OCRIS LODI 503 közülük : a' már fen is emiitett könyve az emberi észről, mellyet

Tennemann németül 1797. kiadott. A' polgári kormány szerkezteté-scről szóló értekezése, mellyben azt vitatja , hogy a' kormány nem gyakorolhat határtalan hatalmat. A' vallások megszenvedéséről irt levelei , mellyeket deák nyelven irt először , de angol nyelven is ki­

adott. A' gyermekek neveléséről való gondolatok , mellyek magyar nyelvre is le vágynak fordítva , ugy majd nem minden más európai nyelvekre is. Az okos keresztény vallás, mellyben a' Socinianusok hittudományához látszik közelíteni. Szent Pál némelly leveleinek pa-raphrasisai, mellyek az iró jártasságát a' szentírásban bizonyítják.

L.ocke jó szivii és characterü ember volt, 's az angol telepek Ame­

rikában annyira biztak bíjnne, hogy polgári törvényadásaikban gyak­

ran megkérdezték tanácsát, és útmutatásait sinormértéknek vették.

L O C R I S , közép Görögország tartománya, mellynek lakosai, a" Locrisiak, a' legrégibb görög népséghez tartoznak. 4 törzsökre osztattak: epicnemldi, opunti, ozoli és epizephyri Locrisiakra. Az utolsók az ozoli locrisiak gyarmatja voltak , és alsó Olaszországban laktak. Locrisból, a' fővárosból, régi Nagygörögország egyik leg­

hatalmasabb , legpompásabb és leggazdagabb városából, már most

csak kevés maradványok állnak fen. X.

L Ő C S E , sz. kir. város Szepesvármegyében, melly még 1245. IV Béla király alatt építtetett, 's valaha egész felső Magyarországnak legvirágzóbb 's leggazdagabb városa volt. Későbbi időkben lakosai­

nak száma jóval megkevesedett 's 684 jobbadán csinos házaiban csak 6175 leginkább német és tót lakost számlál. Az egész város egy szép gömbölyű dombon fekszik 's kies vidéke van. Épületei között nevezetesebbek a' régi főegyház, a' vármegye és városháza, a' lut. és cath. gymnasiumok 'sat. Könyvnyomó műhelye már 1585 volt, melly későbben egy társot is n y e r e , 's jelenleg is fen áll mind a" kettő.

Hajdan erősség volt; több ostromokat szenvedve, meghódolt Bocskay-nak , Báthory SigmondBocskay-nak , Bethlen GáborBocskay-nak, Rákóczy Györgynek és Tökölinek ; kiknek harczosai, mind épületeivel mind lakosaival kíméletlenül bántak. Kákóczy Ferencz hét évig birá 's csak 1710 fosztatott meg tőle. Határja igen kiterjedett; áltáljában sovány föld­

del bír, de borsót mindenek felett nagy szeműt, jó izüt , 's ország­

szerte nireset terem. A' szorgalmatos lakosok a' sáfrányt is jó siker­

rel ápolják, 's mint mondatik, az országban legjobb méhsert ké­

szítenek. 54.

L O D I , szépen épült város, 1814 olta a' Lodi tartomány főhe­

l y e , a' lombard-velenczei királyság lombardi kerületében, az Adda mellett, igen termékeny tájékon fekszik, 17,800 lak. Püspöksége a' mailandi érsek alatt áll. A' városnak erős vára van. A' parmai sajt nem Pannában , hanem egyedül Lodiban 's ennek környékén készít­

t e t i k , 's egész Olaszországban legjobbnak tartatik. Az itteni félpor-czelán és fayence edények is hiresek. Az Addán 1000 ölnyinél hosz-szabb hídja van. Itt győzte meg Bonaparte Maj. 10. 1 7 0 6 , 60,000 emberrel a* Beaulieu alatti Austriaiakat. Ezek általmentek az Ad­

dán, Lodiból eltakarodtak, 's egy rettentő, 30 ágyúval védett helye-zetben álltak , mellyhez csak egy keskeny hídon lehetett jutni. Bo­

naparte tömött sorban vezeté seregeit, egész pattantyutárát előre viteté, 's rohanó lépésekkel nyomula az ellenség ellen. A' vérontás elejénte rettentő volt, az austriaiak ágyúi egész sorokat sodrának el.

A' Francziák haboztak, 's a' győzedelem elvesztettnek látszott, mi­

dőn Berthier, Masséna, Cervoni és Lannes az oszloptestek elébe állva, a' hídon áttörtek, 's az austriai battériákat elfoglalák. Az Aus­

triaiak csuda vitézséget fejtettek ki , mind a' két sereg elkeseredés­

sel harczolt, 's a' győzödelem kétes volt. Ekkor megjelenik osztá­

lyával Augerau, 's az ütközet el vala határozva. Az Austriaiak

sán-5 0 4 L O F A R K L O G A l t l T I I M U S

czaikból k i ű z e t t e k , á g y ú i k e g y r é s z é t elveszték j 3000 emberrel, ide értvén a' sebeseket \s f o g t y o k a t is ; de Beaulieu megmenté az aus-t r i a i h a d a k b e c s ü l e aus-t é aus-t , egy rendes és hideg vérrel eszküzliiaus-taus-t visszavo­

nulás á l t a l . A' F r a n e z i á k vesztesége 1 2 , 0 0 0 emberre ment. Dologhoz é r t ő k mind a' két h a d i vezért b e c s m é r e l t é k ; B o n a p a r t é t azért, h o g y i l l y nagy á l d o z a t t a l véve meg o l l y h e l y e t , inellynek birtokába 24 ó r a múlva könnyen és biztosabban j u t h a t o t t volna. Beaulieut pedig a z é r t , m i v e l L o d i t o l l y h i r t e l e n h a g y á e l , hogy nem volt ideje a' h i d a t l e r o n t a n i , lui á l t a l az ellenség e l ő r e n y o m u l á s á t egészen meg­

g á t o l h a t t a volna. X.

I Í I Í F A R K , az Ozmánok és T a t á r o k n á l a' zászló k é p é t viselő hadi j e l , m e l l y egyszersmind a' vezérek felsőbb vagy alsóbb rangjának k i m u t a t á s á r a is szolgál ; niert mennél felsőbb a' vezér rangja : annál több l ó f a r k v i t e t i k előtte 'a t ű z e t i k s á t o r a elibe,. I g y a' császárnak t á b o r b a n 7 , a ' nagyvezérnek 5 , a ' többi b a s á k n a k 1 , 2 , 3 lófarku diszjelek van. Ezen hadi j e l , niint m o n d a t i k , ugy j ö t t szokásba a' nevezett n e m z e t e k n é l , hogy egy ütközetben, midőn m á r minden zász-l ó j i k a t e zász-l v e s z t e t t é k , vezérjek e g y zász-l ó f a r k a t t ű z ö t t zász-l á n c s á j á r a , 's a' m e g v e r t s e r e g e t ú j r a öszvegyüjtvén , fényes győzedelmet n y e r t . A' T ö r ö k ö k ezen hadi jele egy nagy l á n c s a , m e l l y r ő l egy vagy több ló-f a r k 's lószőrből ló-font ékesség l ó g , 's ló-fen a r a n y o z o t t ló-félhold di-s z e di-s i t i .

l i O c i R i i H i i o s , ( a r á n y s z á m ) , m a t h e m a t i c a i kifejezése olly s z á m n a k , m e l l y á l t a l v a l a m e l l y s z á m a r á n y n a k mennyisége jelentetik k i , egy a l a p a r á n y t vévén t e k i n t e t b e . Azon szám csak egységére te­

k i n t v e g o n d o l h a t ó , p . o.-3 csak l r e t e k i n t v e , niellynél háromszorta n a g y o b b . Ezen t e k i n t e t neveztetik a r á i d n a k , a' honnét minden szám­

n a k vagyon a r á n y j a egységéhez , 's ezen a r á n y m u t a t j a meg annak é r t é k é t . V a l a m e l l y a r á n y é r t é k e esmeretessé l e s z , h a két számot e g y m á s s a l ö s z v e b a s o n l i t u u k , \s az a r á n y mennyiségét egy h a r m a d i k szám adja t u d t u n k r a , p. o. 9 , 3 á l t a l , 0, J 8-hoz 2 á l t a l 'sat. Ha mái- egy s o r t . g o n d o l u n k egymás után a r á n y o k b ó l , mellyek egyforma é r t é k n e k , mint 1 , 3 . hoz," 3 , 0-hez, 9 , 27-hez , 2 7 , 81-hez 'sat.

( a ' midőn 9 , 3-hoz, 27-9-íiez, 8 1 , 27-hez epén olly a r á n y b a n van , mint 3 , l - h e z ) ' s 3 , 1-hczi a r á n y j á t egységnek felvesszük, ugy 9 , I-hez kétszeres , 2 7 , l-hez h á r o m s z o r o s , 8 1 , l - h e z iiégyszefirs.avány fog lenni. A z 1 , 2 , 3 , 4 s z á m o k , m e l l y e k illy a r á n y n a k é r t é k é t , az a l a p á r a i n hoz t e k i n t v e kifejezik, l o g a r i t h m u s o k n a k neveztetnek.

J l a t e h á t i t t 1 , 3-nak l o g a r i t h m u s a , u g y 2 , l o g a r i t h m u s a 9-nek;

3. l o g a r i l h m u s a 2 7 - n e k , 4 l o g a r i t h m u s a 81-nek 'sat. Ha pedig más a r á n y t , p. o. 4 , l - h e z , veszünk fel a l a p a r á n y u l , következőleg 1-et 4 l o g a r i t h m u s á u l , u g y 2 l o g a r i t h m u s a volna 1 6 - n a k , 3 logarithmu­

sa 64-nek 'sat. A' közben fekvő számok l o g a r i t h m u s a i , inellyeknek t ö r t s z á m o k n a k k e l l l e n n i , mind k i s z á m o l t a t h a t n a k , é s sorba r a k a t ­ h a t n a k . B i z o n y o s h a t á r i g t e t t kiszámolása minden számok logarith-m u s a i u a k bizonyos a l a p a r á n y s z e r é n t , l o g a r i t h logarith-m u s i rendszernek ne­

v e z t e t i k . A' legközönségesebb B r i g g r e n d s z e r e , kinél az a l a p a r á n y 1 0 , l - h e z , k ö v e t k e z ő l e g 1 l o g a r i t h m u s a 10-nek , 2 l o g a r i t h m u s a 100-n a k , 3 l o g a r i t h m u s a lOOÖ-100-nek 'sat. N y i l v á 100-n o s , h o g y az 1 és 10 közt levő, számok l o g a r i t h m u s a i mind n a g y o b b a k O-nál, I-nél pedig ki­

sebbek, 's igy t ö r t s z á m o k ; igy p. o. 6-uak l o g a r i t h m u s a =; 0 , 7 7 8 1 5 1 3 . H a s o n l ó a n 10 és 1 0 0 közt lévő számok l o g a r i t h m u s a i nagyobbak l e h e t n e k I - n é l , de 2-nél kisebbek 'sat. p. o. 95-nek log.iritlimusa : = 1,977 7 2 3 6 . A ' vonás e l ő t t álló szám e s m e r t e t ő b é l y e g n e k is n e v e z t e t i k . A' 0 , 1 0 , 1 0 0 , 1 0 0 0 közt levő számok l o g a r i t h ­ m u s a i t á b l á k b a vágynak öszveszedve , m e l l j e k n e k használása a' szám­

v e t é s b e n , k i v á l t nagy s z á m o k n á l , sok könnyebséget okoz. A' bánás­

mód e g y s z e r ű és k ö n n y ű . Mert Jia a' számok sokszorozandúk,

loga-L0G1CA 5 0 5 i'ithmtisaikat kell öszveadni, ha elosztandók, kivonni; ha ellenben a' s/.ámok potentiára emelendők, logarithmusaikat exponenseikkel kell sokszorozni; ha gyökereik kivonandók, logarithmusaikat a' gyökér exponensekkel kell elosztani. Ezen számvetés nemét a' 17. században Neper J á n o s , skót b á r ó , mások szerint már 1530. Stiefel, német pap , találta fel. Hajdanában a' logarithmusok csak mathematicai számolásoknál használtattak, a' közönséges életben pedig épen nem.

De könnyebbség végett mind azoknak, kik nagy számvetésekkel bán­

nak , kivált kereskedőknek , ajánlható. A' logarithmusokat minden reguladetri példánál is lehet már használni, p. o. ha 460 darab 1290 tall. k e r ü l , 8150 darab f £ í í ! L ^ J ~ ? i L ) tall. fog kerülni.

A'hosz-V 400 '

szas sokszorozás és elosztás elkerülése végett, 8150 logarithmusat 1200 logarithmusáboz hozzá kell adni, 's a' summából 400 logarith-musát -ki kell vonni. Ha már a' különbség a' logarithmusi táblák-ban felkerestetik, az annak megfelelő szám teszi a' keresett tallérok számát. A' legjobb logarithmusi táblák Vegatól és Callettől vágynak.

I i O e i c A (tulajdonkép }.oyi,itrj t. i. enuairj/zti), a' gondolkozás és a' gondolatok helyes egy'uekötése törvényeinek tudománya; azonban bizonytalan, ha közelebb a'gondolkozástól-e , vagya' beszédtől (mert a' Xoyog szó mindkettőt jelenti) kell e' nevezetet származtatnunk. Ma­

gyarul gondolkozás tudományának is neveztetik, mivel itt azon tör­

vények tudományos előterjesztéséről van szó , mellyeket az értelem minden gondolkozásnál tartozik követni (innen a' logicai törvények), bár melly különböző tárgyú 's foglalatú legyen is az , és a' mellyek követése nélkül reánk njzve semmi igazság nem lehetséges. Ebben áll főképen a' Logioa becse, hogy az nem csak az értelem practi-cus használásának sinórmértéke, hanem minden egyéb tudományok­

r a , nevezetesen a' philosophiára , előrekészitő tudomány is legyen, magában foglalván azon útmutatást, miként kell minden esmeretnek tudományos öszvefüggést nyernie, és tudománnyá lennie, 's felállít­

ván a' tudományos öszvefüggesnek megkivántatójit minden tudomá­

nyos gondolkozási Egésznek képzésére 's megítélésére ; mert a' gon­

dolkozás törvényei egyszersmind a' tudománynak és annak elrendelé­

sének törvényei. A' mennyiben azonban a' logicai törvények csak a' mi esmeretünknek abstract formáját határozzák meg , de arra koránt sem adnak utasítást, miként nyeri az ember esmerctének tárgyát 's miként teszen szert a' dolgokban való igazi belátásra (a' mivel a' tu­

lajdonképi philosophia bíbelődik), annyiban elválasztották ujabb idők­

ben a' logicat a' tulajdonképi philosophiatól , és formális tudomány­

nak , vagy fvrmalis philosophiának nevezték. Mindazáltal ha philo-sophiai tudománynak azt nevezzük , mellynek esmerete nem a' tapasz­

talás tárgya, hanem magából az észből m e r h e t e t t , ugy a' logica eredetiképen ollyan; mert a' gondolatok egybekötésének törvényei ebből a' kútfőből folynak, 's ahozképest a' logica foglalatja oily apodicticus nemű vagy megmutatható bizonyosságu, millyennel semmi más philosophiai tudomány foglalatja nem b i r , épen azért, mi­

vel ő a' gondolkozással, vagy az adatott esmeret viszonyának megha­

tározásával foglalatoskodik. A' honnan gyakorta szerfelett is ma­

gasztalták azt, kivált a' metaphysica vagy transcendentalis philoso­

phia kisebbségével , és e' tekintetben a' matliesissel egy karba tet­

ték. De a' puszta, habár rendszeres gondolkozás , még nem philo-sophálás , a' legsystemásabb elrendelés is még nem teszen állításokat igazságokká, és a' megfoghatóság nem legfőbb czélja a' philosophiá-nak ; sőt minden demonstratív bizonyosság felteszi anphilosophiá-nak okfőjinek igazságát, es valamelly tárgyat, mellyen azok kinyilatkoznak. A' logicának becsét tehát sem mértéken tul nem kell űzni, mint jelesül a' régibb phücsophok cselekedtek , sem igazságtalanul

lcalacsonyita-506 LOGICA