1913.
Julius. — i. Az új második balkáni háború megkezdődött a nemrég még szövetséges szerbek és bolgárok har-cával. A szerbek Isztipnél áttörték a bolgárok centrumát. A háború külön hadüzenet nélkül indult meg.
Belgrádi hírek szerint bolgárok kezdték a harcot, akik ugyanegy időben megtámadták a görögök had-állásait is az egész vonalon. (A há-ború részletes leírását közöltük mult évi kiadásunkban. A szerkesz-tőség.) — 2. Az olasz királyi pár Kielbe érkezett az ott időző német császári pár látogatására. A királyi párt San Giuliano külügyminiszter is elkísérte, aki ez alkalommal hosz-szasan tanácskozott Bethmann-Holl-weg német kancellárral és Jagow külügyi államtitkárral. — 3. A má-sodik balkáni háború folyamán Ro-mánia is akcióba lépett s mozgó-sította egész hadseregét. — 7. Bul-gária és Szerbia között a diplomá-ciai összeköttetés megszakadt s Szerbia formálisan is hadat üzent.
— Az olasz királyi pár Stokholmba érkezett a svéd királyi család lá-togatására. — 8. A Dunagőzhajós-társaságnak Tegetthoff nevü sze-mélyszállító hajójára, amely a Bul-gáriában levő Lom-Palánkából 250 bolgár katonát akart Viddinbe szál-lítani, Pojana román állomásnál a román partról többször rálőttek. Az
incidens miatt bonyodalom nem támadt. — 10. A négy felől szo-rongatott Bulgária Oroszország ré-vén közbenjárást kért a hatalmaktól.
— 11. A román hadsereg átkelt a Dunán és bevonult Bulgáriába, hogy megszállja azt a területet, amelyet Románia az első balkáni háború alatt tanúsított semlegessége jutal-mául magának követelt, de amely-nek átengedésébe a bolgár kormány nem egyezett bele. A román kor-mány nem küldött hadüzenetet Szófiába, hanem jegyzékben közölte okkupációs tervét. — 14. A török hadsereg megkezdte előnyomulását Drinápoly visszafoglalására. — 17.
Románia késznek nyilatkozott tár-gyalni Bulgáriával. — 21. Bulgária hajlandónak nyilatkozott a román követeléseket teljesíteni. Enver bég bevonult Drinápolyba, amelyet a bolgár katonaság kiürített. — 30.
Bukarestben megkezdődött a béke-tárgyalás. — Az ellenfelek öt napra fegyverszünetre léptek.
Augusztus. — 4. A bukaresti béke-konferencián románok és bolgárok között teljes fnegegyezés jött létre.
— 7. A bukaresti békekonferencián aláírták a határok megállapítására vonatkozó egyezséget s a fegyver-szünetet határtalan időre meghosz-szabbították. — Az orosz cár Pé-terhofban fogadta a görög
küldött-séget, mely bejelentette Konstantin király trónralépését. — 9. A buka-resti békekonferencia letárgyalta és elfogadta az összes békepontokat.
— io. A bukaresti békét aláírták.
A békekötés értelmében a leszere-lés megkezdődött. Drinápoly a bé-kekötésben nem szerepelt. — 19.
Az északamerikai Egyesült-Államok és Mexikó között konfliktus tá-madt, mert Wilson elnök nem akarta elismerni Huerta generális mexikói elnökségét, sőt lemondását követelte. — Hágában megnyitot-ták a huszadik békekongresszust, melyen 950 delegátus vett részt. — 25. A balkáni államok megbízottjai Bukarestben kicserélték a ratifikált békeszerződést. — 28. Hágában meg-nyitották a békepalotát, amely Car-negie alapítványából épült.
Szeptember. — 6. A görög királyi család Berlinbe érkezett a német császári család látogatására. A csá-szár a görög királyt a német had-sereg tábornagyjává nevezte ki. — Hágában összeült az interparlamen-táris konferencia. — 8. Konstan-tinápolyban összeültek a bolgárok és a törökök megbízottjai és tanács-kozást kezdtek a drinápolyi kérdés békés megoldásáról. — 18. Bolgá-rok és törökök között teljes meg-egyezés jött létre, melynek értel-mében a határt rendezték. Driná-poly a törököké maradt. — 19. A török-bolgár béke jegyzőkönyvét Kostantinápolyban aláírták. — 20.
A görög királyi pár Párisba érke-zett s látogatást tett Poincaré el-nöknél. — 24. Szerbek és albánok közt háborúság fejlődött ki; Szer-biában részleges mozgósítást rendel-tek el, mert az albán fölkelők be-hatoltak szerb területre. — 26. A francia-angol unió kongresszusának határozataképpen megkezdték a 7 a-Manche-'alagút építését. — 29 Az albán fölkelők hatalmukba kerítet-ték Sztruga és Gyakova szerb vá-rosokat.
Október. — 1. A szerb csapatok erősítést kapva, az albán fölkelőket kezdték lassan mindenfelől vissza-szorítani. — 3. Pasics szerb mi-niszterelnök Bécsbe érkezett s lá-togatást tett Berchtold gróf külügy-miniszternél, akivel egy óra hosz-szat tanácskozott. — 7. Poincaré francia elnök Madridba érkezett és látogatást tett a spanyol
udvar-nál. — Aténben a török kormány és a görög kormány megbízottai összeültek, hogy a vitás kérdésed-ről tárgyaljanak. — 9. Ausztria-Magyarország és Németország el-ismerte a kínai köztársaságot. — A szerb csapatok az albánok üldö-zése közben átlépték az albán ha-tárt s , tizenöt kilométernyire be-nyomúltak albán területre. — 15.
Minthogy a szerbek egyre jobban benyomultak albán területre, s elő-készületeket tettek, hogy az elfog-lalt területeket megtartsák, Bécsből és Rómából intelmet intéztek a szerb kormányhoz, hogy tartsa tisz-teletben a londoni reuniónak az al-bán határokra vonatkozó határoza-tát, és szüntesse meg az albánok-kal szemben tanúsított embertelen eljárását. Az intelemhez csatlako-zott Németország is. — 16. A hár-masszövetség hatalmainak belgrádi képviselői barátságos lépést tettek Belgrádban az albán kérdésben. A szerb kormány a lépésre negativ választ adott, kijelentvén. hogy mindaddig megszállva tart bizonyos sztratégiai pontokat, amíg biztosí-tékot nem kap Albániában a nyuga-lom és a rend fenntartására és amíg a határ kérdését végképp el nem intézték. — 17. A király Kánia Kálmánt, a közös külügyminisztérium sajtófőnökét mexikói követté ne-vezte ki. 18. A belgrádi osztrák és magyar , követ ultimátumszerű jegyzéket adott át a szerb kor-mánynak, melyben követeli, hogy a szerb csapatok nyolc napon belül ürítsék ki az autonóm Albánia te-rületét. — 21. A monarkia energi-kus föllépésének meg lett az ered-ménye. A szerb kormány elhatá-rozta, hogy teljesíti a monarkia kö-vetelését s kiadta a parancsot, hogy a szerb csapatok kezdjék meg Al-bánia kiürítését. — Szaszonov orosz külügyminiszter Párisba érke-zett és tárgyalt a francia minisz-terelnökkel és a külügyminiszter-rel. — 22. Szaszonov Berlinbe ér-kezett, a hol Bethmann-Holl weg kancellárral tanácskozott. — 23-Vilmos német császár Konopistba érkezett Ferenc Ferdinánd királyi herceg látogatására. — 25. A szer-bek befejezték Albánia kiürítését.
— 27. Vilmos császár Bécsbe érke-zett és a schönbrunni kastélyban meglátogatta Ferenc József királyt.
November. — 2. Az albán kérdés gyorsabb megoldása érdekében Ausztria-Magyarország és Olaszor-szág diplomáciai lépést tettek Atén-ben, s értésére adták a görög kor-mánynak azt a szilárd akaratukat, hogy érvényesüljön a londoni nagy-követi reuniónak Albániára vonat-kozó határozata. — 6. A bolgár király Bécsbe érkezett s miütán tárgyalt Berchtold gróf külügyminiszterrel, kihallgatáson jelent meg Ferenc József királynál Schönbrunnban. — A görög kormány a hatalmaknak adott válaszában védekezik az ellen, hogy ő akadályozza az albániai ha-tárt megállapító bizottság munká-ját s kijelenti, hogy őt nem lehet felelőssé tenni azért, ha a bizottság a kitűzött időre, november 30-ikára nem készül el munkájával." — • Mi-hályi Tivadar és Vajda Sándor dr.
magyar országgyűlési képviselők néhány magyarországi román vezető emberrel Bukarestben jártak és tárgyalást folytattak az ottani irányadó politikusokkal. — 10. Take JoneszJcu, román belügyminiszter Aténben járt. hogy a görög-török béke dolgában közvetítőként lépjen föl. Missziója eredménnyel járt, mert nyomában a tárgyaló felek közt megegyezés jött létre. — 15.
Ferenc Ferdinánd királyi herceg trónörökös Londonba érkezett s lá-togatást tett az angol udvarnál. — 19. A hármas-szövetség hatalmai Wied Vilmos herceget jelölték az albán fejedelmi trónra. — A spa-nyol királyi pár Párisbá érkezett.
— Franklin Mártont, a berlini olasz nagykövetség tanácsosát
bu-dapesti főkonzullá nevezték ki. — 22. A spanyol királyi pár Bécsbe érkezett s meglátogatta Ferenc Jó-zsef királyt. — 26. A párisi Matin leleplezést közölt egy titkos szerb-bolgár egyezményről és egy görög-bolgár szövetségről. — 30. Ferdi-nánd bolgár király, ki a bukaresti békekötés után külföldre ment, visz-szatért országába. Egy francia lap arról tudott, hogy a király le akart mondani, de külföldi tanácsra le-mondott erről a tervéről.
December. — 2. A román külügy-minisztérium úgynevezett „zöld könyv"-et adott ki, mely a balkáni válság diplomáciai történetének rc-mán részét foglalta magában. — 3.
Az összes nagyhatalmak hozzájárul-tak Wied Vilmos herceg albáni trónjelöltségéhez. — 6. Jagow né-met külügyi államtitkár közölte Wied Vilmos herceggel, hogy az összes hatalmak Albánia fejedelmé-nek dezignálták. — 10. A norvég storthing Nobel-bizottsága az 1912-ben ki nem osztott Nobel-békedíjat, valamint az idei békedíjat kiosz-totta ; az elsőt Root Elibu, volt amerikai államtitkár, a másodikat Lafontaine Henry belga szenátor kapta. A fizikai díjat Onnes-Ley-den tanárnak, a vegyészetit War-ner züriki tanárnak és az orvosit Richet párisi tanárnak adták. — 16.
A nagyhatalmak közt eszmecsere indult meg az égei szigetekről. —
— Konstantinápolyba német kato-nai misszió érkezett, melynek föl-adatául tűzték ki a török hadsereg uj j ászervezését.
1914.
J a n n á r . — 6. A mohamedán albá-nok Durazzóban tartott gyűlésükön fejedelmükké jelölték Izzet basa volt török hadügyminisztert. • Ki-derült később, hogy Izzet jelölése Esszád basa műve volt. A porta biztositotta a hatalmakat, hogy ő távol áll ettől a puccstól. — 7.
Valóna elé egy fegyveres emberek-kel megrakott hajó érkezett. Kide-rült róluk, hogy török katonák és Izzet basa emberei, akik föl akar-ták lázítani az albánokat Izzet basa trónjelöltsége érdekében. A fegyve-' reseket letartóztatták. — 13. Asquith
angol miniszterelnök Párisba érke-zett, hivatalos jelentés szerint ma-gánügyben, valójában azonban po-litikai tárgyalást is folytatott a francia államférfiakkal. — 15. Iz-máil Kemál bég, az ideiglenes al-bán kormány elnöke lemondott, mert kiderült róla, hogy része volt abban a puccsban, a mely Izzet ba-sát akarta Albánia fejedelmévé ki-kiáltani. — A hármas-szövetségi ha-talmak megadták válaszukat Grey angol külügyminiszternek Albániára és az égei szigetekre vonatkozó ja-vaslatára és hozzájárultak ahhoz,
hogy Imbrosz és Tenedosz szigete-ken kivül a görögök által megszál-lott szigetek a görögök tulajdoná-ban maradjanak. — 16. Albániá-ban ujabb nagy agitáció indult meg Wied herceg ellen egy mohamedán trónjelölt érdekében. — 20. Venize-losz görög miniszterelnök Párisba érkezett. — Schöen báró párisi né-met nagykövet estét adott Poincaré elnök tiszteletére, amelyen az el-nök feleségével együtt jelent meg.
— 23. Izmail Kemál bég, az ideig-lenes albán kormány elnöke lemon-dott. — 29. Venizelosz görög mi-niszterelnök Bécsbe érkezett s az ottani irányadó körökkel tárgyalt a Balkán összes kérdéseiről.
Febrnár. — 3. Venizelosz görög mi-niszterelnök Pétervárra érkezett. — 4. A hatalmak fölszólították Wied Vilmos herceget, hogy haladéktala-nul utazzék Albániába. — 10. Wied herceg Rómába érkezett, ahol ta-nácskozott San Giuliano külügymi-niszterrel és kihallgatáson jelent meg Viktor Emánuel királynál. — 13. Wied Vilmos herceg Bécsbe érkezett. — A nagyhatalmak dön-töttek az égei szigetek kérdésében és Imbrosz, Tenedosz és Kasztello Rivo kivételével a szigetekeţ Gö-rögországnak Ítélték oda. A" porta a hatalmak döntésére azt válaszolta, hogy a hatalmak nem vették eléggé tekintetbe a török birodalom vitá-lis érdekeit s kijelentette, hogy arra fog törekedni, hogy igazságos és törvényes követeléseit érvényre jut-tassa. — 17. Wied Vilmos herceg Berlinben járt. — 18. Wied her-ceg Londonba érkezett és onnan Párisba utazott. — 21. Az albánok nemzeti küldöttsége Neuwiedbe ér-kezett s ünnepiesen felajánlotta Wied Vilmos hercegnek az albán trónt. A küldöttség vezetője Esszád basa, Szkutari egykori védője volt.
Vilmos herceg az ajánlatot elfo-gadta.
Március. — 2. Az Albániához csa-tolt Epirusz lakossága mozgalmat indított önálló ország szervezésére.
Több városban proklamálták a for-radalmat és az autonómiát. — 7.
Wied Vilmos herceg Durazzóba érkezett Triesztből, ahonnan a Tau-rus nevü osztrák és magyar hadi-jatton tette meg az útat osztrák és magyar és olasz hadihajók kísére-tével. A fejedelmet új országában
nagy ünnepséggel fogadták. — A novibazári szandzsák határán Me-talka közelében incidens történt. Egy osztrák-magyar és egy montenegrói csapat összeütközött és fegyvert használt egymás ellen. Az összetűzés folytán hét montenegrói katona el-esett, öt megsebesült. Az összeütkö.
zésre okot adott az a körülmény, hogy a montenegrói szakasz egy útat akart használni, amely már osztrák és magyar terület volt s ilyennek ismerték el a szerbek is.
— io. Az albán fejedelem Turkhán basát miniszterelnökké nevezte ki.
— 11. A görögök megkezdték Epi-rusz kiürítését. — 23. Vilmos csá-szár korfui útjában Bécsbe érkezett és meglátogatta Ferenc József ki-rályt. — 25. A német császár Ve-lencébe érkezett, ahol találkozott Viktor Emánuel olasz királlyal. — 27. Vilmos császár a Trieszt mel-letti Miramare kastélyban megláto-gatta Ferenc Ferdinánd kir. herceg trónörököst. — 30. A bukaresti ro-mán kulturliga gyűlésén sértő táma-dások hangzottak el Ausztria és kü-lönösen Magyarország ellen.
Április. — 3. Epirusznak abban a részében, amelyet a görögök még nem ürítettek ki, újabb harc kelet-kezett. A görögökből alakult úgy-nevezett szentzászlóaljak különböző bandákkal valóságos háborút indí-tottak az albán csendőrség ellen. — . 14. San Giuliano márki olasz
kül-ügyminiszter Abbáziába érkezett, ahol találkozott Berchtold gróf oszt-rák és magyar külügyminiszterrel és megtárgyalta vele a' nemzetközi helyzet összes kérdéseit. — Ferenc Ferdinánd kir. herceg Münkhenbe érkezett a bajor király látogatására.
— 15. Az észak-amerikai Egyesült-Államok és Mexikó konfliktusa ki-élesedett, mert Szaragossza mexikói tábornok Tampikóban ok nélkül le-tartóztatott több amerikai matrózt s mikor ezért elégtételt kellett volna
adnia, kijelentette, hogy csak bo-csánatot kér, de nem hajlandó tisz-telegni is az amerikai zászló előtt, ahogyan az Unió kormánya köve-telte. — 16. Az Unió ultimátumot küldött Huerta mexikói elnöknek, amelynek tartalma az volt, hogy ha a mexikói csapatok nem tisztelegnek az amerikai zászló előtt, az Egye-sült-Államok kormánya megüzeni a háborút. — 20. Minthogy Huerta
vonakodott az Uniónak a követelt elégtételt megadni, az amerikai kor.
mány megtett minden intézkedést a háborúra. — 21. Az angol királyi pár Párisba érkezett. — 22. Ame-rika megkezdte a háborút Mexikó ellen. Amerikai csapatok partraszál-lottak Verakruzban s heves harc után megszállották a vámhivatalt.
— 27. A dél-amerikai köztársaságok békés közvetítést tettek az Unió és Mexikó között.
M á j u s . — 2. Mexikó elnöke el-fogadta a dél-amerikai köztársasá-gok közvetítését s azt az indítványt, hogy a béketárgyalás alatt a had-müveletek szüneteljenek. — 4.
Mexikóiak és amerikaiak Tampikó-nál fegyverszünetre léptek., Karansa, a fölkelő mexikóiak vezére kijelen-tette, hogy ő nem írja alá a fegy-verszünetet. — 5. A földközi-tengeri angol flotta egy hajóraja Triesztbe, egy másika pedig Fiúméba érke-zett. — 14. Mangra Vazul magyar országgyűlési képviselőt és nagy-váradi görög-keleti püspöki viká-riust inzultálták Bukarestben, mikor a román akadémián meg akárt je-lenni, mint rendes tag. Tüntettek ellene az akadémikusok, az utcán pedig megverték a diákok. Mindezt azért, mert Mangra tagja a munka-pártnak s Tisza gróf híve. A bu-karesti akadémia ki is zárta tagjai sorából. — 15. A mexikói fölkelők, akik a fegyverszünetet nem írták alá, megtámadták és elpusztították Tampikót. — 18. Turkhán basa, albán miniszterelnök, Budapestre érkezett, hogy az itt időző külügy-miniszterrel tárgyaljon. — Az cpi-ruszi kérdésben albánok és epiró-ták közt megegyezés jött létre. — A mexikói békedelegátusok Niagara Fallsba érkeztek, hogy az amerikai küldöttekkel a békéről tárgyalja-nak. — 19. Albánia hadügyminisz-terét, Esszád basát, Szkutari egy-kori védőjét Durazzóban letartóz-tatták és a kikötőben levő „Sziget-vár" osztrák és magyar hajóra vit-ték, mert kiderült róla, hogy ösz-szeesküvést szőtt a fejedelem ellen, akinek megbuktatására törekedett.
Esszád basa hívei és a csendőrség közt harc folyt, amelyben a tüzérség is részt vett. A fejedelem védel-mére osztrák7magyar és olasz csa-patok is partraszállottak, de közbe-lépésükre szükség nem volt. — 20.
Esszád basa visszakapta szabadsá-gát, de azzal a feltétellel, hogy nem tér vissza többé Albániába a feje-delem engedelme nélkül. A basa egy olasz hajón Brindisibe utazott.
— 23. Az Esszád basa hívei által támasztott lázadás olyan nagy mé-reteket öltött, hogy a fölkelők Du-razzó ellen vonultak. A rémhírekre a fejedelem és családja egy olasz hadihajóra menekült, de csakhamar visszatért, mert a fölkelők küldött-séget menesztettek hozzá, hogy tár-gyalni akarnak vele. — Egy oszt-rák és magyar hajóraj Maltába érkezett, hogy viszonozza az angol flotta fiumei látogatását. — 25. Az albán fölkelők vezérei és a nem-zetközi ellenőrző-bizottság tagjai Sijákban tanácskozásra gyűltek ösz-sze. — 30. Az albán miniszterelnök arra kérte a hatalmakat, hogy a Szkutariban levő nemzetközi külö-nítményből ötszáz embert küldjenek Durazzóba.
J u n i u s . — 5. Az albán fölkelőkkel való tárgyalás meghiusult, mert a fölkelők a fejedelem lemondását követelték. Durazzóban kihirdették az ostromállapotot. — 12. A görög kormány nagyon energikus jegyzé-ket intézett a török kormányhoz, melyben tiltakozik a Kis-Ázsiában élő görögök üldözése ellen. — Vil-mos német császár Konopistba ér-kezett Ferenc Ferdinánd kir. herceg látogatására. — Kopenhágában meg-nyílt a XVI. nemzetközi sajtókon-gresszus. — 15. Az orosz cári csa-lád Konstanzába érkezett és ott ta-lálkozott a román királyi családdal.
— Az albán fölkelők váratlanul tá-madást intéztek Durazzó ellen. A harcban Thomson, hollandiai ezre-des, a fejedelem tüzérségének pa-rancsnoka, elesett. A fölkelők a támadás után vereséget szenvedve, visszavonultak. — 18. Az albán föl-kelők újból megtámadták Durazzót, de nem arattak nagyobb sikert. — 19. A török kormány a kis-ázsiai állapotok megvizsgálására delegátu-sok kiküldését kérte a hatalmaktól.
— 23. A Nemzetközi Olimpiai Bi-zottság Párisban tartott ülésén ki-mondotta 21 szóval 9 ellen, hogy az 1920. évi olimpiászt Budapesten tartják meg. — 24. Az albán fe-jedelem negyvennyolc órai fegyver-szünetet kötött a fölkelőkkel. — Egy angol hajóraj Kielbe érkezett.