6.­Cuius­regio,­eius­nomen

A­mai­ukrajna­területén­természetesen­nem­a­dekommunizációs­törvénycsomag­követ-keztében­változtak­meg­először­tömegesen­a­földrajzi­nevek.

A­szovjethatalom­a­kommunista­ideológiának­megfelelően­alakította­át­az­egész Szovjetunió­ területén­ a­ településneveket,­ illetve­ sok­ város,­ falu­ nevét­ oroszosította (lásd­pl.­rannut­1995).­ukrajna­függetlenné­válása­után­szintén­azonnal­elindult­egy helységnévreform­és­vele­a­szimbolikus­térfoglalás­(Portnov­2009).­Az­1980-as­évek végén,­az­1990-es­évek­első­felében­számos­olyan­település­vette­fel­régi­nevét,­ame-lyet­a­szovjet­korszakban­neveztek­át.­Az­átnevezések­egy­részeként­a­települések­a szovjet­ ideológiához,­ a­ Szovjetunió­ Kommunista­ Pártjának­ alakjaihoz­ kapcsolódó nevektől­szabadultak­meg.­Továbbá­számos­olyan­település­is­visszakaphatta­a­szovjet rendszer­ előtti­ megnevezését,­ amelynek­ nem­ szláv­ lakossága­ az­ ott­ élő­ nemzeti kisebbség­ nyelvén­ állíttatta­ vissza­ a­ helység­ nevét.­ Például­ a­ szovjet­ korszakban Минеральнеnevet­viselő­magyarok­lakta­kárpátaljai­település­így­kapta­vissza­magyar nevét­Tiszaásványalakban,­melynek­ukrán­változata­a­Тисаашваньlett­(beregszászi 1995/1996,­dobos­2016).­Több­kárpátaljai­román­falu­is­élt­a­lehetőséggel,­így­példá-ul­az­ukránul­Діброва(Gyibrova)­nevet­viselő,­a­leggazdagabb­ukrajnai­településként elhíresült­ falu⁴²visszaállíttatta­ román­ megnevezését,­ és­ 2004­ óta­ ukránul­Нижня Апша,­románulApşa de Josolvasható­a­helységnévtáblákon­a­magyarul­Alsóapsaként

során­elfogta.­egy­budapesti­börtönben­halt­meg.­miután­Kárpátalja­Szovjet-ukrajna­része­lett, hamvait­szülőföldjére­szállították.­1965-ben­megkapta­a­Szovjetunió­Hőse­címet.

40 dmitro­vakarov­(1920–1945)­oroszul­író­költő­a­mai­Kárpátalján­született.­Huszton­és­Prá­-gában­végezte­a­gimnáziumot,­majd­1941–1944­között­budapesten­volt­egyetemi­hallgató.

Antifasiszta­tevékenysége­miatt­1944­áprilisában­letartóztatták,­németországban­halt­meg.

Halála­után­megkapta­a­harci­cselekményekért­kitüntetést,­és­posztumusz­felvették­a­szovjet írószövetség­tagjai­közé.

41 összefoglaló­ a­ XX.­ századi­ önkényuralmi­ rendszerekhez­ köthető­ elnevezésekkel­ összefüggő szakmai­vizsgálatról.http://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/akademiai_szabalyo-zasok/osszefoglalalo__XX._szazadi_onkenyuralmi_rendszerek_b.pdf­(letöltve:­2017.­08.­24.) 42 Нижняя Апша,­что в­Закарпатье,­самое богатое село Украины.­https://www.youtube.com/

watch?v=6zoTAjd3vxm­(letöltve:­2017.­08.­24.)

Ideológiai csata a nevek frontján 25

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

ismert­községben­(Csernicskó­2013,­317.­p.).­A­településeken­belül­is­megindult­a­köz-területi­nevek­revíziója­(lásd­például­lemberg/lviv­példáját:­lagzi­2016,­57.­p.,­Szereda 2009).

A­ legújabb­ tömeges­ helységnév-átalakítási­ hullám­ azonban­ a­ dekommunizáció következménye­ a­ független­ ukrajnában.­ A­ törvény­ hatását­ talán­ érzékeltetik­ ezek­ a számok:­1986­és­2013­között­az­országban­összesen­591­település­esett­át­névváltoz-tatáson­(ebből­138­kárpátaljai­település­volt);⁴³ az­itt­bemutatott­törvény­következmé-nyeként­egyetlen­év­alatt­987­településnevet­módosítottak.

A­földrajzi­és­közterületi­nevek­törvényben­előírt,­kötelező­megváltoztatása­szerves része­ a­ névanyagra­ is­ kiterjedő­ nyelvpolitikának­ és­ nyelvtervezésnek­ (Walkowiak 2016),­ amelynek­ célja­ a­ mentális­ térkép­ átalakítása,­ a­ valóság­ átkonstruálása.­ A

„Cuius­regio,­eius­religio”­helyett­ez­esetben­a­„Cuius­regio,­eius­nomen”­elv­érvénye-sül.Kiss­lajos­(1992,­129.­p.)­írta­negyedszázaddal­ezelőtt:­„Az­idő­óriási­rostájában benne­vannak­a­földrajzi­nevek­is”.­ez­tény.­A­fenti­események­azonban­rámutatnak arra,­hogy­–­bár­Petro­Porosenko,­ukrajna­elnöke­büszke­arra,­hogy­a­dekommunizáció révén­„ukrajnában­helyreállt­a­történelmi­igazságosság”⁴⁴ –­ez­a­folyamat­sem­egyesí- tette­az­erősen­megosztott­ukrajnai­társadalmat.­felmérések­szerint­az­ország­lakos-ságának­ kevesebb­ mint­ fele­ támogatja­ a­ dekommunizációt­ és­ az­ ennek­ részeként jelentkező­átnevezési­hullámot.⁴⁵

7.­uralja-e­a­jövőt,­aki­a­múltat­uralja?

A­ fenti­ kérdést­ Gyurgyák­ jános­ (2017)­ tette­ fel­ nemrég­ a­ magyar(országi)­ történe-lemszemlélet­és­emlékezetpolitika­kapcsán,­ám­a­mai­ukrajna­számára­is­releváns.

Az­1991-es­függetlenné­válás­óta­az­ukrajnai­társadalmi-politikai­folyamatok­között meghatározó­az­államépítés,­az­ukrán­politikai­nemzet­formálódása,­valamint­egy­új,­a szovjet­ identitástól­ eltérő­ azonosságtudat­ alakulása­ (fedinec­ és­ mtsai­ 2016).

folyamatban­van­a­nemzeti­történelem­és­az­erre­(is)­épülő­nemzettudat­kialakítása, megkonstruálása­(marples­2007).­A­nemzetépítés­során­a­forradalmi­mámorokat­is kihasználó­politikai­elit­szelektív­történelemképet­kínál­a­társadalom­számára.­ennek részeként­az­ukrán­népet­a­külső­agresszió­és­elnyomás­áldozataként­tüntetik­fel,­és elutasítják,­hogy­az­ukrán­népnek­bármi­szerepe­lett­volna­a­szovjet­totalitarizmus­meg-

teremtésében­és­fenntartásában,­a­nyugat-ukrajnai­lengyel-­és­zsidóellenes­pogromok-43 Алфавітний покажчик нових і­ старих найменувань населених пунктів,­ які були перейменовані з­01.01.1986­по 01.02.2013.­http://static.rada.gov.ua/zakon/new/Adm/

d06.rtf­(letöltve:­2017.­08.­24.)

44 Порошенко гордится масштабами декоммунизации.­ http://korrespondent.net/ukraine/

3754360-poroshenko-hordytsia-masshtabamy-dekommunyzatsyy­(letöltve:­2017.­08.­24.) 45 Декомунізацію підтримують менше половини українців –­ соцопитування.­ https://

dt.ua/PoliTiCS/dekomunizaciyu-pidtrimuyut-menshe-polovini-ukrayinciv-socopituvannya-244799_.html­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

ban;­ugyanakkor­az­ukrán­függetlenségért­harcoló­nacionalista­mozgalmakat­mint­a modern­és­szuverén­ukrajnáért­folytatott­küzdelem­hőseit­heroizálják­(Portnov­2009, 14–20.­p.).­A­kommunista­rezsimhez­köthető­személyiségek­közül­csak­azok­kapnak kegyelmet­ a­ feledésre­ ítéltetés­ alól,­ akik­ valamiképpen­ beilleszthetők­ a­ független ukrajnáért­és­az­ukrán­nyelvért,­népért­folytatott­harc­mitológiájába.⁴⁶ A­dekommunizá-ciós­törvénycsomag­így­része­a­történelmi­múlt­átértelmezési­folyamatának.­ezen­belül a­megyék,­járások,­városok,­falvak,­utcák­és­terek­átnevezése­a­szimbolikus­területfog-lalás­lényeges­kelléke.­A­fentiek­példaként­szolgálnak­arra,­hogy­a­nyelvpolitika­és­a nyelvtervezés­–­szemben­az­optimisztikus­definíciókkal,­melyek­szerint­ezek­célja­a­tár-sadalmi­és­gazdasági­fejlődés­elősegítése­(lásd­pl.­Grin­2003,­30.­p.)­–­gyakran­eszköz a­ politikai­ hatalom­ megszerzéséhez,­ illetve­ megtartásának­ megideologizálásához (Tollefson­2015,­140–141.­p.).

A­narancsos­forradalom,­a­méltóság­forradalma­és­a­dekommunizáció­ellenére­még nem­alakult­ki­a­modern­értelemben­vett,­21.­századi­ukrán­politikai­nemzet.­ernest renan­(1995)­szerint­a­nemzet­nem­más,­mint­közös­emlék­a­múltból­és­közös­terv­a jövőre.­A­mai­ukrajnában­azonban­nem­mindenki­nyitott­a­felülről­erőltetett­történe- lemszemléletre,­és­a­különböző­csoportok­eltérően­képzelik­a­jövőt.­egy­olyan­ország-ban,­ amely­ számtalan­ tényező­ mentén­ megosztott­ (Karácsonyi­ és­ mtsai­ 2014),­ és amelynek­területén­évek­óta­fegyverek­ropognak,­nem­biztos,­hogy­a­történelem­nem-zeti­mitológiává­konstruálása­révén­lehet­megalapozni­a­fényes­jövőt.

irodalom

beregszászi­ Anikó­ 1995/1996.­ language­ Planning­ issues­ of­ Hungarian­ Place-names­ in Subcarpathia.­Acta Linguistica Hungarica,­43,­1–8.­p.

Csernicskó­istván­2013.­Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867–2010).budapest,­Gondolat­Kiadó.

Csernicskó­istván­2016.­Nyelvpolitika a háborús Ukrajnában.ungvár,­Autdor-Shark.

dobos,­Sándor­2016.­The­restoration­of­the­Historical­Hungarian­names­of­Hungarian-Populated Settlements­in­the­Territory­of­the­Present-day­Transcarpathia­from­1989­to­2000.

Acta Humana: Emberi jogi közleményekiv/6, ­19–43.­p.

fedinec­Csilla–Csernicskó­istván­2016a.­Az­ukrajnából­száműzött­lenin.­európai­út­a­kommu-nizmus­öröksége­nélkül?­Regio,24/1,­73–124.­p.

fedinec­ Csilla–Csernicskó­ istván­ 2016b.­ Декоммунизация в­ современной Украине:­ поиск путей в­ области истории,­ идентичности и­ языковой политики.­Историческая Экспертиза, 4,­67–88.­p.

46 nemzeti­emlékezet­intézete­ilyen­kivételként­nevezi­meg­például­Pavlo­Ticsina­(1891–1967) és­olesz­Honcsar­(1918–1995)­nevét.­Ticsina­Sztálin-díjas­szovjet-ukrán­költő,­fordító;­ő­írta egyebek­között­az­ukrán­Szovjet­Szocialista­Köztársaság­himnuszának­szövegét.­érdeme, hogy­munkásságának­legnagyobb­része­ukrán­nyelvű.­olesz­Honcsar­kétszeres­Sztálin-díjas szovjet-ukrán­író,­költő,­szerkesztő.­1990-ben­kilépett­a­szovjet­kommunista­pártból,­1990–

1994­között­ukrajna­parlamenti­képviselőjeként­egyike­azoknak,­akik­megszavazták­a­füg-getlenségi­ nyilatkozatot.­ 2005-ben­ posztumusz­ megkapta­ az­ ukrajna­ Hőse­ kitüntetést.­ S amint­láthattuk,­ilyen­kivétel­borkanyuk­és­vakarov­is.

Ideológiai csata a nevek frontján 27

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

fedinec­Csilla–Halász­iván–Tóth­mihály­2016.­A független Ukrajna. Államépítés, alkotmányozás és elsüllyesztett kincsek.budapest,­mTA­Társadalomtudományi­Kutatóközpont–Kalligram.

lagzi­Gábor­2016.­Városok a határon. Wrocław, L’viv és Vilnius multikulturalizmusa a múltban és a jelenben.budapest,­Gondolat­Kiadó.

Grin,­françois­2003.­Language Policy Evaluation and the European Charter for Regional or Minority Languages.basingstoke,­Palgrave­macmillan.

Gyurgyák­jános­2017.­uralja-e­a­jövőt,­aki­a­múltat­uralja?­A­20.­századi­magyar­történelemről­–

pillantás­ a­ 21.­ századból.­ in­ jakab­ András–urbán­ lászló­ (szerk.):­Hegymenet.

Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon.budapest,­osiris­Kiadó,­51–73.­p.

Hnatkevics,­ jurij­ (Гнаткевич­ Юрій)­ 1999.­Чи злетить птах у синє небо? Нариси про русифікованих і русифікаторів та гірку долю української мови в незалежній Україні.­Київ,­Просвіта.

Karácsonyi­dávid–Kocsis­Károly–Kovály­Katalin–molnár­józsef–Póti­lászló­2014.­east–West­dicho-tomy­and­political­conflict­in­ukraine­–­Was­Huntington­right?­Hungarian Geographical Bulletin,2,­99–134.­p.

Kiss­lajos­1992.­Cuius­regio,­eius­nomen?­Magyar Tudomány,2,­129–135.­p.

Korolenko,­bohdan–Karetnyikov,­igor–majorov,­makszim­(Короленко­Богдан,­Каретніков­Ігор, Майоров­Максим)­2017.­Декомунізація назв населених пунктів та районів України:

підстави,­процес,­підсумки.­Місто: історія, культура, суспільство,1,­134–141.­p.

Kulyk,­volodymyr­2001.­The­Politics­of­ethnicity­on­Post-Soviet­ukraine:­beyond­brubaker.­Journal of Ukrainian Studies,­26/1–2,­197–221.­p.

marples,­ r.­ david­ 2007.­Heroes and villains: creating national history in contemporary Ukraine.

budapest,­Central­european­university­Press.

maruszik,­ Tarasz­ (Марусик­ Тарас)­ 2016.­ День­ слов’янської­ писемності­ і­ культури:

декомунізація­ буде­ неповна­ без­ дерусифікації.­ Портал мовної політики, 12.06.2016.­ http://language-policy.info/2016/06/den-slov-yanskoji-pysemnosti-i-kultury-dekomunizatsiya-bude-nepovna-bez-derusyfikatsiji/­(letöltve:­2017.­08.­24.) maszenko,­larisza­(Масенко Лариса)­2007.­(У)мовна (У)країна.Київ,­Темпора.

maszenko,­larisza­(Масенко Лариса)­2015.­Мовознавча солідарність по-українськи.­Портал мовної політики, 24.09.2015.­ http://language-policy.info/2015/09/larysa-masen-ko-movoznavcha-solidarnist-po-ukrajinsky/­(letöltve:­2017.­08.­24.)

nalivajko,­Szeverin­(Наливайко Северин)­2014. Ленінопад.­Країна, 2014.­október­21.­http://gaze-ta.ua/articles/opinions-journal/_leninopad/584056­(letöltve:­2017.­08.­24.)

Pavlenko,­Aneta­2011.­language­rights­versus­speakers’­rights:­on­the­applicability­of­Western language­rights­approaches­in­eastern­european­contexts.­Language Policy,10,­37–

58.­p.

Portnov,­Andrej­2009.­Történelemírás­ukrán­módra.­megjegyzések­a­hétköznapi­valóság­történe-ti­alapú­átrendezéséhez.­in­fedinec­Csilla–Szereda­viktória­(szerk.):­Ukrajna színevál-tozása 1991–2008. Politikai, gazdasági, kulturális és nemzetiségi attitűdök.Pozsony, Kalligram­Kiadó,­11–49.­p.

rannut,­mart­1995.­beyond­linguistic­Policy:­the­Soviet­union­versus­estonia.­in­Tove­Skutnabb-Kangas–robert­ Phillipson­ (eds.):­Linguistic Human Rights: Overcoming Linguistic Discrimination.­berlin–new­york,­mouton­de­Gruyter,­179–208.­p.

renan,­ernest­1995.­mi­a­nemzet?­in­bretter­Zoltán–deák­ágnes­(szerk.):­Eszmék a politikában:

a nacionalizmus.Pécs,­Tanulmány,­171–187.­p.

rjabcsuk,­mikola­2015.­A két Ukrajna.budapest,­örökség­Kultúrpolitikai­intézet.

Shevchuk,­yuri–Palazhyi,­Halyna­(Шевчук­Юрій–Палажій­Галина)­2015.­Мовна­шизофренія­–

нова,­потужна­форма­русифікації.­Портал мовної політики, 2015.9.19.­http://langu- age-policy.info/2015/09/yurij-shevchuk-movna-shyzofreniya-nova-potuzhna-forma-rusyfikatsiji/#more-1780­(letöltve:­2017.­08.­24.)

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor ja

Shevchuk,­ yuri–vlasiuk,­ Hanna­ (Шевчук­ Юрій–Власюк­ Ганна)­ 2015.­ Двомовність­ як­ хвороба.

Професор­Колумбійського­університету­називає­українську­мовну­ситуацію­«мовною шизофренією».­ Портал мовної політики,­ 2015.7.5.­ http://language- policy.info/2015/07/dvomovnist-yak-hvoroba-profesor-kolum­bijs­koho-universytetu-nazyvaje-ukrajinsku-movnu-sytuatsiyu-movnoyu-shyzofrenijeyu/­(letöltve:­2017.­08.­24.) Shumlianskyi,­Stanislav­2010.­Conflicting­abstractions:­language­groups­in­language­politics­in

ukraine.­International Journal of the Sociology of Language,­201,­135–161.­p.

Szereda,­ viktória­ 2009.­ A­ város­ mint­ lieu­ mèmoire:­ egységes­ vagy­ megosztott­ emlékezet?

lemberg­példája.­in­fedinec­Csilla–Szereda­viktória­(szerk.):­Ukrajna színeváltozása 1991–2008. Politikai, gazdasági, kulturális és nemzetiségi attitűdök. Pozsony, Kalligram­Kiadó,­244–270.­p.

Tollefson,­ james­ W.­ 2015.­ Historical-Structural­ Analysis.­ in­ francis­ m.­ Hult–david­ Cassels johnson­ (eds.):­Research Methods in Language Policy and Planning: a Practical Guide.­malden­(mA),­Wiley­blackwell,­140–151.­p.

Walkowiak,­justyna­2016.­Personal­names­in­language­Policy­and­Planning:­Who­Plans­What names,­ for­ Whom­ and­ How?­ in­ Guy­ Puzey–laura­ Kostanski­ (eds.):­Names and Naming: People, Places, Perceptions and Power.­ bristol–buffalo–Toronto, multilingual­matters,­197–212.­p.

Zhurzhenko,­Tatiana­(Журженко Татьяна)­2005.­Миф о­двух Украинах.­Перекрестки,3–4,­16.­p.

i^STvánC^SerniCSKó

i^deoloGiCAlbATTle on THef^{ronT of}n^AmeS

one­of­the­key­priorities­of­the­new­ukrainian­political­leadership­emerging­in­the political­crisis­persisting­since­the­end­of­2013­has­been­the­eradication­of­the Soviet­ past.­ This­ intention­ was­ addressed­ by­ the­ “decommunization­ package”

consisting­of­four­laws,­adopted­by­the­ukrainian­parliament­on­9­April­2015­and signed­by­the­president­on­15­may.­This­study­describes­one­of­the­laws­forming part­of­the­package,­entitled­“law­on­the­Condemnation­of­the­Communist­and national­Socialist­Totalitarian­regimes­and­on­the­Prohibition­of­Their­Symbols”.

further,­it­analyses­the­name­reform­provided­for­by­the­law­and­engineered­by the­ ukrainian­ institute­ of­ national­ remembrance,­ in­ the­ result­ of­ which­ 987 cities,­ large­ municipalities­ and­ villages,­ 25­ districts,­ and­ several­ ten­ thousand public­domains­(roads,­streets,­squares)­got­new­names­during­one­single­year,­in the­spirit­of­the­remembrance­policy­taking­new­direction­in­ukraine

Ideológiai csata a nevek frontján 29

fó ru m Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ So mo rja

fó ru m Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XiX.­ évf oly am­ ­20 17/4,­ Somor

P ^oPély á ^rPád

In document fó­rum­Tár­SA­dA­lom­Tu­do­má­nyi­SZem­le neGyedévenKénT­meGjelenő­Tu­do­má­nyoS­fo­lyó­irA­T XiX.­év­fo­lyam (Pldal 25-31)