fejtett. A' metaphysleában a' velünk született előterjesztések és egyes substantiák (Monades) lettek vizsgálatainak fő tárgyai : különösen igyekezett e' kérdésre megfelelni, ha a' világ jó Isten mivé, honnan van még is benne az erkölcsi rósz, és tökéletlenség? Bayle vitatásai e' tárgyban, hogy erre kielégítő feleletet nem lehet adni, nem nyűg-tatták őt meg , 's elkészítette a' maga Theodicejét („Essai de Theo-dicée" 1710), mellyről Fontenelle azt mondotta, hogy az egyedül is képes Leibnitz lángeszét bebizonyítani. Más munkájában ,,Essai tar V entendement humain" 1715 Locke empirismusát támadta meg, 's Németországban a' rationalis spiritualismusra utat tört az által.
Olaszországi útjában 1687 kevésbe múlt, hogy az Olaszok a' tenger
be nem vetették. Velenczében hajóra ülvén , hogy a' ferrarai birtok
ba menjen, hirtelen nagy szélvész támadt a' tengeren, 's a' hajósle
gények a' veszedelemtől féltekben azt gondolván, hogy mivel eretne
ket visznek magokkal, azért haragszik az Isten, öszvebeszéllek már egj'inás közt, hogy őt megfogják, 's a' tengerbe vessék; de Leib
nitz megértvén beszédjeket, kiljuz a' zsebjéből egy olvasót, ,s áhíta
tosan mondja a' Páter nostert, 's ime a' lege'113'ek eljuhászodtak. Út
jából visszatérvén 1090 még nagyobb körű lett munkássága. A' tu
dományok academiáját 1700 Berlinben ő alapította, meg, mellynek elölülőjévé is választatott. I Péter orosz czár, kivel 1711 Torgauban sokat tanácskozott, hogy lehessen Muszkaországban is a' tudományo
kat és mesterségeket elterjeszteni, titkos tanácsosi rangal 's ezer ru
bel esztendei fizetéssel tisztelte meg. Nem sokára azután VI Károly császár birodalombeli udvari tanácsosnak és bárónak nevezte ki , 's 2000 for. fizetést szolgállatott neki. Newtonnal és Newton barátjai-val a' differentialis calculus feltalálása felett heves vitája volt, amaz is ön találmányának á ' l i t v á n a z t ; mcliy kérdést későbben a' göttingai egyetem szoros vizsgálat alá vett, 's oda döntötte el a' dolgot , hogy a1 tudományok akkori állapotjához képest mind a' kettő osztozik egyiránt annak feltalálása érdemében. Kgész életében törte fejét a*
pasigraphián, hogy lehessen egy közönséges philosophiai nyelvet és Írásmódot megállapítani , és sokat irt ebben-a' tárgyban, de ezt tö
kéleteségre nem vihette. A' vallások, nevezetesen a' keresztyén fele
kézetek , egyesülete módjáról sokat gondolkodott és i r t , név szerént Burnettel, Bossueltcl arról levelezést folytatott. Megholt I 7 I 6 Nor.
14. 70 esztendős karában; Jo characterü és rendkívül szorgalmas ember volt, egész éjtszakákou keresztül dolgozott, a' nélkül hogy le is vetkezett volna ; sokszor csak irószékében szendergett egy keveset.
Házas nem volt , mert azt tartotta , hogy dO esztendős koráig nem kell megházasodni a' tanuló embernek, azután pedig a' kit megkért, az nem ment hozzá. Minden munkájit öszveszedte Diiíens, és kiadta Genfben, hat négyrétű kötetben 1 768, de még sok kéziratai vágynak a' hanoveri könyvtárban. A' háládatos maradék emlékkövet emelt tisz
teletére Hanoverában , hol a' közsétáló hely végén egy templom emel
kedik fel, 's abban Leibnitz melyképe felállítva illy felírással ,,ossa
Leiinitii." Kállay.
L K I P Z I O V Á R O S A , fekszik Saxoniában, a' leipzigi kerület
ben, egy termékenj' síkságon, a' hosszaság 30 's a' szél. 51 fokai kö
zött ; a' Pleisze és Kistér vizek'mellette egyesülnek. Népessége 40,700.
Nevezetesebb épületjei a' concert'és tánezterem , Miklósiemploma, a' játékszín, börse, és a' polgári iskola. Több derék intézetei kö/.ül az egyetem, mellyet 140!) a' harezoló .Fridrik^alapitott, érdemel figyel
met. Szegén}' tanulók szániára itt számos jótétemények vajrynak. Bír nagy könyvtárral , melly Gehler és professor Schiifer magános gyűj
teményeikkel még inkább gazdagodott. Van füvészkertje, anatómiai és pathologiai praeparatumai igen gazdagok . mellyekről egy magyar
438 LEIRÁ8 LÉL
utazónak köztese szerint hívebb értesítést adott a' Tudományos Gyűj
temény 1S3L A' clinicai, b á b á i , vak és siketek intézetei, ugy a' szegények dolgoztató h á z a , vasárnapi oskolák, és más több apróbb körii polgári tanító intézetek, policziai jó rendtartás, a' város jó ál
lapotban létére mutatnak. Ezt a' jólétet és gazdagságát leginkább a' lakosok szorgalmának és országos nagy vásárainak köszönheti a' vá
ros. Legnevezetesebb vásárai a' tavaszi (jubilate vásár), szent mihályi, és ujesztendői. A' könyvkereskedés fő ágát teszi a' leipzigi kereske
désnek, 's a' német literatura itt mint középpontban egyesül. Mint
egy 77 könyv- és három musika - kereskedőt számlál magában, a' mellett számos könyvnyomtató és betüöntőmühelyeket. L. már a' 12 században is kerítve volt fallal; sokat szenvedett kivált a* har-mincz, a' hét esztendős , és az utolsó franczia háborúban. Nevezetes még a' mellette 1631 Sept. 7. és 1813 Oct. 13. esett nagy ütköze
tekről.
L E i R í s (descriptio) a n n y i , mint valami tárgynak rajzolatja, több jegyeinek előszámlálása által. A' leiráa egyedül a' tulajdonsá
gait adja elő a' tárgynak, a' magyarázás pedig az általánost és tör-Tényest is érdekli , mi a' tárgy megfogására szükséges. Logicábau a' megfogás leírása alatt olly magyarázatot értünk, melly aunak határo
zatlan számú, valódi és történtlegi, eredeti és származtatott jegyzé
keit előszámlálja, vagy, mások szerint, a' megfogást, vagy is az ál
talánost (concretum) , azaz azon különös előterjesztések által, mel-lyekben a' megfogás foglaltatik, előadja. P r o s a i leírásnak, ínelly-hez a' tudományos és logicai számláltatnak, czélja a' tárgynak meg
értése, azaz világos felfogása és másoktóli megkülönböztetése; k ö l t ő i leirás pedig szembetünőség által gyönyörködtetést igyekszik ger
jeszteni. Szorosb érteleinben a' leirás és elbeszélés közt az a' kü
lönbség, hogy az elbeszélés a' tárgyat a' szerint adja oló, a' mi ve
le az időben történt, 's következésképen egymásra követőséget, tör
ténetet foglal magában, a' leirás pedig a' tárgynak hézagban és idő
ben megvoltát, 's következésképen az egymás mellett és egj'etemben lévő részeit kijeleli. Különösb tárgyai a' leírásnak a" mivészség és természet mivei, ugy szinte testi és.lelki állapat és character. Köl
tői leirás, különféle, a' phantagiat ingerlő jegj'ek egy egészbe való öszvefogása á l t a l , az érzést meghatározott gerjedelemre kívánja buz
dítani. Közvetlen a' leirás , midőn szembetűnő vagy szembe nem tünó tárgyat annak tulajdon jegyei szerint, köV.benvetleges pedig, midőn észrevehetetlen tárgyat észrevehető jegyek szerint, vagy megfordítva terjesztető. Olly költemény , mellynek czélja valami egésznek aesthe-ticai leírása, l e í r ó k ö l t e m é n y n e k mondatik; szoros értelem
ben pedig leíró költemény a z , meüynek tárgya valami természeti do
log. Mivel a' beszéd az egyetemben valót csak egymásra követke
zőleg adhatja elő, az által tehát a' leiró költemény köre megszorul, 's az előadás különösen módosul. A' régiek ezt, mint különös költe-ményuemet, nem esmérték.
L ú x, (a'Névtelennél Lelu , Turóczinál L e é l ; ok nélkül monda
tik és iratik némellyektőí Lehel-nek) az Árpáddal jött hét fő magya
rok egyikének, Tas-uak (Tosu) fia, még Árpád alatt kezdett vezér
kedni Bulsu (Turóczinál Bulchu , talán Bölcs) és Botond vezérek tár
saságában. _ Az alpári homokon ő adott kürtfuvással jelt a' csatára, mellyben Árpád Szalánt meggyőzte. Azután vezértársaival együtt a' bolgár khánt, Simeont, békére 's adófizetésre kinszeritette's a'szerb és dalmát földön keresztül Spalatroig h a t o t t , onnan pedig a' horvát földön á l t a l , a' hol Z á g r á b o t , Posegát és Valkót megvették, visz-szatért Árpádhoz. Árpád holta u t á n , Zoltán alkoruságában , ő tete
tett a' nemzetség-nagyoktól egyik fő hadvezérré, ismét a' fenneveztek társaságában; de utóbbi hadi tetteiről nincs említés szerencsétlen ki
LÉLEK 430 multáig. Midőn t. i. egykor a' németföld délszakára kicsaptak volna a' Magyarok , fogságba került Léi Bulchnval együtt , és a' császár parancsára mind a'ketten felakasztattak. Történt ez a'Névtelen sze
rént Zoltán uralkodása alatt az Imi folyamnál, Turóczi szerént Agos-tánál. A' császár* mind a' ketten Konrádnak nevezik. Turóczi hoz
zá teszi, hogy L é i , midőn a' császár elejébe vitetett, és ettől fel-szólittatott volna, hogy választana magának halálnemet, a' kürtjét kívánta kezébe adatni, 's ezt utószor megfúni , minekelőtte felele
tet a d n a ; midőn pedig kezében volna a' k ü r t , olly izmosan sújtotta azzal Konrádot főbe, hogy ezen ütésből halála következnék a' császár
nak. Az ujabb történetkutatók azonban Léi és Bulsu elfogatásokat és kivégeztetésöket 955-re teszik, a' mikor I Ottó császár a' Lekh folyamnál temérdek mag3-ar hadsereget sikkasztott e l ; Turóczi be
szédét pedig költeménynek tartják. A' Jászberényiek még most is mutogatnak egy kürtöt, mellyet Léiének neveznek. Hossza fél réf és két ujjnyi, nyomata negyedfél fontnyi. Hajdan , a' mint mond
j á k , arany karikákkal és nagy kövekkel vala ékesítve, de ezeket, midőn egykor egy budai basa magához kívánná megszemlélés végett hozatni a' kürtöt, féltékenységből leszedték r ó l a , 's többé fel sem rakták. Vésett képeletek mindazáltal még most is láttatnak a' sza
run. Fábri Púi.
•hútíJSK kimagyarázása azon nehéz akadállyal van egybekötve, hogy ha a' lélek teremti a' gondolatokat, nem gondolat-e maga is, mellyet valamelly fogatba lehet szorítani. Ha a' szemlélődés a' lélek részes kifolyása csak, azt lehet kérdeni, valljon a' rész az egészet, a' részes munkálat (functio) az erőnek természetét, mellyből kif'oly, a' másolat az eredeti kép valóságát felvehetik-e magokba ? Ám
bár ez lehetetlen is , még is az emberi elme rajzolatot és praedica-tumokat adott mindig a' lélekről, mellyek által különbözik az min
den más megoszthatótól , szükségesképenitől, és mulandótól. Mert az , a' mi esmér, ideálisai, és előhoz, nem tartozhatik viszont a' megesmertnek , idcalisáltnak és előhozottnak sorába. Ezen okból let-, tek a' lélek praedícatumai egyszerűség, szabadság, materiátlanság, halhatatlanság. Plató két feladatot tett megfejtési tárgyul magának, úgymint:.mi volt a' lélek, mig a' testei nem egyesült, 's mi lesz ab
ból a' halál után? Minthogy ezekben sem az okosság, sem a' tapasz
talat bizonyost nem határozhatnak : Plató mythusos előterjesztéseket vett fel segítségül, mellyeknek a' költemény szépségé mellett is meg
van tudományos becsek. Felséges gondolat a z , hogy a' lélek világi vag3' időbeli élete előtt az i g a z s á g , s z é p s é g és e r é n y ideá-jival van egyesülve, 's mihelyt a'tünemények világába átszál , azok
tól megválik, de még is részenként osztozik ekkor is bennek, 's azo
kat salakjaikból tisztogatja; azért annak v é g h e t e t l e n p o t e n -t i á n a k kell lenni. A' véghe-te-tlenséggel együ-t-t jár a' ma-teriá-tlan
ság, szabadság, és halhatatlanság, mellyeknél fogva a' lélek, mint örökké való princípium, szemközt áll a' materiával , mint időbelivel.
A' kik nem tartják még elegendőnek ezen következtetés szemlélődés!
becsét, biztosabb kezességet kaphatnak a' lélek rokon tehetségeiben, miityenek a' sejdítő tehetség, lelki esmeret, és h i t ; mert az ezek
ben uralkodó örökös vonatot nem lehet az időbeliből és végesből ki magyarázni. Tagadhatatlan igazság az, hogy a' t ü n e m é n y h o m á l y l e p l e csak a' végest, mulandót, relativumot zavarhatja meg ; de a'véghetetlent, valóságot,'s absolutomot nem. Azért a' tünemény előtükrö/.ése a' lélek időbeli életében foghat ugyan helyet, de a' lélek
kel született, vagy jobban mondva, a' lélek rokon ideáji, mellyek minden végest elrendelnek , vezetnek , 's a' véghetetlen felé visznek, nem lehetnek t ü n e m é n y e k . Ezen szempontból indulva ki, a'' lélek felosztásai valamelly subjectmnban magoktól elenyésznek. így p. o.
440 LÉLEKCSISZÁR LÉLEKJELENÉS
a' stoicusok érzéki és érzékiségen feljül álló két lelket hittek. Plató pedig érzéki , okos, és értelmes lelket fogadott el. Helyesen tekint
ve , a' lélek az eredeti e r ő , mellyből, ha reáhat valamelly matériái princípium , származnak azután az alsóbb rendelkezésű erők. — A"
lélek tehetségei és munkálatai együtt teszik a' lelkes organismust , mellyet az eredeti erejével betölt és éltet.
L É L E K C S I S Z Á R . így neveztetnek Hollandban, különösen Amsterdamban, azok a' lélekvásárlók, kik szegény embereket szednek fel, a' kik napkeleti Indiára akarnak menni, hogy ott mint matró
zok vagy katonák szolgálhassanak, 's őket a' keletindiai társaságnak eladják.
L E L K E S Ü L É S , máskép enthusiasmus , a' léleknek, 's leginkább a' képzelő erőnek és érzésnek mód nélkül való izgékouysága, melly szerint az ember mintegy felsőbb lelket képzel magában lenni, melly szüntelen munkál benne. Meg kell különböztetni a' tiszta szellemű enthusiasmust, melly erkölcsi bizonyos tárgyra törekszik, a' rajos-kodástól, melly mindig egy zavart állapotot tesz fel a' lélekben r
mellynek mind tárgya mind czélja homályos keverék, 's azért min
denkor veszedelmes is.
L É L E K G Y Ó G Y T U D O M Á N Y magában foglalja 1-ör széles értelemben mind azt, a' mi a' felbomlott lélekegyességet helyre ál
lithatja. Van hát erkölcsi oldala. És igy ide tartoznak minden ne1 -velési, 's áltáljában azok a' fenyítő- és javító eszközök , mellyck a' rósz hajlandóságok kiirtására 's az erkölcsi érzések felserkentésére szolgálnak. 2-or mint része a' gyógytudománynak , ide számláltatik mind az, a' mit az orvos még a' test nyavalyáiban is, ezeknek elűzé
se végett, a' lélekre való közvetetten dolgozás, nevezetesen az ártal
mas indulatoskodások eltávoztatása, a' léleknek felvidámitása , 's re-i ménnyel való bre-iztatása által 'sa't. tehet. 3-or Különösen a' lélek nya
valyáival való bánás, vagy azoknak gyógyítása. J'.
L É L E K J E L E N É S . Legtöbbször értetik ez alatt valamelly el
költözött léleknek láthatóvá létele az" ő elébbi testének alakjában ; erre nézve ezen tüneménynek utánozása a' természeti ma^ia által, PHANTASMAGORIÍNAK (1. e.) neveztetik. Bár milly elhatárzólag szól is a' philosophia ennek tehetsége ellen , és minden tapasztalásra hi
vatkozást valamelly (talán opticai) csalódás vagy felettébb felinge
rült képzelő tehetség ámításának lehetségével utasit el : csakugyan folyvást uralkodik a' nép elméjében egy titkos hajlandóság, lehetsé
gesnek hinni a z t ; azért is a' játékszineu valamelly léleknek vagy bo
szorkánynak megjelenése egy a' legerősb tragicai rugók , egy az el
mének mivészi czélirányos megindítására szolgáló leghathatósb esz
közök közül. A' görög tragicusok szintúgy éltek ezzel, mint Sha
kespeare, Calderon és más ujabb költők; de a' franczia izlés ennek egészen ellene van , melly minden theatromi történetekben a' szoros természetességet kívánja; és ők még , , I I a m l e t " e t is szellem nélkül vitték szinjekre. Ez egy azon tévedésnek következései közül , hogy mind az , mi a' tragicus színen valóként látszik a' cselekvő személyek
re munkálni, a' nézőket is elámítja, és igazság gyanánt tűnik ele
jékbe. Ha ez történnék, p. o. a'megölt Banquo jeleneténél „ M a c -b e t h " -b e n , ugy épen az által a' mivészi munkálat elenyésznék, 's annak helyére egy csupa kinos természeti munkálat lépne : a' néző nem más ijedelmén való részvételt, hanem saját irtózását érzené. Az a' részvét, mellytől függ itt minden, korántsem a' nézőnek valósá
gos, hanem ugy látszó hitétől függ, 's nekünk Banquo lelkét csak azért kell a' theátromon látnunk, mert egyébként a' ki
rály ijedelmének oka iránt kétkedésben maradnánk. Azonban ezen tragicai inger használása különbféle feltételeken alapul,
mellyekgyak-• van megsértetnek, 's ama' legújabb próbatétel, melly az „ Ő s a n y a "
LÉLEK TEHETSÉGEI LÉLEK MŰSZERE 441 Miimii szomorujátékban (magyarul P. Horváth Dániel által) tétetett, hogjr egy megholtnak jelenése 's munkálkodása főtárgynak vetessék, és a' nézők az egész darabon ált néminemű mesterséges kisérteti bor
zalomban tartassanak, az.eszköz és czél megfogatáuak felcserélésé
ből vette , ugy látszik, eredetét. , A. B. S.
L É L E K M Ü S Z E R E , L E L E K O R G A N O N A . Az ember e g y , és csak egy egészet képezvén, minden mivelete is egységre húzódik össze. Léleknek neveztetvén tehát a' íigyelő , gondolkozó , itélő erő, ez az egész testei a' legszorosabb egybefüggésben van, a' mi annyit tenne, hogy a' léleknek az egész test a' műszere. De a' test rendsze
rei közül nincs mindenik egyiránti befolyással az okoskodó erőre , sőt az alsóbb rendszerek ínkáb a' felsőbbek feltételeinek látszanak lenni. Az idegrendszer, 'a kivált annak középpontja, az a g y , mou-dathatik a' lélek tanyájának. Az idegrendszerben megkülönböztetjük az idegeket, mint az érzések felfogóit' 's az agyerőhöz vezetőit, és megkülönböztetjük az agyat (az agyacs és gerinczagygyal) mint a' lé
leknek neveztető erő birtokosát. A' lélekerőnek az agyban létezését bizonyítják az érzékeknek ottan történő egyesülése , a' benyomások
nak ottan történő felfogása , egybehasonlitása , igazságok származta
tása , következtetése 'stb. Mások másképen Ítéltek ugyan , nekünk ez
látszik igazságnak. . —j—a.
L E L E K N Y A v A L v Á K az ollyan betegségek, mellyek!>en a' lel
ki munkálkodások az értelem és okosság uralkodása alól kisebb na
gyobb mértékben kivétetnek, és a' mellyben az ember, mint lelki va
lóság, minden szabadság nélkül megköttetett állapotban van. Ezek min
denkor testi nyavalyákkal vágynak öszveköttetve , és ha szinte néha nem szembetünőleg is , azokban alapulnak. A' honnan gyógyítások módja is különböző , mellvért, midőn valamelly megzavaradott lé-lekmunkásságot akarunk heiyre állítani , a' testiképen dolgozó be
folyások elhárítását, szükség illendő figyelemre méltatni. A' lélek-nyavalyák annyifélék , a' hány részei vágynak a' lelkitehetségnek.
Minthogy pedig ezek az előterjesztő erő, indulatos akarat által lesznek nyilvánosokká : azon fő seregek is tehát, mellyekre a' lé lék nyavalyá
kat osatjuk, hárman lesznek: a) m e g t éb o 1 y o d á s (Verrücktheit) melly ismét kétféle módon látható a) az előterjesztések szűkében (bu
taság , tompa elméjüség, Blödsinri) és (3) az egyes előterjesztéseknek felette nagy erejében , melly miatt az előterjesztő tehetségben vala
mi össze nem illés (Disharmonie) származik (őrültség, eszelősség, Wahn-sinn). b) ü ú s k o m o l y s á g (Tiefsin?i) azaz erős állás-egy ollyan képzet mellett, melly elevenen hat az indulatra, a' honnan az ezen se
reghez tartozó egyes léleknyavalyák ugy küiönböztettetnek meg, mint indulat nyavalyái. c) D ü h ö s s é g , ez által ollyan cselekedetekre vezettetik a' beteg, mellyekkel mind magának mind másoknak ártására lenne, ha elébe akadál3'ok nem tetetnének.
L É L E K T E H E T S É G E I . A' munkálatokból, miveletekből es
mérni meg a' tehetséget; így van a' dolog az ember lelki tehetsé
geinél is. Csirában szendergenek ezek a' csecsemőnél , gyorsan fej
lődnek a' gyermeknél, szaporodnak az ifjúnál , tisztulnak a' férjfiu-n á l , megérférjfiu-nek a' véférjfiu-nférjfiu-nél, visszaszeférjfiu-nderedók a' sir tehetségteleférjfiu-n éjt-szakájába. Egyszerű , csekély dolog szolgál alapul a' lélek tehetsé
geinek ; t. i. az é s z r e v é t e l , melly az idegek hozták benyomás
nak felfogásában áll. Ezen tehetséget é r z é s n e k , k é p z e l e t n e k i s mondhatni, mellynek ö t faja van: l á t á s , h a l l á s , s z a g l á s , í z l é s , t a p i n t á s . Ezen ötből áll a' léleknek észrevevő tehetsége, ezen öt érzés szüle az észrevételek végetlen tarkaságát , minden be
nyomás ezek által történt a' lélekre, és nélkülük lételét sem tud
hatja senki, semmi. Második tehetsége a' léleknek a' m e g j e g y zés 's a' vele rokon vi s SÍ: ae m l é k e K é s. Ennél fogva a' lélek
442 L É L E K V Á N D O R L Á S
nem v e s z t i , nem felejti el a* felvett b e n 3 ' o m á s o k a t , hanem a z o k a t bőségben m e g t a r t j a , reájok e m l é k e z i k . E b b ő l fejlik k i azután a ' h a r m a d i k l e l k i e r ő n e m , a z e g y b e h a s o n l í t á s , mellynél fogva a z a g y e r ő a z e g y s z e r ű k é p z e l e t e k e t e g y m á s i r á n t i viszonyokra nézve t e k i n t i , h a s o n l a t o s s á g o k a t k u t a t j a , a' h a s o n l ó k a t egymással összeköti, a' különbözőket uj o s z t á b ' o k r a szaggatja, 's a' világi dolgok között ren
d e t csinál m a g á n a k . Az összehasonlításból öukéii3~esen foly az í t é l é s , m i n t a ' n e g y e d i k l e l k i t e h e t s é g . E z a ' d o l g o k n a k szorosabb v i s z o n y a i t t e k i n t i , e g y m á s r a h a t á s á t visgálja, ' s igy vonsződásokat, i r t ó z á s o k a t , a l k a l m a t o s , ü g y e t l e n voltokat ' s t b . h a t á r o z z a meg. Leg
m a g a s a b b a n á l l a z o k o s k o d á s , m i n t a z ötödik é s utolsó lelki te
h e t s é g , a z e m b e r t l e l k i t u l a j d o n s á g r a e m e l ő , a ' többi telietségeket m e g a n n y i szolgája g y a n á n t h a s z n á l ó . E z h a t á r o z á meg a z erényt, ez szüli a' s z é p n e k , nagj'nak k é p z e l e t e i t , ez emeli az e m b e r t a' töb
b i á l l a t o k t ó l meg nem k ö z e l í t h e t ő p o l c z r a . E z g y ü j t c t u d o m á n y o k a t , t ö k é l } e t e s i t é a' m i v é s z e t e k e t , a l k o t a o r s z á g o k a t , v i r á g o z t a t á a' nem
z e t i s é g e t . E n n e k kifejlődése szerint á l l a z - e m b e r e m b e r i becse. E z é r e z t e t i az e m b e r r e l le nem t ö r ü l h e t ő emberi m é l t ó s á g á t ; ez a d a t j a , m e g k i n e k kinek a' mi övé , de mindenkivel is megváratja a' m a g á é t . E r r e kell a' nevelésnek i r á n y o z v a lennie , ezt kell a' nemzet t a g j a i n a k bőven b i r t o k á b a t e n n i ; m e r t ezen l e l k i tehetség csekély
kifej-l é s é n é kifej-l az e m b e r a kifej-l a n t fokon e m b e r . — j — a . L É L E K V Á N D O R L Á S . A z ő s k o r l e g s z ü r k é b b régiségében szinte
Ugy k í v á n t a k az e m b e r e k ö r ö k k é élni , mint ina ; 's h o g y ezen kíván
s á g o k n a k h í z e l k e d h e s s e n e k , h o g y v á g y s e b e k r e i r t k a p j a n a k , képze-l ő d é s i erejeket nem r i t k á n v a k m e r ő s é g e k r e , néha néha képteképze-lenségek
n e k is b o c s á t o t t á k . Az egyszerű élni vágyás meg van a* á l l a t b a n is.
A' szamár u g y kivan é l n i , mint az elefánt, a' men}'ér, mint az orosz
l á n , a' czinege m i n t a' s a s , a' veréb mint a' t ú z o k , a' hal mint a' k i g y ö , a' csiga mint a' földkukacz. A' növénynek is van életét védő e r e j e . De ama' szegények nem k e c s e g t e t h e t i k m a g o k a t , még hiu r e m é n n y e l sem. Az ember segite magán. I l l y segítség a' lélekvándor
l á s i s , m e l l y a' t a p a s z t a l á s o n nem é p ü l t dologtestvérivel e g y ü t t nem egj'éb a' v á g y és képzelődés s z ü l e m é n y é n é l . L e g r é g i b b nyomai az I n d u s o k m y t h o l o g i á j á b a n vannak. Az indus vallás részint t ö r t é n e t b ő l e s ő n e k esméri a' l é l e k v á n d o r l á s t , r é s z i n t pedig b ü n t e t é s n e k a' be nem t ö l t ö t t vallási és n é p ö s z t á l y i k ö t e l e s s é g e k é r t . Ez u t o l s ó esetben fertel
m e s , r u t é s gonosz á l l a t o k b a menendóknek' h i r d e t i a ' l e l k e k e t , hogy o t t büntettessenek , t i s z t u l j a n a k ; ez okból k í m é l i k , becsülik és t á p l á l j á k az Indusok az á l l a t o k a t . Á l t a l m e n t az e g y i p t o m i papok titok
t u d o m á n y á b a i s ezen h i t é s t a n í t á s , mell}' 3 0 0 0 évig t a r t ó keringést r e n d e l e minden l é l e k s z á m á r a különbféle á l l a t o k o n k e r e s z t ü l , míg n e m végre a' b o l d o g o k l a k h e l y é r e j u t h a t á n d . E z e k t ő l a' Görögök is m e g t a n u l t á k a ' lélekbujdosást é s M e t e i n p s y c h o s i s n a k (átlélek-z é s) neve(átlélek-zték. N é h a M e t e m s o m a t o s i s (átteste(átlélek-zés) név a l a t t e m l í t e t i k . P y t h a g o r a s felvette p h i l o s o p h i á j á b a tanujául , h o g y a' p h i l o s o p h u s igen könnyen hajlandó a' k é p t e l e n s é g elfogadására 's b i z o n y í t á s á r a . P y t h a g o r a s késő követői azt t a n i t á k , h o g y a' l é l e k megszabadulván a ' t e s t l á n c z a i t ó l , kén3'telen a ' h o l t a k hazájába szálani, o t t egy k ö z -l é t e -l b e n ( m i t é r t e t t e k a -l a t t a , azok a ' j ó u r a k magok sem tudták, m i a n n á l kevesebbé) v a g y k ö z é p á l l a p o t b a n m a r a d n i hosszabb v a g y rövidebb i d e i g , a z u t á n inas emberi vagy á l l a t i t e s t e k e t lelkesí
t e n i , m í g megtisztulván az élet ősforásához visszamehet. Maga P y t h a g o r a s lelke is n é g y s z e r volt a' v i l á g o n , azaz u g y hirdetek t a n i t -' v á n j -' i , de azt nem m o n d á k , n e g y e d s z e r nem volt e a r a n y b o r j ú b a n .
A' görög t i t o k h o m á l y kellemes és kedveitető regékbe foglalá a' lé
lekbujdosást , a' lelkek vezetőjévé D i o n y s o s t vagy Bacchust tévén. () a ' l e l k e k előleges l é t e l é t i s v i t a t á , megkülönböztetve a z ujoncz l e U
LELESZ LEMBERG 4 4 3 keket, kik a' viiággazdálkodás törve'nye szerint csak előszűr le'ptek
ki fényhazájokhól , aetlieri életekből, 's mellyek néha erőszakkal haj
tattak le. Mások büntetésből voltak kénytelenek másod-harmad-szá-zadszor 'stb. emberbe vag}' állatba bújni; ismét mások csupa hajlan
dóságból vagy valaki iránt való szeretetből szálottak alá. A' görög költők versengve ékesítek ki ezen mythusokat, a' bölcsek pedig emel
kedő stylussal törekedtek homályos tisztelet tárgyává tenni. Pindar, á' pythagorista, három tiszta és mocsoktalan életforgás után bocsát
ja a' lelket a' boldogok szigeteibe. Plató a' lelkeknek az istenség keblébe leendő visszamerietelét bámulandó pontossággal 10,000 évre teszi, mellyek alatt a' szegény lelkeknek egyre bujdosniok kell. Plo-tin megkülönbözteti a' lelkeknek látatlan aetheri testekből földi tes
tekbe történő áltoltatását, és földi testből hasonlóba leendő áltmene-telét. A' Komaiak közt Cicero és Virgilius is szitának hozzá. — A'
tekbe történő áltoltatását, és földi testből hasonlóba leendő áltmene-telét. A' Komaiak közt Cicero és Virgilius is szitának hozzá. — A'