KANTA, 1747-1751 KÖZÖTI
126
PROLOGUS CAIPHAS SENIOR
[SZEREPEK
SPIRITUS INVIDIAE SPIRITUS HYPOCRYSIS SPIRJTUs Oou JuoAs JuoAEUS JEsus MARI A PETRUS DEusPATER ANGELI 1-7.
AoAM
Noll
ABRAHAM DA VID
HUMANA NATIJRA AMOR
INNOCENTI A
JuSTITIA MISERICORDIA SAPIENTIA TESTES FALSI 1-7.
ANGELUS MICHAEL
ANNAS
MINISTER ; MILITES 1-3.
PRINCIPES DIABOLUS PILATIJS HERODES SEavus Heaoms CARNIFEX SENES l..oNGINUS CENTIJRIO MARIA MAGDALENA JOANNES EVANGELISTA J OSEPH As ARIMATHIA EPILOGus]
10
15
20
ACTIO PRO DJE PARASCEVES F. Demetrius Bene praedicavi
PROLOGUS
Gyakran a' Kristusnak keserves kinnyárol, Érettünk fel válalt sok fáradsagirol, Hallottatok, tudom, ö szent halálárol Szép dolgokat it is mutatot peldákbol.
De hogy ezt ujonnan néktek elmétekbe Mi fel gerjeszthetnök a' ti szivetekbe, Lelketeknek pedig szép idvösségere, Mijs volnánk mostan ez igyekezetbe.
Azert a' sidoknak sok irigységeket, Kristus után való leselkedéseket, Sok izben ellene rendelt gyüléseket, Mutattyuk ellene töt végezéseket.
A' gonosz J udásnak háládatlanságát, Edes Ura ellen töt árulkodását, Ez iránt sidokkal vetet barátságát, Beszellyük Jésusnak olcson el adását.
Miként edes Urunk a' szüz Mariának Jelenti halálát mint edes Annyának,
A' mely mint volt oka nagy szomoruságnak, És mint vólt az modgya egy mástol válásnak.
4 ( Hellyenis történt sok) [A közölt szöveg
föléfrva.] mutatot 20 válás [A szó vége a lapszélen levágva.]
127
25
30
35
40
45
39varván
Alázatosságát jelentyük Urunknak, A' mellyet mutatot a' tanitványoknak, Labok mosásával az Apóstoloknak, És mi volt az oka ezen láb mosásnak.
Többet is ezek közt jelentünk mi néktek, A' mellyekre, hogy hajol rá figyelmeztek, És a' szivetekbe azt jól bé veszitek, Bizonyára lelki hasznot ti vehettek.
Az Atya Ur Isten miként szent Fiárol Tetette a' törvéntJesus haláláról,
Szollunk arra rendelt négy bölcs fő tanácsról, Azoktól ki mondot vég sententiárol.
Végre mi urunknak meg fogatásárol, Az után rajta töt sok gyalázásárol, Vereség, csufolás, ostorozásárol, A' menyibe lehet, kinos halálárol.
Ezekröl, mig szollunk, mi halgatoinktol Egy kis várakozást kerünk minnyájoktol, Segéltséget erre várván a' Kristustol, Nem késünk végezni szonkat actionkrol.
SCENA PRIMA Concilium Judaeorum
CAIPHAS
Sok idötöl fogva forgatom elmémben, Hogy mi dolog vagyon az mi helységünkben, Kit nem vettetek még talám eszetekben, Hogy a' mi országunk forog nagy veszélyben.
Az ember, ki magát Messiásnak mondgya, A' cselekedetben vagyon nagy hatalma.
Naponként láttatik immár tött csudája És magához való emberek hajtása.
50
55
60
65
Azért, ha igy hadgyuk, sok hiszen ö benne, És a' nagy hitinek ki lesz terjedése,
Romai népeknek ide lesz jövése, Országbol nepünknek leszen ki üzése, Azért ezen dolgot jol meg gondoljátok, Az országjovárajol rá vigyázzatok, Mint lehessen, jobban aztot visgállyátok, El veszni nepünket éppen ne hadgyátok!
(Quidam in concilio surgit et dicit)
SENIOR
Nem utolso dolgot mondasz bizonyára, Becsüllendö Urunk, Országunkjovára.
Ély sokáig annak igazgatására!
Hajlunk bölcs elmédnek tanács adására.
(Caiphas dat consilium et dicit)
CAIPHÁS
Miképpen lehetne ebben az orvoslás, Hogy nemzetünk közöt ne lenne csalatás, És hogy ki iratnék e' nagy botránkozás?
Bizonyára töllem ez a' tanács adás.
Hasznosbb, hogy a' népért egy halált szenvedgyen, Hogy sem mint az egész nemzetség el veszszen.
Azért ki ki ennek kezére ejtésén, Igyekezzék immár az ö meg ölésén.
( Clauditur ultima scena. Deinde diaboli hic faciunt concilium)
70
75
SPIRITUS INVIDIAE
Sok ideje immár, hogy a' sidok szivét, Ingerlem én arra mindennek elméjét, Hogy meg irigyellyék a' Kristus életét, De látom, hogy immár szomjuhozzák vérét.
Sok izben már vélek tanácsot tartottam, Magam is közöttök erössen forgottam, Irigységnek tüzét aluni nem hadtam, Hogy szivekben nékik aztot forralhassam.
61 [A sor előtt nincs szerepnév.] 65 [A sor előtt:] CAIPHAS [Elhagytuk.]
9 RMDE2. 129
80
85
90
SPIRITUS HYPOCRYSIS
En is bizony vélek voltam mindenkoron, Mert szívekbe nem volt, mit szoltak szájokon.
SPIRITUS Oou
En arra hajtottam ezen sido népet, Soha ne szeresse a' Kristus személyét, Gyülöllye mindenkor a' cselekedetét, Inkább igyekezze veszteni életét.
SPIRITUS INVIDIAE
Mindezekjolvoltak a' mi munkáinkban, Serények immár-is mi fáradgyunk abban, Hogy sok embereket foghassunk hálonkban, Ne vegyenek hasznot Kristus halálában.
Most pedig mennyünk el a' lopó Judáshoz, Kinek nagy kedve van a pénz vásárláshoz, Indítsuk fel ötöt mi az árulashoz,
Küldgyük el mindgyárást a' sido tanácshoz!
(Clauditur prima scena)
SCENA SECUNDA
Concilium secundum faciunt Judaei. Principes Sacerdotum Seniores et scribae.
95
100
CAIPHAS
Gyakor ízben immár igyekezünk azon, Hogy ama hitetö kezünkben akadgyon, És hogy országunkban már ne háboricson, De láttyuk, nem akad kézbe semmi modon.
Egyébkor szokása volt jöni városba, De talám híre lött mostan néki abba, Hogy ha bé jö, esik itten a' háloba, Uttyát fogja venni azért a' futásba.
Most azért, ha tetczik, végézzük erössen, Hogy ha ki talállya falun vagy mezöben, Serényen forgodgyék a' megölésében, Ne legyenek tovább Lázárral életben!
90 [A küldgyükben a gyük utólag a margóra
beírva.] 99végézzuk
105
110
115
120
125
(Hic ludas intrat senatum)
JUDAS
Papi fejedelmek és bölcs irástudok, Nepeknek elei és minnyájon, sidok, Kik mi nemzetünknek vadtok oltalmazok, lstentöl ti néktek adassanak sok jok!
Hallom, régtöl fogva azon igyekesztek, Hogy a' Jesust miként kézben ejthetnétek, A' fel zendült népet le csendesitnétek, Mindenben rendelést hogy jol tehetnétek.
Mit adtok én nékem, én őt kézben adom, Mivel mindenekben szokását jol tudom, Barátságom néki én meg is mutatom, De csok által néktek ötet elárulom.
(ludaei destinant argenteos ludae)
JuoAEUS
Nem kevés örömre jöttél bizonyára, Segéllyen az Isten szíved szandekára!
lm, ez hamis pénzek bered jutalmára
Neznek. Kölesd, kivánnyuk, életed hasznára!
Ugyan igen kérünk mi azon tégedet?
Ebben a' dologban mutasd hivségedet, El veszed az utan bövebben béredet, Nevellyed elöttünk a' becsületedet!
JuDAS
Csak reám bizzátok, mert mit fel fogadok, Tudgyátok meg, abban én híven eljárok.
Ebben a' dologban csak töllem várjatok, Mikor lesz jobb modunk, akkor én hirt adok.
(Redit ludas et clauditur scena)
115 [A szerepnév a lap rectóján órszóként:] SENEX JUDAEUS
9• 131
128Tollem
SCENA TERTIA
Insinuat Christus dolorosae Matri suam passionem.
Illa veró aliquot petitiones petit a Filio Jesu.
JESUS
Drágalátos Anyám, kérdezted gyakorta Töllem, mikor megyek keserves halálra, Tanitványimot is sokszor kérted arra,
130 Mikor lesz az a' nap, hogy adnák tudtodra.
135
140
145
150
Azért kedves AJJ.yám, szinyem látásában Vegy ma vigasztalást bennem, te fiadban, Mert ennek utánna leszünk el válásban, Ez testben láthacz már csak a' mái napban.
Miért sokszor eddig a' szinem változot, Oka szenvedésem, mert elöttem forgott.
Én szerelmes Anyám, nagy sonyoruságot, Kelletik szenvednem szörnyű gyalázatot.
MARJA
En szerelmes fiam és édes Mesterem, Életemben nekem csak egy reménségem, Ha ugyan csak akarsz már halált szenvedni, Az micsodás leszen, akarom érteni.
JESUS
Oh, én edes Anyám, látod en testemet, Kit te tölled vettem tagonként mind eztet, Kenozzák szep hajjal ékesült fejemet, Majdon ki szaggatván rutittyák színemet.
Látod, én orczamnak most vagyon szépsége, Kire az Angyalok kivánnak néznie,
De majdon az leszen, mint Poklosnak szine, Verés és pökdösés miat el vész fénye.
129 Tatitványimot 144 tolled
14Sékesult
147 Látod (hogy) orczám [A nak beszúrva.]
szépség(ben)e 134 tesben láthacz csak [A szótagszám miatt
jav.J
155
Látod, edes Anyám, most kezeim szépek, Lábaim én nékem még mindenüt epek, De a' szegek mián majd lesznek veressek, Egy tö hegyni épség nem leszen ö bennek.
MARIA
Jaj, szentséges fiam, hát én hova legyek, Én nagy fájdalmimban immáron mit tegyek?
Bizonyára nékem meg hasad a' szivem, Jaj, az lábaimrol lekel nékem esnem.
(Hic cadit Mater dolorosa. Christus veró flet super Matrem)
160
JESUS
Jaj, én edes Anyám, bánat tengerében, Nagy keserüséknek méllyen örvényében Éppen bé merültél értem epeségben, Végy eröt és halgas éngem beszédemben!
(Hic amplectitur Christus Matrem et elevat consolatur Christus Matrem suam) Edes kedves Anyám, jollehet meg halok,
De én harmadnapra ismét fel támadok,
165 És soha az után többször meg nem halok, Hanem az egekben örökké országlok.
Akkor az én testem meg boldogittatik, Az én szent Atyámtol meg dicsóittetik, Te szived is akkor meg vidámittatik,
110 Én jelen letemmel meg vigasztalta tik.
(Petitio príma Beatae Virginis. Mariae)
MARI A
Tudom, edes fiam, hogy birsz hatalommal, Mind mennyen és földön nagy birodalommal, . Ne válts meg az embert, kerlek, haláloddal,
Bölcseséged szerént más ki gondolt moddal!
159 [A sor előtt:] CHRISTUS [A továbbiakban hasonló esetben kurziválás nélkül JESUSra jav.]
163 [A sor elől elhagytuk a szerepnevet.]
168 dicsoittetik
174 ki gondolt (szoval) moddal
133
1J5
180
185
190
JESUS
Drágalátos Anyam, boldog szűz Maria, Meg lehetne maskent, de halál hatalma Hogy így meg rontassék, Profetáknak szava Mind bé tellyesedgyék, ez is egyik oka.
(Petitio secunda Beatae Virginis Mariae)
MARIA
En szerelmes fiam, ha ugyan csak meg halsz, Tisztességes könyü halált tehát vállasz, Áldot szent véreddel földet meg ne ásztas, Mert más módot is te találhacz, ha akarsz.
JESUS
Drágalátos Anyám, a' mitt meg mondottam, A' Proféták által a' mit meg írattam,
Azt bé kel töltenem, mellyeket szolottam.
Magad is azokot olvastad, halottam.
(Petitio tertia et ultima Beatae Mariae Virginis-)
MARI A
En szerelmes. fiam, ha én kérésimet Eddig meg nem adád, én könyörgésimet, Bár csak ebben hald meg s' vigasztald szívemet, Hogy ved kí testemböl elötted lelkemet.
JESUS
Nem illendö, Anyám, hogy ezt cselekedgyem, És a' te Lelkedet Lymbusra ereszszem,
Hanem tisztességgel hogy menyben fel vigyem, Azert, edes Anyám, kel szenvedned velem.
(Hic Christus gratias agit pro beneficijs et valedicit)
195 Drágalátos szülem, immáron elválom Töled, edes Anyám, azért most bocsusom, Anyai áldással áldgy meg, azt kívánom, Mint edes Anyámtol tölled azt meg várom.
182 te (ha akarsz te} találhacz 195 [A sor elöl elhagytuk a szerepnevet.J Én drágalátos [ A szótagszám miatt jav. J
200 Angyalnak szavára, néked, hogy fogadtál, Köszönöm, éskilencz holnapig hordosztal, Világra szültél es tejeddel tartottál,
Alázatossággal én nékem szolgáltál.
(Hic vertit ad Martham et Magdalenam gratias agendo pro servitijs)
201 szültés
205
Néktek is köszönöm gazciálkodástokot, Én hozzam mutatott hiv dajkaságtokot, Mártha és Magdolna, sok fáradságtokot, Én tanitványimmal szállás adástokot.
(Clauditur scena)
SCENA QUARTA
(Christus praeparatá coena, /avat pedes discipulorum)
210
215
220
JESUS
Kedves Tanitványim, mely nagy kivánsággal Ez husvéti haránt és nagy ohajtással
Kivántam meg enni ezen tarsasággal, Hogy velem legyetek örök maradással.
Mondom pedig nektek, hogy már mátol fogva Nem ülök veletek én az vacsorára,
Miglen bé nem telik Istennek országa, És uj törvént kezdgyen véremnek hullása.
(Vadit Christus ad lavandos pedes et prius /avat pedes Judae tum ad Petrum it et dicit)
PETRUS
Ob, menynek és földnek hatalmas nagy Ura, Én edes Jesusom, mi vit téged arra,
Hogy bünös lábamnak jöj meg mosására Ki vagy mindeneknek hatalmas Királlya?
Kérlek, Uram, inkabb ülly bé az asztalhoz, Mert nem illik bizony Angyalok Urához,
Hogy magát meg hajtva, meny földnek porához, Nyomorult halásznak fog láb mosásához.
219 [A sor elöl elhagytuk a PETR USt.]
203 [A sor elöl elhagytuk a szerepnevet.] köszö-nom
135
225
230
235
240
245
250
JESUS
Peter, a' mit én mostan teszek, nem tudod, De ez után aztot meg érted es tudod.
PETRUS
Ertem vagy nem ertem, de én lábaimat Soha meg nem mosod bünös tagjaimat.
JESUS
Peter, ha en néked lábaid nem mosom, Neked orszagomban nem leszen jutalom.
PETRUS
Jaj, edesJesusom, hogy sem országodba En részem ne legyen szent akaratodba, En ellent nem állok soha többé abba, Labam, kezem, fejem bocsátom mosásra.
JESUS
A mi meg mosatot, nem szükség mosásra, Hanem csak kelletik a' labad mosnia.
Szerelmes fiaim, tudgyátok mitt tettem, Ezen láb mosással mire igyekeztem?
Alázatosságra peldát jelentettem, Mester és Ur lévén, én ezt cselekedtem.
Ha azért U r lévén, mostam lábaitok, Ti is azonkeppen igy másnak mossátok, Az alázatosság maradgyon nálatok, A' mikent én töllem azt meg tanoltátok!
(Hic coenant omnes) Szerelmes fiaim, tikteket hittalak, Sok emberek közül ki választottalak, Tizenkettös számban béis fogadtalak, Az Apostolságra ki választottalak.
De mégis az egyik, az ördögnek rabja, Ártatlan véremnek löt el áruloja.
Jaj annak pediglen, mert örök halála Leszen, s' jobb let volna nem lenni világra!
243 [A sor elöl elhagytuk a JESUSt.]
255
260
No, el megyen ugyan az embernek fia, A' mint ö felölle meg is vagyon írva, De jaj, a' ki által vagyon el árulva, Mert lesz kárhozatnak az örökös fia!
(Hic exclamant singuli discipuli)
PETRUS
Uram, mond meg, ha én vagyok e' áruló!
Bátor elöbb testem szagassa sok kinzo, Hogy sem téged legyek, én uram, vadolo, Vagy hamissan legyen nyelvem reád szollo ! Aw (Singullatim)
Vallyon én vagyoke, Uram?
JUDAS
Vallyon, Mester, teged én arullake' el?
JESUS
Te mondád azt nékem illy szemtelenséggel.
Ez mártot kenyeret ki töllem veszi el, Tudgyátok, bizonnyal az árul ingetn el.
(Hic ludas exit ad ludaeos, ut veniat tandem cum cohorte.
265
Ultima scena clauditur)
SCENA QUINTA (ludaei erunt praesentes) JuoAs
Csak legyetek készen, kezetekbe adom, A' nép meg sem tudgya, Jesussal ugy bánom.
Okoson bánnyatok véle, én azt mondom, Mert hamar el rejti magát, már jol tudom.
(Hic abeunt ludaei et ludas. Christus tum concionabitur discipulis absente luda)
2SSJaj Uram [A szótagszám miattjav.) 263 [A sor utáni rendezői utasításban:) co [A szó többi része a lapszéllel levágva.)
'267 [A sor alatti rendezői utasításban:) concio-nabi [A szó többi része a lapszéllel levágva.)
137
270
275
JESUS
Edes tanitvanyim, el válom tölletek, És azt parancsolom minnyajon ti néktek, Hogy mindenkor buzgon egy mást szeressétek, Miképpen titeket én is szerettelek.
Meg ismémek arrol, hogy enyimek vadtok, Ha tü szeretetet egy máshoz mutattok.
Én szeretetemben, kérlek, maradgyatok, Egy mást szeressétek s' abban ugy maradtok.
De hogy ezt mondottam, el válom tölletek, Szomoruság fogta, latom, a' szivetek.
Örül most a' Világ, de tü keseregtek, De örökké való leszen örömetek.
(Hic ex ultima scena procedunt ad primam ubi subsistendo Christus dicit)
280 Mind megbotránkoztok bennem az éczaka, Meg verem a' pásztort, mert meg vagyon irva, És el szellyed s' oszol a' juhoknak nyája.
PETRUS
Ha botránkoznak is mások ma te benned, Én nem botránkozom, hanem leszek veled.
JESUS
285 Üllyetek it, a' mig én amoda megyek, És én szent Atyámnak imátságot teszek.
290
( Hic assumpto Petró secum duobus filijs Zebedei modice recedit ad ultimam scenam) Szomoru a' Lelkem nékem mind halálig.
Vigyázzatok velem itten egy oraig!
(Hic Jesus vadens oratum discipuli decumbunt) Atyám, hogy ha lehet, e' pohár mullyék el, Mind az által a' mit te akarsz, végezd el!
(Hic venit ad dormientes discipulos et dicit Petro)
280 [A sor feletti rendezői utasításban.] sdo [A
sor elöl elhagytuk a CHRISTUSt.] 286 [A sor utáni utasításban:] filij Zebedei ( ulterius procedit) modice
283 Ha (meg) botránkoznak 287, 289, 2'YT, 301 [JESUS a sorok elöl elhagy-va.]
295
300
Egy oráig velem nem vigyázhattok e', Hozzám hüségteket igy mutattyatok e'?
Vigyázzatok, kertek, és imádkozzatok, Gonosz késértetbe hogy ti ne jussatok!
A' lélek kesz ugyan, bizonnyal tudgyátok, De a' test erötlen, mint emberi tagok.
(Jesus iterum secundo abit, arat) Edes Atyám, ha e' pahár nem mulhatik, Ha nem az en töllem csak meg itattatik, Én akaratom is tieddel egyezik,
Igy bennem te néked, tudom, kedved telik.
( Finita hac oratione redit ad discipulos dicens) Edes tanitványim, immár alugyatok, Minnyajon kedvetek szerént nyugogyatok, Eljöt az én orám, tiis meg tudgyátok Majd a' nagy sereget itten meg láttyátok!
(Clauditur scena)
SCENA SEXTA
(Deus Pater in trono. Innocentia, Amor, Misericordia, Justitia, Sapientia etc.)
305
310
315
303töt
DEusPATER
Az én édes Fiam, a' kit e' világra
Küldtem embereknek drága váltságára, l_;logy mindent hozhasson idvesség uttyára, Es vegre ö magát adgya az halálra,
Mostan immár el jöt váltságnak ideje, Közelget ö neki sok kínszenvedése, A' kit emberekért kel véghez vinnie, Rettegteti ötöt az halál felelme.
Azért kért most éngem nagy alázatosan, Ne hadgyam mint Atya ötet, hogy meg hallyon, Mélto, hogy kérésén szívem meg indullyon, Mint fiam kérését hallyam irgalmasan.
305 (A sor fölötti rendezői utasításban:) Just [A szó többi része a lapszéllel levágva.]
139
320
325
330
335
340
Azért tanács tartok, mindgyárást jöjjenek, És arrol végezést ök hamar tegyenek, Melto e' meg halni, mostan itillyenek, Kedves fiam felöl bölcs törvént tegyenek!
J_öjjön hat, üllyön le most az irgalmasság, Es melleje mindgyárt üllyön az igasság, Harmadik pediglen legyen az bizonság, Negyedik fö tanács legyen az okosság.
(/t le ül a' tanács)
Artatlanság legyen fiam Prokatora, Embernek szeretet legyen szoszolloja!
(Hic adstant isti duo procatores) No, hát artatlanság, ha prokatorságát Fel vetted fiamnak, jol folytasd a' dolgát!
Elsöbben jöjjetek elő tü Angyalok
Meg hallyon e' fiam, mindgyárt meg mondgyátok!
(Hic adstant Angeli et dicunt)
ANGELI
Meltan meg kel halni a' te szent fiadnak Meg epülesiert Mennyei Udvarnak.
DEUS PATER
Lymbusbol is Atyák, most alá szállyatok, Fiam halálárol hogy ti voxollyatok !
AnAM
Tudom, Tanács nem kel te lstenségednek, Mivel te vagy Ura a' nagy bölcseségnek.
Meg bocsásson nékem en edes Jésusom, Hogy az en Uramra voxot kel mondanom!
Igenis meg hallyon, én aztot kívánom, Mert úgy ál hellyére veszet álapotom!
321, 325, 327 (A sorelól aDEUS PATER vagy
ennek a rövidítése elhagyva.] 324 (negyedik bölcseség ezen nagy fö tanács>
Negyedik
322ullyön 329tu
345
350
355
360
De meg fogattatni kelletik a' kertben, Mert kertben estem volt enis a' vétekben.
És a' fán kel menni az halallal szemben, Mert énis vetkeztem fának gyümölcsében.
Felségednek is ugy volt a' decretuma, Hogy el küldöd ötöt az én válcságomra.
De kezeit ki kel nyujtani a' fára, Mint én is nyujtottam kezemet almára.
Noe Felséges Ur Isten, meg bocsás én nékem, Mert te szent fiadot én meg nem menthetem.
Hanem ötöt enis halálra itilem, Mert szinedet en is az utan nézhetem.
De annak felette, hogy mezitelenen, Meg kel lenni, hogy ö fügjön a' kereszten, Mint én csufoltattam volt mezitelenen Tulajdon fiamtol én részekségemben.
ABRAHAM
Semmiképpen magát nem oltalmazhattya Kristus az halaltol, csak meg kel halnia, De a' maga hatán vigye a' keresztfát, Mint én fiam vitte aldozatra a' fat.
DA VID
Szükséges, hogy legyen Kristusnak halála, Kezeit, Lábait vas szeg által járja,
És ugy szegeztessék fel a' keresztfára, A' mint aztot velem iratta soltárba.
(Az emberi Nemzet elö ál a' szent Atyákkal es mondgya)
365
342estem (el) volt 347kezeid 362sze(k)g
HuMANA NATURA ET SANCTI PATREs
Nyilván a' Kristusnak bizony meg kelhalni, Profetalasoknak be kel tellyesedni ! Nem lehet ezekben soha hiba esni, Es valamiképpen azt meg másolhatni.
(Audientes Judices haec interrogant Innocentiam)
365 kelhal [A szó többi része a lapszéllel levágva.]
141
370
375
380
385
390
395
372 torvényböl
AMOR
Mit mondsz artatlanság a' te Urad felül, Ki prokátorságat fel vetted mar hivül?
INNOCENTIA
Nem illik meg halni, bizony, semmiképpen, Mellyet bizonyitok a' törvényböl szépen, A' mint irva vagyon Mojzesnek könyvében, E' képpen találom buszon hatod részben:
Az ártatlant soha ti meg ne öllyétek!
De illyen artatlan nincsen több, hidgyétek, Azert ha e' szerént ötöt itilitek,
Soha semmiképpen meg nem ölhetitek.
(Ad hoc dicit Amor Humani generis Procurator)
AMOR
Meg kel tenni, hogy csak megvijjon halállal, Es a' természetnek ö okosságával,
Meg bizonyittatik ez Kristus szavával.
Meg is probalom ezt illyen ratiokkal.
Hogy ki ki kivánnya felebaráttyának, Azt a' mit kivánna tulajdon magának, De a' dicsöitést kivánnya maganak Kristus, tehat azt kel emberi állatnak.
Mert másképpen ember azt meg nem nyerheti, Hanem ha a' Kristus az halált szenvedi.
Nem is probálhatni nagyobb bizonsággal, Mint a' mit az ember mond maga szájával.
INNOCENTIA
Ennem tagadom, hogy nem szolsz igassággal, Mivel Jesus szava nem eshetik gáncsal, De mind azon által nem elégszem azzal, Hanem illyent mondok mas bizonságokkal:
Nem szenvedi fiu Attya álnokságát, Sem Atya fiának az ö gonoszságát, lt Ezekielnek mondom az irását,
Tizen nyolczad részben meg iratot szavát,
379 meg meg vijjon
400 Hanem mely lelek vét, annak meg kel halni!
Kristust pedig vetek soha nem illeti, Hanem azon vétket az Adam cselekszi, Tehat Adámot kel halálra itilni!
AMOR
En pedig azt mondom, hogy csak meg kel halni!
Okossággal eztet akarom probálni.
405 Tökelletes szeretet vagyon J esusban, És nem találtatik senkiben az másban.
Azt pedig kivánnya, hogy tulajdon lelkét, Felebarattyáért adgya az életét.
Ezt pediglen Jesus önnön maga mondta,
41o Tízen ötöd részben szent J anossal szolta.
Azért már nem lehet más semmi mod abba, Emberi nemzetért csak meg kel halnia.
(Hic quatuor Judices dicunt sententiam) JusTITIA
Mindenek legyenek csendes halgatásban, Mert már veget vetünk törvény folytatásban!
415 Én akarom Kristust, hogy halálra mennyen, Hogy a' bünert immár eleget tehessen.
420
M1seR1coRDIA
Nekem is ugy tettzik, hogy ellensegiért Hallyon meg, mert akkor dicsirtetem azért!
TESTIS
En is azt akarom, Profeták írási
Hogy mar bé tellyenek minnyajok szavai!
SAPIENTIA
Hogy Kristus meg hallyon, nékem tetczik igen, Mert így a' gonoszboljot tehetek eppen.
Artatlansag ugyan· azt mondá nagy szepen, Mely lélek vétkezik, halalt azon vegyen.
405 vagyon a Jesusban [A szótagszám miatt
jav.J 409 [AMOR a sorelól elhagyva.)
414torvény
143
425
430
435
440
445
450
438 köldot
De ha szeretetböl akarja szenvedni, Halált baratiert akarja fel venni, Mint a' Jésus akar mostan cselekedni,
Tehat szükseg ezen most mind meg egygyezni.
(Hic Deus dicit)
DEUS PATER
Szerelmes fiamnak, hallom, meg kel halni, Ki ki közülletek mert mind azt itili,
A' mellyet akarók én is helyben hadni, Tehát ajandékot kel néki küldeni.
Most azért Angyalok mindgyart keszüllyetek,
$s aj~ndekokat ö neki vigyetek, Es tü közülletek kit mire rendelek,
Azt szorgalmatoson most veghez vigyétek!
PR1MUs ANGELUS (fert funem)
En edes Teremtöm, követ vagyok hozzád, Mivel éngem köldöt mennyei szent Atyád,
En edes Teremtöm, követ vagyok hozzád, Mivel éngem köldöt mennyei szent Atyád,