H orbuláK Z SolT dél-Szlovákia­gazdasági­és­szociális­helyzete

néhány­mutató­tükrében­(2.­rész)

ZSOLTHORBULÁK

The Economic and Social Situation of South Slovakia in View of Some Indicators (Part II.)

Keywords:­ regional­ economic­ problems,­ regions­ of­ Hungarians­ in­ Slovakia,­ educational­ attainment­ level, computer­skills

bevezetés

Korábbi­tanulmányunkban­(Horbulák­2015)­rámutattunk­arra,­hogy­dél-Szlovákia,­más megfogalmazásban­ Szlovákia­ jelentős­ magyar­ lakossággal­ rendelkező­ járásai,­ több fontos­ mutató­ tekintetében¹ elmaradnak­ az­ össz-szlovák­ átlagtól,­ egyben­ a­ nem magyar­lakosságú­járások­átlagától­is.­A­következőkben­néhány­további­mutató­segít- ségével­ismét­kísérletet­teszünk­arra,­hogy­a­vizsgált­járások­helyzetét­tovább­elemez-zük.­A­kiindulási­pont­ebben­az­esetben­is­a­2011-ben­végrehajtott­népszámlálás.­ez­a cenzus­mélyebb­képet­ad­a­társadalmi­változásokról,­mivel­olyan­kérdések­is­felkerül- tek­a­listára,­amelyek­korunk­információs-technológiai­szokásaira,­ismereteire­is­rákér-deznek.

1.­Szlovákia­regionális­gazdasági­és­súlyponti­problémai

jól­ismert­tény,­hogy­Szlovákia­regionális­fejlettségének­egyik­alapvető­problémája­a nyugati–keleti,­részben­az­északi–déli­szembenállás.­ez,­sok­egyéb­mellett,­megmutat- kozik­a­lakosság­koncentrációjában,­a­települések­városi–vidéki­jellegében,­a­szociáli- san­gyengébb­lakosság­koncentrációjában,­a­beruházások­eltérő­mértékében,­a­mun- kahelyteremtés­különböző­dinamikájában,­a­helyi­gazdaság­struktúrájában,­a­munka-nélküliség­ingadozó­mértékében,­a­közlekedési­infrastruktúra­állapotában­és­sok­más egyébben.­A­következő­táblázat­a­nuTS2­régiók,­az­európai­unió­legkisebb­statisztikai területi­egységei­alapján­mutatja­be­a­szlovákiai­nagyrégiók­gazdasági­erejét:

1 A­tanulmányban­a­munkanélküliség,­az­átlagbér,­a­szociális­támogatásban­részesülők­és­az úthálózat­arányát­hasonlítottuk­össze.

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

1. táblázat.Szlovákia­tervezési-statisztikai­régióinak­relatív­ereje­2016-ban

Forrás:­http://ec.europa.eu/eurostat

Az­1.­táblázat­jól­mutatja,­hogy­milyen­óriási­területi­különbségek­vannak­az­országon belül.­Amíg­Pozsony­az­unió­10­legfejlettebb­régiója­közé­tartozik,­és­gyakorlatilag­egy szinten­ van­ Prágával­ és­ varsóval,­ budapestet­ pedig­ már­ régen­ lehagyta,­ az­ ország többi­ nagyrégióját­ mérföldekre­ leelőzte,­ és­ azok­ jogosultak­ a­ Strukturális­ Alapokból való­támogatásokra.­ezekre­a­nuTS2­régió­akkor­jogosult,­ha­az­ott­megtermelt­GdP nem­éri­el­az­uniós­átlag­75%-át.­nyilvánvaló,­ha­a­nemzeti­összterméket­kisebb­terü-letre­is­kiszámítanák,­még­jelentősebbek­lennének­az­eltérések.

Az­igazsághoz­azonban­az­is­hozzátartozik,­hogy­mindez­történelmi­örökség.­ez­jel-lemezte­már­a­második­világháború­után­újjáalakult­Csehszlovák­Köztársaságot­is.­A háború­utáni­szocialista­iparosítás­időszakában,­az­1.­és­a­2.­ötéves­terv­idején,­1949 és­1960­között² a­prágai­állami­Tervhivatal­egyik­legfontosabb­célkitűzése­a­legelma-radottabb­régiók­támogatása­volt,­kiemelten­az­északi­és­keleti­járások,­konkrétan­az akkor­létező­eperjesi­Kerület.­ebben­az­időszakban­született­döntés­arról­is,­hogy­egy kohászati­központ­keletre­való­telepítése­kulcskérdés­(londák­1999,­107–108.­p.).­A helyzet­azonban­az­időszak­végére­sem­javult,­a­két­kelet-szlovákiai­kerület­az­ország valamennyi­kerülete­közül­a­legelmaradottabb­volt­(Häufler–Korčák–Král­1960,­598.

p.).­ Sőt,­ lényegesebb­ javulás­ a­ szocializmus­ végére­ se­ történt:­ „néhány­ gazdasági mutató­alapján­a­[Kelet-szlovákiai]­Kerület­továbbra­is­elmarad­a­többiektől.­A­területi kiterjedésével­és­a­lakosság­számával­szemben­az­országon­belül­legalacsonyabb­ipari és­mezőgazdasági­termeléssel­rendelkezik­(6,6%­CSSZSZK).”­(Häufler­1984,­553.­p.)

napjainkra­ez­a­helyezet­nem­változott,­a­nyugat–keleti­és­az­észak–déli­szemben-állás­megmaradt,­és­talán­azt­is­ki­lehet­jelenteni,­hogy­markánsabbá­vált.­erre­nem csupán­ az­Fórum Társadalomtudományi Szemle említett­ számában­ mutattunk­ rá, hanem­az­Acta Oeconomica Universitatis Selye folyóiratban­megjelent­tanulmányunk-ban­is­(Horbulák­2014).³

Az­ország­regionális­fejlődését­a­természetes­központok­elhelyezkedése­is­befolyá- solja.­Közismert­tény,­hogy­Szlovákia­esetében­nagy­különbségek­vannak­a­természe-tes­ régiók­ és­ az­ adminisztratív­ régiók­ között.­ A­ helyi­ közigazgatási­ egységek­ határa nem­esik­egybe­a­természetes­és­történeti­régiók­határával.­„Az­[1923-ban]­végrehaj-tott­területi­reform­alapvető­mérföldkő­Szlovákia­területi­fejlődésében,­ugyanis­ekkor tértek­ el­ először­ a­ természetes­ régióktól,­ amelyek­ kisebb­ módosításokkal­ csaknem

2 A­két­időszak­közé­két­egyéves­tervet­iktattak­be.

3 A­ cikkben­ a­ legnagyobb­ vállalatok,­ a­ klaszterek,­ az­ autóipari­ beszállítók­ kerületi­ számát, továbbá­az­üzemsűrűség­járási­adatait­vetettük­össze­a­szocializmus­utolsó­évtizede­és­a rendszerváltozás­két­évtizede­közti­időszakban.

Kód NUTS2 régió hivatalos megnevezése Az EU átlag %-os aránya

SK01 Bratislavský kraj 186,49

SK02 Západné Slovensko 72,12

SK03 Stredné Slovensko 60,79

SK04 Východné Slovensko 52,97

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

900­évig­álltak­fenn,­és­ezen­természetes­egységekhez­való­visszatérés­máig­sem­tör-tént­ meg.”­ (toudy.sk)­ A­ történeti­ magyarország­ idején­ a­ megyerendszer­ kialakulása mintegy­két­évszázadig­tartott,­ezután­a­határok­alig­változtak,­legfeljebb­a­vármegye adminisztratív­jogkörei­módosultak.­A­távolabbi­múltban­két­alkalommal­került­sor­idő-leges­ módosításokra­ (1785–1790­ és­ 1849–1867­ között),­ amelyek­ azonban­ csak összevonások­voltak.­1919­után­aztán­öt-tíz­éves­rendszerességgel­megindult­a­köz-igazgatási­ egységek­ határainak­ a­ módosítása.­ Az­ átfogó­ módosítások­ évei­ 1923, 1928,­1940,­1945,­1948,­1960­és­1998­voltak.­Kísérletek­a­természetes­és­történeti központok­újbóli­figyelembevételére­a­rendszerváltás­utáni­reformok­esetében­történe-tek­(Slavík­é.­n.;­Stručný prehľad…,­58–59.­p.;­Horváth­2004,­297.­p.),­amelyek­meg-valósulását­a­politika­mindannyiszor­megakadályozta.

A­természetes­régiók­figyelmen­kívül­való­hagyása­dél-Szlovákiát­kiemelten­érinti.

ezt­a­szlovák­szakértők­is­elismerik.­A­déli­régió­növekedésére­negatívan­hat,­„hogy amíg­a­hagyományos­szlovák­régiók­központjai­meglehetősen­stabilak,­és­a­múltban progresszíven­fejlődtek,­dél-Szlovákia­esetében­ezek­a­történeti­régiók­hiányoznak­(ez annak­következtében­történt,­hogy­az­eredeti­adminisztratív­egységek­magyar­oldalára kerültek)”.­(výrostová­2010,­237.­p.)­milan­buček,­štefan­rehák­és­jozef­Tvrdoň­elem-zése­alapján­(2010,­180–181.,­187.­p.)­a­2000-es­évek­első­felében­a­regionális­GdP növekedésében­egyenlőtlenségek­alakultak­ki,­továbbá­a­régiókon­belüli,­a­városköz- pontokhoz­kapcsolódó­különbségek­még­nagyobbak­lettek.­Az­életminőségi­index­leg-magasabb­ értéke­ Pozsonyban­ van,­ a­ vág­ völgyében­ folytatódik,­ és­ Poprádig­ magas marad.­A­szerzők­az­elmaradott­régiók­közé­sorolták­a­Komáromi­és­az­érsekújvári­járá-sokat­nyugaton,­a­losonci­és­rimaszombati­járásokat­Közép-Szlovákiában,­valamint­a Homonnai,­varannói­és­nagymihályi­járásokat­keleten.­A­Komáromitól­a­nagyrőcei­járá- sig­elhelyezkedő­hét­járás­egy­szegény­makrorégiót­képez.­eva­výrostová­regionális­köz-gazdász­szintén­osztja­ezt­a­nézetet­(2010,­241.­p.).

napjainkra­Pozsonytól­keletre­a­centrum–periféria­viszony­alakult­ki.­Az­ország­leg-fejlettebb­része­a­Pozsony­–­nagyszombat­–­nyitra­háromszögbe­összpontosul,­és­a következő­ központ­ Kassa.­ Szlovákia­ további­ legfejlettebb­ része­ besztercebánya­ és Zólyom,­ majd­ Kassa­ és­ eperjes­ környéke.­ A­ legelmaradottabb­ rész­ dél-Szlovákia középső­része,­a­nagyrőcei,­rimaszombati­és­rozsnyói­járások.­valamivel­jobb­helyzet-ben­vannak­az­északkeleti­járások,­mint­mezőlaborc­és­Szinna.

Az­utóbbi­évek­gyors­gazdasági­növekedése­következtében­Szlovákia­több­régiójá-nak­ sikerült­ felzárkóznia,­ a­ legsikeresebbek­ közé­ a­ nyugati,­ a­ főváros­ húzóhatását leginkább­élvező­járások­tartoznak.­Ha­a­fejlettség­legnyilvánvalóbb­mutatóját,­a­mun-kanélküliséget­vesszük­figyelembe,­akkor­Szlovákia­magyarlakta­vidéke­továbbra­is­a legnehezebb­helyzetben­van,­mivel­2017­júliusában­a­legmagasabb­munkanélkülisége ráta,­több­mint­21%,­a­rimaszombati­járásban­volt­(www.upsvar.sk).

2.­A­magyar­régiók­tudásszintje

A­gazdasági­fejlődésnek­nem­csak­úgynevezett­„hard”­mutatói­vannak,­mint­az­üzem- egységek­száma­vagy­közlekedés­állapota­egy-egy­régióban,­hanem­olyan­„soft”­muta-tók­is,­mint­a­tudás,­az­iskolázottság­vagy­az­egyéb­ismeretek­és­képességek.­ma­már egyértelműen­ismert­és­bizonyított­tény,­hogy­tudás,­az­emberi­tőke­megléte­a­legfon-Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete... 73

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

tosabb­feltétele­egy­vidék­felzárkóztatásának,­pontosabban­az,­ha­a­meglevő­humán tőkét­otthon­tartják,­és­a­potenciálját­otthon­is­aknázzák­ki.­Szlovákia­„magyar”­járása- inak­számos­gondja­mellett­ez­az­egyik,­napjainkban­egyre­inkább­érzékelt­és­figyelem-be­ vett­ problémája.­ A­ hagyományos­ paraméterek­ mellett­ a­ 2011-es­ népszámlálás rákérdezett­a­számítógépes­ismeretekre­is.­A­következőkben­a­cenzus­ezen­számait

2.1.­A­dél-szlovákiai­járások­lakosainak­iskolai­végzettsége 3.­táblázatból­az­olvasható­ki,­hogy­mind­országos­szinten,­mind­pedig­a­16­járás­tekin-tetében­ az­ internethasználat­ jobban­ elterjedt,­ mint­ a­ szövegszerkesztő­ programok használata.­ez­azért­nem­meglepő,­mivel­az­utóbbi­nagyobb­tudást­igényel.

Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete... 75

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

A­szövegszerkesztő­használata­tekintetében­jelentős­korrelációt­látunk­az­iskolai végzettség­ mértékével,­ de­ úgyszintén­ megvan­ a­ nyugat–keleti­ szembenállás­ is.

Pozsony­értelemszerűen­kimagasló­értékkel­rendelkezik,­de­a­második­legjobb­száma Szencnek­van,­utána­nyitra­következik,­ellenben­Kassa­alig­éri­el­az­országos­szintet.

A­szomszédos­járások­között­is­meglehetősen­nagy­különbségek­vannak.­nagyrőce­és rimaszombat­most­is­sereghajtó.

Ahogy­említettük,­a­világháló­használata­jobban­elterjedt,­ezért­egyaránt­jellemző­rá a­nagyváros–vidék­ellentét,­mint­a­nyugat–kelet­szembenállás.­Pozsony­és­mondhatni hagyományosan­Szenc­értékei­kiválóak,­nyitra­már­gyengébb,­viszont­Kassa­elmarad az­országos­átlagtól.­nagyrőce­és­rimaszombat­ebben­az­esetben­is­a­legrosszabb mutatóval­rendelkezik.­érdekes­tény,­hogy­a­nyugati­részen­megint­csak­Komárom­áll a­legrosszabbul.

2. táblázat.­A­magyarnak­tekintett­járások­lakosságának­szövegszerkesztői­ismeretei

Forrás:­forrás:­juhaščíková–škápik–štukovská­2012b,­saját­számítás

összegzés

Akárcsak­a­korábbi­két­hasonló­témájú­tanulmány­(Horbulák­2014;­Horbulák­2015) mutatta,­dél-Szlovákiában­három­központ­alakult­ki:­Pozsony­és­Kassa­nagyobb,­illetve kisebb­ centrumként­ nyitra.­ ezt­ a­ jelen­ dolgozat­ is­ igazolja.­ látható­ azonban,­ hogy Pozsonyhoz­felzárkózott­a­Szenci­járás­is.­A­legrosszabb­helyzetben­hagyományosan­a gömöri­járások­vannak.

eddig­is­közismert­volt,­hogy­a­szlovákiai­magyarság­iskolai­végzettsége­elmarad­a szlovákiai­átlagtól,­tehát­a­szlovák­többség­végzettségének­az­átlagától­is.­ez­jellemez- te­a­szocializmus­egész­időszakát­is.­A­problémát­nem­csupán­magyar­részről­érzékel-ték,­a­helyzeten­a­kormány­is­megpróbált­változtatni,­a­felsőoktatásban­hosszabb­időn

át­alkalmazták­a­nemzetiségi­kvótát.­napjainkra­a­helyzet­javult,­a­diplomával­rendel-Járás Igen Eltérés az

országos

átlagtól Nem Eltérés az országos

átlagtól Ismeretlen Eltérés az országos átlagtól

abszolút % % abszolút % % abszolút % %

Pozsony 276 559 67,0 17,1 93 364 23,0 -11 41 305 10,0 -6,1

Szenc 37 305 56,3 6,4 17 727 26,8 -7,2 11 233 17,0 0,9

Dunaszerdahely 53 001 45,5 -4,4 47 156 40,5 6,5 16 335 14,0 -2,1

Galánta 45 138 48,2 -1,7 35 085 37,5 3,5 13 371 14,3 -1,8

Komárom 44 971 43,2 -6,7 41 749 40,2 6,2 17 275 16,6 0,5

Érsekújvár 66 338 45,9 -4,0 50 968 35,3 1,3 27 111 18,8 2,7

Nyitra 84 987 53,4 3,5 51 412 32,3 -1,7 22 744 14,3 -1,8

Vágsellye 25 785 48,4 -1,5 19 574 36,7 2,7 7 927 14,9 -1,2

Léva 54 558 47,3 -2,6 46 088 39,9 5,9 14 721 12,8 -3,3

Nagykürtös 18 859 41,4 -8,5 19 240 42,2 8,2 7 463 16,4 0,3

Losonc 29 909 40,0 -9,9 28 022 37,4 3,4 16 930 22,6 6,5

Rimaszombat 32 324 38,1 -11,8 36 314 42,8 8,8 16 251 19,1 3,0

Nagyrőce 15 284 37,8 -12,1 18 564 46,0 12,0 6 552 16,2 0,1

Rozsnyó 25 734 40,6 -9,3 27 110 42,8 8,8 10 507 16,6 0,5

Kassa 120 498 50,3 0,4 53 628 21,8 -12,2 66 307 27,9 11,8

Kassa-vidék 50 357 42,2 -7,7 46 038 38,6 4,6 22 832 19,2 3,1

Tőketerebes 43 823 41,3 -8,6 46 856 44,2 10,2 15 393 14,5 -1,6

Nagymihály 48 529 43,8 -6,1 42 973 38,8 4,8 19 340 17,4 1,3

Átlag (16 járás, 2 város) 59 664 46,2 -3,8 40 104 37,0 3,0 19 644 16,8 0,7

Átlag (16 járás) 42 306 44,6 -5,3 35 930 38,9 4,9 15 374 16,5 0,4

Országos értékek 2 691 016 49,9 - 1 834 813 34,0 - 871 207 16,1 -

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

kező­magyarok­száma­nőtt,­de­hiába­bővültek­a­lehetőségek,­a­2000-es­években­töme-gessé­váló­felsőoktatással­egyelőre­nem­képes­lépést­tartani.

3. táblázat.­A­magyarnak­tekintett­járások­lakosságának­internethasználati­ismeretei

Forrás:­juhaščíková–škápik–štukovská­2012b,­saját­számítás

A­tudáshoz­közvetlenül­kapcsolódnak­az­informatikai­ismeretek,­a­számokat­tekintve erős­korrelációt­látható­az­iskolai­végzettséggel.­ez­a­tudás­is­jelentős­részben­az­okta- tás­keretében­sajátítható­el,­ellenben­annyira­gyakorlati­ismeretről­van­szó,­hogy­a­nép- számláláson,­helyesen,­külön­is­rákérdeztek.­nem­kétséges,­hogy­a­nyelvtudás­tekinte-tében­is­hasonló­összefüggést­találnánk.

A­magyar­járások­lemaradását­ez­a­tanulmány­is­igazolja.­látható­azonban,­hogy­ez a­16­járás­már­egyáltalán­nem­alkot­homogén­régiót.­ez­persze­nem­meglepő,­hiszen hosszan­elnyúló,­földrajzilag­és­néprajzilag­több­tájegységre­osztható­nagyrégióról­van szó.­ A­ pozsonyi­ agglomerációs­ járások­ közül­ a­ vizsgált­ mutatókat­ tekintve­ azonban csak­ Szencnek­ sikerült­ felzárkóznia,­ dunaszerdahelynek,­ Galántának,­ vágsellyének nem.­ebben­szemben­áll­a­munkanélküliségi­adatokkal,­amely­esetében­gyakorlatilag elérte­ a­ fővárosi­ szintet.­ A­ múltbéli­ tapasztalatokat­ is­ figyelembe­ véve,­ a­ déli­ régió lemaradásnak­a­leküzdése,­enyhítése­hosszadalmas­feladat,­és­csak­külső­segítséggel érhető­el.

irodalom

buček,­milan–rehák,­štefan–Tvrdoň,­jozef­2010.­Regionálna ekonómia a politika.­bratislava, iurA­edition.

Häufler,­vlastislav­1984.­Ekonomická geografie Československa.­Praha,­Academia.

Häufler,­ vlatislav–Korčák,­ jaromír–Král,­ václav­ 1960.­Zeměpis Československa.­ Praha, nakladatelství­Československé­akadémie­věd.

Járás Igen Eltérés az

országos

átlagtól Nem Eltérés az

országos

átlagtól Ismeretlen Eltérés az országos

átlagtól

abszolút % % abszolút % % abszolút % %

Pozsony 283 468 68,6 14,8 88 939 22,0 -9,2 38 821 9,5 -5,5

Szenc 39 940 60,3 6,5 15 931 24,0 -7,2 10 394 15,7 0,7

Dunaszerdahely 62 195 53,4 -0,4 40 200 34,5 3,3 14 097 12,1 -2,9

Galánta 50 020 53,4 -0,4 31 491 33,6 2,4 12 083 12,9 -2,1

Komárom 51 498 49,5 -4,3 37 066 35,7 4,5 15 431 14,8 -0,2

Érsekújvár 73 813 51,1 -2,7 46 083 31,9 0,7 24 521 17,0 2,0

Nyitra 90 854 57,1 3,3 47 507 29,8 -1,4 20 782 13,1 -1,9

Vágsellye 28 187 52,9 -0,9 17 829 33,5 2,3 7 270 13,6 -1,4

Léva 59 762 51,8 -2,0 42 083 36,5 5,3 13 522 11,7 -3,3

Nagykürtös 21 117 46,3 -7,5 17 606 38,6 7,4 6 839 15,0 0,0

Losonc 32 753 43,8 -10,0 26 036 34,8 3,6 16 072 21,5 6,5

Rimaszombat 36 703 43,2 -10,6 33 100 39,0 7,8 15 086 17,8 2,8

Nagyrőce 16 707 41,4 -12,4 17 616 43,6 12,4 6 077 15,0 0,0

Rozsnyó 28 227 44,6 -9,2 25 206 39,8 8,6 9 918 15,7 0,7

Kassa 126 430 52,9 -0,9 50 000 20,2 -11,0 64 003 26,9 11,9

Kassa-vidék 55 025 46,2 -7,6 42 724 35,8 4,6 21 478 18,0 3,0

Tőketerebes 48 936 46,1 -7,7 42 697 40,3 9,1 14 439 13,6 -1,4

Nagymihály 53 937 48,7 -5,1 38 957 35,1 3,9 17 948 16,2 1,2

Átlag (16 járás, 2 város) 64 421 50,6 -3,2 36 726 33,8 2,6 18 266 15,6 0,6

Átlag (16 járás) 46 855 49,4 -4,4 32 633 35,4 4,2 14 122 15,2 0,2

Országos értékek 2 905 374 53,8 - 1 684 288 31,2 - 807 374 15,0 -

Dél-Szlovákia gazdasági és szociális helyzete... 77

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

Horbulák­Zsolt­2014.­A­szlovákiai­nagyipar­földrajzi­elhelyezkedésének­változásai­a­rendszervál-tozástól­napjainkig.­in­Acta Oeconomica Universitatis Selye,­3.­évf.­2.­sz.­40–57.­p.

Horbulák­ Zsolt­ 2015.­ dél-Szlovákia­ gazdasági­ és­ szociális­ helyzete­ néhány­ mutató­ tükrében.

Fórum Társadalomtudományi Szemle,­17.­évf.­3.­sz.­43–56.­p.

Horváth­Gyula­(szerk.)­2004.­Dél-Szlovákia. budapest–Pécs,­dialogCampus.

http://ec.europa.eu/eurostat/news/themes-in-the-spotlight/regional-gdp­(2017.05.03) http://www.toudy.sk/images/ukrajina2011/1vyvoj_uzemia.pdf­(2015.9.22)

juhaščíková,­ivana–škápik,­Pavol–štukovská,­Zuzana­2012a.­Obyvateľstvo podľa najvyššieho dosiahnutého vzdelania.­Základné­údaje­zo­sčítania­obyvateľov,­domov­a­bytov­2011.

bratislava,­štatistický­úrad­Slovenskej­republiky.

juhaščíková,­ivana–škápik,­Pavol–štukovská­Zuzana­2012b.­Obyvateľstvo podľa počítačových znalostí.­ Základné­ údaje­ zo­ sčítania­ obyvateľov,­ domov­ a­ bytov­ 2011.­ bratislava, štatistický­úrad­Slovenskej­republiky.

londák,­miroslav­1999.­Otázky industrializácie Slovenska (1945-1960).­bratislava,­veda.

Slavík,­ vladimír­ é.­ n.­ reforma­ verejnej­ správy­ v  Sr­ (priestorové­ aspekty).­Katedra humánnej geografie a demogeografie,­Prírodovedecká­fakulta­uK­bratislava.

Stručný prehľad vývoja územného a správneho členenia Slovenska 2007.­ bratislava, ministerstvo­vnútra­Slovenskej­republiky,­Sekcia­verejnej­správy,­odbor­koordinácie­a modernizácie­verejnej­správy.

výrostová,­eva­2010.­Regionálna ekonomika a rozvoj.­bratislava,­iura­edition.

www.upsvar.sk

ZSolTHorbuláK

THeeConomiC AndSoCiAlSiTuATion ofSouTHSlovAKiA invieW ofSomeindiCATorS(PArT

ii.)

it­ has­ been­ already­ known­ that­ the­ educational­ attainment­ level­ of­ the Hungarians­in­Slovakia­is­far­below­the­Slovakian­average,­i.e.­the­average­of­the Slovak­majority.­This­was­characteristic­in­the­whole­period­of­the­socialist­regime too.­The­problem­was­not­only­felt­by­the­Hungarians,­the­government­also­tried to­ change­ the­ situation,­ in­ higher­ education­ the­ national­ minority­ quota­ was applied­for­a­long­time.­The­situation­has­improved­since­then,­the­number­of Hungarians­ holding­ a­ higher­ education­ degree­ has­ increased,­ but­ despite expanding­opportunities,­it­has­not­been­able­to­keep­pace­with­higher­education becoming­ massive­ in­ the­ 2000s.­ This­ study­ also­ confirms­ that­ the­ Hungarian districts­still­lag­behind.­it­can­be­seen,­however,­that­the­16­districts­no­longer constitute­a­homogeneous­region.­of­course,­it­is­not­surprising,­since­it­is­a­long-stretching,­ large­ region­ that­ can­ geographically­ and­ ethnically­ be­ divided­ into several­districts.­from­the­bratislava­agglomeration­districts,­however,­only­the Senec­district­has­managed­to­catch­up­as­regards­the­examined­indicators,­the dunajská­Streda,­Galanta­and­šaľa­districts­have­not.­Taking­into­account­past experiences,­combatting­the­backlog­and­mitigating­its­effects­in­the­southern region­is­a­lengthy­task­and­it­can­only­be­achieved­with­external­help.

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

i ^nGrid A ^lföldyová –T ^omáš f ^iCeK A­magyar­és­a­szlovák­tanítási­nyelvű­

alapiskola­ötödik­évfolyamában­végzett

In document fó­rum­Tár­SA­dA­lom­Tu­do­má­nyi­SZem­le neGyedévenKénT­meGjelenő­Tu­do­má­nyoS­fo­lyó­irA­T XiX.­év­fo­lyam (Pldal 71-79)