6 4
szágokban kellene látn i, hogy a nem esem ber gyerm ekeit m in t nevelik. A való, hogy nekik m agok király o k vagyon, és ahol m indenféle tu d o m án y o k és m esterségek virágoznak. Az is való, hogy egy országnak a boldogsága az ifja k a t való jó neveltetésekből áll — a h ad ak o zást, a tu d o m án y o k at, és a m esterségeket a k k o r kez
dik ta n u ln i. A m i boldogtalan o rszágunkban m indezekre alk alm ato sság a nincsen egy ifjú nak, n oha m indezekre olyan alkalm atos volna, m in t ak árm ely nem zet. M indazonáltal úgy t e t szik, hogy mégis jo b b an lehetne nevelni az ifja k a t, h a az a ty á k arról job b an gondolkodnának.
N oha közűlök sokan tu d a tla n o k , és egy v ak n a k nehéz a v ilá g ta la n t vezetni. D e h a m agok is a ta n u lá s t jo b b an szerették volna, a fiakot tö b b re ta n íth a tn á k ; m e rt egy jól n e v e lte te tt és o k ta t o t t ifjú a fiát is a szerént neveli. M ert ugyanis nézzük el, hogy n ev eltetn ek n álu n k az ifjak közönségesen? L egalább tíz v agy tizenegy esz
ten d ő s koráig a faluból k i nem megyen, hanem addig a falusi iskolában já r — addig az ideig m egtanul olvasni, de az olvasással sok p a ra s z ti szokást is tanul. H a iskolában nincsen, o tth o n egyebet nem lát, hanem m inden h éten hétszer az a p já t részegen lá tja , a k i nem tö rő d ik azzal, hogy a fiába valam ely nem esi és keresztényi jó erkölcsöket oltson, és csak a cselédekkel való társa sá g b a n hag y ja, ak ik tő l m indenféle rossz szokást és rossz erkölcsöt lá tv á n és ta n u lv á n , azok benne csaknem h o ltig m egm aradnak, és a nagy p arasztság b an való neveltetése m ia tt a z t sem tu d ja , h a nem esem ber gyerm eke-é?
T alán m eg sem tu d h a tn á m ásként, hogyha csak a jo bbágyok kis u ro k n ak nem neveznék.
T izen k ét v agy tizenhárom esztendős k o ráb an valam ely collegium ba b ep lán tálják , ah o n n é t
hu-65 szcnnégy vagy huszonöt esztendős k o ráb an sz a badul ki. Olyan idejében, am elyben m á s u tt m ár az olyan ifjú jó deák, jó historicus, a gyeom et- riá t, gyeographiát szükségéhez képest tu d ja , és m ár jó hadi tisz t ; nem csak h ad i dolgot, de országos dolgot is b ízh atn ak reája. D e m ár v i gyük haza pom pával a mi huszonöt esztendős d eák u n k at a collegium ból és nézzük meg, hogy annyi tan u lás u tá n m it tu d , és hogyha használ- h at-é v alam it tu d o m án y áv al az országnak vagy m agának? Legelsőben is a mi d eákunk azon igyekezik, hogy cifra köntöse és p a rip á ja lé
gyen — egynéhány k ö n y v it és philosophiáit valam ely alm áriom ba eltem etvén, a z u tá n falu
ról falu ra b e já rja az a ty ja fia it — A ristotelesnek o tt egynéhány te rm in u sit kipöki, de deákul m á r szégyenlene beszéleni azért, hogy az asz- szonyok tan u ló deáknak ne ta rtsá k . Az a ty ja fiáinál m it csinál? L eghasznosabb beszélgetése a vadászatról, a lovakról vagyon — ha a sz ta l
nál vagyon, nagy g y alázatn ak ta r ta n á , h a jól nem innék, és még deáknakj ta rta n á k , h a m a
g át m entegetné — ebéd u tá n vagy az asszony vagy a leányok házáb an b o n tja ki, am it Virgi- liusból vagy O vidiusból olvasott. — E szerin t felróván az aty jafiait, és közöttök egynéhány részegség u tá n m egm osván to r k á t a deák szó
tó l és az iskolai portól, ism ét haza iro m ta t azzal, a m it az atyjafiaitól ta n u lt. De m it ta n u lt? a z t a tu dom ányteléveszi, m ih en t az apjához vendé
gek érkeznek ; m ert legnagyobb gondja is az lesz, hogy az a p ja vendégit m egrészegítse, és az ap játó l is a z é rt d icséretet vegyen m ás nap. E szerint tö lt el k é t vagy' három eszten d ő t vagy a v ad ászatb an , vagy az italb an — és a m it egyné
h án y esztendőkig tan u lt, azt egy kevés idő a la tt csaknem m ind elfelejti. De m it ta n u lt v o lt an n y i
Mikes Kelemen. 5
esztendőkig? csak a deák n y elv et és egyebet nem ta n u lv á n , an n ak h ázán ál h a sz n á t nem so
k a t veszi — és a gazdaságban olyan tu d a tla n , m in t m ások. É s a physikájából a n n y it nem tu d , m in t a m o ln árja vag y a kovácsa, nem tu d v á n csak an n ak is o k á t adni, hogy m iért h in ti meg vízzel annyiszor az égő szénit. A nnyi deáksága u tá n csak a z t is a tis z tta rtó já tó l kell m egkérdeni, h a a szőllője délre vagy északra fekszik-é? K érd jü k m ár azto t, hogy m ikor fogja h aszn át venni a logikájának, h a m egházasodván a gazdasága
kor, an n ak sem mi h aszn át nem veszi? Az ország- gyűlésiben elm envén, az ország dolgához nem tu d — nagy csendességben kell h allg atn i a vég
zéseket, m ivel ha o tt úgy disp u táln án ak , m m t az iskolában, azonnal ő is felugranék székéről és fel
k iá lta n á : Nego m ajo rem .1 D e azokhoz nem é r t
vén, olyan ta n á c so t kell adni, hogy h á n y já k el az em berfőt. Nem hogy a z t tu d n á , hogy m iben áll az ország haszna ; de az t sem tu d ja , m icsoda országok szomszédi E rdélynek? hogy a M aros a T iszába foly-é elsőben vagy a D unába? d e hol? a meg m ás kérdés volna. M indezekből lá t
juk, hogy a nyolc v agy kilenc esztendeig v aló ta n u lá sn a k se m aga, se az ország h aszn át nem veszi ; m e rt a deák nyelvnek úgy vennék hasz
n á t, h a a hadakozásról, az ország igazgatásáról és m ás tu d om ányokról való k önyveket olvas
n án ak . De így a mi philosophusunk egykét esz
te n d ő m úlva olyan tu d a tla n n á lészen, v a la m in t a gondviselője, és h a a tis z tta rtó já n a k nem
kel-1 Tagadom a első tételt. — A syllogismus három tételből áll : felső tétel : propositio major vagy röviden : major ; alsó tétel : pr. minor ; és következmény : con
clusio, — A ki tehát a felső tételt tagadja, az egész okoskodásnak ellenmond.
67