Neo-orthodox fordulat

A Zsidó Híradó az 1900-as évek elején veszített jelentősségéből, 1903-ban már folyóiratként, 1904 és 1905 között havi folyóiratként, 1906-ban, megszűnése évében pedig ismét hetilapként jelent meg.⁶⁵⁷ A következő évben a lap szerkesztője, Weisz Dániel is távozott az élők sorából.

Weisz lapját újabb magyar nyelvű hetilap, a Magyar Zsidó követte 1908. áprilisában Harstein Lajos, az Orthodox Országos Iroda alelnökének szerkesztésében. Az Orthodox zsidó felekezeti és társadalmi folyóirat, majd lap, utóbb pedig az Orthodox Központi Iroda hivatalos közlönyének felelős szerkesztője Gábel Jakab tanügyi író volt. A havonta kétszer, majd pedig

654 Uo.

655 Zsidó Híradó 1898. jún. 16./ 12. Hirek – Kossuth reminiszencziák.

656 Zsidó Híradó1894. jan. 4./ 4-5. Jókai Mór [Írta:] (V-r), Zsidó Híradó 1899. aug. 3./ 7. Hirek – Petőfi Sándor, Zsidó Híradó 1905. márc. hó/ 12. Nemzeti ünnep. [Írta:] (V-r)

657 Vö. S^CHEIBER 1993. 58.

rendszertelenül megjelenő lap 1913-ban szűnt meg.⁶⁵⁸ Az orthodox nagypolgári igényeket követve 1914-ben hat szám erejéig, alig tovább egy hónapnál az iroda jogtanácsosa, Reiner Ignác által szerkesztett képes családi lap, a Hitőr – Felekezeti, társadalmi és szépirodalmi hetilap, az orthodox zsidó érdekek védelmére c. periodika szólt magyar nyelven a fővárosi orthodox olvasókhoz. Igényes kivitelű réteglapként – elődeihez hasonlóan – vallásos versek, rövid hírek, a vidéki és a szentföldi orthodoxiához kötődő érdekességek mellett élő orthodox rabbik személyi híreit is közölte, fotókkal illusztrálva.⁶⁵⁹ A rövid életű lapból – ami valószínűleg egy sikertelen próbálkozást takarhat – tendenciákra és intézmény-közeli stratégiákra aligha lehet következtetni. Annál fontosabb a Magyar Zsidó mögött kirajzolódó szerkesztői elit neo-orthodoxiához közelítő szemlélete, ami a sajtó orthodox vallási példaképeinek megformálására is kihatott.

A Magyar Zsidó rendeltetése kettős volt. A többi magyar nyelvű orthodox felekezeti laphoz hasonlóan – ki nem mondottan is – kivédése kívánt lenni a neológok azon vádjainak, miszerint az orthodoxok magyarosodni nem akarnak és hazafiatlanok. Másrészt az állam által – a szakadáshoz vezető Kongresszuson is – szorgalmazott egységes felekezeti képviselet neológ kikényszerítését célzó unifikációs törekvések ellenében fogalmazta meg az orthodoxia álláspontját a magyar nyelvű nyilvánosság felé. Az unifikáció ügye az 1908. áprilisában megjelent pészáchi számtól végigkísérte a folyóiratot. Első számának unifikáció-ellenes cikkeit programként Gábel Jakab – velük a korábbi írásait kiegészítve – önálló füzetként is közreadta.⁶⁶⁰ A vallási autoritások főként az unifikáció ellenében megfogalmazott szervezeti törekvések megerősítőiként tűntek fel a folyóiratban.

A Magyar Zsidó újraközölte az orthodox rabbiknak korábbi felekezeti-állami kérdések okán tett felhívásait és leveleit, amelyekben az unifikáció problémájának „előképeit” kereste.

Figyelemmel kísérte a neológ sajtót és országos szinten a hitközségi eseményeket is.

Igyekeznek példákat hozni a külföldi sikeres vagy csak a törekvés szintjén megjelenő

„orthodox” szervezeti/ hitközségi elkülönülésekről,⁶⁶¹ és érveit a korszak meghatározó valláspolitikai társadalmi diskurzusába illesztve a lelkiismereti szabadság védelmeként felmutatni.⁶⁶²

658 Vö. SCHEIBER 1993. 92., VÉR 2000. 345.; SELTMANN 2000. 301.

659 Vö. SCHEIBER 1993. 109.

660 Magyar Zsidó 1908. április hó, vö. GÁBEL 1890.; GÁBEL 1908.

661 Lásd G^ÁBEL 1908; illetve Magyar Zsidó 1908. április hó/ 22. Hirek – Az orthodoxok győzelme Badenben;

Magyar Zsidó 1908. máj. 21./ 15. Hirek – A galicziai orthodox zsidók szervezése.; Magyar Zsidó 1908. máj. 21./

15-16. Orosz konzervativ zsidók köteléke.

662 Magyar Zsidó 1908. ápr. hó/ 1-3. Peszach – G[ábel]. J[akab].; Magyar Zsidó 1908. máj. hó/ 2-4. A szabadság utja – G[ábel]. J[akab].

A vallási autoritások ünnepi beszédeiről szóló híradások az unifikáció-ellenes érvrendszer hagyományos nyelvezetet használó megfogalmazásait továbbították a magyar nyelvű nyilvánosság felé. A beregszászi Scheiber Salamon főrabbi sabbát hágádol alkalmával tartott dróséje az unifikáció ellenében egy midrást aktualizálva élt a harcos jámbor képével. A példázatban Jákob és Ézsau történetét használva keretül az unifikáló neológiát a zsidó kulturális emlékezet negatív alakjával, Ézsauval azonosította.

Közelednek felénk ma is „fehér lappal”, azt hiszik, hogy könnyű lesz a politika fondorlataiban járatlan Jákobot „a béke, az uralom” felajánlásával megtéveszteni. De tévednek. Wejodo ochezesz beakév észov.⁶⁶³ A veszély pillanatában , az „is tom”-ból is harczos válik, aki halálig kész megvédeni önállóságát, függetlenségét, szent vallását.(…) Az orthodox autonómia teljes függetlenitése érdekében tartott eloquens beszéd nagy hatással volt az egybegyült hivőkre, és még azokat is meggyőzte, kik eddig – még pedig csekély számban – az unifikáció mellett kardoskodtak.⁶⁶⁴

A vidéki drósékat közlő híradásokat arra használták, hogy kinyilvánítsák, az egyes hitközségek elkötelezettségét az orthodox szervezet mellett. Ezek sokszor az Egyenlőség

„orthodox igényt” láttató unifikációs híreinek burkolt cáfolatai voltak. Ugyanakkor mindez sokkal egyértelműbb formában történt, mint egykor Wiesz Dániel hetilapjában. Az unifikáció elleni küzdelem érvrendszerében és felmutatott példáiban jelentős szerepet kaptak a német neo-orthodox minták. Ennek során Frankfurt am Mainból a ’Nachlasz Zwi’ közösség tagjaként Gábel Sándor jutott fontos szerephez.⁶⁶⁵ A Majnaparti levelek címet viselő állandó rovata a német neo-orthodoxia problémáiról, sikereiről, példaképeiről és világlátásáról tudósított. A folyóirat Samson Raphael Hirsch judaizmus-felfogását terjesztette a fővárosi orthodox olvasók körében.⁶⁶⁶ Viador Pozsony-központú szemléletét Gábel Jakab német neo-orthodox szellemiségű szerkesztői tevékenysége váltotta fel. Nem csak a Majnaparti levelek adaptálták a német neo-orthodox válaszokat, hanem a Hírek rovat hitközségi eseményeiben is megjelent a neo-orthodox beállítottságú polgárosuló orthodox elit, még Erdélyből is. A dési orthodoxok polgárosuló rétege a német neo-orthodoxiát hozta példaként az egyértelműen polgári igénynek tekinthető orthodox izraelita társas kölcsönkönyvtár-egyesület szükségessége mellett érvelve. Mindez egy olyan hitközségben zajlott le, amelynek főrabbiszékében a chászid Paneth-dinasztia ült. A neo-orthodoxiától való chászid idegenkedés

663 „vejádo ochezet báákév Észov” = „És a kezei megragadják Észov sarkát.” 1Móz. 25:26; a cikkben Berésit Rabba 63:9 részeként jelenik meg.

664 Magyar Zsidó 1908. máj. hó/ 14-15. Hirek – Beregszász

665 Magyar Zsidó 1908. jún. 18./ 12-13. „Nachlasz Zwi” Frankfurt a[m]. M[ain]. junius elején – Gábel Sándor

666 Magyar Zsidó 1908. júl. 1./ 8-9. Majnaparti levelek. (Hirsch-jubileum.) Frankfurt, junius végén. [Írta:] Gábel Sándor; Magyar Zsidó 1909. júl. 30./ 11. Irodalom – Magyarhoni utóhang Hirsch S. R. 100-ik születésnapjához;

Magyar Zsidó 1909. aug. 27./9-12. Mutatvány Hirsch S. R. 19. levelének magyar forditásából. Forditotta:

Fischer F. dévaványai rabbi; Magyar Zsidó 1909. okt. 18./ 10-12. Irodalom – S. R. Hirsch; Magyar Zsidó 1909.

okt. 18./ 10-12. Irodalom – S. R. Hirsch „Tizenkilenc levele” magyarul.

ellenében az iroda-közeli lap a hitközségen belüli csoportigényt – ami más chászid közösségben a férfiak és fiúk esetében bitul Toráként⁶⁶⁷ hatott volna – Hirsch rabbi autoritásával legitimálta.

Aki tudja, mennyire hatása alatt áll az irodalomnak egész szellemi és erkölcsi életünk, megérti a nagy Hirsch Sámson Rafaelt, midőn ez a Talmud és az orthodox fogalmak irodalmi uton való népszerüsitését kivánja s hitünk igazságait maga is nevelő hatásu könyvekben fejtegeti. A hozzá hasonló tehetségek munkája s a közönség támogatása nyomán a külföldi orthodoxiának valóban hatalmas irodalma keletkezett, míg mi a kezdetnél alig jutottunk még tovább. Megszivlelésre méltók ily körülmények közt a felhívás, mely kölcsönkönyvtár-egyesületek alakitására irányul.⁶⁶⁸

Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter által is üdvözölt egyesület sikereiről – amely a hagyományos Tóra-tanulás mellett a vallásos szellemben íródott modern irodalom iránti igények előtt is kaput nyitott – később is beszámolt a lap.⁶⁶⁹ A hagyományos szóhasználatban vallásos irodalom alatt – a Tóra-tanulás kizárólagosságának jegyében – a világi kultúra ellentéte értendő. A kezdeményezés viszont a világi kultúra eszközeivel kívánta megvalósítani a Tóra terjesztését, ami a Tórával való foglalkozás alternatívájaként tünt fel, ha nem a lányok és az asszonyok éltek vele. A neo-orthodox-chászid ellentét ez esetben annak tudatában oldható fel, hogy azokban a városokban, ahol a chászid rebbék lettek a városi rabbik, ott a rebbe – amellett, hogy az orthodox zsinagógában ellátta városi hitközségi teendőit – saját beszemedresében imádkozott saját chászid minjenjével. A silnek/sülnek nevezett zsinagóga az askenáz rítust követte, míg a beszemedres a chászid nuszáchot. Az eltérő mintákból fakadó súrlódások kezelésének mikéntje pedig a rabbi rátermettségétől függött. A városlakó polgáriasodó zsidóság nyilvánvalóan közelebb érezte magához a német neo-orthodoxiát, mint a falusi gyökerű chászidizmust. Hasonló polgári igénynek, a vallásos egyén modern önkifejezési formájának tekinthető a hithűségre buzdító magyar nyelvű vallásos versek állandó sajtórovata is.⁶⁷⁰

A modern polgár önmeghatározásának egyik fontos elemévé vált a politikai irányzati elköteleződés.⁶⁷¹ Az orthodox irodához közeli folyóirat ugyanakkor politikamentességet hirdetett. Mindennapjaik politikai vitáit a vallási célok viszonylatában múlandónak és a hitélet

667 Bitul Torá: Tóra-tanulással töltendő idő elfecsérlése „világi hívságokra”.

668 Magyar Zsidó 1908. júl. 1./ 14. Hirek – A magyar orthodox zsidó irodalom; Az irodalmi feldolgozások mellett a vallási ismeretek közérthető népszerűsítő neo-orthodox kézikönyvei is megjelentek, a teljesség igénye nélkül lásd STERN 1886.

669 Magyar Zsidó 1908. szept. 11./ 15. Hirek – A dési orthodox izraelita társas kölcsönkönyvtár-egyesület…

670 A teljesség igénye nélkül: Magyar Zsidó 1908. máj. 21./ 9. Hogyan Imádkozzunk? Bachrach Simon – Mardochai; Magyar Zsidó 1908. jún. 4./ 9. old. Boruch Hasém. (A Máriw imából.) – Gerő Attila , Térj meg… – Mardochai; Magyar Zsidó 1908. júl. 1./ 11. Szimon lebónim. Pozsony, Mardochai.

671 K^APITÁNY–K^APITÁNY 2007. 383-384.

szempontjából jelentéktelennek tekintette. Ugyanakkor az orthodox autonómia védelme a politikai fellépés jogos alapja lett.

Az orthodoxia megvonul a maga ősi hitének és sok ezeréves vallási öntudatának bevehetetlen sáncaiban, s ott él egy mélységes lelki világot, mely egy világért tud kárpótolni. De mint a makkabeusok elszánt csapata terem a sáncokon, mihelyt a talmudi hit tisztaságát s a vallás isteni hatalmát a szivek fölött bárhonnan támadó veszély fenyegeti. Lelküket máglyák tüze edzette acéllá s ez acél nem tágít a küzdelemben.⁶⁷²

A politikai állásfoglalás az orthodox sajtóban azonban az unifikációhoz kötődő politikai fellépés mellett, az orthodox érdekek védelmének keretében, apologetikaként és szimbolikus politikaként is feltűnhetett. A zsidóságot időnként a szocializmussal való összefonódással, a társadalmi rend veszélyeztetésével vádolták. Az orthodox folyóirat vallási alapon és a történeti tapasztalatok felől fogalmazta meg a vádak cáfolatait.⁶⁷³

És felejthetetlen tanulságok világítják meg népünk elméjét s ez az elme meg fogja találni ma is a helyes védekezést, akár hitéleti közöny, akár a társadalmi szocializmus, akár a tudományos babonából politikai tényezővé vált ateizmus ostromolja sináji meggyőződésünk kapuit.⁶⁷⁴

Singer Manó a szocializmust – ateista világnézete felől ragadva meg – összeegyeztethetetlennek tekintette a vallásos gondolkodással, az aktivistái által képviselt individuális vallásfelfogást pedig a judaizmussal összeférhetetlennek nyilvánította. Singer szerint

a vallás minden normális nevelésnek kell, hogy mértékadó alapját képezze. (…) Mivé válhatik a zsidó gyermek ezen személyes joga a szoczialista tanitó kezében? Az ő világnézete merőben ellenkezik a zsidó vallás követelte nézettel, mert legtöbb esetben atheista nézeteknek hódol és oda iparkodik, hogy a lelkiismeretét ugynevezett vallásos rémektől szabaditsa. A vallás, a szocializmus részéről magánügynek tekintik. Világos tehát, hogy oktatás és nevelés, mely oly világnézet szerint történik, távol van attól, hogy a gyermek személyes méltóságával számoljon, hanem azt inkább hatalmába ejti és elfojtja. (…) bátran állithatjuk, miután a szoczializmus magánügynek tekinti a vallást és Istent tagad, hogy lelkiismeretes zsidó tanitó nem lehet szocialista.⁶⁷⁵

Az orthodox sajtó a neológ támadások visszatérő eszközeként jelenítette meg a

„hazafiatlanságban való utazást és a denuncziálást”.⁶⁷⁶ A Magyar Zsidó az 1905 és 1909 közötti ellenzéki koalíciós kormány idején, Wekerle Sándor miniszterelnöksége alatt indult el.

Az unifikációs viták hátterében az orthodox folyóirat a függetlenségi szimbolikus politikába

672 Magyar Zsidó 1908. jún. 4./ 2. Magyar konzervativizmus (Dr. K.)

673 Lásd például a Nemzeti Állam című lap szerkesztőjének, Hódy Gyula országgyűlési képviselőnek a nemzetközi szocialisták és az orthodoxia kapcsolatát felvető kérdésére adott szerkesztőségi választ: Magyar Zsidó 1908. szept. 25./ 1. Nyilatkozat – A szerkesztőség; Magyar Zsidó 1908. okt. 9./ 1-3. Hithüség és szociálizmus – Válasz egy kérdésre és egy feleletre – (Dr. K.)

674 Magyar Zsidó 1908. jún. 4./ 3. Magyar konzervativizmus (Dr. K.)

675 Magyar Zsidó 1910. jan. 20./ 4. Lehet-e a zsidó tanitó szocialista? – [Írta:] Singer Manó, Békéscsaba, 1910.

jan. 10.

676 Magyar Zsidó 1908. máj. 21./ 14. Hirek – Az egyik és a másik – [Írta:] Herczl Sámuel

illeszkedő történetekkel, tömegirodalmi feldolgozásokkal és híradásokkal adott történeti mélységet hazafias elköteleződésének, egy olyan diskurzushoz igazodva, amelyben a függetlenségi attitűdöt a „hazafiassággal” azonosították. A folyóirat „magyar szabadságharcz”-ig visszanyúló közösségi emlékezete ebben a szimbolikus politikai kontextusban szemlélendő.⁶⁷⁷

A modernitás kérdésének konfliktusként történő megjelenítése a Viador által szerkesztett, illetve a későbbi hitbuzgalmi célokat szolgáló lapnál is hangsúlyosabban jelent meg.

Tudjuk, hogy viharjelzés és hadüzenet ez az elmélet kigondolta szó: az emberi vágyak kalandorutjának egy csillagoltó nagy viharát jelzi napjainkban s a lelki és testi erők végső kihasználásával üzen hadat mindannak, a mi apáinkról reánk maradt hagyomány, kipróbált évezredes erkölcs és leszármaztatóink által csontjainkba avatott ősi meggyőződés. De hadat üzen a modernizmus a megtámadhatatlannak is, melyen sem a szellem tapogatózása, sem a nyers erőszak öklelése nem fog: szélmalomharczba száll magával a vallással sőt felváltani igyekszik azt⁶⁷⁸

– írta Dr. K. a „modernizmusról”.

Értelmezésében összevonta a hagyomány-racionalizációt a vallási értelmezések individualizálódásával és privát szférába kerülésével. Dr. K. a „modernizmusra” a

„vallástalanság vallása”-ként tekintett. „A pozitiv vallások álöltözetében és a laza hitéletüek elkábitásával a modernizmus tömeget hóditott már magához s e tömegek nyomásával hat az egyén alakitására, a társadalmak munkájára és az államok törvényhozására.”⁶⁷⁹ Eközben azonban a cikkíró a Hirsch-i értelmezésekre támaszkodott. A modern jelenségeket bíráló és szelektíven kezelő kelet-európai hitbuzgalmi mozgalom szintén helyet kapott a folyóirat számaiban,⁶⁸⁰ de korántsem olyan fővonalbeli jelenségként, mint ahogyan azt később a hitbuzgalmi reneszánszot felkaroló Zsidó Újságnál látni fogjuk.

677 Az egyik történet szerint, amely Bonyhádon játszódott a forradalom idején, a „modernizálók” az „orthodox”

rabbit, Perl Mózest az osztrákoknak való kémkedéssel vádolták meg, ami életébe is kerülhetett volna. A történet a neológok módszereire és jellemére vonatkozó általánosításokat vont le. Magyar Zsidó 1908. máj. 21./ 14.

Hirek – Az egyik és a másik – [Írta:] Herczl Sámuel; továbbá ugyanott lásd az Iroda jogtanácsosának írását:

Magyar Zsidó 1908. máj. 21./ 9-11. Aron, a honvéd. Irta: Reiner Ignácz. A 48-as múlt vagy az abszolutizmussal való konfrontálódás az orthodox rabbik halálhírében is megjelenhetett. Magyar Zsidó 1909. jan. 7./ 14. Hirek – Száz éves rabbi halála; helyreigazítás: Magyar Zsidó 1909. febr. 5./ 12. Hirek – Silberstein Salamon rabbi z. cz.

l. 678 Magyar Zsidó 1908. júl. 31./ 1-2. A modernizmus (Dr. K.)

679 Uo.

680 Magyar Zsidó 1909. jún. 18./ 14. Hirek – A dunántuli „Machziké-Hádász”; Magyar Zsidó1909. dec. 17. 1-2.

Szervezkedjünk! (K. D.); Magyar Zsidó 1910. jan. 5./ 12. Hirek – Somre sabbosz.; Magyar Zsidó1910. febr. 4./

13. Hirek – Machzike-Hádász (dunántúli MCH rendes éves közgyűléséről); Magyar Zsidó1910. jún. 26./ 12-13.

Hirek – Máchziké Hádász (nyitrai nagygyűlés); Magyar Zsidó1910. ápr. 19./ 4-5. A bonyhádi „Machzike Hádász” egylet alakuló közgyűlése –tz –j; Magyar Zsidó1911. ápr. 10./ 8. A Machziké Hadasz egyesületek anyagi erejéről – Sátoraljaújhely, Alexander Vilmos; Magyar Zsidó 1911. máj. 3./ 4-5. A „Machziké Hádász”

egyesületek sorsáról. – Zenta, Günsz Hermann rabbi; Magyar Zsidó 1911. szept. 7./ 12. Hirek – Első Erdélyi Machziké Hadasz Egylet; Magyar Zsidó 1913. márc. 14./ 6-8. Machziké Hádász-gyülése.

A sajtó által megjelenített vallási autoritások – a Zsidó Híradó közléseihez hasonlóan – a szervezeti ügyek szolgálatában álltak. A nekrológok, amennyiben azokat rabbik írták, nyelvezetükben és üzenetük tekintetében a korábbi jiddis köznyelvi értelemben vett cádikok méltatásai voltak.⁶⁸¹ Mellettük azonban – a Das Traditionelle Judenthum egyes nekrológjaihoz hasonlóan – feltűntek az irodalmibb megfogalmazású, polgári igényeket tükröző visszatekintések is, amelyek szabadabban használták vagy hagyták el a heszpedek szófordulatait, állandósult hasonlatait. A költőiség és a fennköltség jellemezte őket, a heszpedek hagyományos nyelvezetét ennek rendelték alá. Az elhunytak előbb váltak konduló

„hulló gyöngy”-gyé, mint kidőlő Tóra-pillérekké, cédrusokká vagy lehulló koronákká.⁶⁸² Továbbra is éltek viszont a háráv-hágáon-hácádik megjelöléssel, a fonetikusan átírt héber idézetekkel, a hithűség életút általi megjelenítésével, a veszteség gondolatával és a származás felmutatásával. Megjelent a cádik halálával lényegileg azonos Szentély-pusztulás gondolata és az égi szószólóra vonatkozó tanítás is.⁶⁸³ Az Irodát ugyanakkor nem értesítették minden rabbi halálról, amit – saját legitimitását védelmezve – hosszas nekrológgal és az ügy szóvá tételével kísérelt meg a folyóiraton keresztül kompenzálni.⁶⁸⁴ A Magyar Zsidó a vidéki hitközségi tagok mellett tág teret biztosított a hitközségét támogató sikeres orthodox polgári életút méltatására,⁶⁸⁵ de megjelenítette az orthodox ügyek élére álló nemesített zsidó férfi alakját is.⁶⁸⁶

Az unifikációs vitáktól áthatott lapban pedig a keresztény környezet felől érkező elismerés mellett fontossá vált a keresztény vallási autoritások orthodox utat alátámasztó megnyilatkozása is. Marosludason a templomavatóra érkezett Kenessey Béla erdélyi református püspök például – aki később a helyi orthodox zsinagógába is ellátogatott – a tisztelettevő orthodox küldöttséget arra bíztatta,

hogy őseik nemeslevelét ne tépjék széjjel, indulván holmi modern jelszavak után, hanem görcsösen ragaszkodjanak őseiktől reájuk származott tiszta hithez és a hagyományokhoz, mert e hagyományok voltak csak képesek őket évezredeken át fenntartani, míg ha a modernség áramlatával ragadtatják el magukat, könnyen örvénybe juthat eddig tiszta

681 Magyar Zsidó 1909. febr. 18./ 2-3. Rabbi Kuttna Salamon és rabbi Paneth A. S. Zecher czádikim hivróchó.

(sic! – G.N); Magyar Zsidó 1909. máj. 7./ 14. Hirek – A szaploncai rabbi.; Magyar Zsidó 1910. aug. 19. / 1-2.

Rabbi Mozes Grünwald z. cz. v. l. H[arstein]. L[ajos].; Magyar Zsidó 1909. aug. 27./ 14. Hirek – Rabbi Sámuel Saltan z. c. l.

682 Magyar Zsidó 1908. aug. 14./ 9. Rosenbaum Sámuel. (Pozsony-szent-györgyi rabbi z. z. l.) [Írta:] Rózsafa;

Magyar Zsidó 1908. aug. 14./ 13. Hirek – Dunaszerdahelyről [Írta:] Ben Lewi; Magyar Zsidó 1908. dec. 25./ 15.

Hirek – Mély szomoruságot…

683 Magyar Zsidó 1909. aug. 13./ 12-13. Hirek – Rabbi Jakob Paneth z. cz. l.

684 A tolcsvai főrabbi, Ábrahám Jicchák Glück, esetében lásd Magyar Zsidó 1909. máj. 7./ 1-2. A Thora gyásza.

Irta: Horovitz Armin, nagyszebeni rabbi.

685 Magyar Zsidó 1908. máj. hó/ 15. Hirek – Pozsony; Magyar Zsidó 1908. júl. 1./ 14. Hirek – Pápa; Magyar Zsidó 1909. szept. 28./ 12. Halálozás Gyula; Magyar Zsidó 1909. júl. 16./ 13-14. Hirek – Halálozás.

686 Magyar Zsidó 1911. szept. 21./ 2-3. Óbudai Freudiger Mózes z. c. l. – St. J.

hitéletük, és a „lásán hákódest”, szent héber nyelvüket, amely nyelven a thórát átvették és amely nyelven még ma is imádkoznak, őrizzék meg ősi vallásuk patinája gyanánt. Az, hogy jó orthodoxok, – mondotta – mindenkor jól összefér a hazafiassággal. Az igazi hithüség mindenkor a haza iránti hüséggel jár.⁶⁸⁷

Az orthodox lap – a neológ kulturmisszióra és az univerzális erkölcsi misszióra adott válaszként – a konkrét vitákban az orthodox gyerekek világi oktatására alkalmasabbnak vélte a keresztény felekezetek iskoláit, mint a neológ izraelita hitközségét.⁶⁸⁸

A külső legitimáció felmutatása iránti igény és a neo-orthodox példák adaptálásának hírlapírói szándéka felveti a tudatosan modernizáló zsidóságtól való elkülönülés és az irányába érzett szolidaritás kérdését. Ferziger szerint a német neo-orthodoxiával ellentétben a magyarországi orthodoxiában nem érvényesülhettek azok a törekvések, amelyek az exkluzivizmus és a nagy zsidó közösséggel való kapcsolat között navigáltak.⁶⁸⁹ Az unifikációs viták idején maguk – az orthodox szervezeti autonómia felszámolására irányuló – neológ törekvések is elzárták az utat a Ferziger-i modell szerint megvalósuló „átfogóbb”

egység előtt. Az unifikáló neológia az orthodox legitimitás megkérdőjelezőjeként tűnt fel, mely megkísérelte bekebelezni az orthodoxia egy részét. A neológ hitközségi élet így főként az unifikáció ellenérveként jelent meg az orthodox folyóiratban. Ezek a híradások közül azok az ironikus hangvételű cikkek válnak számunkra fontossá, amelyek a chászid cádikhoz kötődő tanításokat is érintenek. Az unifikációs polémiák keretében az orthodox publicisták iróniával válaszoltak azokra a cikkekre, amelyekben Szabolcsi Miksa, az Egyenlőség szerkesztője, a hagyományos vallási fogalmi keret eltorzításával fogalmazott meg bírálatot az „egyesülni”

nem óhajtó orthodoxiára.⁶⁹⁰ Ezek némelyikében Szabolcsi önmagára vértanúként tekintett, önmagát túlvilágon járóként tűntette fel, vagy rajongói levelet adott közre, amelyben őt a neológ olvasó a nagybetűs Mesterének, s a szerkesztőséget pedig az Isteni jelenét által beragyogott helynek nevezte.⁶⁹¹ Ezek a neológ travesztiák a hagyományos tanításokat nem rendeltetésszerűen használták. Az orthodox válaszok akképp éltek az irónia eszközével, hogy – az Egyenlőség fogalomhasználatát rendeltetésszerűnek feltételezve – azt a neológ szerkesztő szombat- és böjtszegéseiről szóló szóbeszédekkel ütköztették. Ezáltal az orthodox

687 Magyar Zsidó 1909. szept. 13./ 12. Hirek – Püspöklátogatás.

688 Magyar Zsidó 1909. szept. 13./ 11. Hirek – Kultúra-terjesztés; Az érvelés 19. századi előzményeiről lásd BÁNYAI 2005. 153.

688 Magyar Zsidó 1909. szept. 13./ 11. Hirek – Kultúra-terjesztés; Az érvelés 19. századi előzményeiről lásd BÁNYAI 2005. 153.

In document TALÁLKOZÁS A SZENT IGAZZAL A MAGYAR NYELV (Pldal 152-161)