X. FELHASZNÁLT IRODALOM
3. Általános irodalomtudomány
ANGYALOSI Gergely, A lírai személytelenség kérdéséhez = UŐ., Kritikus határmezsgyén, Deb-recen, Csokonai, 1999, 29–36.
BREUER, Horst, John Keats’ Ode „To Autumn” als Metapoesie = Self-Reflexivity in Literature, Hrsg. Werner HUBER, Martin MIDEKKE, Hubert ZAPF , Würzburg, Neumann, 2005, 49–51.
CULLER, Jonathan , Aposztrophé, ford. SZÉLES Csongor, Helikon, 2000/3, 370–389.
DÄLLENBACH, Lucien, Reflexivitás és olvasás = Narratívák 6.: Narratív beágyazás és reflexi-vitás, 39–54.
DÁVIDHÁZI Péter, Hunyt mesterünk: Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1994.
DE MAN, Paul, Szemiológia és retorika = UŐ., Az olvasás allegóriái: Figurális nyelv Rousse-au, Nietzsche, Rilke és Proust műveiben, ford. FOGARASI György, Bp., Magvető, 2006, 13–31.
DE MAN, Paul, A temporalitás retorikája = Az irodalom elméletei I., szerk. THOMKA Beáta, ford. BECK András, Pécs, Jelenkor, 1996, 34.
DE MAN, Paul, Trópusok (Rilke) = UŐ., Az olvasás allegóriái: Figurális nyelv Rousseau, Ni-etzsche, Rilke és Proust műveiben, ford. FOGARASI György, Bp., Magvető, 2006, 32–71.
DE MAN, Paul, A trópusok retorikája (Nietzsche) = UŐ., Az olvasás allegóriái: Figurális nyelv Rousseau, Nietzsche, Rilke és Proust műveiben, ford. FOGARASI György, Bp., Magvető, 2006,124–141.
DERRIA, Jacques, Mi a költészet? = A posztmodern irodalomtudomány kialakulása: A poszt-strukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, SZAMOSI
Gertrud, SÁRI László, Bp., Osiris, 2002, 276–279.
ELIADE, Mircea, Vallási hiedelmek és eszmék története, Bp., Osiris, 2006.
165
ELIOT, Thomas Stearns, Hamlet = UŐ., Káosz a rendben: Irodalmi esszék, Bp., Gondolat, 1981, 73–79.
Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen II. Szerk. BENKŐ Loránd, Bp., Akadémiai, 1993.
FEHÉR Erzsébet, A „költői kép” és a megismerés – belső nézőpontból = „…még onnét is el-jutni túlra…”: Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, Bp., Tinta, 2004, 404-411.
FERENCZ Győző, Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.
GREBER, Erika, Das Sonett als Textus (Gewebe, Netz, Geflecht): Poetologischer Sonettdiskurs, Textilmetaphorik und Textkonzeption = Sonet in sonetni venec: Mednarodni Sompozil v Ljubljani od 28. do 30. Junija 1995, Simpozij Obdobja 16, Szerk. Boris PATERNU, Ljubljana, Filozofska fakulteta, 1997, 381–392.
HADROVICS László, Magyar történeti jelentéstan: Rendszeres gyakorlati szókincsvizsgálat, Bp., Akadémiai, 1992.
HEIDEGGER, Martin, „…költőien lakozik az ember…” = UŐ, „… költőien lakozik az em-ber…”, Bp.-Szeged, T-TWINS/Pompeji, 1994, 191–209.
HINCK, Walter, Magie und Tagtraum: Das Selbstbild des Dichters in der deutschen Lyrik, Frankfurt am Main, Leipzig, Insel Verlag, 1994.
HÓDOSSY Annamária, Shakespeare metaszonettjei, Budapest–Szeged, Gondolat–Pompeji, 2004.
HORVÁTH János, Ady s a legújabb magyar líra = Horváth János irodalomtörténeti és kritikai munkái V., szerk. KOROMPAY H. János – KOROMPAY Klára, Bp. Osiris, 2009, 266–310.
HORVÁTH Kornélia, A lírai beszélő kérdéséről = UŐ, A versről, Bp., Kijárat, 2006,183–202.
HORVÁTH Kornélia, Metafora és költői nyelv = UŐ., A versről, Bp., Kijárat, 2006, 81–135.
HORVÁTH Kornélia, A poétika fogalma a modern irodalomtudományi diskurzusban = UŐ., Irodalom, retorika, poétika, Bp., Editio Princeps, 2009, 11–48.
HORVÁTH Kornélia, A ritmus interpretatív elméleteiről (Tinyanov, Richards, Benveniste, Meschonnic) = UŐ., Irodalom, retorika, poétika, Bp., Editio Pinceps, 2009, 183–194.
HORVÁTH Kornélia, A versértelmezés ritmikai aspektusáról = UŐ, A versről, Bp., Kijárat, 2006, 11–45.
HUMBOLDT, Wilhelm von, Az emberi nyelvek szerkezetének különbözőségéről és ennek az emberi nem szellemi fejlődésére gyakorolt hatásáról = Uő., Válogatott írásai, ford. RAJNAI
László, Bp., Európa. 69–115.
166
ISER, Wolfgang, Fikcióképző aktusok = UŐ, A fiktív és az imaginárius: Az irodalmi antropo-lógia ösvényein, Bp., Osiris, 2001, 21–41
JAKOBSON, Roman, Nyelvészet és poétika = UŐ., Hang–Jel–Vers, Bp., Gondolat, 1972, 229–
276.
JANKOVICS Marcell, A fa mitológiája, Debrecen, Csokonai, 1991.
JUNG, Carl Gustav, Válasz Jób könyvére, ford. TANDORI Dezső, Bp., Akadémiai, 1992.
Jelképtár, szerk. HOPPÁL Mihály – JANKOVICS Marcell – NAGY András – SZEMADÁM
György,Bp., Helikon, 1990.
KÁLMÁN C. György, Evvel a dalban, Literatura, 2007/2, 204–210.
KENYERES Zoltán, Az Újhold költészete, Kritika, 1971/11–12., 22–29.
KOHL, Katrin, Ode = Handbuch der literarischen Gattungen, Hrsg. Dieter LAMPING, Sandra POPPE, Sascha SEILER, Frank ZIPFEL, Stuttgart, Alfred Kröner Verlag, 2009, 549–558.
KÖVECSES Zoltán, A metafora: Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe, Bp., Typotex, 2005.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, A magyar irodalom története 1945-1991, Bp., Argumentum, 1994.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, A „szerelmi” líra vége: „Igazságosság” és az intimitás kódolása a későmodern költészetben, Alföld, 2005/2, 46–65.
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Metapoétika: Nyelvszemlélet és önprezentáció a modern költészet-ben, Budapest – Pozsony, Kalligram, 2007.
A Magyar Nyelv Értelmező Szótára, I–VII. kötet, Sz–Ty, főszerk. BÁRCZI Géza, ORSZÁGH
László, Bp., Akadémiai, 1958–1962.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III., főszerk. BENKŐ Lóránd. Bp., Akadémiai 1967–1976.
MEKIS D. János, Önreflexív alakzatok Kassák Lajos művészetében: Szempontok az életmű narratív vizsgálatához, Literatura, 1999/2, 171-187.
MÜLLER, Wolfgang G., Rilke, Husserl und die Dinglyrik der Moderne = Rilke und die Weltliteratur, Hrsg. Manfred ENGEL – Dieter LAMPING, Düsseldorf, Zürich, Artemis und Winkler 1999, 214–235.
MÜLLER-ZETTELMANN, Eva, Lyrik und Metalyrik: Theorie einer Gattung und ihrer Selbstbespiegelung anhand von Beispielen aus der englisch- und deutschsprachigen Dichtkunst, Heidelberg, Universitätsverlag C. Winter, 2000.
167
Narratívák 6.: Narratív beágyazás és reflexivitás, szerk. BENE Adrián és JABLONCZAY Tímea, Bp., Kijárat, 2007.
NIETZSCHE, Friedrich, Retorika, ford. FARKAS Zsolt = Az irodalom elméletei IV., szerk, Thomka Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 5–49.
OPPERT, Kurt, Das Dinggedicht: Eine Kunstform bei Mörike, Meyer und Rilke, Deutsche Vierteljahrsschrift für Literauturwissenschaft und Geistesgeschichte, 1926/4, 747–783.
PASCAL, Blaise, Gondolatok, ford. PŐDÖR László, Bp., Gondolat, 1983.
PAIS Dezső, Szer: Egy szószervezet szétágazásai a magyarban és más finnugor nyelvekben, Nyelvtudományi Értekezések 30. sz., Bp., Akadémiai, 1962.
POTEBNYA, Alekszandr, A gondolat és a nyelv, ford. S. HORVÁTH Géza = Poétika és nyelvel-mélet: Válogatás Alekszandr Potebnya, Alekszandr Veszelovszkij, Olga Frejdenberg elméleti műveiből, szerk. KOVÁCS Árpád, Bp., Argumentum, 2002., 7–146.
POTEBNYA, Alekszandr, Előadások a szóbeliség elméletéből: Tanmese. Közmondás. Szálló-ige, ford. MOLNÁR Angelika, H. VÉGH Katalin = Poétika és nyelvelmélet: Válogatás Alek-szandr Potebnya, AlekAlek-szandr Veszelovszkij, Olga Frejdenberg elméleti műveiből, szerk. K O-VÁCS Árpád, Bp., Argumentum, 2002, 192–249.
POTEBNYA, Alekszandr, Jegyzetek a szóbeliség elméletéből, ford. HORVÁTH Kornélia = Poéti-ka és nyelvelmélet: Válogatás Alekszandr Potebnya, Alekszandr Veszelovszkij, Olga Frejdenberg elméleti műveiből, szerk. KOVÁCS Árpád, Bp., Argumentum, 2002,147–191.
RÓZSA Huba, Az Ószövetség keletkezése: Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe, Bp., Szent István Társulat, é. n.
POTT, Sandra, Poetiken: Poetologische Lyrik, Poetik und Ästhetik von Novalis bis Rilke, Ber-lin, NewYork, Walter de Gruyter, 2004.
Reallexikon der deutschen Literatirwissenschaft, Band I-III., Hrsg. Klaus WEIMAR, Berlin, New York, Walter de Gruyter, 1997
SIMON, Ralf, Die Bildlichkeit des lyrischen Texte: Studien zu Hölderlin, Brentano, Eichen-dorff, Heine, Mörike, George und Rilke, München, Wilhelm Fink Verlag, 2011.
Világirodalmi Lexikon. Bp., Akadémiai 1970-1996.
SZÁVAI Dorottya, Pilinszky János költészete és az ima teológiája = „Merre? Hogyan?”: Ta-nulmányok Pilinszky Jánosról, szerk. TASI József, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 1997, 56–64.
SZITÁR Katalin, A rejtőző megmutatkozása (Pilinszky János: Apokrif) = Vers – Ritmus – Szub-jektum: Műértelmezések a XX. századi magyar líra köréből, szerk. HORVÁTH Kornélia – SZITÁR Katalin, Bp., Kijárat, 2006, 300–354.
VILCSEK Béla, A modernitás alakváltása: Babits Mihály, Új Forrás, 2008/9, 57–72.
168
WEBER, Alfred, Kann die Harfe durch ihre Propeller schießen? Poetologische Lyrik in Ame-rika = Amerikanische Literatur im 20. Jahrhundert, Hrsg. Alfred WEBER, Dietmar HAACK, Göttingen, Vandenhoeck und Ruprecht, 1971, 175–191.
WOLF, Werner, Metafiktion: Formen und Funktionen einer Merkmals postmodernen Erzählens. Eine Einführung und ein Beispiel: John Barth, ’Life-Story’, Literatur in Wissenschaft und Unterricht 30 (1997), 31–50.
WOLF, Werner, Formen literarischer Selbstreferenz in der Erzählkunst: Versuch einer Typologie und ein Exkurs zu ’mise en cadre’ und ’mise en reflet/série’ = Erzählen und Erzähltheorie im zwanzigsten Jahrhundert: Festschrift für Wilhelm Füger, Hrsg. Jörg HELBIG, Heidelberg, Winter, 2001.
WOLF, Werner, Metaisierung als transgenerisches und transmediales Phänomen: Ein Systematisierungsversuch metareferentieller Formen und Begriffe in Literatur und anderen Medien = Metaisierung in Literatur und anderen Medien: Theorethische Grundlagen – Historische Perspektiven – Metagattungen – Funktionen, Hrsg. Janine HAUTHAL, Julijana NADJ, Ansgar NÜNNING, Henning PETERS, Berlin, New York, Walter de Gruyter, 2007, 25–
64.
169