• Nem Talált Eredményt

6. A NEMESNYÁR-TERMESZTÉS ÖKONÓMÁJA

6.1. A PIACI TENDENCIÁK HATÁSA

Tekintve, hogy a nemesnyárak rövid termesztési ciklusúak, termesztésük esetén olyan előnyben van a gazdálkodó, amit nem kihasználni komoly hibának minősül. Hiszen egy gazdasági ciklus esetén minél rövidebb időre kell terveznünk, annál nagyobb pontossággal tehetjük meg azt. Azon a gazdasági szempontból igen jelentős tényen kívül, hogy adott területen egy nyáras, a tölgy illetve a bükk vágáskora alatt hatszor teszi lehetővé a véghasználati bevételt, egyértelmű, hogy egy 15-20 éves vágásciklus esetén sokkal könnyebb a gazdálkodó helyzete a tervezés szempontjából is, mint egy 100-120 éves véghasználati korú faállomány esetében.

Egyértelmű, hogy az egyre inkább globalizálódó piac ökonómiai keretfeltételei egyre jobban befolyásolják erdőgazdálkodásunkat. Egy gazdasági célú erdőben a bevételek döntő hányada a megtermelt faanyag értékesítéséből keletkezik. (MAROSI.2003.) Különösen így van ez egy kifejezetten a faanyagtermelés céljából létrehozott ültetvény esetében. Ez a tény jelentősen megkönnyíti a tervezést, hiszen az erdő egyéb javainak és szolgáltatásinak gazdasági becslése meglehetősen bonyolult feladat. A cél egyértelmű, az adott ökológiai körülmények között a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb hasznot, azaz esetünkben fatermést érjünk el. A megtermelt faanyag mennyisége azonban csak az egyik eszköz, hiszen azt döntően a termőhely adottságai, tágabb értelemben véve az ökológiai adottságok határozzák meg. A másik lehetőségünk, mint ahogy arra korábban utaltam, a gazdálkodás minőségének fejlesztésében rejlik. Ennek alapvető lépése a termelendő választékszerkezet meghatározása, hiszen a termelés sajátosságaiból adódóan ennek függvényében más és más erdőnevelési (pl. telepítési, nyesési) technológiákat kell alkalmazni.

A nemesnyár-termesztés ökonómiája

A 6. ábra bemutatja az egyes nemesnyár választékok belföldi piacának alakulását 1981-től 2009-ig. A grafikon az egyes erdőgazdálkodók által évente az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (továbbiakban: OSAP) keretében benyújtott jelentései alapján készült.

0

1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Ár (ezer Ft)

6. ábra: Az egyes fontosabb nemesnyár választékok árának alakulása 1981-2008. (forrás: OSAP)

Mindez jól ábrázolja, hogy a kilencvenes évek végére a hazai fafeldolgozó ipar visszaesett, így a kitermelt fa kínálati termékké vált, amelynek következménye a fa árának csökkenése és az erdőgazdaságok fejlesztési lehetőségeinek elmaradása. A kiútkeresés jegyében több millió m3 fát osztrák és olasz fatüzelésű erőművek és farostlemez gyárak vásároltak fel, természetesen piaci monopolhelyzetük következtében erősen nyomott áron.

A görbék egyértelműen tükrözik, hogy a visszaesést követően napjainkra a minőségi méretes választékok, de különösen a lemezipari rönk árának alakulása a többi választék esetében jelentkező áremelkedést is messze felülmúlja. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodás eredményessége szempontjából helyesebb, ha a méretes választékok termelését helyezzük előtérbe az úgynevezett tömegfa választékok termelése helyett. Az ábra további érdekessége, hogy a méretes választékok árának tendenciájában sokkal kisebb

A nemesnyár-termesztés ökonómiája

Az ábrán szaggatott vonallal található görbe a fapiac további szegmenseiben bekövetkező változásokat hivatott jelezni. Ez a görbe nem a nemesnyárból termelhető tűzifa választék árának alakulását mutatja, hanem a kemény tűzifáét, amely, mint látható, a 2007-2008-as években már magasabb árat ért el a fűrészipari rönknél is. Ez jelzi a faanyagnak, mint energiaforrásnak a felértékelődését, amely hazánkban egyes erőművek (Ajka, Kazincbarcika, Oroszlány, Pécs, Tiszapalkonya) faanyag-tüzelésűvé alakítása következtében valósult meg. Az erőművek – amelyek évente 1,5-1,7 millió köbméter fát használnak fel – felől érkező kereslet 2003-tól természetesen erősen hatott a hazai tűzifa árának alakulására.

2004-ben Magyarország EU csatlakozási szerződése rögzítette, hogy az ország megújuló alapú villamosenergia termelését a 2001. évi 0,5 %-ról 3,6%-ra kell növelni. A taggá válásunk után a Közösség környezetminőségi követelményei léptek életbe, ami a határértéken felüli szennyezőanyag-kibocsátás fejében a gazdasági szereplők általi többletbüntetés vállalását a gyakorlatból kiiktatta. Így az országban működő, technológiailag korszerűtlen szénerőműveket csak jelentős költségű felújító beruházásokkal lehetett volna tovább üzemeltetni. Megoldásként adódott ezeknek az erőműveknek – viszonylag elfogadható beruházási ráfordítással – a jelentkező tűzifa-túlkínálatra támaszkodva együtt-égetésre, helyenként tisztán biomassza-égetésre való átalakítása. Ez természetesen fellendítette a piacot, lehetővé téve az erdőgazdaságok számára a kitermelt és nyomott áron külföldön forgalmazott tűzifa itthoni, kedvezőbb árú értékesítését. A megváltozott helyzet meghozta az erdőgazdaságoknak a technikai fejlődés lehetőségét, és ösztönzőleg hatott az új erdőtelepítésekre is.

A 6. ábra görbéinek futásából látható, hogy az erőművi felhasználás hatására kissé felborult fapiac konszolidációja még nem minden területen történt meg, azonban a tűzifa árának emelkedése várhatóan hamarosan maga után emeli a többi választék árát is.

A nemesnyár-termesztés ökonómiája

A 7. ábrán a korábban elmondottak alátámasztására a lemezipari rönk árát 100 %-nak tekintve tanulmányozható a tömegválasztékok árának alakulása.

0

7. ábra: Egyes nemesnyár tömegválasztékok aránya a lemezipari rönkhöz viszonyítva 1981-2008.

A görbék lefutásának hektikussága azonnal szembetűnő, ennek egyik fő oka a délszláv háború miatti összeomló papírfa kivitelünkben keresendő, hiszen a hazai papíripar viszonylagos fejletlensége miatt a korábbi Jugoszlávia az egyik legnagyobb felvevőpiacunk volt. Ezzel az állammal hazánk 15 évre szóló cellulóz és papírfa kereskedelmi egyezményt kötött, amely évente mintegy 450-500 ezer köbméter tömegfa választék exportját jelentette. (SZABÓ GY. 1997.) A piac visszarendeződése után azonban a vékony választékok mennyisége mindössze a minőségi anyag 40-50 %-a körül mozognak, ami egyértelműen alátámasztja a minőségi méretes nyárfaanyag-termesztés gazdasági fölényét.