III. 1.4. „Elég sokat tanulmányoztam magam ahhoz, hogy ismerhessem
III.3. Az ember helye a világban és a társadalomban. A létezés nagy lánca
III.3.4. Orientációs metaforák és a test mint rendszer a létezés nagy láncában
Ez az alfejezet áttekintést nyújt a Bevezetésben már felsorolt három általános metafora:
a JÓ FENN VAN, a FONTOS KÖZÉPEN VAN, az ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER EMBERI TEST konceptuális motiváltságáról és strukturális jellemzőiről, azzal a céllal, hogy az ezt követő elemzésekben szereplő specifikus szintű, és összetett metaforákat könnyebben elhelyezhessük a létezés nagy lánca, a pascali apologetika és a La Rochefoucauld-i emberkép viszonyrendszereiben.
A JÓ (CSELEKEDET) FENN VAN
A JÓ FENN VAN orientációs,306 képi-sematikus természetű metafora. Az orientációs metaforák kognitív funkciója, hogy adott fogalomcsoportot „koherens, összefüggő térbeli rendszerbe” rendezzenek.307 A kétpólusú irányok (fenn-lenn, be-ki, előre-hátra, fel-le, mély-sekély, centrum-periféria) forrástartományként, tapasztalati mintázataink függvényében segítik az elvont fogalmak megértését. Lévén fizikai motiváltságúak, az orientációs metaforák univerzálisak, ám kulturális tekintetben eltéréseket mutathatnak.308 A fenn-lenn metaforák gyakran az erkölccsel, érzelmekkel, egészséggel
306 A szakirodalom felváltva használja az ’orientációs’ és ’irányultsági’ kifejezéseket (angolul
’orientational metaphor’).
307KÖVECSES,BENCZES, i.m. 92.
308 LAKOFF, JOHNSON, i.m. 14. Az orientációs metaforák kulturális variabilitásának egyik szembetűnő példája, hogy míg egyes kultúrák a jövőt előttünk álló eseményként gondolják el (például magyar, angol, francia, német) addig mások az ember mögött lévő eseményként konceptualizálják.
124
kapcsolatos fogalmakat konceptualizálják.309 Lakoff és Johnson felsorolásából310 közlöm az elemzés szempontjából releváns orientációs metaforákat:
A JÓ FENN VAN; A ROSSZ LENN VAN: az emberi egzisztenciára pozitívan ható fizikai és mentális jellemzők (boldogság, egészség, élet, kontroll/hatalom) fenn találhatóak. Mindez azzal a fizikai tapasztalattal lehet összefüggésben, hogy az álló testhelyzet (amikor a test egyik legfontosabb része, a fej a legmagasabban helyezkedik el) az egészség, az élet jele, míg a fekvő testhelyzet (amikor a fej lenn van, és nagy a talaj testtel való érintkezési felülete) betegségre, vagy halálra utal.
AZ ERKÖLCSÖSSÉG FENN VAN; AZ ERKÖLCSTELENSÉG LENN VAN:311 a JÓ FENN VAN; A ROSSZ LENN VAN, a TÁRSADALOM EMBERI LÉNY,és az ERKÖLCSÖSSÉG ERŐ
metaforák összetételéből jön létre. Egy cselekedet attól lesz erényes, hogy megfelel a társadalmi elvárásoknak, hozzáad a kollektív jóléthez, és támogatja az adott társadalom morális felemelkedését. Ezzel szemben a bűn lehúzza a társadalmat (a talaj, vagy a pokol irányába). Az orientációs oppozíciókon túl ez az elképzelés erődinamikai fogalmakkal is leírható: az erkölcs fogalmi keretében az ego (agonista, célja eredeti erkölcsös állapotának megőrzése) és a valamilyen gonosz erő, kísértés (antagonista, célja az ego ellenállásának megtörése) hat egymásra; ha az ego ellenáll a kísértésnek, erkölcsös marad.312
A MAGAS STÁTUSZ FENN, AZ ALACSONY STÁTUSZ LENN VAN: a társadalmi hierarchiában betöltött pozíciót az egyén fizikai és szociális ereje határozza meg.
A RACIONÁLIS FENN VAN; AZ ÉRZELMI LENN VAN: a metafora konceptuális alapja, hogy az ész, a racionális ítélőképesség birtokában az ember az állatok fölé
309 A mai pszichológiai kutatásoknak is létezik egy olyan szelete, amely a létezés nagy láncát és az azt meghatározó orientációs metaforákat használja fel az erkölcsi gondolkodás vizsgálatában Mark J.
BRANDT, Christina REYNA, The Chain of Being: A Hierarchy of Morality, Perspectives on Psychological Science. Sage Publications Inc. on behalf of Association for Psychologic al Science, 5 (6), 2011. 428-446.
Hozzáférés helye és ideje: https://www.jstor.org/, 2018. június 12.
310 Uo.,16-17.
311 Angolul „VIRT UE IS UP; DEPRAVIT Y IS DOWN” (Uo.). A fordításban KÖVECSES és BENCZES magyar terminusát használom (i.m. 141).
312KÖVECSES,BENCZES, i.m. 141. Ez a séma sok hasonlóságot mutat AZ ÉRZELEM FIZIKAI ERŐ általános szintű metaforával. A kognitív nyelvészetben elsőként Leonard TALMY (1988, Idézi KÖVECSES,BENCZES, i.m. 137.) állapította meg, hogy a gondolkodás és a nyelv jelentős része leírható erődinamikai fogalmakkal: „Az alapvető különbség, amely nyelvünkben kódolva van, nem más, mint a két, erőt kifejtő entitás szerepének szétválasztása. Az egyik erőkifejtő entitás figyelmünk fókuszába kerül – az interakcióban pedig az a fő kérdés, hogy vajon ez az entitás képes -e erejét érvényesíteni, vagy alulmarad.” Az ERŐ mint alapszintű forrástartomány van például jelen az olyan strukturális metaforákban is, mint AZ ÉRVELÉS/VIT A KÜZDELEM.
125
kerekedve képes irányítani környezetét. Amikor egy adott helyzetben természetének érzelmi oldala dominál, elveszti ezt a kontrollt.
Leegyszerűsítve, a jó-fenn, rossz-lenn megfeleltetések átszövik a hatalomról és erkölcsről való gondolkodás egészét, amiben visszatükröződik a létezés nagy láncának vertikális struktúrája is
A metaforának vallásos síkra való projektálásával következik, hogy Isten a makrokozmosz legmagasabb szférájában helyezkedik el, mivel ő az ember által elképzelhető legtökéletesebb létező, a legfőbb jó.
A FONTOS KÖZÉPEN VAN
Ennek a szintén orientációs metaforának a centrum-periféria oppozíció adja forrástartományát. Azon túl, hogy egy alapvető irányultsági oppozícióról van szó, a centrum-periféria egy általános képi séma, mely a részek aszimmetriáján alapszik: míg a középpont nem függ a perifériától, a periféria függ a középponttól. Ez a séma figyelhető meg a prototípus-elmélet esetében is: a kategóriának (fogalmi keretnek) legjobban megfelelő tag lesz a prototípus, amely köré szerveződnek a kevésbé prototipikus tagok.313 A létezés nagy láncához hasonlóan a centrum-periféria is hierarchikus viszonyokat ábrázol, de más rendezési elv szerint.
A FONTOS KÖZÉPEN VAN metafora adja a geo-, majd heliocentrikus kozmológia alapját. Nyelven kívüli megvalósulása olyan kulturális gyakorlatokban mutatkozik meg, mint a társaság adott helyzetben legfontosabb személyének központi helyre való ültetése (pl. asztalfő), a város központ-külváros pólusokra való osztása. A metafora valószínűsíthetően legalapvetőbb testi, illetve természeti tapasztalatainkban gyökerezik:
a szív az emberi test közepén helyezkedik el,314 és számos fogalmat anatómiánk sematikus reprezentációjának mintájára konceptualizálunk. A stabil, állandó középponthoz való viszonyítás elengedhetetlennek bizonyul a világ és önmagunk koherens értelmezéséhez.
313 Uo., 135.
314 A test laikus elmélete szerint (anatómiai szempontból pontatlan az elképzelés)
126
AZ ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER AZ EMBERI TEST315
Az absztrakt komplex rendszerek fogalma a metaforák olyan alrendszere,316 amelyben a céltartományok „olyan absztrakt komplex alakzatok, ahol a bennük szereplő egyedek természete és kapcsolódásai különböznek az egyes esetekben”.317 Más szóval, a céltartomány elemei között alá-, mellé- és fölérendeltségi viszonyok állapíthatóak meg, és összetett kölcsönhatásuk biztosítja a rendszer működését. A metafora leggyakoribb céltartományai: elme, elmélet, világkép, társadalom, társadalmi szerveződések, és kormányzás. Mindebből arra következtethetünk, hogy ez a metafora, struktúra-központúságából adódóan, részét képezi A LÉTEZÉS NAGY LÁNCÁnak.
Az absztrakt komplex rendszerek funkciójuk, stabilitásuk, fejlődésük, és állapotuk mentén definiálhatóak. A metaforák és a kapcsolódó nyelvi kifejezések az alábbi négy problémakörre reflektálnak:318
(1) Hatékonyan működik-e a rendszer?
(2) Hosszantartó és stabil-e?
(3) Úgy fejlődik, ahogy kell?
(4) Megfelelő állapotban van-e?
Andreas Musollff is hasonló kritériumok mentén gondolkodik, amikor diakronikus perspektívában elemzi AZ ÁLLAM MŰKÖDÉSE AZ EMBERI TEST EGÉSZSÉGE metaforát, amely egyike a gyakori ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER metaforáknak.319 Az absztrakt komplex rendszerek leggyakoribb forrástartományai a GÉP, ÉPÜLET, NÖVÉNY, és AZ EMBERI TEST fogalmi keretei. Elemzésünk szempontjából utóbbi bír kiemelt fontossággal, bár, ahogyan azt látni fogjuk, a NÖVÉNY forrástartomány bizonyos elemei is megjelennek a pascali apologetikában.
Az ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER AZ EMBERI TEST metafora – az előzőekben tárgyalt két másik metaforához hasonlóan – legalapvetőbb fizikai tapasztalatunkra épül:
testünk bonyolult működésének ismeretére. A forrás- és céltartomány közötti megfeleltetések tipikusan a rendszer megfelelő voltára (a test egészségére), illetve annak szerkezetére (a test felépítésére) fókuszálnak. Ebből következnek A MEGFELELŐ ÁLLAPOT EGÉSZSÉGES ÁLLAPOT, A NEM MEGFELELŐ ÁLLAPOT (NEHÉZSÉGEK,
315 Ezen rész elméleti része KÖVECSES Zoltán A metafora… c. munkájának 10. fejezetét (Metaforarendszerek) követi (KÖVECSES, i.m. 129-146). Minden más forrást külön jelölök.
316 Kövecses három metaforarendszert azonosít: a létezés nagy lánca, a komplex rendszerek, és az eseménystruktúra. A rendszerek további alrendszerekre bonthatóak.
317 Uo.,135.
318 Uo.
319MUSOLLFF, i.m. 70-92.
127
PROBLÉMÁK) BETEGSÉG, valamint AZ ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER SZERKEZETE AZ EMBERI TEST FIZIKAI SZERKEZETE egyszerű metaforák.320
Az imént bemutatott három metaforatípus nem független egymástól: úgy tűnik, az orientációs és rendszer-metaforák immanens tulajdonsága, hogy együttesen valamilyen hierarchikus struktúrába rendezik a világot. Vegyük például a rendszer-metaforák azon alapvető tulajdonságát, hogy magukba foglalják a középpont fogalmát, mivel ez adja azt a viszonyítási pontot, amelyhez képest a struktúra többi elemét definiáljuk. Általánosan megállapítható, hogy valamilyen formában minden komplex rendszer-metafora tartalmazza a középpontra vonatkozó forrás- és céltartományi megfeleltetéseket.
Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy implicit módon – tehát még ha nyelvi szinten nem is jelenik meg – mindhárom metafora egyszerre van jelen az erkölcsről, illetve vallásról való diskurzusokban. A következő alfejezet célja annak bemutatása, hogyan e metaforák alapjaiban formálják Pascal kegyelemről, valamint Isten és ember kapcsolatáról való gondolkodását a Gondolatok kapcsolódó részeiben azzal együtt, hogy emberképében a szerző desturálja a létezés nagy láncolatának a fejezet elején bemutatott koncepcióját. A vizsgálódás vezérfonalát az ABSZTRAKT KOMPLEX RENDSZER AZ EMBERI TEST metafora adja, tekintettel arra, hogy az argumentáció jelentős része e relációra épül.
320KÖVECSES, i.m., 137.
128
III.4. Új típusú emberkép: A TEST- és a SZÍV-metaforák