• Nem Talált Eredményt

8. KUTATÁSI EREDMÉNYEK

8.1. T ELEPÍTÉSTECHNOLÓGIAI KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE

8.1.2. A 2167. sz. kísérlet (Nyíradony 152 C erdőrészlet)

Az 1986 tavaszán TÓTH BÉLA vezetésével telepített kísérlet elsődleges célja egyes nyárfajták és fajtajelöltek összehasonlító vizsgálata, továbbá a gyökeres dugványos illetve a csúcsrügyes karódugványos telepítési mód összehasonlító elemzése. A kísérleti terület a Nyírség erdőgazdasági tájban fekszik, többlet-vízhatástól független, humuszos-homok talajú, középmély termőrétegű, félszáraz termőhelyen. A kísérlet elrendezése kéttényezős osztott parcellás, az ismétlések száma 2. Az egyik tényezőt, azaz a főparcellákat a fajtajelöltek adták, míg a másik tényezőt a telepítési technológia határozta meg. A parcellák nagysága 4800 m2 (300 db csemete). A területen végzett teljes talaj-előkészítés után a csúcsrügyes dugványok 2,5-3 m-es, mélyfúrással kialakított ültetőlyukakba, míg az egyéves gyökeres dugványok ERTI gödörfúróval fúrt mintegy 60 cm mélységű ültetőgödrökbe, 4 m × 4 m-es hálózatba kerültek elültetésre. Ültetés után az összes csemetét egységesen tőre vágták.

A kísérletbe vont fajták:

- ’I-214’

- ’Blanc du Poitou’

- ’Agathe-F’

- ’Pannónia’

- ’Kopecky’

- ’S 298-8’

Kutatási eredmények

A részletes elemző vizsgálatból a ’Blanc du Poitou’ fajtát kizártam, tekintettel arra, hogy a telepítéskori csemetehiány következtében nem létesült ilyen fajtájú gyökeres dugvánnyal beültetett parcella.

A telepítést követő években a kezdeti jó növekedés visszaesése volt érzékelhető, ezt tápanyaghiánynak, a talajművelés során a gyökérzónába került gyenge humusztartalmú homoknak tulajdonították, ezért a terület egységesen 200 kg/hektár 28 % hatóanyag tartalmú agronit, és 100kg/hektár 60 % hatóanyag tartalmú kálisó műtrágyát kapott. A kísérlet első faállomány-felvételezési munkáira 1990 őszén, az ültetvény 5 éves korában került sor, amely eredményeit a 12. ábra, és a 14. táblázat foglalja össze.

0

m3/ha I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8 I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8

csúcsrügyes karódugvány gyökeres dugvány egyes telepítési technológiák közötti különbségek szignifikánsak (14. táblázat).

Különbség

Kutatási eredmények

Gyakorlatilag ez az eredmény a 12. ábrára tekintve is egyértelmű és megegyezik a telepítéskori feltételezéssel, azaz igazolja a csúcsrügyes karódugvánnyal telepített faállományrész növekedésbeli fölényét. A kísérleti faállomány további növekedését vizsgálva azonban figyelemreméltó megállapításokat tehetünk.

0 50 100 150

m3/ha I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8 I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8

csúcsrügyes karódugvány gyökeres dugvány

Fatérfogat

13. ábra: A 2167. sz. kísérletben található nemesnyár fajták fatérfogatai 9 éves korban

A faállomány 9 éves korában felvett adatok alapján (13. ábra) a technológiák közötti különbségek már eltűnni látszanak, és a tendencia a kísérlet további felvételezései alapján sem változik meg (14. illetve 15. ábra).

0 50 100 150

m3/ha I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8 I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8

csúcsrügyes karódugvány gyökeres dugvány

Fatérfogat

14. ábra:A 2167. sz. kísérletben található nemesnyár fajták fatérfogatai 13 éves korban

Kutatási eredmények

m3/ha I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8 I-214 AGATHE-F PANNONIA KOPECKY S 298-8

csúcsrügyes karódugvány gyökeres dugvány

Fatérfogat

15. ábra: A 2167. sz. kísérletben található fajták fatérfogatai 19 éves korban

15. táblázat: A Nyíradony 152 C erdőrészletben található kísérlet fatérfogatának varianciatáblázata 19 éves korban

16. táblázat: A Nyíradony 152 C erdőrészletben található kísérlet fatérfogatának varianciatáblázata 19 éves korban

A 19 éves, gyakorlatilag véghasználati kort megért faállomány varianciaanalízise (15. és 16. táblázat) már egyértelműen mutatja, hogy szignifikáns különbségek már nem mutathatóak ki a két technológiával telepített faállományrész között. Sőt, az egyes fajták a telepítés mikéntjétől függetlenül egységes növekedésűek, azaz a teljesítményük nem a telepítési

Kutatási eredmények

ráfordítás, ami az ültetéséhez szükséges volt. Az hogy a mélyfúrással elültetett csemeték nem növekedtek jobban azt jelenti, hogy nem jutottak többlet tápanyaghoz, sem többlet vízhez, tehát a 2,5-3 méteres ültetési mélység sem volt elegendő ahhoz, hogy a csemeték elérjék a talajvizet.

Csupán annyi előny származott belőle, hogy a fiatalkori gyökeresedés elősegítésével, és a nagyobb dugványhosszból adódó nagyobb tartalékok raktározása révén rövid ideig (kb. 5 éves korig) növekedésbeli fölényt biztosítson. Ezt a feltételezést a későbbi talajvizsgálatok is

17. táblázat: A 2167. sz. kísérletben található nemesnyár fajták fatérfogatai

A kísérletben található fajták fatérfogatai adatai (17. táblázat), valamint azok varianciaanalízisének eredménye komoly bizonyíték arra nézve, hogy egy ültetvény telepítése előtt milyen fontos a megfelelő termőhely-vizsgálat elvégzése. A példa alapján egyértelmű, hogy az ún. határtermőhelyek esetében sem biztos, hogy üdvözítő megoldás a mélyfúrásos ültetés alkalmazása. Ezért mielőtt ilyenbe fognánk, feltétlenül vizsgáljuk meg, vajon ezzel az eljárással, ami természetesen komoly többletráfordítással jár, képesek vagyunk-e többletvízhez juttatni csemetéinket. Ehhez minden esetben talajvízvizsgáló kút vagy kutak fúrásával meg kell vizsgálni, hogy az adott mélységben elérhető-e a talajvíz.

Annak vizsgálatára, hogy milyen növedéket érhetett volna el a faállomány, ha valóban eléri a vizet, álljon itt néhány ábra (16.-17. ábra), amelyek az előzőtől mintegy 20 km-re, Nyírbátorban található 2133. számú kísérletben szereplő azonos fajták növedékét mutatja. Ezen kísérlet célja szintén a csúcsrügyes karódugványos ültetési technológia alkalmazásának vizsgálata, telepítésének ideje megegyezik a korábban taglaltéval.

Kutatási eredmények

A 16. illetve 17. ábrán jól látható, hogy azon fajták esetében, amelyek mindkét kísérletben megtalálhatóak egyértelmű a talajvizet elérők fölénye.

'I-214' fajta fatérfogata

1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

m3/ha

Nyíradony Nyírbátor

16. ábra: ’I-214’ fajtájú csúcsrügyes karódugvánnyal létrehozott kísérleti faállományok fatérfogatainak összehasonlítása

1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

m3/ha

Nyíradony Nyírbátor

17. ábra: ’S 298-8’ fajtájú csúcsrügyes karódugvánnyal létrehozott kísérleti faállományok fatérfogatainak összehasonlítása

Kutatási eredmények