ROMÁNIÁBAN
Tudosoiu silvia-Nicoleta, aki a kommunista Románia tanügyéről írt dok-tori disszertációt, a Román Népköztársaságban és a Románia Szocialista Köz-társaságban három szakaszt különít el az iskola fejlődésére vonatkoztatva: az első az 1948–1960-as évekre tehető és a szovjet modell, illetve az osztályharc jellemzik; a második (1962–64 és 1978–79 között) viszonylagos normalitással jellemezhető; a harmadik szakaszban (1978–79 és 1989 között) erősödik a poli-tikai-ideológiai erőszak.638
A jelen kutatás által vizsgált időszakban két oktatási törvény volt érvény-ben Romániában: az 1968. május 13./11-es, amely aznap a Románia Szocialista Köztársaság Hivatalos Közlönyének 62. számában639 jelent meg és az 1978. de-cember 21./28-as, amelyet 1978. dede-cember 26-án publikáltak a Hivatalos Köz-lönyben.640 A tíz év különbséggel megjelent, tanügyre vonatkozó jogszabályok összehasonlításakor főként azt figyeltem, mennyire részletesen és hangsúlyo-san van jelen a pártideológia propagálása, ezen belül az új szocialista ember kinevelése mint oktatási cél, illetve a kisebbségek jogainak megfogalmazása.
Az 1968-as törvény a tanügyet fő kultúra- és civilizációs tényezőként ne-vezi meg, amelynek elsődlegesen megnevezett feladata a szocialista nemzet felvirágzásához való hozzájárulás és csak másodsorban az emberi személyiség többsíkú fejlesztése.641 Ezzel szemben az 1978-as oktatási törvény a tanügy meg-határozásában három elemet vonultat fel: a kultúra és a civilizáció mellé „az 638 Drd. Tudosoiu Silvia-Nicoleta: Educaţia în sistemul comunist din România (anii
1965-1989) . Rezumatul tezei de doctorat, 2010, 6–7. URL: http://www.unibuc.ro/studies/
Doctorate2011Februarie/Tudosoiu%20silvia-Nicoleta%20-%20Educatia%20in%20sis-temul%20comunist%20din%20Romania%20(anii%201965-1989)/Educatia%20in%20 sistemul%20comunist%20din%20Romania%20(anii%201965-1989)%20Tudosoiu%20 Silvia-Nicoleta.pdf [2014. július 18.]
639 Legea nr. 11. privind învăţămîntul în Republica socialistă România. Publicată în Buleti-Legea nr. 11. privind învăţămîntul în Republica socialistă România. Publicată în Buleti-nul Oficial al Republicii socialiste România nr. 62 din 13 mai 1968. In: Colecţie de legi, decrete, hotărâri şi alte acte normative. 1968, 1. mai – 30. iunie. Bucureşti, Editura Ştiinţi-fică, 1968, 39–88.
640 Legea Educaţiei şi Învăţământului nr. 28 din 21 decembrie 1978. Publicată în B. Of. nr.
113 din 26 decembrie 1978. In: Colecţia de Legi şi Decrete, 1978, IV 1. octombrie – 31.
decembrie. Consiliul de stat, sectorul Buletinului Oficial şi al Publicaţiilor Legislative, 1979, 72–126.
641 Legea nr . 11...., Art. 1., 39.
új ember nevelése” is társul.642 A tanügy elsődleges célja a párt és az állam politikájának megvalósítása, ezután következik a fiatalság szocialista tudatának képzése és fejlesztése, a munkára és hazafiasságra való nevelés, a párt, a nép, a szocializmus és a kommunizmus ügye mellett való elkötelezettség kialakítá-sa.643 Mindkét törvény hangsúlyozza, hogy az iskolát végzett fiatalnak a társa-dalom számára hasznos munkát kell tudni végezni. Ezért is állít fel az 1978-as dokumentum egy bizonyos hierarchiát a tantárgyak között: az első fejezet 10. cikkelye kimondja, hogy az oktatásnak alapos felkészülést kell biztosítania a fiatalok számára az alapvető egzakt tudományok terén, mint a matematika, fizika, kémia és a biológia; emellett kiemeli még a világról való forradalmi gon-dolkodás elsajátításának fontosságát, a haza történelmének és kultúrájának az ismeretét mint oktatási prioritást.644 A rendszer pillérei kölcsönösen kiegészí-tik és támogatják egymást – az egzakt tudományokra szükség van a termelésre képes munkaerő kinevelése érdekében; a román történelem és kultúra ápolása fontos a nemzeti identitás erősítésében; a forradalmi gondolkodás kialakítása a marxista-leninista ideológia automatikus elfogadásának és a szocializmus épí-tésére irányuló vágynak a feltétele. Szó sincs például irodalomról, hiszen az még szabad gondolkodáshoz vezetne, ami veszélyes lenne a részleteiben jól kidolgozott új, szocialista ember kinevelését megcélzó rendszerben.
Mindkét törvény a román nyelvet jelöli meg a tanítás nyelveként, kiegé-szítve ezt azzal, hogy az „együtt élő nemzetiségeknek” biztosítva van az anya-nyelven való tanulás. Ebben a témában a 78-as dokumentum fogalmaz ponto-sabban: „az együtt élő nemzeteknek biztosítva van a tanítás minden szintjén az anyanyelv szabad használata”.645 Ezzel szemben a 68-as csak megengedő szer-kezetet használ: „[...]a tanítás minden foka anyanyelven is folyik”.646 Mindkét törvény 10 osztály elvégzését teszi kötelezővé.647
A 78-as dokumentum határozottan jobban hangsúlyozza a pártpolitika tükröződésének fontosságát a tanügyben, a tanítás minden szintjén. Az óvodai oktatás célja 1968-ban még csupán a három és hat év közötti gyermekek neve-lése volt, ezzel szemben tíz év múlva már sokkal több elvárásnak kell eleget tennie az óvodának: a gyermeki gondolkodást és intelligenciát kell hogy fej-lessze, hozzá kell járulnia a gyermekek harmonikus fizikai fejlődéséhez, őket a haza-, a párt- és a nemzetszeretet szellemében kell nevelnie, munkára, rend-re és fegyelemrend-re, bennük „előrend-rehaladott” jellembeli és viselkedési vonásokat kifejlesztve.648 1968-ban kifejezetten szabadon választható volt a kisgyerekek 642 Legea Educaţiei . . ., Art. 1., 74.
643 Uo.
644 Uo., Art. 10., 75.
645 Uo., Art. 4., 74–75.
646 Legea nr . 11..., Art. 9., 40.
647 Uo., Art. 6., 40. és Legea Educaţiei . . ., Art. 23., 79.
648 „Învăţămîntul preşcolar are scopul de a contribui la stimularea gîndirii şi inteligenţei copiilor, la dezvoltarea lor fizică şi armonioasă, la însuşirea unor cunoştinţe necesare
181
12. NEVELéSRE VONATKOZó TéTELEK éS ISKOLAMODELL…
óvodába való beíratása,649 1978-ban nem írja elő a törvény kifejezetten azt sem, hogy kötelező volna avagy fakultatív, viszont hangsúlyozza, hogy a gyermekek óvodai tanításba való bevonása része az ország gazdasági-szociális nemzeti fej-lesztési tervének.650
A 78-as törvény kifejezetten politikai jellege még kiegészül az „egység”, a
„kollektív” szellemiség hangsúlyozásával,651 illetve a tanügynek a munkával és a tudományos kutatással való összefonódási gondolatával.652 Ezt a többrétegű fejlesztési programot már a törvény bevezető szövege is megfogalmazza – a tan-ügy a sokoldalú képzés elvén alapszik, a munka/termelés, a tanulás és a kutatás egységén, amely által kinevelhető az a bizonyos „új ember”, a szocialista tár-sadalom tagjának prototípusa, aki a szocializmus és kommunizmus építésének céljával hagyja el az iskolapadot, a szocialista humanizmus jegyében, felelőssé-get vállalva az összes munkásért, a hazáért, a nemzetért. Tanulmányai befejez-tével beilleszkedik a termelésbe, folytonosan tovább képezi magát a társadalom érdekében, és aktív harcosa a pártprogram betartásának.653
A 78-as törvény tartalmaz egy oldalnyi határozatot kimondottan a kisebb-ségek nyelvén való tanításról, és meglehetősen engedékeny ezen a téren – le-hetőség van minden szinten anyanyelven tanulni; munkahelyen elhelyezkedni a társadalom gazdasági-szociális körülményeinek megfelelően; biztosítva van a kisebbségeknek a román nyelv elsajátítása, és megengedett a román nyelv és irodalom mellett más tantárgyak román nyelven való tanítása is; anyanyelvi ta-nárok és tankönyvek biztosítva vannak; lehetőség van anyanyelven felvételizni olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvén tanult a diák. A kisebbségi közös-ségekre a legnagyobb veszélyt jelentő rész ebben „Az együtt élő nemzetiségek nyelvén való tanítás” című harmadik fejezetben a 108. cikkely.654 Azt fogalmaz-za meg, hogy az együtt élő nemzetiségek diákjai, illetve ezek szülei választhat-nak a román tannyelvű vagy az anyanyelvi oktatás között. sőt, kérésre a román tagozatos kisebbségi tanulóknak az anyanyelvüket is bevezethetik a tanítási programba. Ennek a nagyvonalú csábításnak sok kisebbségi család nem tudott ellenállni, és siettette ezáltal az anyanyelvi osztályok számának csökkenését, illetve egyes helyeken ezek teljes megszűnését.
Még egy feltűnő változás, amit észlelhetünk a két törvény összevetésekor, a tanügyi vezető ellenőrző szervekről szóló részek terjedelembeli különbsége.
Míg a régebbi törvény csupán a tanügyminisztérium iskolai ellenőrző szerveit pregătirii pentru şcoală, la educarea acestora în spiritul dragostei faţă de patrie, partid şi popor, formarea unor deprinderi de muncă, de ordine şi disciplină, a trăsăturilor de caracter şi comportare înaintate.” Legea Educaţiei . . ., Art. 24., 80. [Saját kiemelések]
649 Legea nr . 11...., Art. 18., 41.
650 Legea Educaţiei . . ., Art. 27., 80.
651 Uo., Art. 12., 76.
652 Uo., Art. 11., 75.
653 Uo., 72–73.
654 Uo., Art. 108., 97.
és a megyei, illetve Bukarest municípiumi tanfelügyelőségeket említi, a 78-as közel nyolc oldalon tárgyalja az illetékes szerveket és azok feladatait: a tanügy és nevelés kongresszusát, a Tanügy és Oktatás Felső Tanácsát, a Tanügyi és Oktatási Minisztériumot, a minisztériumokat és további központi szerveket, a tanfelügyelőségeket, a tanügyi egységeket, szülőbizottságokat, az egy telepü-lésen belüli tanegységek igazgatóinak irányító tanácsát, egyetemek esetében a rektori tanácsokat.655
A két ismertetett tanügyi törvényről összegzésképpen elmondható, hogy a tanítás megszervezésekor, elveinek kidolgozásakor mindkettő előtérbe helyezte a társadalmi érdekeket, az egyén fejlődési szükségletei elé, viszont a 78-as doku-mentum még kifejezettebben hirdette a párt és a haza érdekeinek szolgálatát. Tu-dosoiu Silvia-Nicoleta így foglalja össze a 70-es, 80-as évek iskolájának lényegét:
Az iskola főként képzett munkásokat és technikusokat nevelt, akiket [az iskola] befejezése után azonnal elhelyeztek a termelésben. A 70-es és 80-as évek román iskolarendszerének célja az volt, hogy középkádereket for-máljon, hogy számottevő munkásosztályt biztosíthasson. Ennek a célnak a megvalósítása nélkül a romániai kommunista rendszer elveszíthette volna hitelességét, mert ő maga a tömegekkel azonosult.656
Következtetésképpen elmondhatjuk tehát, hogy a romániai szocialista ok-tatásnak erősen társadalmi jellege volt. Az iskolában zajló tevékenységeknek is a szocialista forradalom társadalmi küldetése kellett hogy a fő célja legyen, a padban ülő tanulóban a jövőbeli munkást látta a rendszer. Dolgozni, termelni és a pártot, illetve a pártvezetőt dicsőíteni – ezek voltak a kitűzött célok.
Mindemellett teljes erőbedobással zajlott Ceauşescu homogenizációs terve, azaz a kisebbségek beolvasztása a román nemzeti többségbe. Ezt szolgálta a már említett megyerendszer bevezetése 1968-ban és Ceauşescu túlzó területrendezési elképzelése, amely szerint több ezer települést életképtelenség ürügyén fel kell számolni, az egységes gazdasági fejlesztés jegyében.657 A vizsgált oktatási tör-vényeken kívül más határozatok is módosították a tanügyi rendszert. Egy ilyen intézkedés volt például az 1973/273. számú törvényerejű rendelet, amelynek értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbségek nyelvén tanító iskolák működnek, román tagozatot is kell létesíteni, a tanulók számától függetlenül.658
655 Capitolul X. Îndrumarea, controlul şi coordonarea învăţămîntului. Uo., 115–123.
656 „Şcoala pregătea îndeosebi muncitori calificaţi şi tehnicieni, repartizaţi în producţie de îndată ce absolveau [...]. scopul sistemului educaţional românesc, în anii ’70 şi ’80, era acela de a forma cadre medii, pentru a asigura o clasă muncitoare foarte numeroasă. Fără a pune în practică acest scop, sistemul comunist din România, putea să-şi piardă credibi-litatea pentru că regimul însuşi se identifica cu masele.” Lásd: Tudosoiu, 14.
657 Egyed Emese: Nemzetiségi iskolahálózat és irodalomoktatás Romániában, 3. [Kézirat]
658 Uo., 10.
13. FEJEZET