N ÖVEKEDÉSI SZAKASZOK

A megfelelő termesztési technológia kialakításához fontos figyelembe vennünk a fáink különböző növekedési fázisait. Ezek esetünkben, mivel gyorsan növő fafajról van szó, könnyen szétválaszthatóak. A növekedési szakaszok elkülönítésének alapja, hogy a nyárak, de gyakorlatilag minden fafaj produkcióképessége az élete folyamán nem egységes. A nemesnyárak életszakaszai a termesztéstechnológiát befolyásoló alapvető hatásukon keresztül három külön részre: kezdeti, intenzív és lassulási növekedési fázisra tagolhatóak.

A kezdeti növekedési szakasz közvetlenül az ültetést követi. Ebben a szakaszban a fiatal fa elsősorban gyökérzetének kialakítására törekszik, ezért vastagsági és magassági növekedése csak mérsékelt. Optimális esetben ez a szakasz csak az első évre korlátozódik, kedvezőtlen esetben azonban évekig is elhúzódhat. Az időtartam hossza jelentősen függ a talaj fizikai szerkezetétől, szellőzöttségétől és annak vízgazdálkodásától. Ezért a telepítést követő rendszeres talajápolásokkal ez a szakasz lerövidíthető.

A következő szakasz az intenzív növekedésé. Kezdetét az erősen megugró magassági és vastagsági növekedés jelzi. A fatérfogat növekedésének java részét a nyárak ebben a korban állítják elő, ezért legfontosabb teendőnk az intenzív növekedési szakasz kihasználása, elnyújtása. Ha ezt a szakaszt hibás nevelési eljárásokkal, elhibázott technológiával lerövidítjük, akkor nemesnyárasunk képtelen lesz azt a faanyagproduktumot nyújtani, ami benne genetikailag kódolva van, és amit a termőhelyi adottságok egyébként lehetővé tennének.

A lassulási növekedési szakasz beálltát mindenek előtt a magassági növekedés lassulása jelzi, de természetesen a vastagsági is csökken. Fontos teendőnk így annak a kornak a meghatározása, amelyen túl a nyáras fenntartása gazdaságtalanná válik, és ezért kitermelése szükségszerű. Ez a kor a jelenleg termesztésbe vont nemesnyárak esetében általában 20 év körüli. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a véghasználati kort is erősen befolyásolja a termőhely milyensége.

Nemesnyárasok ültetvényszerű termesztésének általános tudnivalói

A 2. ábrán a Nyíradony-Tamásipuszta nemesnyár termesztéstechnológiai kísérletből származó fák növekedésmenetét, és így növekedési ciklusait ábrázoltam, ahol a görbéket az egyes eltérő telepítési hálózatú, kísérleti parcellákból származó törzsek évgyűrűelemzésével határoztam meg.

0 5 10 15 20 25

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Évek

Évi növekedés (mm)

3m×3m

3m×6m

2. ábra: 'Pannónia' nemesnyár fajta növekedésmenete eltérő telepítési hálózatok esetén a nyíradony-tamásipusztai (2158.sz.)

nemesnyár kísérletben

Jól látható, hogy a telepítés után a növekedés erősen megtorpan, visszaesik. Ez az időszak a kezdeti növekedési szakaszé, ami gyakorlatilag az első évtől kezdődik, hiszen az első évi nagyobb arányú vastagodás a csemete csemetekerti növekedését jelenti. Az ábrán megfigyelhetjük, hogy az ültetési stressz, a gyökérzet kialakításának éve milyen hatással volt a vastagodásra. A megfelelő termőhely és a talajápolások hatására azonban ez a szakasz csak egy évig tartott. Mint korábban már említettem, nemesnyár ültetvényeinkben ez a kívánatos.

Ezt a szakaszt követi az intenzív növekedésé. Mindkét hálózat esetében ez meredeken emelkedik, majd erős visszaesést tapasztalhatunk. A hirtelen változás oka, hogy a faállományban szükséges növőtér bővítését nem végezték el. A 2. ábráról egyértelműen leolvasható, hogy a gyérítésnek az 5. és a 7. év közé kellett volna esnie, azonban a terület magánosításának következtében ezt az új tulajdonosok nem végezték el. Ez a fatermés szempontjából meglehetősen szerencsétlen esemény azonban lehetőséget teremtett számomra, hogy figyelemmel kísérjem egy olyan faállomány növekedésmenetét, amelyben nem tartották

Nemesnyárasok ültetvényszerű termesztésének általános tudnivalói

telepítési hálózat, annál gyorsabb növekedésbeli visszaeséssel számolhatunk, aminek oka természetesen a nem megfelelő növőtérben kereshető. Ha a növőtér szabályozást elvégezték volna, akkor az intenzív növekedési szakasz jobban kitolódik, akár 3-4 évvel is, ami értelemszerűen több megtermelt faanyagot eredményez.

A további görbefutás a lassulási szakaszé, aminek tendenciája, a lassulás üteme gyakorlatilag megegyezik; azonban a 18 m² hálózat fölénye, tekintve, hogy nagyobb növőtérrel rendelkezik, végig megmutatkozik.

Fontos megjegyeznem, hogy a különböző növekedési szakaszok eltérő klónok vagy fajták esetében másképpen alakulhatnak, azaz az egyes ciklusok hossza változhat. A fentebb említett ’Pannónia’ fajtához kapcsolódó megfigyeléseim és az általam vizsgálat alá vont kísérletek tanúbizonysága szerint, egyéb esetekben is számolni kell a lassulási szakasz korai kezdetével.

Az ugyanebből a kísérletből származó ’I-214’ klón évgyűrűelemzéssel végzett vizsgálata alapján megállapítható, hogy szemben az előzőekben taglalt fajtával itt a lassulási szakasz kezdete nem jelent azonnali drasztikus növekedésbeli visszaesést (3. ábra). Azaz az ’I-214’ esetében tovább tart az intenzív növekedési szakasz.

0 5 10 15 20 25

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Évek

Évi növekedés (mm)

3m×3m

3m×6m

3. ábra: 'I-214' nemesnyár fajta növekedésmenete eltérő telepítési hálózatok esetén a nyíradony-tamásipusztai (2158.sz.) nemesnyár

kísérletben

Nemesnyárasok ültetvényszerű termesztésének általános tudnivalói

Fontos különbség még a két görbe futása között a kezdeti szakasz eltérése is. Az ábra jól igazolja azt a tapasztalati megállapítást, amely szerint ez a klón erőteljes kezdeti növekedésével kevésbé szenvedi meg az ültetéssel járó stresszt.

Mint látható, a növekedésbeli különbségek feltárása nagyon fontos feladat, ismerete hozzásegít bennünket ahhoz, hogy nemesnyárasaink jövedelmezőségét fokozhassuk, a megfelelő termesztéstechnológiai eljárások pontosabb időzítésével.

Az elmondottak alapján egyértelmű tehát, hogy egy intenzív termesztési kultúra esetén kiemelkedő fontosságú a termesztéstechnológiai utasítások minél pontosabb betartása. Szükség van erre attól függetlenül is, hogy milyen termesztési célt, illetve milyen termőhelyet választottunk. Alapvetően hibás tehát külön „erdőszerűen kezelt” és külön

„ültetvényszerűen kezelt” nemesnyárasokról beszélni, hiszen a nemesnyár igényei ettől a besorolástól nem változnak meg, és kiugró faanyag produkciójukat csak akkor képesek nyújtani, ha a termesztés során megkövetelhető technológiai fegyelmet a legmesszemenőbbekig betartják.