X. FELHASZNÁLT IRODALOM
2. Nemes Nagy Ágnes műveinek szakirodalma
ACZÉL Tamás, Nemes Nagy Ágnes: Kettős Világban, Nagyvilág, 1947/3, 6.
ÁCS Margit, 64 hattyú: Nemes Nagy Ágnes esszéi = Erkölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. DOMOKOS Mátyás, LENGYEL Balázs, Bp., Nap Kiadó, 2004, 278–
280.
ALFÖLDY Jenő, Nemes Nagy Ágnes: Napforduló, Kortárs, 1969/2, 313–314.
AMBRUS Attila, Egy elfelejtett Nemes Nagy-versről, Üzenet, 1998/12, 85.
ANGYALOSI Gergely, Nemes Nagy Ágnes: Metszetek, It, 1984/3, 772–777.
BALASSA Péter, Lét-poétika és verskertészet: Nemes Nagy Ágnes Metszetek című kötetéről és az esszépróza esztétikájáról = UŐ., Észjárások és formák: Elemzések és kritikák újabb pró-zánkról, 1978-1984., Bp., Tankönyvkiadó, 1985, 158–177.
BATA Imre, Nemes Nagy Ágnes lírája: A Között-ről, Kortárs, 1982/8, 1314–1323.
BÁNYAI János, Kettősségek között: Nemes Nagy Ágnes három verse, Híd, 1971/10, 1065–
1076.
BÁNYAI János, A költészet helyzetei, II.: A forma mint gesztus, Híd, 1968/1, 23–30.
BÁRDOS László, Az átmenetiség alakzatai: Nemes Nagy Ágnes két prózaverse = Erkölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. DOMOKOS Mátyás, LENGYEL Balázs, Bp., Nap Kiadó, 2004, 283–297.
BERTA Erzsébet, Nemes Nagy Ágnes és a tárgyias lírai kifejezésmód, Alföld, 1980/5, 48–59.
BOZÓ Zsuzsanna, Nemes Nagy Ágnes: Között: Barangolások Nemes Nagy Ágnes költői vilá-gában, It, 1997/1–2, 276–284.
CSORBA Győző, Kettős Világban, Sorsunk, 1947/2, 127–128.
FERENCZ Győző, Nemes Nagy Ágnes hátrahagyott írásai elé, Holmi, 2008/4, 427–430.
FERENCZ Győző, Nemes Nagy Ágnesről, visszatérőleg = UŐ, Hol a költészet mostanában:
Esszék, tanulmányok, Bp., Nagyvilág, 1999, 132–139.
FERENCZ Győző, Egy vers restaurálása: Nemes Nagy Ágnes: Enyhe tél, Holmi, 2011/2, 145–
157.
FERENCZ Győző, A teremtés konstrukciója: Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton jegyzeteiből = Er-kölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. DOMOKOS Mátyás, LENGYEL
Balázs, Bp., Nap Kiadó, 2004, 220–234.
162
GREZSA Ferenc, Az intellektuális mítosz költője: Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok
= UŐ., Vonzások és vallomások: Tanulmányok, kritikák, Szeged, Tiszatáj Könyvek, 1999, 114–121.
HARSÁNYI István, „A névtelen érzelmek senkiföldjén”: Nemes Nagy Ágnes ars poeticája=
Erkölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. DOMOKOS Mátyás, L EN-GYEL Balázs, Bp., Nap Kiadó, 2004, 369–388.
HERNÁDI Mária, A névre szóló állomás, Nemes Nagy Ágnes prózakölteményei, Bp., Szent István Társulat, 2012.
HONTI Mária, „Óhajtozás Isten után”: A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben, Irodalomismeret, 1998/3–4, 60–68.
HONTI Mária, A "szó és szótlanság" költője: Nemes Nagy Ágnes verseiről = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, szerk. SIPOS Lajos, Bp., Korona Nova Kiadó, 2006, 616–624.
HORKAY-HÖRCHER Ferenc, A kimondhatatlan naturalistája: Nemes Nagy Ágnes költészetéről, Életünk, 1987/4, 364–370.
HORVÁTH Kornélia, Fák, tárgyak, szavak: Nemes Nagy Ágnes: Fák = UŐ., Tűhegyen: Versér-telmezések a későmodernség magyar lírája köréből (József Attila, Pilinszky János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Petri György), Bp., Krónika Nova, 127–153.
JÁNOSY István, „Én istenem, te szép híves patak”: Nemes Nagy Ágnes kiáltása Istenhez, Orp-heus, 1995.tél/1996. tavasz, 272–276.
JUHÁSZ Anikó, Lét és líra: Rilke – Heidegger – Nemes Nagy Ágnes, Orpheus, 6. évf. 1, 111–
137.
KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, Új magyar költészetért, Magyarok, 1949/1., 1–13.
LEHÓCZKY Ágnes, A mitikus jelentéssel telítődő tárgyi kép: A fa-motívum Nemes Nagy Ágnes költészetében. Irodalomtörténet, 2002/1, 118–142.
LENGYEL Balázs, Egy poétikai módszer alakulása: Nemes Nagy Ágnes: Balaton = UŐ., Két sorsforduló: Válogatott esszék, Bp., Balassa, 1998, 208–211.
LENGYEL Balázs, Két dokumentum, Holmi, 2003/1, 119–122.
LENGYEL Balázs, Között: Nemes Nagy Ágnes versének elemzése = Erkölcs és rémület között:
In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. LENGYEL Balázs, DOMOKOS Mátyás, Bp., Nap Kia-dó, 1996, 196–212.
LUKÁCSY Sándor, Seregszemle, Magyarok, 1948, 374–384.
MÁRVÁNYI Judit, A „Ház a hegyoldalon” Nemes Nagy Ágnes mitológiájában, Orpheus, 1995.
tél/1996. tavasz, 97–108.
OROSZ László, Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban, Válasz, 1947/1, 489–490.
163
POMOGÁTS Béla, A lovak és az angyalok, Alföld, 1969/10, 81–83.
POMOGÁTS Béla, „Mesterségem, te gyönyörű…”: Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez, Je-lenkor, 1978/10, 953–956.
POMOGÁTS Béla, A történelmi reflexiótól a létköltészetig: Nemes Nagy Ágnes lírájáról, Literatura, 1981/1–2., 203–211.
POSZLER György, Objektív líra – szubjektív mítosz = UŐ., Ars poetica – ars teoretica: Válo-gatott tanulmányok, Bp., Magvető, 2006, 907–936.
RAJNAI László, Negyedik nemzedék, Sorsunk, 1948/1, 24–33.
RÓNAY György, Az olvasó naplója, Vigilia, 1956/4, 217–219.
RÓNAY György, Napforduló, Vigilia, 1967/10, 704–706.
RÓNAY László, Nemes Nagy Ágnes magatartásáról = UŐ., Mítosz és emlékezet: Esszék és tanulmányok századunk magyar irodalmából, Bp., Vigilia, 1997, 180–188.
SCHEIN Gábor, Nemes Nagy Ágnes költészete = UŐ., Poétikai kísérlet az Újhold költészetében, Bp., Universitas, 1998, 11–132.
SOLYMOS Ida, Szobrok és istenek, Életünk, 1968/1, 141–144.
SOMLYÓ György, Nemes Nagy Ágnes: Kettős Világban, Újhold, 1947/1-2., ld. még: = Erkölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. LENGYEL Balázs, DOMOKOS Má-tyás, Bp., Nap Kiadó, 1996, 181–185.
SZIRTES, George, Bevezető, Holmi, 2005/6, 715–720.
SZITÁNYI György, Középütt, maszkban s nélküle, Orpheus, 1995. tél/1996.tavasz, 278–284.
SZŐNYI Kálmán, Hét fiatal költő, Alkotás, 1948/1-2, 26–31.
TAKÁCS Zsuzsa, A megfosztás rítusa, Pannonhalmi Szemle, 2008/3, 90–105.
TAMÁS Ferenc, „Ettél citromalmát?”: Nemes Nagy Ágnes verséről, Kortárs, 2000/4, 93–98.
TANDORI Dezső, A fokozhatatlan fokozható: Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok, Kortárs, 1981/4, 638–646.
TARJÁN Tamás, Nemes Nagy Ágnes: Között, Kritika, 1982/1, 30–31.
TELLÉR Gyula, Nemes Nagy Ágnes: Között = Miért szép? Verselemzések napjaink magyar költészetéből, szerk. DETRE Zsuzsa, BÁRÁNY György, Bp., Gondolat, 1981, 328–344.
VARGA Imre, Nemes Nagy Ágnes: Kettős Világban, Puszták Népe, 1947/2, 147–148.
164
VARGA Mátyás, Időtlenség a mulandóságban: Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelmé-leti problémafölvetéséről, Pannonhalmi Szemle, 1996/3, 92–106.
VAS István, Nemes Nagy Ágnes: Kettős Világban = Erkölcs és rémület között: In memoriam Nemes Nagy Ágnes, szerk. LENGYEL Balázs, DOMOKOS Mátyás, Bp., Nap Kiadó, 1996, 178–
181.
VASADI Péter, Nemes Nagy Ágnes versei – „Között”, Új Forrás, 1987/4, 41–49.
VIDOR Miklós, Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban, Vigilia, 1947/4, 254–255.
VÖRÖS Imre, „…Nem kívánok egyebet, mint egy világot”: Nemes Nagy Ágnes költészetéről, It, 1980/2, 353–376.