Teheráru forgalom (száz lakosra eső, tonnában, 1885)
4. Pereskutastól Székkutasig (Juhász Nagy Péter)
4.5 Hugo Hartunk (1902-1972) és Vásárhelykutas
Dr. Csiki János Vásárhelykutasnak 1910-től jeles orvosa, kinek két fia volt, János és Miklós. János fiát beneveztette német diákcsere programra, ami jól sikerült, egy magyar diák ment Németországba, egy német diák jött Magyarországra. 1921 nyarán, egy-egy német hallgató érkezett Hódmezővásárhely-kutasi Pusztára a diákcsere program keretében. Egyikük egy hónapot töltött dr. Csiki János községi orvos családjánál, ez a diák Hugo Hartung volt, akiből nagy tudású író lett. Harminc évvel később Piroska című regényében elevenítette meg magyarországi élményeit, a regényből sikeres film is készült. Hugo Hartung sok kellemes napot töltött itt, megismerkedett Kutaspuszta lakosságával, bejárta Kutas környékét, megismerkedett a szélmalommal, a magyar lakodalmas szokásokkal, a magyar pásztorélettel.
Az állomásfőnök 17 éves gimnazista leányáról, Csiki doktorék felejthetetlen vendéglátásáról rendkívül érdekes regényt írt, nagy érdeklődést váltva ki. Sok német turista felkereste Vásárhelykutast, hogy a valóságról meggyőződjön, és olyan tetszést váltott ki, hogy Kutas idegenforgalmi kirándulóhely lett. Csinos fogadót építtetett a turizmus, jó, magyaros konyhával (27.-28. képek).
27. kép. Hartung féle lakodalmas csárda építése
Forrás: Juhász Nagy Péter (1985)
28. kép. Hartung féle lakodalmas csárda, amely szép idegenforgalmi látványosság Székkutason
Forrás: Juhász Nagy Péter (~1986-1992)
29. kép. A képen látható nosztalgiavonat hozza-viszi a vendégeket.
Forrás: Juhász Nagy Péter (~1986-1992)
4.6 Állatorvosok128
Dr. Szabó Lajos (30. kép) Vásárhelykutas első állatorvosa Szatmárnémetiben született, magyar származású, az első világháborút megjárt katona. Orosz fogságba esett, amiből 1921-ben szabadult. Hazament Szatmárnémetibe, de akkor már a román volt az úr, szülei Magyarországra, Hódmezővásárhelyre költöztek, fiuk itt találta meg őket. Hazaérve beiratkozott az egyetemre, és állatorvosi diplomát szerzett. Hódmezővásárhelyen telepedett le, és a Sugár utcában nyitott állatorvosi rendelőt. Rövid működés után Hódmezővásárhely városi állategészségügyi vezetője Vásárhelykutasra helyezte hatósági állatorvosnak. 1927. december 15-vel megkezdte állatorvosi működését Vásárhelykutason a Molnár János-féle házban, ma Szabadság utca, ezzel a vásárhelykutasi és pusztai lakosok kívánsága teljesült. Dr. Szabó állatorvost a lakosság megszerette, Szabó doktor is megszerette környezetét, itt választott feleséget Kakas Judit tanítónő személyében. 1930-ig volt Vásárhelykutas állatorvosa, mivel dr. Szabó kiváló orvos volt, visszahívták Hódmezővásárhelyre, és híven szolgálta Vásárhely lakosságát. Házasságából három fiú és három leány született. A hat gyermek megérte a felnőtt kort, a három fiú apja foglalkozását folytatva állatorvos lett, három leány is magas végzettséggel rendelkezik.129
128 1941-ben 7 önálló állategészségügyi kerületet hoztak létre Hódmezővásárhelyen, ezek között szerepelt Vásárhelykutas, 6. kerületként. Határa nyugaton a Rárósi út, a Külsőkeresztút, az orosházi vasútvonal metszéspontjáig. Észak felől Nagymágocs település határa, keleten Szentetornya település határa, Orosháza felőli városhatár a Kanászhalmi dűlőig, a pusztai Újkeresztút, a pusztai Nagykeresztút. Délen a Nagykeresztútól a Csomorkányi útig terjedő vonala képezte a határát. A felállított kerületekben marhalevél kezelő hivatalt is kellett szervezni, saját bélyegzővel, itt lehetett marhalevelet, egészségügyi bizonyítványt kérni (Sulyok Cs., forrás: ANTAL 2010).
129 Id. Szabó Lajos 1897-ben született Szatmárnémetiben. 1925-ben végzett a Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán. Vásárhelykutason, majd Hódmezővásárhelyen körzeti állatorvos. 1931-ben a város Közegészségügyi Bizottságának tagja, Hódmezővásárhely hatósági állatorvosa. Az 1950-es években az Mesterséges Termékenyítő Állomás (MTÁ) állatorvosa. 1971-ben hunyt el. (Sulyok Cs., forrás: IMOLYA 2014).
Dr. Chikán Gábor Vásárhelykutas második állatorvosa dr. Szabó Lajos helyébe lépett, vidékről helyezték Vásárhelykutasra, őróla bővebb adat nem áll rendelkezésemre. Chikán Gábor állatorvos kedves úri ember volt, mindenki megelégedésére dolgozott, tíz évig szolgálta Vásárhelykutas állattartó lakosságát.130
Id. dr. Makai Andor (31. kép) Vásárhelykutas harmadik állatorvosa. Őt Pusztaközpontból helyezték Vásárhelykutasra hatósági állatorvosnak. Makai doktor is mindenki megelégedésére dolgozott Kutason nyugdíjazásáig, itt élte le életét, a kutasi temetőben helyezték végső nyugalomra. Három fiút és egy leányt nevelt fel, mind megélte a felnőtt kort. A három fiú állatorvosi diplomát szerzett, a leány emberorvos lett. A legfiatalabb fiú Attila, ő vigyáz most Kutas állatainak egészségére.131
Dr. Németh Zoltán (32. kép), Csongrádon született 1931. április 10-én, apja id.
Németh Zoltán, anyja Kozó Ilona. Az Állatorvostudományi Egyetemet 1956-ban végezte el, állatorvosi diplomát kapott. 1957. január 1-vel Székkutasra nevezték ki állandó állatorvosnak, azóta van két állatorvosa Székkutasnak. Házasember volt, házasságából két gyermek született, 1957. november 24-én Zoltán, 1959. szeptember 10-én Zsolt. Dr. Németh Zoltán kedves, művelt ember volt, 1960. július 13-án tragikus motorkerékpár baleset következtében halt meg.
Dr. Németh Zoltán halála után dr. Tóth György állatorvos foglalta el a helyét. Dr. Tóth György kedves, barátságos és nagy tudású állatorvosnak bizonyult, huzamosabb időt töltött Székkutason, ahonnan Hódmezővásárhelyre helyezték, és ott folytatta foglalkozását.132
Dr. Kiss Sándor hódmezővásárhelyi paraszt szülők gyermeke. Élethivatásul az állatorvosi pályát választotta, a diploma megszerzése után Székkutason kapott elhelyezést.
Kedves úriember volt, pár évet töltött Székkutason, azután visszahívták Hódmezővásárhelyre.133
130 Chikán Gábor 1899-ben született Itinyben. 1925-ben végzett a Magyar királyi Állatorvosi Főiskolán.
Pusztaközpont és Vásárhelykutas állatorvosa 1927 és 1938 között. 1931-ben a város Közegészségügyi Bizottságának tagja.(Sulyok Cs., forrás:UO.).
131 Id. Makay Andor 1905-ben született Szilágycsehen (Szilágy vármegye). A Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolán 1929-ben végzett. Ezután Csengersima, majd 1940-ig a Pusztaközpont állatorvosa. 1941 és 1983 között Vásárhelykutas (Székkutas), 1941 és 1944 között Hódmezővásárhely állatorvosa. Ifj. Makay Andor, Makay Attila és Makay Bertalan állatorvosok és Makay Jolán orvos apja, ifj. Makay Attila állatorvos nagyapja.
(Sulyok Cs., forrás:UO.).
132 Tóth György 1928-ban született Kisteleken. Kuláknak bélyegezték, emiatt az 1947-ben elkezdett Állatorvos-tudományi Egyetemet csak 1959-ben tudta befejezni. Állatorvosként a hódmezővásárhelyi állami gazdasághoz került. 1960 és 1976 között Székkutas egyik körzeti állatorvosa. 2002-ben hunyt el. (Sulyok Cs., forrás:UO.).
133 Kis Sándor Hódmezővásárhelyen született 1952-ben. 1976-ban végezte el az Állatorvos-tudományi Egyetemet. Székkutason, majd az Aranyági Gazdaszövetkezetnél üzemi állatorvos. 2013-ban hunyt el. (Sulyok Cs., forrás:UO.).
30. kép. Dr. Szabó Lajos 31. kép. Dr. Makai Andor
Forrás: Juhász Nagy Péter Forrás: Juhász Nagy Péter
32. kép. Dr. Németh Zoltán
Forrás: Juhász Nagy Péter
4.7 Hogyan és mikor lett Vásárhelykutason villany
1897-1898-ben Hódmezővásárhely villanytelepét egy tröszt építette, a város villamosításához a miniszteri engedélyt 1899. január 16-án írták alá. Ez a részvénytársaság több jeles magyar város villanyhálózatát építette ki, nagyteljesítményű telepeket építettek, többek között Makón, Nyíregyházán, Miskolcon, Szerencsen, Budafokon, Újvidéken, Galgocán, Pozsonyban, Losonczon, Aradon, Déván, valamint külföldön is. Ilyen létesült Hódmezővásárhelyen is, mely a kutasi vezetékkel 144 km hosszúságú volt. A telep ereje 3100 lóerő, közvilágításban 1000 és 118 ív lámpa, magánosoknál 3000 kapcsolás, s az ipari áram 1300 lóerőt igényelt. Közfogyasztók száma 5300. 1899. december 28-án egyszerre gyulladt ki az összes villanyvilágítás Hódmezővásárhelyen. Mivel Orosházának nem volt kielégítő villanyvilágítása, a hódmezővásárhelyi Villamos RT-hoz fordult segítségért, ami egyességre vezetett. Hódmezővásárhelyről hálózatot vezettek az Orosházára vezető országút déli oldalán, Kutason keresztül (ma 47-es út déli oldala). Ez az állapot nem sokáig tartott, mert 1924-től az orosházi Tóth Ferencz gőzmalma vette át Orosháza község villanyellátását. A felépített távvezetéket pedig elkezdték leszerelni, Kutasig meghagyták, ami jól jött a kutasiaknak.
1921-ben épülnek a házak a római katolikus telkeken, épül a Tóth-falu (40 ház), római katolikus templom, református templom és ipari létesítmény, mindenki hozzájuthat az elektromos áramhoz, aki a korszerű energiával akar élni. 1928-ig majdnem minden kutasi házba eljut a villany.