1560. körül Hébner Kristóf mester.7) 1564. „ Jessenius (Jeszenszky) Simon.*') 1568. „ Baros Péter.*)
1578. „ Mokossini Lénárd.10)
!) Ezt kiemeli Erhard a gyászbeszédben, melyet 1596 Horváth neje fölött tartott.
2) Ilyen volt a rostocki Cristiani Pál. Klein III. 106 1.
3) Ezt szintén Erhard említi gyászbeszédében.
*) Ennek történetét maga összeírta. (A kézirat Eperjes város levéltárában.)
5) Erhard Miklósnak Bártfa városához 1597 és 1598-ban intézett több levele találtatik Bártfa város levéltárában.
6) Klein III 164 1.
'} Bartholomaeides 56 1. Hornyánszky szerint Tessenszky. (41 1.) 8) Ugyanaz 63 1. Barost Wallaszky 172 1. az írók közé sorolja.
») Bartholomaeides 83 1. Az ó testamentumot versekbe foglalva, kiadta Wittenbergben. Wallaszky 171 1.
10) Bartholomaeides 84 I.
1580. körül Perlagi Dömjén.*) 1588. „ Czabányi MiháL-)
Megemlítendő, hogy Illésházy István gróf az iskola mellett íönálló convictusnak földet adományozott3)
82.
Német-Pröna (Protestáns).
1580. Sehonnan András.
1592. Buchholtz Joachim.*}
1597. SCMO János.
83.
Pápa (Katholiktis).
A protestántismus elterjedése előtt itt több kolostor ál lóit főn. Az iskolákról, melyek ezeknek falai között kétség kívül léteztek, nem biruiik adatokat. A városnak is volt isko lája. Ennek 1508-ban Kayári István volt tanítója. Ez évben nagy pestis dúlt a városban és környékén , minek következ tében a tanúlók is szétfutottak.5)
84.
Pápa (Protestáns).
Itt korán alapittatott meg a prot. egyház, mely enyingi Tőrök Bálintban hatalmas pártfogóval birt. Kétségtelen, hogy a protestantismus behozatalával egy időben iskola is szerveztetett. De ennek emlékét semmi egyéb nem tartotta főn, mint a pápai ref. collégium könyvtárában létező két ha rang, melyeken ily fölirat olvasható : „scholae reformatae papensis 1531." Az irodalmi és tudományos élet Pápán ké
') Rezik.
2) Klanicza 59 1.
3) Ugyanaz 115 1.
4) Stepbanus de Kayar „exschela Papensi." 1508 sz. Lörincz vi-giliáján kelt levelében a pestisről tudósítja egy névtelen barátját. (A levél másolota a M. T. Akadémia kéziratgyüjteményében.)
s) Tóth Ferencz szerint „az iskola régi jegyzökönyveiből világos."
hogy a tanoda inár 1531-ben főnállott. (A magyarországi és erdélyi pro testáns ekklésiak históriája.) I. 163 1.
138
söbb nagy lendület nyert a nyomda által, melyet itt Huszár Dá vid lelkész 1577-ben alapított. De mennyiben foglalkoztatták e sajtót az iskola tanárai, s kik voltak ezek, nincs földerítve.1)
1585. Hollósi Péter,
1600. Győri István tanítottak itt.2) 85.
Pécs (Katholíkus).
Pécsett már az Árpádok alatt létezett jeles főiskola, mely ben kivált a jogtudomány birt nagyszámú tanárok- és hallga tókkal. De a XlII-ik század végén elenyészett. Nagy Lajos, a korabeli uralkodók példájára, itt egyetemet alapított. V.
Orbán pápa , a király kérelmére , megerősité azt, s megen gedte , hogy a világi s egyházi jog , a szabad művészetek és, a hí ttudomány kivételével, minden egyéb tantárgyak tanít tassanak. Ugyanakkor a főiskolát a szokásos kiváltságokkal fölruházta. Tanárai részint a király , s a püspök által gaz dagon díjaztattak, részint egyházi javadalmakkal adomá-nyoztattak meg. így még Lajos életében, 1370. körül Galvano Bethini, a Bolognából meghívott jogtanár, a piispöki pénz tárból 300 ezilst márka évi fizetést élvezett ; emellett bírta egy falu jövedelmeit. IX. Bonifácz pedig föl hatalmazta a pécsi püspököt, hogy a pécsi és pozsegai prépostságokat az egyházi-és államijog tanárainak adományozhassa. 3)
A főiskola a XVI-ik században, a királyok tehetetlen sége és a belzavarok elhatalmasodása daczára, sem szUnt meg. Istvánffi Miklós jeles történetirónk itt tanult. Az ő ta núsága szerint az 1543-iki háború előtt 4), 2000 tanulója volt a főiskolának, kik kőiül 300 Mohácsnál elesett.5) Az előbbi szám azonban kétségkivül túlozva van. A főiskola utolsó ta-náiainak egyike az olasz lllicinus Péter6} jogtudor, ki utóbb Nagyszombatban nyert tanszéket és káptalani javadalmat.
') Ötvös Lajos. A pápai nyomda története. Századok 1868. 310 1.
2), Tóth i. h.
3) Koller Hist. Ép. Quinqueecl. III. 39 és 380 II.
*) Nem a mohácsi vész előtt, mint íróink nagy része Istvánffit félreértve, állítja.
5) Istvánffi 1798 bécsi kiadása 161 1.
6) Wallaszky 173 1.
86.
Pécs (Protestáns).
Itt a XVI-ik század közepetaján megalakult református egyház mellett iskola is állott főn, mely némi hírre vergő dött. ')
87.
Pest (Katholikus).
1516-ban Gönczi András mester, kit Szakmáry György pécsi piispök saját költségén neveltetett, volt itt tanító. lunen meghivatott Kassára , hol több éven át működött. Végre vá rosi jegyző ktt. Utódjává Pesten bizonyos Ferencz válasz tatott. 2)
88.
Pest (Protestáns).
1563. körül protestáns iskolának nyomait találjuk itt.
Tanítója ekkor Skaricza Máté volt.3) 89.
Pojnik (Zólyom. Protestáns).
1567. Czapkoivits György.
1577. Transalpini Máté.*) 1596. Galides János,
90.
Pozsony (Katholikus).
Pozsony , egyike az ország legjelentékenyebb városai nak, a legrégibb időktől fogva bírt iskolával.
A legelső, melylyel az emlékekben találkozunk, szent
') „Pécsini illuatre Collegium habebant primi reformátoré* ;" ol vassuk egy 1647-iki közleménybon. Lampe 673 1.
2) A pécai püspök Budáról 1516 feria 5 post nativitatem b. V. Máriáé jelenti Kassa városának , hogy Andrást elbocsátja. A kassai levél tárban ezen levélen kívül találtatnak Jakabfi Jánosnak számos levelei András mesterhez intézve.
3) Bartholomaeides 55 1.
4) HornyAnszky 210 1.
140
Márton egyháza mellett állott főn. A XIV. század közepén Jakab főbíró már újra építteti, minélfogva a pozsonyi kápta lan 1365-ben rendeli, hogy Jakab lelki Üdvéért az iskolames ter naponkint énekelje el tanítványaival a „Salve Reginát."
1448-ban Löríncz, és 1529-ban szt. Mihál egyháza mellett is említtetnek iskolák.1)
Szt.-Márton mellett, a káptalan gondjai alatt álló isko lában 1531-ben Holprech János a tanító. 2)
Várdai Pál prímás 1549-ben ez iskolát felvirágoztatni óhajtván, a királyhoz azon kéréssel fordult, hogy e czélra az elpusztult lechniczi karthauzi zárda javait adományozza.3) Azonban Várdai már néhány hónappal utóbb meghalt , s e terv nem ment valósulásba.
A következő években a város nagy áldozatkézsé get tanúsított. 1551-b?n az iskola épületét átalakíttatta4), és a tanító mellett két segédet (succentor és coadjutor chori) alkalmazott. Ugyanakkor Újlaki Ferencz k. helytartó meg hagyta a városi tanácsnak , hogy a zúgiskolák megszünteté séről gondoskodjék. 5)
*) A városi számadásokból.
2) Házassági válópere a pozsonyi káptalan levéltárában.
3) 1549 marczius 27-én írja : „Cum beneficiorum desertorum bona ét proventus ad scholas erigendas sínt per Majestatem V. deputati, ego verő statútum habeam doctum quendam virum conducere, qui hic bouai litterasdoceat, digneturMajestas V. boua fratram cartliusianorum de lapide refugii . . . ad conductionem stipendiumque bujus, qui non mediocribus sumptibus conducendua ét alendus érit, applicaro ét convertere . . . Nam sine hoc, vei alio hujusmodi subsidio Majestatis V., id per me praestare non possem. (A helytartótanács protocollumából, gr. Viczay Héder kéz-iratgyüjteméuyében.)
*) Az Ió51-ik évi városi számadásokban szeptember 13-ára áll :
„Herr Burgermaister aamt Chamerei mit Magister Matrissen von Wien gedingt die Sehull pei Sanct Martin zu pawen, uamlichen hinton hinaus zvvai gewelb aufeinander, rund um zu anwerfen, in zwo schidmauern zu feuren, 6 fenster von den herrn stoin einzusetzen, im gewelb zu pflastern mit zigeln."
6) Újlaki Ferencznek 1551 apríl 18-án Bécsből a pozsonyi tanács hoz intézett rendelete. „Cum novus Kector ad ludum litterarium istius Civitatis ordinatus sit, cum quo in schola alli duó commorabuntur, nempe succentor ét coadjutor chori;... necessarium est, üt illorum docendi
1554-ben üresedésben lévén a tanítói állomás, a városi tanács a nagypréposttal egyessége lépett a tanító fizetése tárgyában. Ez egészen a prépostot terhelte, a város csak évi 10 forintot ajánlott föl ; a tanulók pedig, midőn magokat be-iratták, 10 dénárt fizettek a tanítónak. 2) Midőn azonban a tanács 1567-ben Winkler Andrást nevezte tanítóvá, a városi pénztárból 25 forintnyi fizetést rendelt neki. 3)
Már előbb 1557-ben Draskovics György pozsonyi pré post a flandriai származású Gerardus Arnoldot hívta meg tanítónak , ki csakhamar ugyanott kanonoki javadalmat nyert el.4)
1587-ben Zwierschlag Gáspár mester volt tanító, kit hi vatalában több segédtanító támogatott. 5)
Muche Pál pozsonyi kanonok 1558-ban 40 aranyat hagyományozott szegény tanulók segélyezésére. 6)
munus tollatur. qui extra scholam hactenus docere soliti sünt, séd quisque 8U09 filios ét nepotes in unum ludum Civitatis dirigere ét mittero debeat."
(Pozsony város levéltárában.)
J) A pozsonyi tanácsnak 1554 szeptember 22-én Újlaki Ferencz győri püspök- éa pozsonyi nagypréposthoz intézett válaszirata. (Egykorú másolata ugyanott.)
2) A város 1567-ik évi számadataiban olvassuk: „Den 10. február nam rath und gémein Magistrum Andreám Winkhler ein Sohulmeister auff, und damit ér die Jugent desto fleisiger instruire, sagt mán im von gemeiner Stat diesz jár zu 25 hung. gulden."
3) Ez 1557-ben Ingolstadtban ily czímü munkát nyomatott „Hun gáriáé ad omnes S. I. ordines pro subbsidio adversus Turcam conferendo, suplex oratio, composita ab Arnoldo Gerardo Flandro. 1557" (16-ad rétü 26 lap.) Regensburgbau írt ajánlólevelét mint „designatus Mederator inclyti Gymnasii Posoniensis0 Draskovicshoz intézi. (Egy példány a M. T. Aka démia könyvtárában.)
*) 1587 október 23-ikán a pozsonyi tanácshoz intézett levelében (melyet ekként ír alá : Mag. Casparus Zwierschlag derzeit Ludirector Posoniensis") megjegyzi : „"Wasz die Schul belangt is gott lob gueter frid, hab auch jetzt frembte Nationen nicht bei mier, ohne meine Collabora-tores, wasz aber dió Cantores oder Singer belangt, íré habitationes andere Orthen." (Eredetije Pozsony város levéltárában.) Kiemeljük még, hogy a város 159-1 -ik évi számadásaiban e tétellel találkozunk: „Maler den Schulmeister eme grosze schwarze Taffl mith rothen streifen zu farben 5 s."
5) Lányi. A magyar clerus érdemei. II. 79 1.
142
Verancaics érsek saját udvarában klilön iskolát állított föl, mely hivatva volt a főrangú családok sarjait kiképezni.
1573-ban az Apponyi, Baranyai, Bogáthi, Dersffi, Eszterházy, Keszthelyi, Kubínyi, Majthényi, Mérey, Ormány, Pálffy, Pesti, Kéwai, Sándorfi, Somogyi, Thapolcsányi, Theleky, Zsámboki családok sarjaival találkozunk ezen udvari iskola tanulói között. »)
A protestánsok, bár a XVI. század második felében te kintélyes számban találtattak Pozsony lakói sorában, a kö vetkező század elejéig nem bírtak itt iskolával. Ezen körül mény indította Kapornaky Ferenczet arra, hogy 1581. február l-jén Győrött szerkesztett végrendeletében, 2000 rajnai forin tot hagyományozott oly czélra, hogy e tőke kamataiból a po zsonyi tanács rendesen két magyar ifjút taníttasson vala mely protestáns tanintézetben. 2)
91.
Privigye (Protestáns).
Taoitók :
1560—64. Liptói László.*) 1566. körül Schupka Márton.*) 1567. „ Sotzovinus Sándor,5)
*) A prímási levéltárban talált jegyzék alapján, Lányi. Magyar Egyháztörténelem. II. 152 1.
2) „Lego 2000 fl. rhen., üt Posouienses cives conservent pro per-petuo, pro commodo civitatia, eisque utantur. Ea tamen conditione, üt in aliquo honesto Collegio semper siue ulla iutermisaione duos honestos ét bonae indolia juvenes, semper veros ét natos hungaros, si fieri poterit semper ex família mea, in expensis aufficientibus . . . alant ét interteneant .... Ét quia Confessionem Auguatanam totó pectore amplector, in qua etiam morior, velim, üt juvenes quoque ipái atudiosi iu Collegio ejuadem confessionis studeant." Azonban alapítványához különös föltételt csatolt;
aztj hogy a városház tornyára alkalmazandó fólirat hirdesse bőkezűségét.
A vároa e föltételt akként teljesítette, hogy nem ugyan a toronyra, hanem a levéltár ajtaja fölé helyezett márványtáblába vésette a kívánt feliratot.
(A végrendelet eredeti példánya Pozaony város levéltárában.) 3) Klein III. 181 1.
*) Hornyánazky 226 1.
5) Bartholomaeidea 76 1.