Legismertebb nemzetközi tudománymetriai adatbázisok

Dolgozatomban a Scopus és a SCImago Journal & Country Rank²² adatait használom fel, ugyanakkor a következő alfejezetben ezen a kettőn kívül részletesebben bemutatom a Web of Science (WoS) és a Google Scholar-t is. A WoS tekinthető az egyik legrégebbi ilyen típusú adatbázisnak, míg a Google Scholar a többitől valamelyest eltérő adatgyűjtési módszerei miatt lehet érdekes. Az SCImago és Google Scholar ingyenesen elérhető, míg a Web of Science és Scopus esetében a letöltésekért fizetni kell.

A Web of Science (korábbi Insitute for Scientific Information (ISI)) egy tudományos citációs indexeket szolgáltató felület. Az üzemeltető a Thomson Reuters cég, amelynek székhelye az Amerikai Egyesült Államokban van. Összesen 256 tudományterületet vesz figyelembe. Az adatbázisban a citációs index mellett megtalálható az egyes publikációk címe, tárgya, kulcsszavai, absztraktja, folyóirat címe, szerző(k) elérhetősége, valamint a publikálás ideje. A publikációk típusát tekintve, figyelembe veszi a cikkeket, szerkesztőségi közleményeket, ismertetőket, kronológiákat, összefoglalókat, műszaki tartalmú publikációkat, valamint kiadványokat (folyóiratokat, könyveket)²³. A Web of Science hét online adatbázist foglal magába (Conference Proceedings Citation Index, Science Citation Index Expanded, Social Sciences Citation Index, Arts & Hummanities Citation Index, Index Chemicus, Current Chemical Reactions, valamint a Book Citation Index). Megfigyelhető, hogy a társadalom- és bölcsészettudományokat, valamint a művészeteket a többi tudománytól külön kezeli, illetve, hogy létrehozott egy adatbázist a könyvek számára. Ez azért fontos, mert, ahogy korábban is szó volt róla, a folyóiratok a nemzetközi tudománymetriai adatbázisok elterjedésével háttérbe szorították a könyveket. Talán a könyvekre fókuszáló külön adatbázis segít ennek a folyamatnak, ha nem is megállításában, de legalább a lelassításában.

A citációs indexek „atyja” Eugene Garfield, aki megalkotta a Science Citation Index-et (SCI), majd létrehozott egy mutatószámot a társadalomtudományokra (Social Science CitationIndex-SSCI), illetve a művészetek és bölcsészettudományokra (Arts and Humanities Citation Index-A&HCI). Ezeknek a citációs indexeknek a legnagyobb

22A továbbiakban az SCImago Journal & Country Rank-re SCImago-ként fogok hivatkozni.

23Forrás: http://wokinfo.com/ (letöltés ideje: 2016. január 11.)

53

előnye, hogy viszonylag egyszerűek. Ezzel magyarázható, hogy rendkívül népszerűek a tudományos közösségekben. Több gyenge pontjuk (például csak azokat a publikációkat veszi figyelembe, amelyek az adatbázis által befogadott folyóiratokban jelentek meg) azonban a felhasználhatóságukat korlátozza, a mutatószámok alapján kapott eredményeket fenntartásokkal kell kezelni.

A Web of Science minden közleményt az adatbázisba való felvétel előtt egy kiválasztási folyamatnak vet alá. A befogadási elbírálás során figyelembe veszik a publikáció hatását, befolyását, időszerűségét, a szakértői értékelést, illetve a földrajzi megoszlást. A Web of Science a citációs indexek mellett linkkel köti össze a hivatkozó és a hivatkozott publikációkat, a felhasználót a kiadó honlapjához irányítja a közlemény megtekintéséhez, valamint lehetőséget biztosít a publikációk kivonatainak az elolvasására.

Az Elsevier tulajdonában lévő Scopus egy bibliográfiai adatbázis, amely tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket és absztraktokat tartalmaz. A Scopus név egy madárról, a Scopus umbretta-ról, kapta a nevét, ugyanis ennek a madárnak kiváló tájékozódási képessége van (Burnham, 2006). Elérhetők az adatbázisban szerzői profilok, cikkekhez tartozó affiliációk, illetve lekérdezhetők publikációs és hivatkozási adattáblák (például egy adott időperiódus alatt megjelent publikációk vagy hivatkozások száma). Lehetőséget ad előfizetői számára, hogy szerzői és publikációs adataik alapján kiszámolják h-indexüket. A tudományos publikációk lefedik az élet-, társadalom-, fizikai és egészségtudományokat. Ezeket 27 tudományterületre (subject area), illetve a tudományterületeket pedig 313 kisebb részterületre (subject category) bontottak. Az adatbázis lektorált közlemények mellett több millió konferencia tanulmányt, illetve könyveket is tartalmaz. Az egyes publikációk bekerüléséről egy tanácsadó testület dönt²⁴. Fontosabb jellemzői szinte teljes mértékben megegyeznek a Web of Science által nyújtott szolgáltatásokkal, így például link köti össze a hivatkozó és a hivatkozott publikációkat, a felhasználót a kiadó honlapjához irányítja a közlemény megtekintéséhez, valamint lehetőséget biztosít a publikációk kivonatainak az elolvasására.

A Google Scholar adatbázist a Google cég üzemelteti. A korábban ismertetett két adatbázissal szemben ingyenes, illetve a szerzői adatok felvitele önkéntes alapon

24Forrás: https://www.elsevier.com/solutions/scopus/content#content-policy-and-selection (letöltés ideje:

2016. január 11.)

54

működik. Az előzőekkel szemben ennél az adatbázisnál nincsenek kiválasztási kritériumok, a szerzők maguk önkéntes alapon töltik fel a közleményük adatait. A Google Scholar elsődleges célja, hogy megkönnyítse a tudományos irodalomban való keresést. A böngészés alapját a korábban is említett PageRank algoritmus képezi. A PageRank alapjait Larry Page és Sergey Brin 1996-ban dolgozta ki. Az algoritmus rangsorolja az egyes honlapokat a weblapokat látogatók száma alapján. Természetesen ez számos visszaélésre ad okot (Brin-Page, 1996).

A Google Scholar segít egy adott kutatáshoz szükséges releváns szakirodalom megtalálásában, lehetőséget biztosít a szerzők számára profil létrehozására, illetve a kapott hivatkozások nyilvántartására. A közlemények rangsorolása során figyelembe veszi a publikálás helyét, a szerzőt, a hivatkozások gyakoriságát, valamint a legutolsó hivatkozások dátumát. Nyolc nagy tudományterületet különböztet meg, illetve kilenc nyelven megjelent publikációkból készít rangsorokat. A metrikus mutatók közül az adatbázis a h5-indexet, h5-magot, h5-mediánt számolja. Ezek az indexek az utolsó befejezett naptári évben megjelent közleményeket veszik figyelembe. A h5-index a h-index öt naptári évre vonatkozó változata. Egy publikáció h5-magja a legtöbbet hivatkozott cikkek a publikációból. A h5-medián a hivatkozások mediánja a h-magból²⁵.

A SCImago Journal & Country Rank tulajdonképpen egy honlap, amely folyóiratokra és országokra vonatkozó tudományos mutatókat vizsgál a Scopus adatbázis információi alapján. Az SCImago egy spanyol kutatócsoport, amely információ-elemzéssel, vizualizációs technikákkal foglalkozik. A The Atlas of Science projekttel céljuk, hogy az iberoamerikai tudományos kutatásokat grafikusan ábrázolják²⁶.

Az SCImago folyóiratokat és országokat rangsorol több tudománymetriai mutató alapján. Az országok esetében vizsgálja a publikációkat, a hivatkozható publikációkat, a hivatkozásokat, az önhivatkozásokat, az egy publikációra eső hivatkozásokat, valamint a H-indexet. A hivatkozható publikációk és a publikációk között a különbség, hogy az előbbinél csak a cikkeket, ismertetőket, illetve konferencia tanulmányokat veszik figyelembe. A folyóiratok esetében érdekes, hogy publikációs típusokat különböztet meg (könyv, könyvsorozat, konferencia-tanulmányok, folyóiratok, illetve szaklapok).

25Forrás: https://scholar.google.com/intl/en/scholar/metrics.html#metrics

26Forrás: http://www.scimagojr.com/aboutus.php

55

Minden publikációs formához rendel SJR, H-index-értéket, megvizsgálja, hogy egy publikáció hány közleményt tartalmaz egy adott évben, illetve 3 év alatt, hány darab referenciával rendelkezik, mennyi a 3 év alatt kapott hivatkozásaik, valamint a hivatkozható dokumentumok száma, két éves időperiódust vizsgálva egy dokumentumra hány hivatkozás jut. Az adatbázis elemzi továbbá az egy dokumentumra eső referenciák számát, illetve feltünteti, hogy az adott publikáció mely országból származik²⁷. Az SCImago publikációs rangsora azért érdekes, mert végig folyóiratrangsorokról, valamint a folyóiratokat értékelő mutatószámokról beszél, ugyanakkor a publikációk típusai között könyveket, könyvsorozatokat is vizsgál. Az eltérő publikációs formákra alkalmazott azonos mutatószámok értékei nem biztos, hogy feltétel nélkül összehasonlíthatók. Az adatbázis nem tisztázza, hogy alkalmaz-e, ha igen, milyen módszereket az összehasonlíthatóság fentebb említett problémájának a feloldására. Tény ugyanakkor, hogy a rangsorokban viszonylag kevés könyv, könyvsorozat szerepel.

Az alkalmazott tudományterületek (subject area), illetve résztudományterületek (subject categories) teljes mértékben megegyeznek a Scopus adatbázis tudományterület-felosztásával. Ez nem meglepő, hiszen az SCImago a Scopus információi alapján dolgozza ki saját mutatószámait. A kutatásomban a közgazdaságtan, ökonometria és pénzügytan (Economics, Econometrics and Finance) tudományterületet fogom vizsgálni.

Számos tanulmány vizsgálta, hogy a fentebb ismertetett adatbázisok között milyen eltérések/hasonlóságok vannak, illetve milyen problémák jelennek meg a közölt adataiknál. Glänzel (1996) felhívja a figyelmet arra, hogy azért nehéz a nemzetközi tudománymetriai adatbázisokat összehasonlítani, mert minden adatbázis önként határozza meg az egyes tudományterületeket, illetve azt is, hogy milyen folyóiratok képviseljék az egyes területeket. Több szerző összefoglalja az olyan adatbázisok, mint az ISI kritikus pontjait (lásd például Seglen, 1997; Cameron, 2005). A legtöbb probléma a korlátozott lefedettség miatt alakult ki, valamint azért, mert az adatbázisok elsődlegesen a folyóiratokat figyelik (Glänzel et al., 1999a), más publikációs típusokat háttérbe szorítanak. Különösen igaz ez a társadalom- és a bölcsészettudományokra (Harzing, 2013a). Gyenge pontja az adatbázisnak, hogy a cím egy kis változtatása is

27Forrás: http://www.scimagojr.com/journalrank.php

56

torzításokat eredményez a hivatkozások aggregálása során (Reedijk, 1998; Harzing-van der Wal, 2008).

Harzing (2013a) szerint probléma, hogy például az ISI Web of Knowledge nem definiálja, hogy az egyes publikációs típusok alatt mit ért, illetve a különböző típusok értékeit egységesen, minden tudományterületen azonos értékkel kezeli. A hibásan alkalmazott csoportosítások torz értékeléseket eredményezhetnek. Az ismertető (review) cikkek a társadalomtudományok esetében olyan közleményeket jelentenek, amelyben a szerző(k) korábbi kutatási eredményeket összegeznek, de nem közölnek új információt.

Az ilyen típusú cikkek egybemosása az eredeti cikkekkel (original articles) egy adott folyóirat értékét túlértékelté teheti.

Fontos kérdés a nyelv, amelyen az egyes publikációkat közlik. A nemzetközi adatbázisok elsődlegesen angol nyelven írott közleményeket vizsgálnak. Megfigyelhető ugyanakkor egy trend, amely szerint a legismertebb nemzetközi tudománymetriai adatbázisok megpróbálnak nyitni más nyelvek felé is. A legjobb példa a Google Scholar, ahol nem csak az angol nyelvű, hanem további nyolc nyelven (kínai, portugál, német, spanyol, francia, olasz, japán, holland) közölt publikációkat lehet rangsorolni.

A Scopus tekinthető a Web of Science legfőbb versenytársának, azért ezt a két adatbázist több szerző is összehasonlította (lásd például Jacso, 2005; Laguardia, 2005;

Roth, 2005; Libmann, 2007). Pislyakov (2009) az első húsz legmagasabb IF-ral rendelkező közgazdasági folyóiratot vizsgálta a két adatbázis alapján. A Scopus több hivatkozást talált (+11,3%), mint amit a Journal Citation Reports tartalmazott. Ez a szerző szerint annak a következménye lehet, hogy a Scopus publikációs lefedettsége szélesebb, mint a Web Of Science-é, illetve kiemeli, hogy több hivatkozás azért került ki a rendszerből, mert a referencia nem volt pontos. A referenciák helyes használata a szerzők és szerkesztők felelőssége (Garfield, 1990).

A Google Scholar, habár csak 2004-től működik, könnyű és széleskörű alkalmazhatósága miatt népszerűsége nő. Több tanulmány foglalkozott ennek az adatbázisnak a lefedettségével, illetve tudománymetriai adatai megbízhatóságával (lásd például Harzing, 2013b; Harzing, 2014). Harzing (2014) az adatbázis lefedettségét 20 Nobel-díjas tudományos teljesítménye révén vizsgálta meg. A díjazott kutatók a kémia, a közgazdaságtan, az orvostudományok és a fizika tudományterületeket képviselték.

Elemezésében rámutatott arra, hogy a vizsgált időperiódus alatt (2012. január – 2013.

január) között, egy kivételtől eltekintve, mindegyik kutató h-, g-indexe, illetve hivatkozásainak a száma egyenletesen nőtt, azaz a Google Scholar-nak átfogó

57

lefedettsége van az elmúlt negyven év (2014-hez viszonyítva) publikációit illetően számos tudományterületen.

Összességében megállapítható, hogy a legismertebb és legnépszerűbb nemzetközi tudománymetriai adatbázisok, a Web of Science, a Scopus, és ehhez kapcsolódóan a SCImago Journal & Country Rank, valamint a Google Scholar jelentősen megkönnyítik az egyes kutatók, publikációk, intézmények, régiók országok tudományos teljesítményének vizsgálatát. Az elemzések során azonban tisztában kell lenni a használt adatok hiányosságaival, mint például a publikációk típusa, angol nyelv dominanciája. Az adatbázisok folyamatos fejlesztésekkel, lefedettségük növelésével próbálják ezeket kiküszöbölni, javítani az általuk szolgáltatott információk minőségén.

Fontos kiemelni, hogy a fentebb említett ISI, Scopus és SCImago, valamint a Google Scholar tudományos világban betöltött szerepe kibővült. Az adatok biztosítása mellett kutatók számára publikálási prioritásokat határoz meg (lásd például a folyóiratok, és ezen belül a cikkek térhódítását), azaz visszahat és alakítja is a tudományos közösségeket és kutatási szokásaikat.

A nemzetközi adatbázisok különböző tudományterületek teljesítménymutatóit foglalják össze. A korábban ismertetett tudománymetriai mutatóknál kitűnt, hogy a tudományterületek közötti eltérő kutatói gyakorlatok jelentősen befolyásolhatják a mutatószámok értékeit. Fontosnak tartom ezért az általam vizsgált diszciplína, a közgazdaságtudomány körülhatárolását és értelmezésének pontosítását. Külön kitérek a szélesen értelmezett társadalomtudományokra is, hiszen a közgazdaságtudomány ennek egyik részhalmaza.

2.3 A közgazdaságtudomány és a szélesen értelmezett