Közgazdaságtudományi teljesítmény és az európai gazdasági és társadalmi modellek modellek

Az európai országok közgazdaságtudományi teljesítmény alapján kialakított csoportjai és a kapitalizmus-modellek alapján létrehozható csoportok között valószínűleg jelentős az egyezés. A „kapitalizmus-modellek” (Models of Capitalism) elmélet szerint az országokat gazdasági és társadalmi jellegzetességeik alapján csoportosítani lehet.

Számos tanulmány foglalkozik a kapitalista országok gazdasági és társadalmi jellegzetességei alapján történő csoportosításával. Albert (1993) két országcsoportot különböztetett meg, a neo-amerikai és a koordinált modellt. A neo-amerikai modell a szabad-piaccal rendelkező országokra vonatkozott, míg a második esetében az állam megjelenik a piacon, habár szerepe korlátozott. Lazonick és West (1998) a gazdasági tevékenységek szervezeti integráltsága és a vállalatokra jellemző innováció-vezérelt stratégiák alapján három csoportot különböztetett meg, a tulajdonosi, a menedzseri, illetve a kollektív kapitalizmust. Whitley (1999) szintén vállalatközpontú megközelítést alkalmazott a kapitalista országok csoportosítására. Szerinte az országok négy tényező mentén hasonlíthatók össze. Meg kell vizsgálni az állam szerepét, a pénzügyi rendszert, a képességek fejlesztési és ellenőrzési lehetőségeit, valamint a bizalom és a hatóság közötti kapcsolatot. Hall és Soskice (2001) liberális és piacgazdaságokat különböztetett meg. Az elmélet középpontjában a vállalatok állnak, az állam szerepkörét a magánszektor szemszögéből vizsgálják. A közgazdaságtudományi teljesítmény mivel

129

elsődlegesen nem vállalatokhoz kötött, ezért a fentebb ismertetett kapitalizmus-típusok elemzésemhez kevésbé alkalmazhatók.

Ország-esettanulmányok révén határoztak meg kapitalizmus-típusokat Crouch (2005) és Amable (2003). Amable (2003) 21 OECD országot vizsgálva, öt országcsoportot különített el. Megkülönböztette a piacalapú (angolszász), szociáldemokrata (északi), ázsiai (Japán és Korea), kontinentál-európai és mediterrán (dél-európai) országokat. Az országcsoportokat a szociális rendszer, az innováció és a termelés, valamint intézményi sajátosságok (például oktatási rendszer) figyelembevételével határozta meg. Török (2006c) Amable modelljét kiterjesztette a kelet-közép-európai országokra, kiegészítve az Amable négy európai modelljét egy

„fél” modellel.

A fentiek alapján a következő európai modellek (négy és „fél” modell) különböztethetők meg:

1) angolszász modell: az ilyen típusú országok versenyközpontú gazdaságpolitikát folytatnak, szociális hálójuk ugyanakkor viszonylag gyenge.

Az állam nem avatkozik be a gazdasági folyamatokba, azokat a piaci mechanizmusok alakítják.

2) kontinentális modell: ennek a modellnek a képviselői „intervencionista”

gazdaságpolitikát folytatnak, illetve szociális hálójuk erős. Az államnak aktív szerepe van a gazdasági és társadalmi folyamatok alakításában.

3) skandináv modell: az ehhez a modellhez sorolható országokban erős és fejlett szociális háló jellemző, a gazdaságpolitika pedig többnyire versenyorientált.

4) dél-európai modell: az országok, amelyek ehhez a modellhez rendelhetők kiterjedt, de kevésbé hatékony állami szektorral rendelkeznek. Szociális hálójukra ugyanez jellemző.

5) kevert („fél”) modell⁶⁰: az ilyen típusú országokban az államnak aktív szerepe van a gazdasági és társadalmi folyamatok alakításában, a szociális háló kiterjedt, ugyanakkor drága és kevésbé hatékony. Azért tekinthető ez „fél”

modellnek, mert a korábban ismertetett négy országcsoport néhány jellemzője megjelenik az ilyen típusú országoknál.

60 A továbbiakban a kevert modellre Kelet-Közép-Európai modellként is hivatkozok.

130

A 15. táblázat tartalmazza az így kapott országklasztereket, amelyek felhasználhatók a közgazdaságtudományi teljesítmény alapján kialakított csoportokkal történő összehasonlításhoz.

15. táblázat: Európai országok csoportosítása a négy és „fél” gazdasági és társadalmi modell alapján

Angolszász Kontinentális Skandináv Dél-európai Kevert modell Egyesült

Királyság Ausztria Dánia Görögország Csehország Írország Belgium Finnország Olaszország Litvánia

Ciprus Franciaország Hollandia Portugália Lengyelország Németország Norvégia Spanyolország Magyarország

Svédország Szlovénia

Svájc Szlovákia

Izland Románia

Bulgária Horvátország

Forrás: Amable (2003), Crouch (2005) és Török (2006c) alapján, saját szerkesztés

A vizsgált európai országok közül Törökországot, az Orosz Föderációt, valamint Ukrajnát egyik modellhez sem tudtam besorolni, ezért ezek az országok kimaradtak az elemzésből. Az általam létrehozott négy csoport (éltanulók, abszolút jó, relatíve jó és gyenge tanulók) közül egyedül Törökország képviseli az abszolút jó tanulók klasztert.

Ezt az országot ugyanakkor egyik modellhez sem tudtam besorolni, ezért az összehasonlító elemzésben az abszolút jó tanulók klaszter nem szerepel.

Az európai gazdasági és társadalmi modellek alapján létrehozott csoportok és a közgazdaságtudományi teljesítmény alapján kialakított klaszterek összehasonlításához kereszttábla-elemzést végeztem. A SPSS programmal elvégzett számítások eredményei a 18. mellékletben láthatók.

131

A khí-négyzet megbízhatóságát befolyásoló tényezőknél a cellákban szereplő megfigyelések száma alacsony, ugyanakkor sem a kategóriák változtatása, sem pedig további adatgyűjtés nem lehetséges ennek kiküszöbölésére. A khí-négyzet értéke óvatosan kezelendő.

A khí-négyzet és a valószínűségi arány (likelihood ratio) szignifikáns 5%-os szintnél. Ez azt jelenti, hogy a kétféle csoportosítás között van kapcsolat. A kapcsolat erősségét a Cramer’s V és a kontingencia koefficiens-mutatók mérik. Ezek alapján közepesen erős szignifikáns kapcsolat van a négy és fél modell, illetve a közgazdaságtudományi teljesítmény alapján létrehozott országcsoportok között.

15. ábra: Az európai gazdasági és társadalmi modellek⁶¹ , valamint a közgazdaságtudományi teljesítmény⁶² alapján létrehozott európai

országcsoportok összehasonlítása

Forrás: SPSS alapján, saját számítás

61Az európai gazdasági és társadalmi modellek alapján létrehozott csoportokat EUmodell címkével jelöltem az oszlopdiagramon.

62A közgazdaságtudományi teljesítmény alapján létrehozott csoportokat Sajat címkével jelöltem az oszlopdiagramon

132

A két csoport összehasonlításának eredménye látható az 15. ábrán. Az oszlopdiagram vízszintes egyenesén ábrázoltam a kapitalizmus-modellek alapján létrehozott csoportokat tüntettem fel. Az oszlopok megmutatják, hogy milyen mértékben feleltethetők meg egymásnak a közgazdaságtudományi teljesítmény és az európai gazdasági és társadalmi modell alapján létrehozott európai országcsoportok. A legnagyobb hasonlóság a skandináv modell és a relatíve jó tanulók csoport között van.

Hollandia kivételével az összes skandináv jellegű ország a relatíve jó tanulók klaszterhez tartozik. Látható továbbá, hogy a gyenge tanulók többsége a kevert modellhez tartozik. Egyedük Portugália tekinthető kivételnek, ugyanis ez az ország a dél-európai modell jellegzetességeit mutatja. Nem meglepő, hogy sem az angolszász, sem pedig a kontinentális modell képviselői nem szerepelnek a gyenge tanulók között.

Ezek alapján feltételezhető, hogy a két modellnek a jellegzetességei pozitívan befolyásolják a tudományos teljesítményt, míg a kevert modell esetében megfigyelt gazdasági és társadalmi jellemzők kisebb mértékben járulnak hozzá a tudományos outputok mennyiségi és minőségi alakulásához.