• Nem Talált Eredményt

6 5 Bretagneban. Szüleitől kován megfosztatott 's nagybátj'ja által

In document LENGYELORSZÁG TÖRTÉNETEI 451 (Pldal 65-89)

LENGYELORSZÁG TÖRTÉNETEI 45S

LESBOS 4 6 5 Bretagneban. Szüleitől kován megfosztatott 's nagybátj'ja által

cse-k«fly vagyonától is. A' vannesi jesuita-collegiumban szorgalmával mutatá ki magát. A' Jesus társasági atyák , kik őt Bretagneban egy majorjoknál tevék hivatalba, oIly rosszul bántak vele, hogy hivata­

láról leniondana, 's ezolta nagy idegenkedést érezne az ő szineskedé-sek ellen, és későbben lelkes iratai által venne bosszút a' rajta elkö­

vetett igazságtalanságokért. 1602 Parisba ment, részint tanulását foly­

tatni, részint életmódot szerezni. Jó házakba nyert bemenetelt, 's egy gazdag asszonyság, kinek szive hozzá hajlott, sokban segítette őt. Ezen szövetkezés felbomlása után Jluyard nevű polgár leányával kelt ösz-ve, Parisban Sept. 1694. Ettől fogva L., ki eleinte ügyvédnek je-gyezteté be magát a' parlamentnél, egészen a' literaturának élt. El-ső munkája, melly azonban nem nagy kedvezéssel fogadtatott, Ariste-naet görög leveleinek fordítása volt (1.665). Ezután egy barátja, ab­

bé de Lyonne á l t a l , ki neki 600 liv. évpénzt rendele, meges-merkedvén a' spanyol literaturával , Lopez de Vega , Francesco de Itovas és mások vígjátékait kezdé franczia nyelven kidolgozgatni. 1704

—6 Cervantes ,,üon Quixote"je jelent meg tőle fordításban. Ezen munkáji 's a' következett évben kiadott „Dial/le 6oiteux-"ja., DOH Louit Velez de Guevara „El diahlo cojuelo-tlja. után, megalapiták h i r é t , melly az 1715 elsőben kiadott „Santillanai Gil B l a s " által legnagyobb kiterjedést nyere. Munkái a' színpadon is szerencsét lel­

tek , kivált „Crispin , rinal de son mailre11 és "Turcaret." A' szor­

galmas író , ki számos románok és színdarabokon érdekes anecdoták, és helyes character festések gyűjteményein kivül Bojardo „Orlando inamorato-ját" is leforditá, boldog házi viszonyban néze elibe a' nyu­

godalmas öregségnek, melly csak két fija által szomoritatott m e g , kik mind a' ketten a' játékszínre adák magokat, az ő akaratja ellen.

Azonban megengeszteltetek második fija á l t a l , ki magát a' papi hi­

vatalra adván boulognei kanonok lön, és idősbik fija kitűnő mivészsé-ge á l t a l , ki mint színjátszó Montmenilnek neveztetik, 's igy mind a' kettőnek megbocsáta. Ezen fija halála olly benyomást tön az agg öregre, hogy nőjével együtt a' fő városbani szokott körből magát visszavonván Boulogneba ment, hol övéinek karjai közt majdnem 80 éves korában halt meg Nov. 17. 1747. L. életének utolsó napjaibun a' napfénynek különös befolyását érzé testén. Ugyan is, midőn ezen csillagzat a' délvonal felé közelgete , erősnek és könnyűnek érzé ma­

gát , de ha a' nap n}aigvó félben volt, elbágyadva , melly állapotja rendszerént nap költéig tárta.

L E S n o s , most jVíetelin (hajdani fővárosától Mit3"Ienétől, melly egykor Aristoteles magányos lakja volt, 's, most török erősség) görög sziget (1100 stadiumn\i kerületű \s 12; nsz.mf. 40,000 több­

nyire török I.) az aegaeumi tenger (Archipelagus) éjszaki szugolyá-ban , az ásiai partokon, a' monda szerint Lesbostól, Eapitha ujától, és Acolus unokájától alapítva. Ez az oraculum tanácsára egy gyar­

matot vezérle i d e , nőül vévé Methymnát, Maeareus leányát, 's ezzel a' sziget felén való uralkodást nyeré, mellynek, miután Isának, 's utóbb a' Pelasgusokról Pelasgiának neveztetett volna, Lesbos nevet ada. A' szigeten bikk- cyprus- és fenyő erdők virítottak ; közönséges márvány vágatott rajta, 's a' síkság bőven nyujta gabonát. Meleg források, achát és drága kövek is találtattak benne. Legjövedelme-sebb természetménye a' bor volt, mellyet sok országokban minden más görög boroknál többre becsültek. Még most is legjobbnak tart­

ják a' lesbosi faolajat és figét az archipelagusiak közt ; 9, nagyobb részint virágzó város volt rajta, 's ezek közt Mitylene, Pyrrha, Me-thymna, Arisba, Eressus, és Antissa. Most 120 falut számlál. J>s-bos eredetileg az Aeoliaiakíól népesittetett meg , kik egy csekély monarchiából hatalmas democratiar képezének. Erié není cs'ak a'

szá-30

400 L E S S I N G

raaon és a' h a j d a n i T r ó j a vidékein t e t t e k h ó d í t á s o k a t , hanem az Athe-n é i e k Athe-n e k is e l l e Athe-n t á l l t a k . Lesbos a z u t á Athe-n S a m o s t ó l és a' P e r s á k t ó l há­

b o r g a t t a t o t t , k i k n e k fő u r a l k o d á s á t r é g r e csak u g y a n el kellé esmér­

n i e . A' m y e a l e i c s a t a u t á n leveté a' p e r s a j á r m o t , 's Athéné frigye­

se lön. A' p e l o p o n n e s u s i h á b o r ú a l a t t t ö b b s z ö r elvált Athénétól, de m i n d i g v i s s z a v e z e t t e t e t t az e n g e d e l m e s s é g r e . Midőn egy előkelő mi-t y l e n e i azon való e l k e s e r e d é s é n , h o g y liainak mi-több gazdag lakosok l e á n y a i k a t n ő ü l nem a d á k , a' várost azzal vádolá n y i l v á n o s a n , hogy a' L a c e d a e m o n i a k k a l szövetségre a k a r lépni , a n n y i r a felingerlé A t h é n é t ezen h a m i s v á d d a l , h o g y az e g y hajósereget küldene Lesbos e l l e n . A' közel lévő városok , kivévén M e t h y m n á t , fegyvert ragadá-n a k fővárosok o l t a l m a z á s á r a ; de m e g g y ő z e t t e k , 's e r r e ledöragadá-ntettek M i t y l e n e f a l a i , e l v é t e t t e k h a j ó i , és a' leggazdagabb lakosok közül 10Ő0-en m e g ö l e t t e k . Csak M e t h y m n a Vidéke k i m e h e t e t t meg. Maga a sziget 3 0 0 0 r é s z r e d a r a b o l t a t o t t , m e l l y e k közül 3 0 0 az istenek s z o l g a l a t j á r a s z e n t e l t e t v é n , a' többi az a t h e n é i p o l g á r o k közt oszta­

t o t t el , 's e z e k t ő l a' r é g i t u l a j d o n o s o k n a k bérbe a d a t o l t . Mind e' m e l l e t t is csak h a m a r fel lábadtak a' lesbosi városok E g y é b i r á n t a' L e s b o s i a k k i c s a p o n g ó e r k ö l c s e i k m i a t t el voltak h í r e s z t e l v e , \s az egész sziget u g y t e k i n t e t e t t , mint a' g y ö n y ö r és féktelenség széke.

E g y s z e r s m i n d a' legfinomabb é l e t m ó d , 's legjelesebb l e l k i mivelő-désről is h i r e s v o l t . A' k ö l t é s z s é g és h a n g a is nagy előmenetelt t e t t i t t . H i r e s volt a' lesbosi h a n g a o s k o l a , m e l l y n e k eredete következő­

leg a d a t i k e l ő . M i u t á n Orpheu3 Bacchus papuéji á l t a l szétszaggatta­

t o t t , 's feje 's h á r l a j a a' H e b r u s folyóba v e t t e t e t t v o l n a , mind a' k e t t ő t a' m e t h y n i n a i p a r t r a v e t e t t e a' h u l l á m . Ez a l a t t Orpheus szája é r z é k e n y p a n a s z h a n g o k a t h a l l a t a , 's a' hárfa, a' szellő lehelte á l t a l p e n g e t t e t v e , k i s é r é a z o k a t . A* M e t h y m n a i a k t e h á t eltemetek a' fejet, 's a' h á r f á t Apolló t e m p l o m á b a függesztek fel. E z é r t azon istenség­

t ő l h a n g a t a l e n t o m m a l á l d a t t a k meg. V a l ó b a n Lesbos o l l y a n hangá­

s z o k a t hoza l é t r e , kik G ö r ö g o r s z á g minden hangmivészeit felülmtilák.

E z e k közt főképen a' metliymnai Á r i o n , 's az antissai T e r p a n d e r je­

lelék ki m a g o k a t , v a l a m i n t l y r a i költőji közül Alcaeus és Sappho m i n t legjelesebbek e m l í t t e t n e k . P i t t a c u s , a z u g y nevezett h é t bölcs e g y i k e , 's későbben e' k é t p h i l o s o p h u s , T h e o p h r a s t u s és T h e o p h a nes (a' nagy Pompejus lelki b a r á t j a ) v a l a m i n t H e l l a n i c u s és M y r t i -l u s t ö r t é n e t í r ó k , és m á s o k is ezen szigeten s z ü -l e t t e k , m e -l -l y e t kü-l­

földi t u d ó s o k i s g y a k r a n v á l a s z t a n á k t a r t ó z k o d á s o k h e l y é ü l . Epicu-r u s é s A Epicu-r i s t o t e l e s t a n í t á s o k a t t a Epicu-r t o t t a k i t t . L . P l e h n g . L .

„Letbi-acorum liber" (Berlin 1 8 2 0 . ) JV.

L E S S I N G ( G o t t h o l d E p h r a i m ) , a' német nemzet első e r i t i c u s a ' s e g y i k e azon n a g y befolyású, d e r é k l e l k e k n e k , k i k a) m ú l t század kö­

zepén a' német mivészet és t u d o m á n y újra a l k o t á s a á l t a l olly fé­

n y e s é r d e m e k e t a r a t t a k . Mit AVinckelman 's K l o p s t o c k egyidőleg tet­

t e k véle , az csak e g y e s e l z á r t s p h a e r á k r a t a r t o z o t t . L. l i t e r a t o r i i n u n k á l ö d á s a n a k majd minden k ö r é b ő l m u t a t h a t fel v a l a m i t ; de mivel, m i n t v á l l á , s o h a m a g á t költőnek nem t a r t á , s z o m o r ú ' s vígjátékai hidegek 's f o n t o l t a k , k ö l t ő i t ű z 's t e r e m t ő erő n é l k ü l , a' játékszín 's d r á m a i mivészet felőli nézeteinek h e l y e s í t é s e végett dolgozottak.

P h i l o s o p h i á j a á t a l j á b a n véve c s a k t ö r e d é k m a r a d o t t . Mi vészi nézetei­

nek 's v i s g á l ó d á s a i n a k k ö v e t k e z m é n y e i , azon l e l k i mélység m e l l e t t , m e l l y e l a' n é m e t ujabb időkben e' mezőt á t h a t o t t a , g y a k r a n ki nem e l é g í t ő k , a l a p t a l a n o k , ' s a z a k k o r i m i v p b i l o s o p h i a csorbáit v i s e l ő k , m e l í y nem a n n y i r a azon i g y e k e z e t t , h o g y v a l a m e l l y mivdarabot ele­

ven o r g a n i s m u s á n a k minden v i s z o n y a i n á l fogva á t h a t ó l a g fogjon f e l , 's igy h e l y é t a' l i t e r a t u r a és mivészség t a r t o m á n y á b a i i historikus l é l e k k e l k i j e l e l j e , m i n t i n k á b b főkép a r r a t ö r t , hogy a ' mfiérze-t e mfiérze-t ( Kunsmfiérze-tgefühl ) , m c l l y azon kor e l ő mfiérze-t mfiérze-t mfiérze-t a l á l é k o s mfiérze-tüneménnyé

LESSING 407 r á l t , széttagolja. Azonban ez észrevétel nagyobbrészint csak azt

illeti, mit L. a' mivészet és költészetről ifjabb korában í r t . An­

nyiban minden esetre elkezdé a' eriticának igaz útját kimérni, mennyiben az alnemek (species) és osztályok szoros elválasztását sür-geté , a' régiek legméltányosabb csudálása mellett egyszersmind az ujabbkori külföldi literaturák — az angol, spanyol'és olasz — hirdetője volt, \s mennyiben a' franezia ízlést semmiségébe visszariasztani, 's helyébe egy átfogóbb 's férjhasahb izlést ébreszteni törekedett.

Nem lehet e' férjfi nagy szellemét nem csudálnunk, ki számos költői munkák, eriticai , philosophiai 's artisticai visgálódásai mellett, a' legátfogóbb hittudományi vetekedésekbe bocsátkozott, 'a ama' positiva és ész-vallási keveréket, mellyet akkor a' felvilágoso­

dás neve alatt kezdettek árulni, nyomorú voltában állítá szem elé.

A' sajátképeni nagy , L. Írásaiban az ő stilje , tiszta könnyű 's még is férjh'as prósája , gazdag elméssége (Witz) , szellemének végnélküli elevensége, mellyel visgálódásait 's speculatióit nem tanitni , hanem mintegy rejtse közleni látszik , 's igy az öngondolkodásra ellenállhat-lanul ösztönöz \s kinszerít. Arö. ,,L-s Gedanhen und Meinungen , aus dessen Schriften xusammengestellt und erlnulert von F. Scfilegel"

(Lipcse 1804 4.) L. életének külső körülményei tekintetében , e' mun­

kára utasítunk: „Gotthold Ephraim Lessings Lében, nebst íeinem noch übrigen lilerarischen Nachlasse" kiadta testvérje Lessing K. 1. (Ber­

lin 1793 2 r ) . L. szül. Jun. 22. 1729 Kamenzben , Felsőlausitz egyik városában. A' vallásbani első oktatás után , mellyet atyjától , ottani szigorú lutheránus paptól n j e r t , ama' szabadlelküsége miatt kihiresztelt Mylius öccsénél vett privátoktatást. Ugyan Kamenzben történetből egy festőtől festeni is tanult. 1741 Meiszenbe a' herczegi oskolába j u t o t t , honnan, minekutána a' görög 's latin nyelvben 's a' mathesisben szerencsés előmeneteleket tett volna, 1746 rég be­

vett szokás szerint búcsúbeszédet tartván de mathematica barbarorum, a' lipcsei egyetembe ment tanulói pályája folytatása végett. I t t , míg Ernestin kivül egy tanítót sem méltatott különös figyelmére, testi gyakorlások által azon könnyűséget 's a' magaviseletben szükséges ügyességet, melly olly kevés tudósnak tulajdona, a' legszerencsé­

sebb sikerrel tévé sajátjává. Itt köte barátságot AiVeiszével, melly haláláig tartott. Itt tartott vetekedési gyakorlásokat Kaestner a l a t t , Myliussal, Zachariaevel, Schlegel Ján. Henr. és Ján. Ádámmal. I t t teve esmeretet N e u b e r - rel , a' hires

játékszin-kormányozó-néval. Itt fordítá Weiszével Marivaux „Hannibal"-ját és „der junge Gelehrte1' darabját itt fejezé be. De szigorú gondolkodású szüleinek nem tetszvén, hogy h'jok nem hajlandó kenyértudo­

mányra, hogy színészekkel társalkodik 'sat. L. haza parancso-lák. Ezen időből valók anacreoni d a l a i , mellyeket olly körülmé­

nyek között dolgozott, hol borra és szerelemre távolról sem lehete gondolni. Innen ismét Lipcsébe tért vissza, de ekkor Neuber játék­

színének nevezetesebb t a g j a i t , kik L. Lipcsébe vonták, már elves/.té Mylius pedig Berlinbe költözött, 's így 1750 ő is odament. Itt My liussal a' „Beiíriige zur Historie und Aufnahrne des Theaters" 's költeményei gyűjteményét „Kleinigkeiten" Czím alatt adta ki. Szembe­

tűnt azon levelezés is, mellyet Voltairrel folytatott, minekutána ennek titoknoka, Richier, „He de Charles XII". egy példányát barát­

ságból közié vele, elébb mintsem a' munka megjelent volna. Végre szülei kivánatját betöltendő Vittenbergbe ment, hol ifjabb testvérével szorga'masan tanult 's magisterré lett. Ekkor irta a' „Messiadc"

eriticáját 's feltévé magában e' költeményt deák hexameterekben for­

dítani , azt mutatandó meg , hogy abban a' stíl nem épen olly nehéz volna, mint sokan gondolák. Itt gyüjtögeté javításait és pótolékjait az 1750 és 1751 4 darab, megjelent.íöeher „Gelchrtenlexicon" ához.

30*

468 LESSING 1753 Vittenberget Berlinnel válta fel, 's mivel Mylius ottan tovább maradni nem a k a r t , helyette Vosz hírlapja tudós czikkelyét vévé áf.

1753—54 „Kleine Schriften" munkájának 2 és 3 része jelent meg, miként „Theatralische Bi6Hothek" jának első és második darabja is.

1755 Nicolai könyvárossal és Mendelssohn Mosessel szerzett esnie-retséget , de kis időre Potsdamba vonult, ott „Misz Sara Sámson"

szomorujátékát zavartalan magányban befejezendő. 1755 ismét Lip­

csébe utazott, hol Winkler kereskedővel egy nagy utazásra indult, de melly a' hét esztendős háború kitörte miatt csak Hollandiáig foly-tattatott. Lipsiába visszatérte után a' hires költővel, Kleist majorral, és Brave báróval esmerkedett meg. 1757 Nicolaival 's Mendelssohn­

nal „Bibliothek der schbnen Wissenschaften" kezdé kiadni- Itt fogott

„Firg-imV-jához, meily később ,,Oalotti Emilia" név alatt jelent meg, 's kétség kivül L. minden munkai között legnagyobb szorgalommal van kidolgozva. Magyarban halhatatlan Kazinczynktól birjuk. (L.

Külföldi Játékszínek. Kiadja Bajza. Pesten 1831. 1. köt.). Midőn Kleist 1759 a' sereghez ment, Weisze pedig Parisba szándékozott, L. újra Berlinbement, hol „Literalurbriefe11 Mendelssohn és Nicolai társasá­

gában ítdá k i , 's 1700 a'tudományok kir. academiájának tagjává lett.

Kevéssel ezután Boroszlóban Tauenzian generál titoknoka lön. Itt készité .• „Minna von Bamhelm" és „Laokoón oder ilber die Grenzen der l'oesie und Maierei." 1765 odahagyta Boroszlrit, 's ismét Ber­

linbe t é r t , hogy életét egészen a' tudományoknak szánja. De szaba­

dabb, nem mindig ülő élethez lévén szokva, eleinte az uj életmód nem igen kénye szerint volt, 's mint mondják, áüapotja feletti kedvetlen­

ségében, egy vándor szinésztársaságnak directorává akart lenni. Nem kell tehát csudálnunk, ha 1767 már ismét Hamburgban találjuk, hová a' theatrumra ügyelők jutalmas feltételek alatt hivák meg. Itt készité eddig még feljül nem múlt ,,Dramaturgié" czimü munkáját ; de itt létét az ügyelők koezódása 's a' színészek elfogultsága megkeserité.

Egyszersmind Klo(z-al , ennek ,,Uber dcs Stúdium des Atlerlliums"

és „Uber den Nutzeti und Uebrauch der altén geschniitenen Sleine und ihrer Abdrücke" munkái felett, ama' hires vélekedésbe ke­

veredett , melly Klotznak literatori vesztével végződött. Sor­

sa feletti bosszújában Olaszországot akarta beutazni, de Wolfen-büttelbcn könyvtárnoksággal kináltatván meg, azt elfogadta 's uta­

zásáról lemondott. 1796 April. hagyá el Hamburgot, hol König asszony , egy hamburgi kereskedő özvegye , olly soká fogva tár­

ta. Wolfenbüttelben adá ki ama' hittudományi foglalatú munkát :

„Wolfenbiittelschen Fragmente eines L'ngenannten" mellynek kö­

vetkezésében vetekedégekbe keveredett, leginkább G ö t z e - v e l , mel-lyekben szellemi ébrenséget 's polemicai nagy ügyességet árula el. (Lessingnek) "Wolfenbüttelben kezdett, de nagyobbrészint be­

fejezetlenül maradott munkái között , említést érdemel az olaj festés régisége feletti értekezése. 1775 számára nyitott kilátások következésé­

ben , Bécsbe utazott. Innen braunschweigi Leopold herczeget Olaszor­

szágba , vágyásai helyére követé. Elutazása előtt Mária Theresia csá­

szárnéval beszélgetése volt , kitől Firmian grófhoz Milanóba ajánló­

levelet kapott. April 25. 1775, indultak ú t n a k , 's üec. közepén már ismét Münchenben voltak. Wolfenbüttelben hittudományi vitatásai

* m i a t t , mellyekkel sok gyűlölséget a r a t o t t , a' legszigorúbb censura alá akarták vetni. Hittudományi polemicáját ,,Ar«Mrt«"jával koszo­

rúzta meg. llly számtalan munka között betegeskedése mind inkább nevekedett, 's a' hittudományi vetekedések miatti üldözések megfoszták szokott vidorságától. Nyavalyája öregbedett 's 1781 Febr. 15 mun­

kás életének véget vetett. Minden munkái több izben jelentek m e g , 1824 's követk. Vosznál Berlinben 34 köt. mellyek 31kében Schink

LESUEUR L E T É T E L 469 e' munkája: „Lében Lessings und teine Charahterislih" foglaltatik.

Emléke felől 1. KAMENZ.

L E S U H U R (Eustache), a' Franeziák legnagyobb képirója, szül.

Parisb. 1 0 1 7 , rajzra atyja o k t a t á , ki képfaragó volt,.azután a' franezia oskola sajátképi alapitója, Youet Simon, oskolájába került. Hí­

rét főkép azon 22 festemény terjeszté el , mellyekben sz. Bruno életének fő jelenetit (1 649 — 51) leábrázolta. 1 650 festette Pál apostolnak ephe-BÚsí predikálását, melly kép utóbb a' Notre-Dámák templomába évenként nyilvános szemléletre állíttatott ; festé továbbá sz. Magdolnát , Lőrin-czet 'sat. Későbbi jelesb mivei között említendők az Ámor éltebeü je­

lenetek , a' Musák és Apolló. Ezután 38 éves korában megholt. Erőlte­

tett tanulás és szorgalom, ugy mivész társainak irigysége, emésztek meg életerejét. Honfiai franezia Rafaelnek nevezik. Ötletei nemesek, maga­

sak, összeállítása egyszerű, meggondolt, jólrendelt,;, rajzolata he-.

l3'es , jó izlésü, 's az ó-mivek , és a' nagy olasz mesterek, kivált Rafael;

szorgalmas tanulására mutat, lluházaía mesterséges , nagy slylusu és igazán tartott. Alakainak kifejezése merő élet és character. Felette gyors és szabad ecsettel dolgozott, szinadása kedves és egyszerű : de nincs benne elegendő valódiság,'s itt ott nagy pipere uralkodik. Hogy a' tökélynek illy magas lépcsőjére jutott , annyival csudálhatóbb , mivel nem csak hazáját , de Parist is alig hagyta el. Rafaelt, legin­

kább csak Marc Anton rézmetszeteiből tanulta. Szelid, egyenes cha-racteréért mindenektől becsültetett, noha vágytársa Lebrun , h í r é t , míg é l t , teljesen lábra kapni nem engedé.

L E S Z Á M T Á S (condescensio). A' perleszálitás az ügynek előbbi állapotjába való visszahanyatlása , melly az igazságosan ellen­

vetett 's bebizonyított kifogásnak a' következése. A' leszálitó Ítéle­

tet nem lehet felébb vinni, hanemha azt a' törvény különösen meg­

engedné , — mint például : az elégtételi vagyis igazságszolgáltatási perben; — 's az ugy lesüllyedett pert csak uj idézés mellett lehet ismét feléleszteni; de ezen esetre tanácsos az előbbi leszálitásról bi­

zonyságlevelet kérni , hogy a' perpatvarkodási büntetés annál bizo­

nyosabban kikerültethessék. Az illyképen megsemmisíttetett per mindazáltal .magának az ügynek nem árt, 's szerinte sem a' felperes­

nek oda nem Ítéltetik, sem az alperestől el nem. Ítéltetik semmi.

* L E S Z Ál. I T Á S (deralvatio), a' nagy értékre vert pénzeknek igazi tulajdon becsekre lehozása, mellynél fogva kisebb .számú be­

csek lesz, mint czimjo^k mutatja. Sokszor a' pénzfolyamat lejebb száíi-tását , vagy valamelly pénznemnek a' foljamatból kivételét is ér(ik alatta. Az austriai monarchiában a' régi papirospénz 1811 számi be­

cséből egy ötödre szálitatott le.

LE I É T E i, (depositum), megnevezett tárgyat illető jótétes egye^

zet, melly szerint valamelly ingó dolog ingyen őrizet alá adatik \s,;

fogadtatik e l , olly feltétellel azonban, hogy az azt rendesen vissza-kérőnek , ugyan azon állapotban akármikor viss/.aadassék. -r. Ha a' dolognak igazi tulajdonosa kéri ezt vissza, ennek kell . visszaadni , nem pedig a' letevőnek. A' letétes (depositarius) a' letétetett dolgot, sajátosának engedelme nélkül nem használhatja, hanemha lopásképen.

— P e r e k : 1.) A'letét egysy.erü visszaadására : büntetés iiélkál ugyan, de a' károk és költségek megtérítésével ; a' világos adóssági bíróság előtt foly. A' letét valóságának bebizonyítása kifántatik meg. — 2.) A' hatalmassági büntetésekkel; indíttatik az alispány e l ő t t , ha a' letét törvényes megintés után sem adatott vissza. — 3.) A' becste-lenségi és kétszerte való büntetés (poena dupli) megitéltetéséért; a' kir. tábla előtt mozdittatik azon okból, hz valaki a' lététet gonoszul eltagadja és magánál tartóztatja ; különösen , ha az könyörületes le­

tét (depositum miserabile') t. i. melly köz iuség 's veszedelem alkal­

mával történt.

4 7 0 L E T É T E L B A N K L É V A L t t í i í i B A i t s , 1 . D E P O S I T O B A N K .

L E T H A R G I A , m é l y é s hosszú á l o m , nem kisértetve a z é l c l o r -ganumok m e g s é r t e t é s é t ó l , m e l l y n e k o k a az a g y b a n van. Gondos bá­

nást k i v a n , 's nem m i n d i g l á r m á s felébresztést.

L E T H E , az a l v i l á g f o l y ó j a , m e l l y n e k vize o l l y erővel b i r t , h o g y a' belőle ivó h o l t a k l e l k e i minden e' földön szenvedett nyomo­

r ú s á g o t e l f e l e j t e t t e k . T u l a j d o n k é p csak a z o k n a k k e l l e t t belőle inni, k i k a' felső v i l á g b a uj t e s t b e n i s m é t visszatérendők v a l á n a k , hogy egyszersmind az E l y s i u m b a u é l d e l t ö r ö m e k e t is elfelejtsék. JV.

L E T T E K , 1 . L I E F L A N D .

L E U C A D I A , most S a n t a M a u r a (5£ nsz. mf. 2 1 , 5 0 0 l a k . ) a' joiiiai köztársasághoz t a r t o z ó sziget, a' j o n i á i tengerben, Görögország n j ' u g o t i p a r t j á n . D é l i c s ú c s a , m e l l y e n Apolló t e m p l o m a á l l t , most Cap D u c a t o , L é u c a s (most St. M a u r a ) főváros k ö z e l é b e n , a ' Gö­

r ö g ö k n é l l e u c a d i a i s z i k l á n a k n e v e z t e t e t t . E z a z o t t a n éven­

k é n t t a r t o t t i n n e p r ő l és az ugy nevezett l e u c a d i a i szökésről volt h i r e s . E n g e s z t e l ő á l d o z a t u l a' nép m i n t e g y minden bűnével rakva egy go­

nosztévő t a s z í t t a t o t t e' s z i k l á r ó l azon innepen a' t e n g e r b e . De mivel t o l l r u h á b a ö l t ö z t e t e k , sőt még eleven m a d a r a k i s kötöztetének r e á , a z e k k é n t félig m a d á r r á v á l t o z o t t ember, közönségesen csak csekély s é r t é s s e l é r t le a' m é l y s é g b e , 's innét k i f o g a t o t t . Azonban a' t a r t o ­ m á n y t ö r ö k r e k e l l é k e r ü l n i e . N e m kevésbé nevezetes azon szökés is, m e l l y e t n é m e l l y e k önkényesen t e t t e k e ' s z i k l á r ó l , h o g y szerencsét­

len szerelmek k í n j a i t ó l m e g s z a b a d u l j a n a k ; m e r t i l l y foganatot t u l a j ­ d o n í t o t t a k e' merész szökésnek. Azt beszélik , h o g y n é m e l l y e k több­

s z ö r is tevék ezen s z ö k é s t ; de g y a k r a n a' h u l l á m o k közt t a l á l á k ha­

l á l o k a t az i l l y s z e r e n c s é t l e n e k . Az u t o l s ó k közt k é t asszony nevez­

t e t i k , A r t e m i s i a , c a r i a i k i r á l y n é , és S A P P H O (1. e.) X L E U C H T E N B E R G , szabad u r a d a l o m ó N o r d g a u b a n ,

Felsőpfalz-ban , a' N a a b m e l l e t t , 's B a j o r o r s z á g Regen k e r ü l e t é h e z t a r t o z i k . 4 nsz.mf. 5 3 0 0 l a k . M a x i m i l i á n Jósef bajor k i r á l y 1 8 1 7 a' vejének, E u g e n herczegnek adá , a z e i c h s t e d t i fejedelemséggel e g y ü t t , ' s

a z é r t ez L e u c h t e n b e r g nevet is vön fel. lm.

LE u c o s Y R u s o K , 1. C A P P A D O C I A . L E U C O T H E A , 1 . I N O .

L E v c T R A , falu B o e o t i á b a u (a' m o s t a n i L i v a d i á b a n ) , h i r e s a' K . e . 3 7 1 t ö r t é n t ü t k ö z e t r ő l , m e l t y e t a ' t h e b a i E p a m i n o n d a s a ' spár­

t a i k i r á l y C le om br o t u s ellen m e g n y e r t , 's ez á l t a l véget vetett a ' S p á r ­ t a i a k n a g y b e f o l y á s á n a k , m e l l y e t ezek századok o l t a g y a k o r l o t t a k

G ö r ö g o r s z á g b a n . X.

L E Ü T É S , L E C S A P Á S , L E V E R E T É S , v a l a m e l l y , folyó t e s t ­ ben olvadva volt a n y a g n a k más választó szer á l t a l t ö r t é n ő f e n é k r e ü l t e t é s e . Az i g y l e ü l e p e d e t t vagy l e g a l á b b megválva úszó a n y a g pe­

dig l e c s a p a t n a k , c s a p a t n a k ( p r a e c i p i t a t u m ) m o n d a t h a t i k . P é l d á u l s z o l g á l h a t a z eczetben felolvadt k r é t a , m e l l y t i s z t a lugsó á l t á l lecsa-p a t i k . A z e l v á l a s z t ó a n y a g o t c s a lecsa-p ó n a k m o n d h a t n i . A ' száraz utón való l e c s a p a t á s b a n hév á l t a l h o z a t n a k a' t e s t e k f o l y a m b a . A' nedves u t ó n való l e c s a p á s n á l a ' csapónak n a g y o b b a t y a f i s á g g a l k e l l b i r n i a e g y i k é h e z az o l v a d t a k n a k , m i n t az o l v a d t a k e g y m á s között b i r n a k , 's a' c s a p a t v a g y m a g á n o s olvadt t e s t , vagy a n n a k e g y e s ü l é s e a' csapó­

v a l , vagy az olvadásban lévő e g y ' v a g y több t e s t e i . Ezen miveletek-n é l pomiveletek-ntos e s m e r e t e k í v á miveletek-n t a t i k meg a ' r o k o miveletek-n s á g t ö r v é miveletek-n y e i miveletek-n e k , a ' tes­

t e k felolvadási fokának 's az összefüggési e r ő n e k . j—«.

L É V A népes mváros B a r s v á r m e g y é b e n , a ' P e r e c z folyócska mel­

l e t t , a ' selmeczj útban, 5 8 5 h á z z a l ' s 4 1 0 0 m a g y a r lakossal. Magas k ő s z i k l á n é p ü l t , hajdan erős é s h i r e s v á r á n a k o m l a d é k a i , a ' T ö r ö ­ k ö k p u s z t í t á s a i n a k , és a' belső v i s z á l k o d á s o k n a k nehéz á t k a a l a t t n y ö g d e l n e k . — A' föld bőven t e r e m g a b o n á t , k e r t i g yü m ö lcs ö k et és

b o r t . V a n h a t á r á b a n savanyu vize is. 5 4 .

L E V A N T E L E V E G Ó F Ü T É S 471 L E V A N T E ( o l a s z , il- levante, francz. l e l e v a n t , k e l e t ) a z E u ­ r ó p a i a k n á l á l t á l j á b a n a' K ö z é p t e n g e r k e l e t i p a r t j a i , azonosabb é r t e ­ lemben p e d i g a z A r c h i p e l a g u s r a lekvő ásiai p a r t o k , K o n s t a n t i n á p o l -tól egész A l e x a n d r i á i g E g y i p t o m b a n . E z e n , szorosabb é r t e l é m b e n vett L e v a n t é b a n a' k e r e s k e d ő városok közt (a' F r a n c z i á k n á l é c h e l l e s d u l e v a n t ) , K o n s t a n t i n á p o l o n é s Alexandriait k i v ü l , m é g S m y r n a , S c a n d e r o n a (Alexandrette) és A l e p p o is h i r e s . S m y r n a 1 0 0 , 0 0 0 l a k . legjelesebb város a ' levautei kereskedő h e l y e k k ö z t , é s fórak-h e l y e a z ásiai k e r e s k e d é s n e k . Ezen t u l a j d o n k é p i L e v a n t e t ö r ö k fórak-h a ­ t a l o m a l a t t á l l ; igen meleg é g b a j l a t j a és sok h e g y e van, de egy­

s z e r s m i n d igen t e r m é k e n y s í k s á g a i s , ' s T ö r ö k ö k , Ö r m é n y e k , é s G ö r ö g ö k lakják. F a t e r m é k e i • g a b o n a , r i s k á s a , d o h á n y , o l a j , p a ­ m u t , s e l y e m , teveszőr (az a n g o r a i k e c s k é t ő l ) , s á f r á n y é s t ö b b á s ­ v á n y o k . Az u g y nevezett levautei kávé nem L e v a n t é b a n t e r e m , h a ­ nem Arabiában , 's ezen nevét onnét v e t t e , mivel a' levantei k i k ö t ő k ­ h ő i vitetik k i . L. T u r n e r t ó l ,,Travels in the Levant11 ( L o n d o n 1 8 2 0 ) ; g r ó f F o r b i n t ó l „Iteise in das Morgenland" f r a n c z i á b ó l K a m s t e i n t d l ,

16 fűz. ( P r á g a 1 8 2 4 , rézmetsz.) X.

L K V K G Ő 1 ) a ' földgolyót k ü l s ő b o r í t é k m ó d j á r a k ö r ü l k e r í t ő g ő z k ö r ( a t m o s p h a e r a ) . Ez a' g ő z k ö r i 1 e v eg ő. 2) U g y a n e z , a' mennyiben más a n y a g o k , v i z e k , növevényi és á l l a t i t e s t e k közé is v e g y ü l . 3) Minden t e s t gáz (levegő) f o r m á b a n , —• m e l l y különbsé­

geihez k é p e s t l e v e g ő n e m-nek neveztetik. 4) Églevegő ( a e t h e r ) . 5) A n n y i , m i n t szabad g ő z k ö r i levegő , a' z á r t levegő e l l e n é b e n . 6 ) Szabad lélekzet. 7 ) ( Ó r á s o k n á l ) k é t o l l y a n t á r g y a k k ö z e , m e l l y e k e g y m á s m e l l e t t m o z o g n a k , vagy a ' m e l l y e k k ö z ü l e g y i k n e k a ' másikon vagy m á s i k b a n k e l l m o z o g n i ; 8 ) festőknél v a l a m e l l y t á r g y s z í n é n e k v á l t o z á s a , m e l l y a' t á v o l s á g , és így a' k ö z b e eső leve­

g ő á l t a l s z á r m a z i k .

A' L e v e g ő ( t e r m é s z e t i h i s t ó r i á b a n ) Okén á s v á n y i rendsze­

rében, az ásványok f e l o s z t á s á r a j e l ü l szolgál , és ezzel r e n d s z e r é n t azon ásványok j e l e l t e t n e k , m e l l y e k vagy levegő ásltal f o r m á l t a t n a k , vagy a ' m i a t t e l v á l t o z n a k . Innen l e t t e k a ' következő s e r e g e k : L e v e ­

g ő f ö l d e k (éghető á s v á n y o k ) . E n n e k l é p c s ő i : m i n t É g h e t ő k a ­ v i c s (uszókő, pallérozó k ő ) ; l e v e g ő a g y a g ( a g y a g k ő , e d é n y a g y a g , s á r g a f ö l d , t ü r k i s ) . L e v e g ő k e s e r ű f ö l d ( s z a p p a n k ő , h a b k ő v a g y t a j t é k , kai l ó föld). L e v e g ő m é s z ( g y p s ) , L e v e g ő s ó k ( s á l é t r o m ) , L e v e g ő g y a n t á k (földcsipa), L e v e g ő é r e z m é s z ( L u f t ocher ( L e v e g ő k é n k ő ( D á r d a n y k é n é t , b á t r a g kénét) L e v e g ő é r ­ e z e k (ÍSátrag, T e l l u r , E g é r k ő . )

L K V E G Ő E R Ő T U D O M Á N Y azon része a' magasb m e c h a n i c á n a k , m e l l y a z e r ő k r ő l é s a ' folyó r u g e k o n y a n y a g o k m o z g á s á r ó l t a n í t . G y a k r a n a ' v i z e r ő t u d o m á n y ( h y d r a u l i c a ) m e l l e t t t a n i t a t i k .

L E v EG ő v ü T É s, a' s z o b á k n a k és más b e l t é r e k n e k , megme­

l e g í t e t t levegő á l t a l való fűtése o l l y móddal , h o g y ez a z o k b a m á s ­ honnan folyjék b e . A' h i t e s n e k ezt a' módját legújabb időkben prof.

Meissner Jiécsben t ö k é l e t e s í t e t t e , m e l l y is így megy véghez : A' leve-g ő f o l v a m j ö n eleve-gy, az é p ü l e t mélyebb h e l y é r e r a k o t t , 's a ' s z o k á s sze­

r i n t fűtött kemenczét k ö p ö n y e g m ó d r a k ö r ü l vevő t é r b ő l (fütő-kama-r a ) és az é p ü l e t kőfalai k ö z ö t t , i g e n c z é l i (fütő-kama-r á n y o s a n e l (fütő-kama-r e j t e t t csöveken v e z e t t e t i k a' fütendő szobákba vagy t e r m e k b e . Ugyan é k k o r az a' le­

vegő, ' m e l l y a' fütendő szobának épen padozatja felett v a n , és viszony­

lag ( v e r h a l t n i s s m a s s i g ) l e g h i d e g e b b , más c s ö v e k e n , a' f ü t ő - k a m a r a mélyebb r é s z é r e v i t e t i k vissza. E z á l t a l t e h á t s z a k a d a t l a n forgása lévén a' levegőnek a' fülteremben és a' f ü t ő k a m a r á b a n , a' melegség elég egyenlően fog oszlani a' fűlt t e r m e k b e n . A' levegőnek , a' m á r befutott egyes s z o b á k b a való be 's k i f o l y á s á t t o l ó k á l t a l meg l e h e t

47 2 L E V E G Ő G O L V Ó L E V E G Ő VAS

a k a d á l y o z t a t n i . H a s o n l ó t o l ó k k a l f e l k é s z ü l t m á s nyilasokon mind a ' 1 ütő k a m a r á b a mind a' fűlt t e r m e k b e , a' m i n t kívántatik, lehet fris g ő z k ö r i . levegőt b o c s á t a n i . Ezen fütésmód h a s z n a i ezek 1) h o g y e g y e t l e n e g y t ü z e l é s s e l , egy n a g y é p ü l e t n e k sok t e r e i t be lehet , a' mint a' s z ü k s é g hozza magával , j o b b a n vagy kevésbé melegíteni, a' t ü z r é v a l ó n a k n a g y k í m é l é s é v e l ; 2) h o g y á l t a l a a' levegőt szünte­

len l e h e t ú j í t a n i . I t t a z o n b a n n a g y o n sok függ a n n a k meggondolá­

s á t ó l , h o g y m e n n y i r e v á g y n a k a' fujtandó t e r m e k a' t ü z e i ő h e l y t ő l , és inillyen a' n a g y s á g o k , v a l a m i n t a' t ü z e l é s n e k 's a' levegőcsövek il­

lendő k i n y i t á s a v a g y b e z á r á s a gondos r e g u l á z á s á t ó l i s . H a ezek szo­

r o s t e k i n t e t b e nem v e t e t n e k , u g y el nem érjük azon c z é l u n k a t , melly szerint v a l a m e l l y tért. épen u g y fűtsünk be 's u g y t a r t s u n k melegen, a' m i n t k í v á n t a t i k , és Hlyen módú fűtésre t e e n d ő n a g y k é s z ü l e t e i n k , a' v á r a k o z á s n a k meg nem f e l e l n e k .

L E V E G Ő G O L Y Ó , 1 . A É R O S I A I ,

L E v e ( J Ó I T i'i N E M É N T E K ( m e t e o r a ) , a' levegőben látszó t e r ­ mészetes j e l e n e t e k . A ' levegő u g y a n i s m i n t e g y n a g y e l e m - i n ü h e l y a ' b e n n e lévő vizes, g y ú l h a t ó , l e c s a p h a t ó 's több e' féle részek 's azok­

n a k e g y m á s i r á n t i k ü l ö n b ö z ő viszonyok m i a t t . Ebben k ö l t i a ' t e r ­ mészet c s u d á l a t o s t ü n e m é n y e i t k i . A' levegő sűrűsége és m é r s é k l e t e n é m e l l y rendesen f e l t ű n ő 's á t v á l t o z ó , de n é m e l l y r e n d k í v ü l i o k o k m i a t t is v á l t o z á s n a k van a l á j a vetve , m e l l y m e l l e t t a' sulyegyen el­

m o z d u l , a ' levegőben mozgás t á m a d , é s p e d i g n a g y o b b vagy k i s e b b , a ' m i n t erősben, v a g y g y e n g é b b e n r o h a n n a k a ' s ü r ü l é g r é t e g e k a ' h i -g u l t a k b a ; ezen moz-gás s z í x - n e k (!. e.) m o n d a t i k . , A' földről a' leve­

g ő b e felszáló p á r a á l t a l a' vizes t ü n e m é n y e k s z á r m a z n a k . Éjjel a' le­

vegő m e g h ű s ü l v é n , megsürüdrjek a' n a p p a l felszált gőzek, 's csepegő i d o m b a n HARMAT (I. e.) g y a n á n t l e c s a p a t n a k . 11a a' h a r m a t megfagy, d é r n e k , z ú z n a k , z ú z m a r á n a k m o n d a t i k . K Ö D (1. e.) azon v í z , m e l l y a ' g ő z k ö r n y o m á s á n a k ö r e g b ü l é s e vagy m é r s é k l e t é n e k kisebbülése ál­

t a l a' g ő z b ő l l e c s a p a t i k , 's igen finom e l o s z l o t t s á g a m i a t t a' levegő­

ben úszva t a r t a t i k . A ' F E L H Ő ( I . e.) nem e g y é b m i n t m a g a s r a emel­

k e d e t t k ö d , m e l l y n e k tetsző s ű r ű s é g é t t á v o l l é t e l e okozza. H a a ' ned­

ves gőzök e l o l d a t á s a a' levegő m a g a s á n g y o r s a n 's bőven t ö r t é n i k , u g y h o g j ' a' l e e s a p o t t viz c s e p p e k k é e g y e s ü l , a' levegőben nagy vi­

s z o n y s u l y o k m i a t t nem n i a r a d h a t ó k k ó , eső t á m a d , m e l l y a ' hideg m é r s é k l e t b e n h ó v á lesz ; ha p e d i g l e h u l l á s a közben g y o r s a n veszti el a' h e v ő t , jégeső-vé. I d e t a r t o z i k m é g a' f o r g ó v i z. ( W a s s e r h o s e ) . A ' t ü z e s levegői t ü n e m é n y e k k ö z ö t t a z é g i h á b o r ú esmeretes , m e l l y a ' v i l l a n y o n a l a p u l , m i n t 1 7 4 6 . ' W i i i k l e r először á l l i t á , F r a n k ­ lin p e d i g 1 7 4 7 b e b i z o n y í t o t t a . A' VILLÁM (1. e.) egy erős villanyos s z i k r a ; j e l e n e t e i a ' v i l l a n y g é p e l y e n m i n d m u t a t h a t ó k . A ' d ö r g é s v a g y m e n y d ö r g é s a' levegőnek v i l l á m o k o z t a megrendüléséből szár­

m a z i k ; a ' v i l l á m z á s o l l y v i l l á m , m e l l y n e k dörgése a ' távolság m i a t t nem h a l l a t s z i k . A z é j s z a k i f é n y a ' legfényesebb é s pom­

p á s a b b t ü n e m é n y ; h i h e t ő l e g s z i n t e v i l l a n j o s t ü n e m é n y . A' SZIVÁRVÁNY (1. e.) m i n t t u d v a van, a' nap s u g á r i n a k az esőcseppekben lévő meg­

t ö r é s e á l t a l s z á r m a z i k , 's i n n é t szám- és m é r t a n i l a g megmagyarázha­

t ó . S z i n t ú g y a ' g ő z k ö r b e n t ö r t é n t n a p s u g á r t ö r é s á l t a l származik a ' h a j n a l é s e s t h a j n a l , v a l a m i n t a z u d v a r o k , n a g y o b b é s ki­

sebb fényes g y ű r ű k a' nap és hold k ö r ü l , 's h i h e t ő l e g az ugy neve­

z e t t m e l l é k n a p o k é s m e l l é k h o l d a k i s ezen a l a p u l n a k . A ' t ü z e s e m ­ b e r e k , l i d é r e z e k , villós l é g n e m e k é s gőzök meggyula<'ásai, m o c s á r o s földből k e l ő k é ; a ' h u 1 1 ó c s i l l a g o k é s t ű z g o l y ó k g y ú l h a t ó a n y a g o k f e l l o b b a n á s a és égése a' g ő z k o r igen magas vi­

d é k e i n . — j — a . L E V E G Ő I V A S ( m e t e o r v a s ) . Midőn F i s c h e r Konrád J á n o s ,

sclnveizi badi tiszt, Schaffhauscnben mesterséges levegői vasat a k a r n a

L E V E G Ő K Ö t t L E V K G Ó s A V A N V 4 7 3 k é s z í t e n i , k i t a l á l t a az a c z é l és n i k o l u m összetétele á l t a l a' valódi

damaski vasvegyet. L á s d t ő l e : „Tagebueh einer zweiten Reise iitier

l'aris nach London." ( A a r a u 1 8 2 0 ) . — j . — a . L K v E G ő K ö 11 ( l é g k ö r , a t in o s p h a fi r a ) , a' földet k ö r ü l ­

vevő l e v e g ő ; á l t á l j á b a n pedig valamelly t e s t e t körülvevő f i n o m , r u -g é k o n y f o l y a m , mell) tői v a l a m e l l y (est k ö r n y é k e z t e t e k . I n n é t van szó a ' n a p , h o l d , b u j d o s ó k , v i l l a n y o s , mágneses ( i r á n y o s ) t e s t e k lég- v a g y g ő z k ö r é r ő l , m e l l y a' l e g u t o l s ó pontosságig nincs u g y a n be­

b i z o n y í t v a , d e erős o k o k k a l t á m o g a t v a . D e h o g y f ö l d ü n k n e k van gőz­

k ö r e , a n n y i b i z o n y o s . Nehézsége m i a t t e í v á l h a t a t l a n u l van a' l é g k ö r f ö l d ü n k k e l összekötve , m e l l ) re ő is n y o m á s t tesz, a' nehéz, r u g é k o n y t e s t e k törvényei s z e r i n t , é s pedig k ö r ö s k ö r ü l . H a v a l a m e l l y k ö r ü l ­ m é n y m i a t t egy helyen erősb n y o m á s t ö r t é n i k , k ü l ö n ö s t ü n e m é ­ n y e k é s hatások l á t t a t n a k , a d d i g t a r t ó k , m i g a ' s u l y e g y e n h e l y r e á l l t . í g y p. o. a' s z i v a t t y ú s csőben t e r m é s z e t é n e k 's a' nehézség t ö r ­ v é n y e i n e k e l l e n é r e m a g a s r a snál a' viz , m i h e l y t közte 's a ' f e l h ú z o t t d u g o n y között üres h e l y t á m a d . O k a ennek a' m e g s z ű n t s u l y e g y e n ; kivül t. i. a' levegő n y o m j a a' v i z e k e t , a' mi a' csőben uem t ö r ­ t é n h e t i k , nem lévén benne levegő. Ezen n y o m á s á l t a l , ha a' cső e l é g m a g a s , 3 2 l á b n y i r a e m e l k e d i k a ' v i z . E z azon s ú l y , m e l l y e l a ' gőz­

k ö r a ' földet n y o m j a , m e l l y a n n y i t t e s z , m i n t 3 2 l á b n y i m é l y ocza-án n y o m á s a , ha az egész földön e g y i l l y e n volna k i t e r ü l v e . E b b ő l l á t h a t ó , hogy a ' l é g k ö r a z e m b e r i t e s t r e , h a a z 3 2 n é g y s z e g ű l á b r a v é t e t i k , 2 8 hüv. l é g s u l y m é r o i i é l 3 4 , 4 4 0 f o n t n y i t e h e r r e l u y o m . Ezen n y o m á s t a z é r t nem é r z i az ember , mivel a' levegő m i n d e n ü n n e n kö­

rülveszi , belsejében is létez 's r u g é k o n y s á g á n á l fogva minden felől és még b e l ü l r ő l ki felé is h a t , s u l y e g y e n t t a r t v a a' t e s t f e l e t t lévő levegővel. H o g y a' levegőkör nem m i n d e n ü t t e g y t ö i n ö t t s é g i i , m á r onnan g y a n í t h a t ó , mivel az alsóbb levegő a ' f e l s ő b b n e k s u l y j á t is t a r t ­

rülveszi , belsejében is létez 's r u g é k o n y s á g á n á l fogva minden felől és még b e l ü l r ő l ki felé is h a t , s u l y e g y e n t t a r t v a a' t e s t f e l e t t lévő levegővel. H o g y a' levegőkör nem m i n d e n ü t t e g y t ö i n ö t t s é g i i , m á r onnan g y a n í t h a t ó , mivel az alsóbb levegő a ' f e l s ő b b n e k s u l y j á t is t a r t ­

In document LENGYELORSZÁG TÖRTÉNETEI 451 (Pldal 65-89)