Nemzetközi tudományos kooperáció a kelet-közép-európai régióban

A kelet-közép-európai régió országainak (Románia, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) nemzetközi tudományos együttműködéseit vizsgálva felmerül a kérdés, hogy a közgazdaságtudomány területén milyen tényezők alapján választanak partnert. Miquel et al. (1995) szerint a földrajzi közelség, a kultúra és a gazdasági fejlettség a leginkább meghatározó országok publikációs mintázatánál. Nagpaul és Sharma (1995) a fizika, a kémia, a biológia, a matematika és a mérnöki tudományokat vizsgálva ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a tudományos prioritásokat elsősorban a tudományos hagyományok, illetve nemzeti szükségletek határozzák meg. Az olyan tényezők, mint például a földrajzi vagy szocio-kulturális közelség kevésbé fontos.

A kelet-közép-európai országok esetében a földrajzi közelség adott, a gazdasági fejlettségük nagyon hasonló, egyedül a kultúra tekintetében figyelhetők meg nagyobb különbségek. A tudományos struktúrájuk ugyancsak hasonló. A hasonlóság ugyanakkor egyféle versenyt is jelent az egyes országok között. Kérdés, hogy a kelet-közép-európai régióban a kompetíció vagy a kooperáció az erősebb.

156

21. ábra: A kelet-közép-európai országok közgazdaságtudományi együttműködéseinek régiók szerinti eloszlása

Forrás: Scopus adatbázis alapján, saját szerkesztés

A kelet-közép-európai (KKE) országok közgazdaságtudományi együttműködéseinek régiók szerinti eloszlása látható a 21. ábrán. Megállapítható, hogy Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia legtöbbször nyugat-európai (Európa – többi ország) országokkal közösen szerepel közgazdaságtudományi publikáció affiliációjában. Az észak- és közép-amerikai országokkal való közös közlemények száma meghaladja a régió országaival közös publikációk számát. A KKE országai elsődlegesen a centrum országokkal jelennek meg közösen közgazdaságtudományi publikáció affiliációjában. Véleménye szerint az ilyen típusú együttműködési minta a „kék csillag” térszerkezeti modellhez hasonlítható.

Európa térszerkezetére vonatkozóan számos egyéb, sokszögre vagy alakzatra utaló modell is ismert. A „kék banánt” térszerkezet azért nem alkalmazható, mert kizárólag centrum országokra összpontosít, elemzésemben ugyanakkor a periféria és centrum országok közötti kapcsolatra vagyok kíváncsi. A Kelet- Közép-Európát átszelő egyenes zónát leíró „uborka” (gurke) pedig elsősorban a perifériára vonatkozik, így ezt a modellt is el kellett vetnem. Hasonló okok miatt mellőztem a „közép-európai

157

bumeráng” (Poznan-Wroclaw-Prága-Brno-Pozsony-Bécs-Budapest) alakzatot is. A

„vörös polip” esetében a kutatók egy észak-déli magterületet határoztak meg, amelyből szerintük kiindulnak a polip „karjai”. Ez hasonló a csillag-formátumhoz, ugyanakkor jelen kutatás szempontjából azért alkalmazható jobban a „kék csillag”, mert ennél a modellnél a centrum részhez Spanyolország is hozzá tartozik. A közgazdaságtudományi teljesítménye alapján pedig ez az ország mindenképp Európa központi országaihoz sorolható.

A modellt az Île-de-France régió regionális tanácsa alkotta meg 1991-ban (Szabó, 2009). Európa fő gravitációs központja szerintük London-Párizs-Brüsszel vonaltól Berlin-Hamburg sávig terjed, délen pedig Zürich-ig húzódik. Erről a központi területről indulnak ki különböző ágak Európa különböző térségei, városai irányába. Az így felrajzolható térszerkezeti ábra tulajdonképpen a fejlettséget és a fejlődés irányát vázolja fel (Dommergues, 1992).

Kelet-Közép-Európa (KKE) közgazdaságtudományi nemzetközi együttműködéseit vizsgálva csillaghoz hasonló képet kapunk. A csillag középpontjában, azaz a centrumban nyugat-európai országok állnak, míg a perifériát a KKE régió országai alkotják.

A vizsgált országok többet publikálnak nyugat-európai, valamint észak- és közép-amerikai (elsősorban USA, Kanada) országokkal, mint földrajzi szomszédjaikkal.

Ennek elsődleges oka az lehet, hogy az ilyen típusú együttműködések eredményeként készített tanulmányokat könnyebb nemzetközileg elismert, magas impakt faktorú folyóiratokban publikálni, illetve az is valószínűsíthető, hogy ezek a publikációk átlagban több hivatkozást fognak kapni, mint az olyan tanulmányok, amelyeket kizárólag kelet-közép-európai országok kutatói írtak.

Megvizsgáltam, hogy van-e eltérés a fejlett országokkal közös, illetve a feltörekvő vagy régiós országgal közösen publikált közlemény hivatkozási számában.

Három év (1996, 2005, 2013) publikációs adatait elemeztem. Azért választottam ezt a három évet, mert kutatásomban a vizsgált időperiódus kezdeti éve 1996, utolsó éve 2013, 2005 pedig a vizsgált időszak felénél van. A Scopus adatbázist használtam elemzéseimhez. Az egyes országokhoz tartozó publikációk mellett figyelembe vettem a kapott hivatkozások számát, a szerzők nevét, illetve az affiliációban feltüntetett országok körét. Feltételezésem szerint azok a publikációk, amelyeknek affiliációjában

158

kelet-közép-európai országok mellett nyugati, fejlett ország⁷⁰ is szerepel, átlagban nagyobb hivatkozásszámot kapnak. Ez bizonyítaná a nemzetközi tudományos együttműködések pozitív hatását kevésbé a fejlett országok tudományos teljesítményére.

Az elemzéshez a következő csoportosítást alkalmaztam. A besorolást a kelet-közép-európai országok mellett szereplő országok gazdasági fejlettsége alapján végeztem el. Megkülönböztettem a fejlett publikációk csoportját, vagyis azokat a közleményeket, amelynek affiliációjában legalább egy, gazdaságilag fejlett ország szerepelt. Feltörekvőnek tekintettem azokat a publikációknak azt a csoportját, amelyek affiliációjában az adott kelet-közép-európai ország mellett egy fejlett ország sem volt bejelölve. Azokat a publikációkat pedig, amelyeknél csak a vizsgált KKE ország szerepelt, belföldinek neveztem el. Ehhez hasonló csoportosítást Katz (2000) is alkalmazott.

22. ábra: A kelet-közép-európai országok egy publikációra eső hivatkozásainak száma (1996, 2005, 2013)

Forrás: Scopus adatbázis alapján, saját számítások

70Ezalatt a gazdasági értelemben fejlettnek tekinthető országokat értem.

159

Megvizsgáltam, hogy a fentebb említett három publikációtípus közül melyik esetében magasabb a hivatkozásszám. Az elemzés eredményei a 25. mellékletben láthatók.

Három kivételtől eltekintve (Magyarország (2005); Szlovákia (1996) és Horvátország (1996)), fejlett országokkal együttműködve létrehozott közlemények átlagos hivatkozásszáma magasabb, mint a belföldi vagy a feltörekvő csoportba tartozó publikációk esetében (lásd 22. ábra). A kelet-közép-európai országok gazdaságilag fejlettebb országokkal együttműködve átlagban magasabb hivatkozásszámot képesek elérni. Ez alátámasztani látszik hipotézisemet, miszerint bizonyos kelet-közép-európai szerzők publikációs esélyei és tudományos teljesítményük javul megfelelő országbeli társszerzők választásával.

A kelet-közép-európai régió nemzetközi tudományos együttműködéseinek az elemzése után feltérképezem a közgazdaságtudományi teljesítmény alapján kialakított európai országcsoportok nemzetközi tudományos együttműködési hálózatait.

Hálózatelméleti mutatószámok felhasználásával megvizsgálom, hogy jelent-e hasonló nemzetközi tudományos kooperáció-preferenciát az egy klaszterbe tartozás, vagy a tudományos teljesítmény alapján hasonlónak ítélt országok különbözően viselkednek nemzetközi tudományos kapcsolataik esetében.