• Nem Talált Eredményt

A SZA V ASZEGÓ HEBIUS

In document iskoladrámák MINORITA (Pldal 171-187)

KANTA, 1752

10

IS

20

2S

Personae, et NOMINA ACTORUM.

EovARous PATRIARCHA. Joannes Petras, Hungarus ex Moldavia Forró-falva.

Poeta.

AuARrnus H1sToR1cus. Andreas Szabó, Nobilis ex Sede Kézdi Esztelnek.

Poeta.

CAESAR HEarns. Franciscus Gyúlai, Spectabilis ex Sede Kézdi Maksa.

Rhetor.

MATER RoGERIA. Joannes Gál, Praenobilis ex Sede Kézdi Nyújtód. Poeta.

UxoR TttEooosEA. Gasparus Sándor, Spectabilis ex Csik Tapo/cza. Gram-matista.

F1uA V1TELLA. Antonius Imecs, Spectabilis ex Sede Orbai Imecs-falva.

Grammatista.

{

ALaANus. Stephanus Tamás-falvi, ex Sede Kézdi Tamás-falva.

F1LII Declinista.

1Aa1s. Josephus Imecs, Spectabilis ex Sede Orbai Imecs-falva.

Declinista.

SATRAPAE. { Joannes Hanko, Primipilus ex Oppido Bereczk. Syntaxista.

lgnatius Szabó, Nobilis, ex Sede Gyergyó Szent Miklós.

Major Parvista.

{

IMPERn, NEcCERrns. Nicolaus Lázár, Nobilis ex Sede Kézdi

PRAEPosm. Osdola. Rhetor.

PLEB1s, CAJANus. Georgius Fésűs, Libertinus ex Comitatu Albensi. Kanta. Grammatista.

{

SAcR1sTER. Alexius Lajos. Praenobilis ex Sede Sepsi Gidó-falva.

LEGATI. Grammatista.

Poumcus. Franciscus Molitor, Spectabilis ex Csik Szereda.

Principista.

8Taplocza

171

30

CEmuRIO JArus .. Alexius Könczei, Spectabilis ex Sede Kézdi Szent Lélek.

DuCEs.

Syntaxista.

LEPTis. Joannes Geréb, Spectabilis ex Sede Sepsi Illye-falva.

Syntaxista.

ÜRooEus. Simon Boros, Nobilis ex Sede Kézdi Lemhény.

Rhetor.

BELwcus. Georgius Lörincz, Libertinus ex Sede Kézdi Al-Tor-ja. Poeta.

TttARSANus. Franciscus Kovács, Nobilis ex Sede Kézdi Lemhény.

Principista.

ARrn1cus. Josephus Császár, Nobilis Armalis ex Comitatu Albensi Canta. Declinista minor.

Jacobus Bernárd, Nobilis ex Sede Nagy Kászon.

Grammatista.

Joannes Kozma, Praenobilis ex Sede Kézdi Szent Lélek. Grammatista.

Joannes Sylvester, Nobilis ex Kászon Uj-falu.

Syntaxista.

Antonius Szabó, Primipilus ex Sede Kézdi Al-Tor-ja. Syntaxista.

Joannes Szabó, Primipilus ex Sede Kézdi Al-Tor-ja. Syntaxista.

Stephanus Cseh, Praenobilis ex Sede Kézdi Szent Katolna. Syntaxista. .

Martinus Fekete, Primipilus ex Sede Kézdi Po-tyán. Syntaxista.

M1uTEs SALTATORESQUE. Simon Lázár, Primipilus ex Sede Kézdi Szent Lélek. Grammatista.

Antonius Lázár, Primipilus ex Sede Kézdi Szent Lélek. Grammatista.

Michael László, Primipilus ex Séde Kézdi Kis-Ká-szon. Grammatista.

Thomas Bencze ex Sede Kézdi Lemhény. Gram·

matista.

Franciscus Bajcsi, Primipilus ex Sede Orbai Haraj.

Grammatista.

Joannes Tuson, Libertinus ex Sede Kézdi Polyán.

Parvista major.

Stephanus Tuson, Primipilus ex Sede Nagy Ká·

szon. Parvista major.

75

85

90

95

L1Psrus. Antonius Lakatos Libertinus ex Comitatu Albensi, Canta. Synta-xista.

PosTA CLEANTIIls. Joannes Biró, Primipilus ex Sede Kézdi Almás. Gramma-tista.

l

Joannes Balog, Nobilis ex Sede Kézdi Esztelnek, Syntaxista.

Emericus Galló, Praenobilis ex Sede Gyergyó Szent Miklós.

MusAE. Principista.

Ignatius Galló, Praenobilis ex Sede Gyergyó Szent Miklós.

Principista.

PARS TURCIACA

CAESAR MosoLrrA. Josephus Cseh, Nobilis ex Sede Kézdi Szent Katolna.

Syntaxista.

{

MArnusAE.L. Philippus Jacobus Regler, Nobilis ex Comitatu Albensi F1LII. Cibiniensis. Syntaxista.

CYAXAREs. Josephus Kovács, Spectabilis ex Sede Nagy Kászon.

Principista.

{

SoLANus. Mojses Fekete, Primipilus ex Sede Kézdi Béla-falva.

BAssAE. Poeta.

BoLATUs.Joannes Mihályffi, Primipilus ex Sede Kézdi Polyán.

Poeta.

l

Ladislaus Mihálcz, Spectabilis ex Sede Kézdi Al-Torja. Syntax'ista.

Andreas Albert, Nobilis ex Sede Kézdi Szent Lélek. Syntaxista.

DucEs. Nicolaus Kovács, Nobilis ex Sede Kézdi Lemhény. Syntaxista.

Miachael Benkő, Spectabilis ex Sede Kézdi Al-Torja. Principista.

Stephanus Zsögön ex Sede Kézdi Osdola. Grammatista.

7SKázdi 89Béle

173

100

Gregorius Barta, Nobilis ex Sede Kézdi Sár-falva. Syntaxista.

Michael Lukács, Nobilis ex Sede Kézdi Fútás-falva. Gramma-tista.

Michael Göthér, Primipilus ex Sede Orbai, Gelencze. Gram-matista.

Josephus Antal, Primipilus ex Sede Kézdi Al-Torja. Gramma-tista.

Joannes Péterffi, Libertinus ex Sede Nagy Kászon. Principista.

Josephus Márton, Primipilus ex Sede Kézdi Al-Torja. Princi-pista.

Josephus Hegyes, Libertinus ex Comitate Albensi, Canta.

Principista.

Paulus Nagy, Libertinus ex Sede Nagy Kászon Uj-falu. Princi-pista.

Georgius Andrássi, Libertinus ex Sede Kézdi Lemhény.

Principista.

Sigismundus Szekeres, Libertinus ex Sede Kézdi Polyán. Prin-cipista.

Antonius Tót, Libertinus ex Sede Kézdi Szász-falva. Parvista major.

Franciscus Lázár, Civis Kézdi Vásárhellyiensis. Parvista major.

Franciscus Mihálcz, Libertinus ex Sede Nagy Kászon. Parvista major.

Franciscus Pálffi, Libertinus ex Sede Nagy Kászon. Parvista major.

Georgius Janó, ex Sede Kézdi Csomortán. Parvista major.

Joannes Kis ex Comitatu Albensi, Karatna. Parvista major.

Josephus Tima, Libertinus ex Sede Nagy Kászon Uj-falu.

Parvista major.

Spiritus, Musicos, et reliquos Actores Scena dabit.

JUSTITIA VINDICANS

Exemplar in Hebium fidefragum poenae, delicto consimile. seu

Per Spectabilem, Praenobilem, Nobilem, Docilémque juventutem Gym-nasii Cantensis, sub cura Reverendissimorum Patrum Ordinis Minorum Sancti Patris nostri Francisci Conventualium. ln CoMICo aCtV, eX sVo affeCtV, haeCJVblLo pVbLICe eXhlblta. Mense ... Die ...

Munificentiá Altissimae, ac Optimae spei, Adolescentis

99, 103 Gran [Sajtóhiba, Gram. helyett.] 134 [A Mense és Die előtt üresen hagyott hely a hónap és a nap utólagos beírására.]

140

145

150

155

160

165

170

DO MINI

STEPHANI TAMÁSFAL VI, lnfimae Classis Alumni.

Pro qua Cliens simili tono applaudit:

Mecoenas Gratiosissime et Patrone Egregie!

Dum ad infidelitatis ac jurisjurandi pemiciosi

a

Superis elargiendum condigne praemium, cunctis belle notum, exempló Hebii Imperatoris Graecorum mortales reflexe vivere cuperemus; ac totius Gymnasii virtu-tem optime meritorum de re literaria, publicis honoribus vestire satagere-mus, multum soliciti cujus medentis ... , voluntas haec matutinam lucem capesseret; quae profecto ut naufraga; et nebulis velata luxisset; nisi exorta Infimae Classis nubecula-clara. caliginem radiis, et efficacia depu-lisset. Ex qua: TV bravium extendens, omnibus prior, potiorque occurre-bas, propter gloriosi Nominis TUI, in hujus operis vestibulo splendescenti-am, aequissimoque jure TIBI deberi intellexisti. Siquidem: sapientiae sedis radicem in TE pronatam cognoscas, quámque indefessus, semine scientiae inspersam. subito in altum mire crescere, et roborari laboras.

Quod mirandi argumentum est: qui scientiae limina non longe futas;

pulcherrimum tamen ad imitationem indefessi studii supponis exemplum.

Plurimos; avocante taedio aridos, virere; tepidos alios, fervere facis, quod tamen omnes antecellis. His prodis, natúram, animum grandium agendo-rum capacem dedisse, ut ad Palmas, ornamenta Lauri, denique metam feliciter pertingas. Quam dum instituente animum sapientia procurabis, ac conspicuis honoribus decorabis, ut in longam saeculorum seriem, DEO, Regi, Patriae, beatus vivas, ad explendas sui adversum TE officii partes accommodabit.

ARGUMENTUM

CLASSIS SUPREMA, MEDIA GRAMMA TICES. ac

Hebius Graecorum Imperator, purpura darus, corona cinctus; cum ANNIAM Imperii Metropolim, NECCERII sangvine Belli-ducis eximii

a

Turcis rehabuisset, NECCERIO fidem datam cum fregisset: ac levi suspicione habita, innocuo sangvine Matris ROGERIAE manum suam cruentasset; illico sensit perfidiae suae Deorum vindictam, didicítque morte justitiam, fidem datam jurejurando, non temnere debere, Haec AEmilius L. 6. Egnat. L. 9. cap. 20. Tit. Regnandi.

145 medentis [A szó után olvashatatlanná kopott szó 3-4 betű számára alkalmas hellyel.]

175

175

180

185

190

195

200

SOMMÁJA.

HEBIUS a' Görögöknek bársonnyal tündöklö, koronával környül-véte-tett Császára; midőn ANNIAT Birodalmának leg-föbbik Várossát NEC-CERIUS jeles Fö-hadi-Vezérének vérével, a' Törököktöl viszszá-nyerte-vólna, és midön NECCERIUSnak tett hitét meg-szegte-vólna; kevés gyanóságtól viseltetvén, a' maga Annyának ROGERIANAK ártatlan vérével, tulajdon kezeit meg-ferteztette-vólna: legottan hitetlenségé-ért az Isteneknek boszu-állását tapasztalta, és meg-tanólta halálával: hogy az igazságot, és esküvéssel tett hites fogadást, nem kellett-vólna meg-vetni.

PROLOGUS.

ALIARCUS Imperii Historicus, Superos jurejurando vitiat, ob ANNIAE Metropolis in inimicos transmigrationem, quő facto: exponit nascituram totius Imperii demolitionem, nisi bravio Martiali subvenirent, conqueren-tem Tabellarius accedit: quő Caesarem faticanő commonet.

ELÖL-JÁRO KÉPZÉS.

ALIARCUS a' Császári birodalomnak História-írója, az Isteneket eskü-véssel gyalázza, ANNIA Fö-Várossának az ellenségekhez által-költözésé-ért, mely dologból: egész Császári birodalomnak születendö romlását jövendöli, ha-csak hadakozó jútalommal, segéltségül nem jönének, kihez:

midön sirva panaszolkodnék; Levél-hordozó Posta mégyen: ki által jövendöléséröl a' Császárt meg-inti.

ACTUS PRIMUS.

SCENA PRIMA.

HEBIUS Proceribus intimat ANNIAM amissam, tandem narrando moe-rore confectus; committit iis Ducis delectionem ad rehabendam, et abit.

Proceres relicti cordi sumentes casum, emoriuntur auditő vero Musarum

lamentő; resurgunt lacrimantes.

ELSŐ RÉSZE.

ELSÖ KI-MENETEL.

HEBIUS Tanácsosinak tudtokra adgya ANNIAnak el-vesztését, és elé-beszélvén sorsát, végre: bánattól el-nyomattatik; és reájok bízza egy

Hadi-Vezérnek választását, ki által viszszá-vétetödnék, és el-mégyen.

205 A' meg-maradott Tanácsosok pedig meg-fontolván ezen történt dolgot, szomoruságtól el-ájulnak. De halván az Isten-Aszszonyoknak siralmit;

könyhúllatásokkal fel-ebrednek.

SCENA SECUNDA

Ducem Fatö electum NECCERIUM, Proceres Caesari confirmandum

210 sistunt; cui adhortato: quö meliori modö vindicare studeret, Caesar committit exercitum; numerúmque conducendo augere imperat.

MÁSODIK KI-MENETEL.

NECCERIUS az Isten-Aszszonyok rendelésekböl Vezérnek választatván, a' Császár eleibe állíttatik, bögy attól meg-erösittessék; kit intvén: hogy

215 minél jobb móddal az ellenségen boszuját állaná, táborát reá bízza; és több vitézeknek fogadásával szaporittsa számokat: parancsollya.

220

225

SCENA TERTIA.

ORodeö vocatö NECCERIUS delectionem mandat; Orodeus selectos, pro Patria, Gentis gloria fore pugnandum exhortatur. NECCERIUS agminis fidem, antequam arenam Martis capiant, poscit.

HARMADIK KI-MENETEL.

NECCERIUS Orodeust szólítván: néki válogatott vitézeknek szedésit parancsollya; Orodeus a' vitézeket intéssel biztattya, hogy Hazájok-ért, s' Nemzetségek dicsöségé-ért kelletik viaskodni. NECCERIUS a' meg-in-dúlt seregnek, minek-elötte harczot áljon: hit-tételét kivánnya.

CHORUS.

COnsulit militi, res vilis momenti (nunc satiando animum) exuere, ut serie incepta actűs immemores earum, aequo Marte pugnent.

KAR.

TAnácsollya a' vitézeknek, hogy a' haszontalan dolgokból (meljekkel most szíveket meg-elégitvén) ki-vetkezzenek, és azokat el-felejtvén, harczoljanak egyenlö szível.

12 RMDE2. 177

235

240

245

250

255

260

ACTUS SECUNDUS.

SCENA PRIMA.

NECCERIUS ducit copiam juxta arcem, explorat solus ( si tamen necesse) 1

qua ex parte demolienda foret; tandem deditionem petit, unde fugatur post colloquia Bassae, mortis metu.

MÁSODIK RÉSZE.

ELSÓ KI-MENETEL.

SEregét NECCERIUS a' vár mellé viszi, és maga egyedül meg-kémli (hogy-ha szükséges vólna) mely részröl kellene el-rontani. Végre fel-adá-sát kéri; honnan a' Basával lévö beszélgetése-után halálos félelemben lévén el-üzettetik.

SCENA SECUNDA.

COnflictus Graeco milite triumphante, terminatur. Clam verő Turcis ex arce metu residuis fugatis, Bassa strangulatur

a

suismet.

MÁSODIK KI-MENETEL.

A' Görög Vitézeknek gyözedelmek-után, viaskodások határoztatik.

Azonban a' Várban meg-maradott Törökök-által, kik félelem miatt alattomban el-szaladnak; a' Basa meg-sinóroztatik.

SCENA TERTIA.

CAEsar laetus jubet thronum novum haud absimilem suo ornari. NECCE-RIUM dextram tenere orat; et coram Statu Regni, in Uxorem Filiam VITELLAM, item (fatö moriens) Regnum ad modo vero Proregatum:

despondet.

HARMADIK KI-MENETEL.

A! Császár örömébe maga Királyi-székéhez hasonlót parancsol készitteni.

NECCERIUSt jobja-felöl ülni kéréssel kénszeritti; és Országának Fö-rendei elött a' maga Leányát VITELLAT Feleségül, Vice-Királysággal együtt igiri; hólta-után pedig: egész birodalmának örökös Urává tétetni kivánnya.

CHORUS.

MUSAE advolant, concentum edunt; fortunae Arcis, quam NECCERII applaudunt.

KAR

265 A' Tudományok Isten Aszszonyi elé-jönek, örvendeztetö verseket énekel-nek; és mind a' Várnak viszszá-vételén, mind NECCERIUSnak szerencsé-jén vigan tapsolnak.

ACTUS TERTIUS

SCENAPRIMA

210 STipulata effectuare, Caesarem NECCERIUS flagitat; ROGERIAM Matrem Caesaris de commonendo Filio rogat: quae iterum, iterumque solicitans memoriam pro regatűs, criminis actualis conscia cum NECCE-RIO arguitur, ac transverberatur.

275

280

HARMADIK RÉSZE.

ELSÓ KI-MENETEL.

NECCERIUS Vezér emlékezteti a' Császárt, hogy fogadással tett igéretét véghez vigye; kinek-is az Annyát ROGERIAt, fiának intésére kéri: Ez gyakorta újra, meg újra elé-hozza; hogy NECCERIUSnak Vice-Királysá-gát meg-adná; Mely-ért NECCERJUSsal gonosz szövetségben lenni állittatik, és által-verettetik.

SCENA SECUNDA.

NECCERIUS casu perterritus, vitam fuga prolongat, partem inimicam sectando. Hinc: Turcarum classe munitus: adversus HEBIUM bellum indicit. Ante conflictum, HEBIUS, insidiis.a NECCERIO structis venans intercipitur. Hic: poena ROGERIAE innoxiae vindicatur„

279 NECCERUISsal

12" 179

MÁSODIK KI-MENETEL.

A' Történt dolgon meg-rettenvén NECCERIUS, szaladással életét hosz-szabbittya, az ellenkezö részszel tartván. Honnét a' Törököknek seregétöl meg..,.erösittetve lévén: HEBIUS ellen harczot inditt. A' viadal elött

290 NECCERIUS lest vetvén, HEBIUS vadászásában el-fogattatik. Itt az ártatlan ROGERIAnak halálá-ért, hasonló büntetéssel HEBIUSon bo-szuját állya.

295

300

305

310

SCENA TERTIA.

NECCERIUS jugulatö Caesare, repetens Graecorum arcem, jubilö Cae-sar clamitatur, ad Turcas Legatis missis, de pace agere contendit: qua non negata, felicior HEBIÓ regnat.

HARMADIK KI-MENETEL.

NECCERIUS a' Császárt meg-ölvén, viszszá-mégyen a' Görögökhöz, és nagy örömmel Császárnak kiáltatik. Ki a' Törökökhöz Követeket küld-vén, békeséget akar szerezni: melynek meg-adása-után szerencsésebben országol HEBIUSnál.

CHORUS.

APplausum dat NECCERIO. Principes accurrunt, certatim confirmant;

inunctum

a

Jove pace regnare petunt.

KAR.

Kéz tapsolással örül NECCERIUSnak, a' Fejedelmek tolyongva elé-jö-nek, Császárságban meg-erösittetik, és meg-kenetettet, békeségesen Uralkodni Jupitertöl kivánnyák.

EPILOGUS.

DOcet fidelitatem pari pondere librandam, secus: Fortuna adversa parte Superis annuentibus, intoxicabit. Et per-humanas pro habita patientia Auditoribus rependit grates.

BÉ-FEJEZÉS

TAnittya a' hívséget hasonló mértékkel fontoltatni, más~ént: a' szerencse

31s ellenkező részszel Isten akarattyából meg-maszlagositt. Es a' Halgatóknak meg-maradásokot hálá-adó becsülettel köszöni.

Quae cedant

Omnia Ad Majorem Dei Gloriam, Beatae Mariae Virginis, Sancti Patris Nostri Francisci et Sancti Antonii Patris ac Omnium Sanctorum Honorem.

A MÚADATAI

A negyedív papírokra nyomtatott program lelőhelye: lustitia vindicans. A nyomtatvány

meglehetősen gyűrötten maradt ránk, s a papír gyűrődéseinek helyén a betűk kopottak, olvashatatlanok. A hat lapon az alábbiak szerint oszlik el a közölt anyag: la: a címlap, lb-4a: a jelenetek cselekményeinek összefoglalása, 4b-5a: szereposztás, 5b-6b: különfé-le iskolai versgyakorlatok, amelyek közül az egyik nemcsak a dráma kekülönfé-letkezési évét (1752) közli kabalisztikus verssorral, hanem a dráma cselekményéről is szól.

Hebius sorsát mondja el a kabalisztikus vers:

Haec Hebii sors, Metris quoque Cabaiisticis praeponitur Fervide nunc Lector! magnas percurre Camoenas,

Quas tribuit miris: pura tabella modis.

Hebius ingratus, dum quaerit foedera digna, Suppetias grandes, consulis ille vocat.

lgnavus Caesar, pugnanti praelia vasta:

Constituit vero praemia nota viro.

Quippe dabit medium Regni, Natámque Novellam, Dummodo sit solers, belláque sana novet.

Neccerius bellum suscepit, corpore fiso, Martia dum tenuit: gaudia freta tutit.

Hector magnanimus, cum praemia fixa rogaret, Hebius, itt firaecus, munera prisca negat.

Ampla Parens monuit Sobolem, promissa probare:

Filius ast caram, rusticus ense ferit.

Impius hic poenam, persolvit corpore seram, Nam perdit rasum, criticus ipse caput.

0 scelus! o fuscum, poenae conformis origo, Quod: Sceptrum, Vitas, sic Diadema fugas.

Quippe molas parcos, detrudis male domatos, Suppeditas foedis praemia curta tuis.

Impius, has discit tetras pro scellere poenas Hebius, ab tumulo Sceptra Paterna dolens.

Discite mortales! laetissima solvere vota, Sic Superi cunctis: Serta ligata dabunt.

317-318 OAMDGBMVSPNF et SAPOSH

SZERZŐ, SZÍNRE VIVŐ

A dráma tárgya máshonnan ismeretlen. Kantai színre vivójét, fordítóját, esetleg íróját a színi program nem nevezi meg. 1752-ben a kantai iskolában a rektor Szőllősy Tádé volt, a classis supremat Gáll Tamás, az alsóbb osztályosokat Jásszai Didák, a principistákat Miksi Zsigmond tanította.

A rendezés gondja, annak ellenére, hogy a mecénás a főnemes Tamásfalvi István, az infima classis tanulója volt, minden bizonnyal Gáll Tamásra hárult.

Gáll Tamás 1721. augusztus 15-én született Kézdivásárhelyt, 1741. augusztus 10-én, 20 éves korában lépett a minorita rendbe, s 1750. szeptember 6-án pappá szentelték. Már rendi növendékként is Kantán tanított. Neve a magiszterek névsorában 1748-ban található meg első alkalommal, s 1752-ben utoljára. Ezután a rendi teológián volt professzor, majd 1773-ban ugyancsak Kantán a bentlakó növendékek prefektusa lett. 1774-tól az iskola igazgatója. 1775-ben a helyettes igazgató posztját látta el. Itt élt még pappá szentelése 50. és 60. évében is, s itt is halt meg 1814. június 9-én.

Teológiai tárgyú műve A római catholica ecclesiának igazsága (Kolozsvár 1753.). A Theses ex universa philosophia quas publice propugnarunt Donatus Dravics et Christianus Svajzer {H. n.

1761.) műnek ó volt a „vitavezetóje"; praesese. {Vö. Monay 1953b 36-37.; Hassák 66-68.) A feltételezhető másik rendező, Jásszai Didák életéről alig tudni valamit. Frater címmel, tehát még felszentelése előtt, 1751-52-ben tanított Kantán (Hassák 66.). Nevével ezután többé nem találko-zunk. Nincs kizárva, hogy eltávozott a rendből.

ELŐADÁS

A drámát 1752-ben adták elő Kantán. A kronosztikhonból ezt az évszámot lehet kiolvasni, s ugyanezt a számot rejti a programfüzet végén található kabalisztikus vers. Az évszámrejtés módja az alábbi: az ábécé betűinek van egy számértéke, s ha az első sorban talált szavak betűinek számértékét összeadjuk, akkor megkapjuk a keletkezési évszámot. A kabalisztikus vers végén található a Clavi:>

cabalae, amely szerint a betűk számértéke az alábbi:

F e Az alább teljes terjedelmében közölt vers első sora ez:

Fervide nunc, lector, magnas percurre camoenas A nyomtatvány így oldja fel az első sor évszámértékét: Az évszámrejtésnek ezt a módját a magyar irodalomban először Moesch közli, Lepsényi kéziratos versgyújteményében is megtalálhatjuk. Valószínűleg Moesch munkájából másolta át Lepsényi.

A dráma előadásában annak ellenére, hogy a Tamásfalvi Istvánt köszöntő sorok alatt a Classis Suprema és a Media Grammatices osztályok megnevezése olvasható, az egész iskola közreműködött.

A szereplők válogatásában nem a rátermettség, hanem a származás döntött. A rendező vagy a

rendezők a praenobilisek, nobilisek, spectabilisek, primipilusok soraiból válogatták ki a szereplöket, s csak elvétve akad egy-két cím nélküli szerepló.

A kantai minoriták egyik leglátványosabb darabja valószínűleg ez lehetett, mert összesen 69 név szerint ismert szerepet, illetve szereplőt sorol fel a program. Kívülük azonban még Spiritusok, Musicusok és más néma szereplők is színre léptek. A cselekmény színhelye az első felvonásban egy királyi palota, a másodikban a törökök által elfoglalt város, Annia, a birodalom fővárosa, illetőleg

annak vára. A harmadikban ismét a királyi palotában vagyunk. A színpad berendezése tehát nem jelenthetett különösebb nehézséget.

A programból nem lehet tisztázni, hogy az előadás nyelve latin vagy magyar volt-e. Ha latin volt, akkor a magyar témaösszefoglalók azt a célt szolgálták, hogy a latinul nem tudók is tájékozódhassanak a dráma előttük ismeretlen nyelven előadott jeleneteinek cselekményéről.

SZÖVEGKRITIKAI MEGJEGYZÉSEK

A közlés betűhív, az

5,

fi betűket azonban ö-re, ü-re írtuk át. A Personae et nomina actorumot az actusok és scenák elé tettük annak ellenére, hogy a programban a tartalomismertetés után találhatjuk.

A szereposztás igen sok rövidítést tartalmaz. Ezeket kurziválás nélkül oldottuk fel. A társadalmi osztályok jelölésére szolgálnak a Praenob[ilis], Nob[ilis], Spect[abilis], Primip[ilus], Lib[ertinus], Libert[inus] Arm[alis], az iskolai osztályokat az alábbiak szerint rövidítik: Maj[or], Parv[ista], Princip[ista], Gram[matista], Decl[inista], Syntax[ista], Poet[a], Rhet[or]; egyéb rövidítések:

Hung[arus], Sed[es], Alb[ensis], Com[itatus], Sz[ent]. A rövidítéseket természetesen a nyelvtani

helyzettől függően, a megfelelő esetbe téve oldottuk fel, pl. ex Sed[e] Alb[ensi].

183

5.

JUHÁSZ MÁTÉ

In document iskoladrámák MINORITA (Pldal 171-187)