Napjaink góréi

Összefüggések a település kora és a górék előfordulása között

Székkutas legkorábban épült részei (mai Szabadság utca, Erkel Ferenc utca) és ún.

Tóth-falu (mai Kossuth utca) az 1920-as évek végén a jövendőbeli település előképét jelentették. Az 1940-es évek elején készült el az ONCSA-telep (mai Maczelka Gábor utca, József Attila utca, Dózsa György utca, Murgács Kálmán utca, Mágocsi út). A felsorolt utcákban található házak, telkek esetében már több „górégenerációval” is számolhatunk, a tönkrement vagy kicsinek bizonyult górék helyett az évek során újakat építettek.

87.kép. Dróthálóval körbevont góré (Székkutas, Pósahalom)

Forrás: Sulyok Csaba (2014)

A górék megújulását a kukoricatermesztésben való folyamatos érdekeltség biztosította, a legrégebbi górékkal a falu fentebb nevezett részein találkozhatunk. Az 1960-as évektől rohamosan nőtt a falu külterületéről a falu belterületére való beköltözés intenzitása.

Az 1980-as évek elejéig tartó folyamatban döntően a mezőgazdasággal foglakozó, gyakran tsz-tagok építettek házat a faluban. A lakóház megépítése mellett, a legtöbb helyen gazdaságiépületeket, így kukoricagórét is készítettek. Ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg az utóbbi három évtizedben épült utcák, házak esetében (mai dr. Temesváry Imre utca, Németh László utca), ahol már nem épültek górék. A mezőgazdasági tevékenységet folytató szülők leszármazottai közül egyre többen kerestek boldogulást más ágazatokban, az új utcák lakóinak jelentős hányadát ők alkotják. A foglakozási szerkezet fél évszázados átrendeződése minimálisra zsugorította a mezőgazdasági keresők arányát.

A faluba beköltözők és családot alapítók szintén nem foglalkoznak nagyobb tárolókapacitást igénylő gazdálkodással. A régi házak új tulajdonosai, ha nem bontják le a górékat, különböző tárgyak, lomok tárolására használják. A rossz állapotban lévő górékat lebontják, a „szerencsésebbeket” megvásárolják és a cserepet leszedve, a faszerkezetüket elszállítják, újra használatba veszik. Mivel a bekezdés elején említett régi falurészeken találhatóak a legrégebbi górék is, így ezek vannak a legrosszabb állapotban. Az itt élők jelentős része időskorú, már felhagytak a gazdálkodással, góréjukat nem újítják fel. Az itt épült lakóházak többsége is igen leromlott állapotú, az ide költözők többsége alacsony jövedelmű, így tőlük sem várható a még meglévő górék rendbetétele. A górék jövőbeli sorsa az azokat még használó egyéni gazdálkodóktól függ, ill. ha a tulajdonosok felismerik ezen régi épületek értékét, és új funkciót adnak nekik.

88. kép. Léces kukoricagóré, hozzá „ragasztott”

garázzsal (Székkutas, Pósahalom)

Forrás: Sulyok Csaba (2014)

A Székkutason megfigyelt górék osztályozási lehetőségei

A górék csoportosítását több féle szempont mentén tehetjük meg. Alapul vehetjük az adott telken belül való elhelyezkedésüket (I.). Szemügyre vehetjük a morfológiai jegyeiket (II.), mint az egyes részek építőanyagai, méretbeli jellemzők, górékhoz „ragasztott” részek.

Vizsgálhatjuk az elkészítés és a használat körülményeit, és a górék korát (III.).

I. Górék telken belüli elhelyezkedése:

I.1. Más épülethez nem kapcsolódó, önállóan álló górék;

I.2. A melléképületek sorába kapcsolódó górék;

I.3. Utca melletti, kapubejáróként is funkcionáló górék.

II. Az osztályozás morfológia szempontok alapján:

II.1. A górék vázának burkolására használt anyag:

II.1.1. Falécek;

II.1.2. Drótháló;

II.1.3. Egyéb (lemez, stb.).

II.2. A góré tetejének fedőanyaga:

II.2.1. Tetőcserép;

II.2.2. Hullámpala;

II.2.3. Egyéb.

II.3. A góréhoz kapcsolódó épületrészek jellege:

III.3.1. A góréhoz sertésól kapcsolódik;

III.3.2. A góréhoz szín kapcsolódik;

III.3.3. Egyéb (garázs, stb).

III. Osztályozás a jelenlegi használat alapján:

III.1. Takarmány tárolása;

III.1.1. Csöves kukorica-tárolás;

III.1.2. Szemestakarmány tárolás.

III.2. Egyéb (fa, lom).

89. kép. Utcára épített kukoricagóré, kapuval, Székkutas (építette id. Angyal Károly)

Forrás: Sulyok Csaba (2014)

Az elmúlt évtizedek és napjaink tendenciái

A jelenleg Székkutason fellelhető górék többségének építési ideje az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek elejéig tartó évtizedre tehető. A górékat asztalosok vagy maguk a tulajdonosok készítették, gyakran egy „mindenhez értő”, barkácsoló ember keze munkáit dicsérik.²⁴⁴ Nagyobb szakértelmet kívánó munkát a ráma elkészítése jelentette. A górék létjogosultságát korábban a háztáji gazdálkodás, a rendszerváltozás után az egyéni gazdálkodás lehetősége tartotta/tartja fent. A vezetékes gáz bevezetéséig (1980-as évek) Székkutason az is kedvezett a kukorica csöves tárolásának, hogy a csutkát tüzelőként fel lehetett használni.²⁴⁵ A gazdálkodók a kukoricájukat csövesen vagy szemesen tárolják a górékban. Hogy magot is tárolhassanak benne, a góré alját - és részben az oldalait is - pozdorja- vagy vaslemezzel (utóbbi a rágcsálók ellen is védelmet jelentett) burkolják be. A szemes termény betárolása előtt fertőtlenítik a górét. Ha magszállítóból fúvatják a góréba a magokat, akkor az ajtaján vagy a tetején keresztül teszik (ehhez a cseréptetőt bontják meg).

Ha több féle gabonát is tárolni kívánnak egy góréban, akkor a belső teret deszkákkal

244SULYOK IMRE adatközlő.

245KOKOVAI FERENC adatközlő.

elrekesztik. A góré ajtaja nincs mindig csukva, jó időben több helyen zsákokból készült

„függöny” takarja csak.

6.7 Lezárás

A kukorica növény alföldi megmaradásával kapcsolatban az utóbbi időben negatív prognózisok hallhatók, elsősorban a várható szélsőséges csapadék eloszlás (nyári csapadékhiány) miatt. Az ökológiai tényezők mellett ökonómiai tényezők is befolyásolják egy haszonnövény térvesztésének vagy térnyerésének alakulását. Gondoljunk csak a cukorrépa kiszorulására vagy a repcetermesztés felfutására a vetésforgóban. A kukorica felhasználhatósága széleskörű: takarmányozás (zöldtakarmányként, abraktakarmányként), élelmiszer, alternatív felhasználási módok (bioenergia). Az ezekhez kapcsolódó termelési rendszerek közül egyedül az abraktakarmányként való felhasználás során lehet szükség a górékra, mint a tárolóhelyekre. A gazdasági szempontokon túl a górék a falvak épített örökségének is részét képezik, így fennmaradásuk vagy eltűnésük kulturális értékeink sokszínűségére is kihatással van.

90. kép. Elhagyott góré kerete (Székkutas)

Forrás: Sulyok Csaba (2014)

Irodalom- és rövidítésjegyzék

BALASSA 1960 BALASSA IVÁN: A magyar kukorica, néprajzi tanulmány.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960.

GAÁL 1978 GAÁL LÁSZLÓ: A magyar növénytermesztés múltja. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978.

GYÖRFFY ET AL. 1965 GYÖRFFY BÉLA dr.-I’SÓ ISTVÁN dr.-BÖLÖNI ISTVÁN dr.:

Kukoricatermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1965.

HERCZEG 1993a HERCZEG MIHÁLY: A polgári forradalomtól az önálló törvényhatósági jog elnyeréséig (1848-1873). Mezőgazdaság.

In: szerk. Nagy István és Szigeti János: Hódmezővásárhely története II/1, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 1993.

HERCZEG 1993b HERCZEG MIHÁLY: A dualizmus kora (1873-1914).

Mezőgazdaság. In: szerk. Nagy István és Szigeti János:

Hódmezővásárhely története II/1, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 1993.

MAGYAR NÉPRAJZI LEXIKON (főszerk. Ortutay Gyula). Budapest, 1979, 296-299. p.

NAGY 1963 NAGY GYULA: Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-Pusztán. Magyar Nemzeti Múzeum-Néprajzi Múzeum, Budapest, 1963.

NAGY 1975 NAGY GYULA: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. A Békés-megyei Múzeumok Közleményei. Békéscsaba, 1975.

RÁKOS 1984 RÁKOS ISTVÁN: A feudalizmus utolsó évszázada. In: főszerk.

Nagy István: Hódmezővásárhely története I. Hódmezővásárhely Városi Tanács, 1984.

SZABÓ 1965 SZABÓ FERENC: A kiegyezéstől az első világháborúig (1867-1914). In: Nagy Gyula (szerk.): Orosháza története, Orosháza, 1965.

SZENTI 1985 SZENTI TIBOR: Parasztvallomások. Gondolat, Budapest, 1985.

SZEREMLEI 1911 SZEREMLEI SÁMUEL: Hódmezővásárhely története IV. A közmivelődés története 1526-1848. első rész. Kiadja a város közönsége, 1911. Reprint kiadás Mérai János.

WITT 2011 WITT MÁRTA: Orosháza gyermekszemmel. Orosháza, 2011.

Internetes forrás

SZENTI TIBOR honlapja. Elérés: www.szenti.com, Néprajz, Tároló építmények.

Utolsó letöltés: 2015. február 3.

Adatközlők

KOKOVAI FERENC,SULYOK IMRE

7. A történelem viharai, a tanyai kisboltok ablakából nézve. A székkutasi

In document Az idő marokszedői (Pldal 134-140)