palota, palača gyűjtemény, zbirka jól, dobro
mulatság, zabava akarni, htjeti tánczolni, plesati drága, skup
tanulmányozni, proučavati nagyszerű, sjajan
mutatni, pokazati
M o j i učitelji traže maleno dijete. T r a ž i m v a š e slavuje. M o j pas laje. M o j i psi laju. T v o j šešir j e crn, al tvoj prsluk j e bijel. T v o j prijatelj je valjan čovjek. D o b r o jutro, ( m o j ) prijatelju, kako s i ? Z a h v a ljujem, meni je dobro (u m a d ž a r s k o m : d o b r o s a m ) . Za što izbjegavaš m o j e d r u š t v o ? J e r nisi ^iskren i ne cijeniš svojih prijatelja, N a š prijatelj P a v a o gleda moje lijepo janje. T v o j lijepi pas traži zeca, al ga n e nalazi. H o ć e š li m o j k i š o b r a n ? P a v a o kefa svoj novi kaput. M o j kaput nije više nov, već^ ^e star. M o j i prijatelji daju danas zabavu. J a ne plešem, ali m o j prijatelj pleše. M o j otac gradi lijep nov most. M o j prsluk je vrlo širok. T v o j e rukavice su vrlo skupe.
Naši učitelji su valjani ljudi. Ne volim neiskrenih prijatelja, ja ljubim iskrene prijatelje. M o j a ruža j e crvena, tvoja ruža j e bijela. M o j slavuj pjeva vrlo lijepo. T v o j i slavuji j o š ne pjevaju. Što rade mladi ljudi? Oni su umjetnici i proučavaju naše palače i zbirke. Ima li (jesu li) ovdje lijepih p a l a č a ? O v d j e
ima sjajnih palača, ogromnih mostova, bogatih zbiraka i veličanstvenih muzeja i crkava. M o j će mi prijatelj sutra pokazati palače i zbirke.
A szerencse gyorsan repül, az e m b e r csak ár
nyékát öleli. M e g n é z t é t e k - e már n a g y h o r d á i m a t ? Az urák parancsolnak, szolgáik pedig engedelmeskednek.
A jgazda ökreit a mészárosnak eladta. Ezen baleset m e g t ö r t e erejét. Ájtatosan imádkoztunk és Istenhez {-hoz, -hez = k) emeltük fel lelkünket. Barátom n a g y kárt szenvedett a mult évben, mert erdeje leégett.
A rossz levegő tüdejét megrontotta. Fiatok tegnap nem tudta leczkéjét. M o s t nem az én ' m a d a r a m a t , hanem a te madaradat hallom énekelni. M a d a r a m nem énekel télen. A n a g y birtokok nem hoznak mindig n a g y jövedelmet. Jutalmunkat az Istentől (-tói, -tői
= od) várjuk, - f —
§ / 2 4 . P o s e s i v n i i l i p r i s v a j a j u ć i g e n i t i v , kojim s e naznačuje o d n o š a j posjednika naprama po-s j e d o v a n o m predmetu, n. p. knjiga u č i t e l j e v a , iz-razuje se u madžarskom jeziku tako, da genitiv, koji naznačuje posjednika, stoji na prvom mjestu, a poslije njega ona riječ, k o j a naznačuje posjedovani prijedmet, i to ova potonja sa posvojnim ličnim nastavkom za treće lice jednine (-ja, -je^ -a, -e, -i, -ai, -jai, -ei, r-jei).
N. p. k u ć a m o g a otca, a t y á m n a k h á z a ( d o s l o v c e : 2 4 . V j e ž b a n j e .
kár, kvar, šteta leyegő, zrak j övedelgm^. do h o d a k gyorsan, brzo ájtatosan, pobožno imádkozni (ik), moliti se szejjjiedni, trpjeti megrontani, pokvariti leczke, zadaća birtok, posjed jutalom, nagrada.
ölelni, zagrliti árnyék, sjena
pedig, ali, pako leégni, izgorjeti szerencse, sreća szolga, sluga mészáros, mesar parancsolni, zapovijedati megtfirni, slomiti fölemelni, podignuti baleset, nesreća
m o j e g a oca njegova k u ć a ) ; knjiga učiteljeva, a t a n í t ó n a k k ö n y v e ; učitelj djetetov, a g y e r m e k n e k t a n í t ó j a .
A k o j e posjednik u množini, tad se riječi, k o j a označuje posjed, dodava posvojni lični nastavak jednine.
P r i m j e r i : A fiúnak tanítója, dječakov učitelj;
a fiúnak tanítói, dječakovi učitelji;
a fiúknak tanítója, učitelj dječaka;
a fiúk*nak tanítói, učitelji dječaka;
a vadásznak fegyvere és kalapja, oružje i šešir lovca a vadásznak fegyverei és kalapjai, oružje i šeširi l o v c a ; a vadászoknak fegyvere és kalapja, oružje i šešir lovaca;
a vadászoknak fegyverei és kalapjai, oružje i šeširi lovaca;
a koldusnak kése, prosjakov n o ž ; a koldusnak kései, prosjakovi n o ž e v i ; a koldusoknak kése, nož prosjaka;
a koldusoknak kései, noževi prosjaka.
Nastavak genitiva -nak, -nek može se po volji i ispustiti, n. p. a világnak teremtője ili a világ terem
tője, stvoritelj svijeta.
Nastavak -nak, -nek obično se i s p u š t a :
1. ako više genitiva slijede jedan za drugim, u tom slučaju dobiva s a m o posljednji genitivni na
stavak, n. p. a világ teremtőjének akaratja, volja stvoritelja s v i j e t a ; Kazinczy leveleF tartalmának kivonata, izvadak sadržaja Kazínczyjevih listova1;
2. ako poslije genitiva slijedi dativ, n. p. a katonák vitézségének köszönhetjük a győzelmet, hrabrosti v o j h i T ć a i m a m o zahvaliti p o b j e d u ;
3. ako se vlastita imena gradova, rijeka, g o r a , m j e s e c a i dana stavljaju sa svojim općenitim imenom u genitivni odnošaj, n. p. 7&JSJJÜteáÍ8X&SSL) Sr a (^ Z a g r e b ( d o s l o v c e : Z a g r e b a g r a d ) ; a~ Dráva folyama, rijeka D r a v a ; M á j u s hava, m j e s e c svibanj.
Genitivni nastavak ne smije se ispuštati:
1. ako su riječi, k o j e su u genitivnom odnošaju,
drugom izrekom razdijeljene, n. p. a háznak, melyet építettél-, fedele krov kuće, koju si s a g r a d i o ;
2. ako - pred genitivom imenice stoji genitiv pokazne zamjenice (az, o n a j , ez, ovaj) n. p. ?ennek a háznak fedele, krov ove k u ć e ;
3. ako su prijedlozi alatt, mellett, megett, közepett itd. prama svojoj imenici u genitivnom odnošaju n. p.
háznak előtte, pred k u ć o m ; tengernek közepette, usrijed m o r a ; széknek alatta, pod stolicom.
§ • 2 5 . Madžarski jezik nema glagola „ i m a t i "
( h a b e r e ) , "već ga opisuje na ovaj n a č i n :
U madžarskoj rečenici, ako u hrvatskomu stoji glagol „ i m a t i " kao predikat, dolazi hrvatski subjekat (imenica ili o s o b n a zamjenica), koji naznačuje posjed
nika, u dativ, a mjesto hrvatskoga „ i m a t i " rabi treće lice jednine ili množine glagola l e n n i ( v a g y o k ) , i to u onom vremenu, u kojem je hrvatski glagol „ i m a t i " . Hrvatski pak o b j e k a t dođe u nominativ i dobiva pos
vojne lične nastavke za ono lice, u k o j e m u je hrvatski subjekat. D r u g i m riječima mjesto h r v a t s k o g a : ja imam knjigu, veli se u madžarskom d o s l o v c e : meni je moja knjiga, nekem könyvem van. Evo više primjera ove k o n s t r u k c i j e :
nekem könyvem van, ja imam knjigu ; neked könyved van, ti imaš knjigu;
neki könyve van, on ima knjigu ;
nekünk könyvünk van, mi imamo knjigu ; nektek kö"nyVetek van, vi imate knjigu ; nekem könyveim vannak, ja imam knjige ; neked késeid vannak, ti imaš n o ž e v e ; neki házai vannak, on ima kuće ;
nekünk almáink vannak, mi imamo jabuke:
a gyermeknek körtéi vannak, dijete ima kruške:
a gy&rrrféknek kése van, dijete ima nož.
26. N a s t a v c i a d v e r b i j a l n i ( h a t á r o z ó r a g o k ) . Nominativu jednine ili množine imenice mogu s e dodavati nastavci adverbijalni, odgovarajući hrvats
kim prijedlozima. Ovi nastavci jesu slijedeći:
-stlil, -stűl, s k u p a ;
-ba, -be, u (na pitanje kamo ?);
•ban, -ben, u (na pitanje gdje ?) ; -ból, -bol, i z ;
ért, za, r a d i ; -hoz, -hez, -höz, k ;
•ig, d o ;
-ként, mjesto, k a o ; -kép, k a o ; -kor, za vrijeme;
-nál, -nél. k o d ;
-n, -en, - o n , -ön, na (na p i tanje gdje ?);
-ra, -re, na (na pitanje kamo ?) ; -ról, -ről, o(na pitanje o komu ?);
' s , sa (na pitanje o t k u d ? ) ; -tói, -tői. o d :
-úl, -ül, mjesto, kao ;
-vá, -vé, za (poći za, postati čim) ;
-val. -vel, sa.
D v a potonja adverbijalna nastavka (-va, -ve, -val, -vel) izjednačuju svoj početni v sa posljednim suglas
nikom riječi, k o j o j se dodaju8 n. p. a víz borrá (mjesto bor-vá) vált, voda postala j e vinom.
O v i m adverbijalnim nastavcima m o g u se dodavati posvojni lični nastavci, a tad odgovaraju hrvatskim prijedlozima, koji s t o j e pred o s o b n o m zamjenicom.
T o m prigodom se nekoji adverbijalni nastavci donekle mijenjaju n. p.
benn-em, u meni, benn-ed, u tebi itd.
ért-em, za mene, érted, za tebe, érte, za njega itd.
tőlem, tőled, tőle, tőlünk itd., od mene itd.
belőlem, belőled itd., iz mene itd.
velem, veled, vele, velünk itd., sa mnom, s tobom itd.
nálam, nálad itd., kod mene itd.
rólam, rólad, róla itd., o meni, o tebi itd.
rajtam, rajtad itd., na meni. na tebi itd.
hozzám, hozzád, hozzá itd., k meni, k tebi itd.
reám, reád, reá itd., na mene, na tebe itd.
belém, beléd itd., u mene, u tebe itd.
I m e n a strana svijeta, država, zemalja, pokrajina, županija, imena inozemskih gradova, nadalje imena madžarskih g r a d o v a i isela, koja se svršuju na b, i, j , m.
n, ny, ili na -szombat i -falu, dobivaju na pitanje g d j e ? nastavak -ban (-ben), na pitanje k a m o ? -ba (-be), a na pitanje o t k u d ? -ból ( - b ő i ) ; n. p. H o r v á t o r s z á g b a n , u H r v a t s k o j , — P o z s o n y b a n , u Požunu, — Konstanti
nápolyban u Carigrad, — J e r u z s á l e m b ő l , iz J e r u s o l i m a ,
— Apátiba, u Apáti, — Hatvanból, iz Hatvana. O v a m o spada i Z á g r á b , Z a g r e b .
Ostala imena madžarskih i hrvatskih gradova f s e l a dobivaju na pitanje g d j e ? nastavak -n (-on - e n ) , na pitanje k a m o ? -ra (-re), na pitanje o d a k l e ? -ról, (-ről).
Isto tako) i o n a mjestna imena, koja su sastavljena sa -hegy, -halom,, -sziget, -várad i - p a t a k ; n. p. Buda
pesten, iz Budimpešte, — Budapestre, u Budimpeštu,
— Budapestről, iz Budimpešte, — Eszékről, iz Osijeka,
— M a r m a r o s s z i g e t r e , — Nagyváradon itd.
P é c s , Pečuh, — G y ő r , Gjur, i mjestna imena svršujuća na -vár, -hely, dobivaju na pitanje g d j e ? nastavak -tt (-ott, -ett), na pitanje k a m o ? -ra (-re), a na pitanje o t k u d ? -ról (-ről); n. p. Pécsett, u Pečuhu,
— P é c s r e , u Pečuh, — Szombathelyről, iz Subotišta.
2 5 . V j e ž b a n j e.
henyélés, lijenost drágaság, skupoća ajánlani, preporućiti e g é s z , cio
b o l d o g s á g , sreća c s e n d , mir r é s z , dio
megbarnulni, osmeđiti eszed, govor megszüntetni, ukinuti munka, p o s a o , djelo nemeskeblü, plemenitog srdca emberiség, čovječanstvo megülni, .slaviti (svetkovinu) emlék, uspomena
paripa, konj bőr, koža
születés, rođenje
szem előtt tartani, imati pred očima
ájtatos, pobožan áldozat, žrtva illat, miris ész, pamet
alkotni, stvoriti, načiniti szegénység, siromaštvo sértegető, uvredljiv megbántani, vrijeđati ünnep, blagdan emberi, čovječji bámulatos, divan tapasztalás, iskustvo mester, majstor.
A király katonáinak g y ő z e d e l m e megszüntette a drágaságot. A henyélés a s z e g é n y s é g anyja. Az ország fejedelmének ajánlóira m u n k á j á t T A riemeskeblü e m b e r az egész e m b e r i s é g boldogságát tartja szem_előtt. A n a g y városok lakosainak egy része n a g y s z e g é n y s é g b e n él. Az álom! a halálnak képe. Az ifjú s z o l g a l m a a szülők, ö r ö m e . B a r á t o m paripája igen g y o r s l á b ú / B ő r ü k egészen
megbarnult. S é r t e g e t ő beszéded nagyon megbántotta barátomat. Urúnfc születésének ünnepét ájtatos csend
ben úiltük meg. N e m e s áldozatainak emléke ö r ö k r e fenmarad. N é m e l y e m b e r e k a rózsa illatját nem sze
retik. Az emberi ész bámulatos müveket alkot. P é t e r nek háza leégett. Az idő s tapasztalás az életnek orvosa és m e s t e r e . P i r o s a)kak és defter f o g a k ' az ifjúság díszei. ,
G y e r m e k e i d nálam vannak. Szükségeink naponkint szaporodnak. Vendégeitek j ó k o r érkeztek. A madarak fészkeiket rendesen fákon rakják. Szívesen részesítjük kedveseinket azon b o l d o g s á g b a n , melyet saját keblünk
ben érzünk. ( F á y . ) Az igazság soha nem szül annyi jót a világon, mint álfénye kárt. (Kazinczy.) A horvát színészek mindenben vetekednek a németekkel. Adott a természet orvost a veszteség fájdalmára is. (Kölcsey.) A madárt tolláról, az embert társáról tehet megismerni.
E m b e r t tetteiből, társaságot b e s z é d e tárgyából lehet megítélni.
Č E T V R T I D I O . N E G Y E D I K S Z A K A S Z .