A z a 12 évfolyam os általános és sza kképző iskola, am ely a sa lgótarjáni Petőfi S á n d o r Iskolában, a Tizenkét Osztályos Kom plex Iskola e ln evezésű fe jle sztő társulás ve ze tő iskolájában készül, a kom prehenzivitás koncepcióján alapszik. A ko m p re h e nzív iskola lényegi törekvése, hogy m inden tanuló szám ára biztosítsa a z e m b e ris é g közös kin csé t ké p e z ő m űve ltsé g h e z való h o zzá ju tá s le h e tő sé gét. E z c s a k a kko r lehetséges (legalább is m egközelítően), ha a z iskola a tanításban és m inden egyéb m egnyilvánulásában tekintettel tu d le n n i a tanulók p szich o ló g ia i és társadalm i eredetű különbözőségeire. Ehhez két e lő fe ltéte l szük
sé geltetik: egyrészt az, hogy elegendő id ő álljon rendelkezésére a tanulókkal való fo g la lko zásh o z - ezért alapfeltétel, hogy a tanulókról m in él hosszabb ideig tudjon a z iskola gon do sko d n i m ásrészt, hogy az iskola olyan n evelési és oktatási m eto d iká t dolgozzon ki, am elynek segítségével m ind az oktatásban, m ind a nevelésben a lkalm azkodni tud a tanulók különbözőségéhez. M agyarán, hogy ren d e lke zzé k a differenciálás anyagi-tárgyi és szem élyi-tudásbéli feltételeivel. A differenciálás technikáinak kim unkálása, a különféle variációk kidolgozása és a g yakorlatban való kipróbálása épp ezért az iskolafejlesztési m unka egyik fontos elem e, m ondhatni ugyanolyan fontos, m int a tantervfejlesztés.
A differenciálás értelmezése
Mivel iskolánkban a differenciálás elve elfogadott - ha még nem is kielégítően m eg
v a ló s íto tt-te v é k e n y s é g s z e rv e z ő alapelv, a ta n tervfe jle szté sné l és a ta n e szkö zö k ké
s zíté sé né l ele ve szá m o lh a tu n k azzal, hogy a ta n ítá s g yakorlatában d iffe re n ciá lt ta n u lá ssze rve zé st fo g un k a lkalm azni. Erre az is kényszerít bennünket, hogy - u g ya n csa k a d iffe re n ciá lá s a lapelvéből következően - a követelm ényeket a b első szakasz- ha táro k vé g é re eleve két szintre: egy m inim ális, m indenki által e lsa já títh a tó és egy em elt szin tre fo g a lm a ztu k m eg. Az előbbi a m ajdan b e vezetésre kerülő sta n da rd á l
lam i v iz s g á k letételéhez, továbbá a sza km a ta n u lá sh o z szü ksé g es tu d n iva ló ka t rö g zíti, az u tóbbi teljesítése az é re ttsé g ih e z szü ksé g es tu dás- és ké szsé g ek e lsa já títá sá n a k biztosítéka.
Az iskolánkban kidolgozott differenciálási te chnika (vagy inkább te ch n o ló g ia ) azt ig ye kszik e lő se g íte n i, hogy e g yré szt a lassabban és nehezebben teljesítők, m ásfelől a g yorsan és átlagon felül teljesítők a m aguk szin tjé n b e lü l is d iffe re n ciá lt oktatásban része sü lje n e k. Ez azt je le n ti, hogy a d ifferenciálás nem m erül ki abban, hogy az ún.
„jo bb a ka t" kü lö n vá la sztju k az ún. „g ye n g é b b e ktő l” . Arra töre kszü n k, hogy érzékeny d ia g n o sztizá lá ssa l és rugalm as szervezeti m egoldásokkal ta n ító i te vé ken ysé g ü n k fo lyam atosan képes legyen a lkalm azkodni a gyerekek m enet közbeni fe jlő d é séh e z, tu dásuk és ké p e sség e ik belső szerke ze té n e k folyam atos ala ku lá sá ho z. Ez sze rve ze tile g azt igényli, hogy a képességekhez, illetve a n e h ézségekhez egy tanéven belül tö b b szö r is igazodó, tehát szükség sze rint változó összetételű cso p o rto ka t hozzunk létre. Ez sze rin tü n k a szervezeti előfeltétele annak, hogy m indenki szá m á ra fo lya m a tosan biztosítani tu d ju k a sa já t ké p e ssé g e i m axim um át m ozg ó sító fo g la lko zta tá st.
PE T Ö N É M ÉRAI JULIANNA
Mert ebben fogalm azható meg röviden a mi differenciálási te vé ke n ysé g ü n k lényege:
m in d e n k it a sa já t éppen a d o tt szin tjé n optim álisan m ozgósítani. M eg győződésünk, hogy a d iffe re n ciá lá sn a k ez az értelm ezése illeszkedik egy olyan iskolához, am elynek ve ze tő e szm é je az iskolán b elüli esélyek eg ye nlősé g é n e k biztosítása.
Ebből következik az is, hogy gyakorlatunkban a differenciálás nem lehet egyszerűen m ennyiségi probléma. Nem az a kérdés ugyanis, hogy kinek miből m ennyit adjunk, ha
nem az, hogy kinek hogyan közvetítsük az ismereteket, kit hogyan vonjunk be a tevé
kenységekbe ahhoz, hogy ebből a legtöbbet profitáljon. Az a törekvésünk, hogy m egta
láljuk a m etodikai kulcsot mind az elmaradó, mind a kiem elkedő gyerekekhez. A rendszer individuális diagnózisokhoz igazított. A feladat: megfejteni az elakadás okát, illetve felis
merni, hogy mi az, am iből valaki többre éhes és amiben többre képes.
A differenciálás szervezeti keretei
Kiinduló szervezeti keretünk a heterogén összetételű osztály vagy tanulócsoport. Ra
gaszkodunk a heterogenitáshoz, három okból is. Először, mert a valóságban is heterogén összetételű em bercsoportok adják az együttélés kereteit, tehát meg kell tanítanunk har
m onikusan élni heterogén érdeklődésű és képességszintű csoportokban. Másodszor, mert arra is szeretnénk m egtanítani gyerekeinket, hogy egymásra figyeljenek, hogy e g y
m ástól tanuljanak; biztosítani kívánjuk azt is, hogy e g ym ástól új ingereket, im p u lzu so kat kap h assa n a k. Erre heterogén ö sszetétel esetén tö b b te rm é sze te se n kínálkozó le h e tősé g adódik. H a rm a d szo r azért ragaszkodunk a hetero g e n itásh o z, m ert csak a he tero g é n ö sszetételű cso p o rto k biztosítják az egyének szá m á ra a reális ö s s z e h a s o n lítá st m ásokkal, a reális önértékelés alapjait.
A differenciálás tehát a heterogén összetételű osztályok talaján történik. A heteroge
nitást az alapvető eszköztudást nyújtó tárgyakban (a magyar nyelv és kom m unikáció c.
tárgyban és a m atem atikában) a tudás, és a képességek szem pontjából nagyjából ho
mogén összetételű ún. feladatcsoportok váltják fel. A tanév során 4-5 tém aegység ta n í
tására kerül sor. Egy-egy tém aegység 20-25 órát ölel fel. Tém aegységenként a feladat- csoportokat újra alakítjuk az előzőekben elért teljesítm ények fig ye le m b e vé telével.
A differenciálás menete
1. egységA tém aegység indítása komplex ráhangolással kezdődik. Ez az osztályközösségben történik. Ez 1-2 órából álló egység. Ezeken az órákon m indenki sikeres lehet, hiszen csa k arról van szó, hogy m indenki elm ondja, am it az adott tém á ró l m ár tud, ta p aszta lt, am ihez va la m ilye n élm énye fűződik.
2. egység
Ez az ún. alapoktatás időszaka, ekkor dolgozzák fel a m indenki szám ára egységes tananyagrészeket. Az erre szánt idő kb. 7-10 óra.
A tanító m ár az alapoktatás során két csoportba sorolja a gyerekeket:
a) az ún. „no rm ál" csoportba, az átlagos vagy annál jobb képességű, illetve előkép
zettségű és normál tanulási tem pójú gyerekek cso p o rtjá b a , am elyben az a la p ó ra szá m b a n ta n u ljá k a ta n tárgyat;
b) az ún. „in te n zív” csoportba, amelybe azok kerülnek, akiknek előzetes ism eretei sze
gényesebbek, illetve akiknek alapképességei atöbbiekhez képest gyengébbek, továbbá, akiknek az átlagosnál több idő kell a tém aegység elsajátításához. Itt az alapóraszám 1 -el több, m int a norm ál csoportban. Vagyis ez azt jelenti, hogy az ebben a csoportban dolgozó gyerekek heti 7+1 órában vesznek részt az intenzív csoport foglalkozásain. Ez egészen addig így működik, amíg az alapoktatás követelményeinek te lje sítésé h e z szü ksé g es tu dás b irto ká b a nem jutnak. Ez az idő nem érinti a gyerekek sza b a dide jé t és p ih e n ésé t,
A FELAD A TC SOPOR TO S D IFFER E N C IÁ LÁ S R Ó L m ert e g yré szt a d é le lő tti ta n u lá s időszakában kerül rá sor, illetve a d élutáni szabad ta n u lás keretében (1. ábra).
3. egység
Az alapoktatást egy eredm ényi feltáró próbával zárjuk le. A próba (diagnózis) funkciója, hogy m eggyőződjünk a kitűzött tanítási cé lo k elé ré sé n e k m értékéről.
4. egység
Ennek alapján - nem m ellőzve a tanító véleményét, a tanuló és a szülő kérését - fe l
adatcsoportokba soroljuk az évfolyam tanulóit. Egy-egy feladatcsoportba tehát az évfo
lyam valam ennyi osztályából kerülhetnek vegyesen a diákok. Ezekben a feladatcsopor
tokban a tanulókat a nyújtott teljesítm ényeikhez igazodva 11 -15 órában fo g la lko zta tju k.
a) A kie m elked ő eredm ényt felm utató tanulókat ism ereteik kiegészítését, képességeik továbbfejlesztését szolgáló, célirányos programmal működő, ún. többletet a d ó csoportba soroljuk, am elyben a m ódszereket is igyekszünk a nekik legjobban megfelelők közül ki
választani.
Ez a rendszer tehát felfelé is nyit, biztosítja az átlagon felül te lje sítőkke l való m eg kü lö n b ö zte te tt fo g la lko zást, hogy ők is m eg ka p h a ssá k a szin tjü kn e k m egfelelő o p tim á lis te rh e lé st.
b) A zok a tanulók, akik az alapvető célokat még nem érték el, ún. újra ta n ulócso p o rtba kerülnek, amelyben lehetőségük van a tananyagegység újratanulására az eddiegektől eltérő módon, s ha kell, egy e célra készített ismétlő program segítségével.
c) Azok a gyerekek, akiknél csupán néhány alapvető cél elérése nem sikerült, olyan sp e ciá lis, ún. h iá n y p ó tló c so p o rto t (csoportokat) alkotnak, am elyekben lehetőséget b izto sítun k szá m u kra a hiá n yo sság o k pótlására. Egy idő után e cso p o rt ta g ja i s zá m ára ism é t e re d m é n y fe ltá ró p ró b á t tartunk. Akiknél ez azt m utatja, hogy sikerült h iá nyaikat p ó tolni, tö b b le te t adó cso p o rto t szervezünk, akiknél viszo n t a próba azt m u
tatta, hogy hiá n ya ika t m ég nem pótolták, m aradnak a h iánypótló csoportban.
5. egység
A tém aegység lezárása következik ezután. Ez történhet speciális próbával vagy az elő
ző próba m egism étlésével, esetleg részcélok elérését diagnosztizáló m éréssel vagy teszteléssel.
Az új tém aegység kezdésekor minden tanuló visszatér a saját osztályközösségébe, ahol újabb startlehetőséget kap.
Néhány elengedhetetlen feltétel
Ehhez a tanulásszervezési m ódhoz az alábbi e lő fe ltéte le k m egléte szükséges:
1. Az egyik előfeltétel pedagógiai vagy pszichológiai term észetű. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a feladatcsoportokba való besorolás ne váljék m inősítéssé. Nagyon fo n tos ui., hogy m iként é lik meg a gyerekek a fe la d atcso p o rto kb a való b e so rolásukat, fő le g azok, a kik a „gye n g é b b e k” cso p o rtja ib a kerülnek. M iután a fe la d a tcso p o rt nem á lla n d ó su ló besorolási form a, m aga a besorolás önm agában nem is m inősíti a g ye rekeket sem ne g atíva n , sem pozitívan. A gyerekek a mi iskolánkban nem is n e ve zik az e lté rő cso p o rto ka t a pe d ag ó g u so k által használt szakm ai m eg nevezésekkel. E gy
sze rű e n c s a k azt m ondják: én m ost Jutka nénihez m egyek, én m eg M ária nénihez.
2. A m ásik e lő fe lté te l szervezeti: az évfolyam on nagy részben azonos órarenddel kell m űkö d n iü k a ta n ulócso p o rtokn a k. Ez azt je le n ti, hogy m ate m a tiká bó l és m agyar nyelv és ko m m u n iká ció b ól azonos időpontra essenek az órák va la m e n n yi osztályban.
3. A harm adik előfeltétel gazdasági: fedezet kell hozzá, hogy évfolyam onként egy-egy fejlesztő pedagógust lehessen foglalkoztatni. Erre azért van szükség, mert a differenci
álás akkor lehet igazán eredményes, ha a feladatcsoportok szám a meghaladja a
hete-PETŐNÉ MÉRAI JULIANNA
rogén ö sszetételű ta n u ló cso p o rto k (osztályok) szám át. A mi isko lá n kb a n pl. 3 p á rh u za m o s osztá lyb ól állnak az évfolyam ok, de 5 fe la d atcso p o rto t sze rve zü n k. Ez úgy le hetséges, hogy két évfolyam on tu d tun k fe jle sztő pedagógust a lkalm azni, akik az e gyik a lka lo m m a l az egyik, a m ásik a lka lo m m a l a m ásik é v fo lya m o n e g é s z ítik ki a 3 fő s ta n ító i gá rd á t.
Iskolánkban egy olyan tanulásszervezési eljárás bontakozik ki tehát, am ely viszonylag szerény anyagi ráfordítással biztosítja a m egfelelő differenciálást. Ez a ren d sze r tö b b p e d ag ó g ia i od a figye lé st, több m unkát, pontos szervezést igényel, de ez a többlet- m unka m egtérül, tö b b sikert biztosít és kevesebb kudarcot okoz a gyerekeknek.
Komplex ráhangolás 1 - 2
>f \(
1-
---Alapoktatás
.Normál” csoport „Intenzív csoport 7 -1 0
>
1
f
Eredmény feltáró próba n .
1
>•\ * '' \" . 's/
Többletet adó csoport
1.
Hiánypótló csoport
1.
Többletet adó csoport
2.
Hiánypótló csoport
2.
Hiánypótló csoport
3.
Újratanító csoport
1.
Újratanító csoport
2.
11-15
\ r \ ' >f \
t
Eredmény feltáró próba i > i
>
Átlépés a következő témaegységbe
r
Komplex ráhangolás
1. ábra
A fe lad a tcso p o rto s d iffe re nciá lá s vázlata